Pesti Napló, 1930. április (81. évfolyam, 74–97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

2 Kedd PESTI NAPLÓ 1931. április 1 „Azért sok a katonai nyugdíjas, mert annak­idején jószívűségből mindenkit elfogadtak magyar állampolgárnak!" — mondotta Gömbös miniszter a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalásán A képviselőház pénzügyi bizottsága hétfőn Kenes Béla elnöklése mellett tartott ülésén a honvédelmi tárca költség­vetését tárgyalta. A kor­mány részéről Gömbös Gyula honvédelmi minisz­ter és Wekerle Sándor pénzügyminiszter volt jelen. Kenéz Béla elnök üdvözölte Gömbös Gyula honvédelmi minisztert abból az alkalomból, hogy a pénzügyi bizottságban első ízben képviseli a honvédelmi tárcát. Hegedűs­ Kálmán előadó rámutatott­­ arra, hogy a költségvetés a tiszti illetmények becsüle­tes szabályozását tartalmazza. Az 1930—31. évi költségvetés kiadásai • 15.159­0­­pengő emelkedést mutatnak az előző évi kiadásokkal szemben, ad­dig most­­5.751.280 pengő csökkenés mutatkozik a múlt évi költségvetéssel, szemben. A személyi jó­­zán­lóságok 5,120.420 pengővel emelkedtek, a do­logi és egyéb kiadások 10,774.700 pengővel csök­kentek, a beruházások pedig 100.000 pengővel ke­reskedtek. A toborzott legénység végkielégítésé­ről szóló törvény eredménye itt mutatkozik elő­ször: erre a célra közel egymillió pengő van fel­véve. A tárca nyugdíjasokra 44.324­ 400 pengőt for­dít, míg­ a csapatok személyi kiadásai 50 317.240 pengőt tesznek, vagyis a nyugdíjak majdnem el­érik a csapatokra fordított személyi kiadások összegét. A hadsereg feladata . Báró Perényi Zsigmond szerint nem lehet örülni a honvédelmi tárca kiadásai apadásának, mert életkérdés, hogy Magyarországnak harcké­pes serege legyen, nem a kalandos vállalkozás céljára, hanem hogy megvédje az országot a külső és belső veszedelmektől. Farkas Elemér hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet a legnagyobb barátja a hétének. Nem sza­bad azonban annyira gyengéknek lennünk, hogy semlegességünket se tudjuk adandó alkalommal megvédeni- Helyesli a­ tiszti fizetések rendezését. Kéri a katonai egészségü­gy fejjtesztésé^. ,|(» ".'•­ Kállay Tibor szerint az illetm­é­nyrendezés csak akkor lett volna helyénvaló, ha a többi állami alkalmazott érdekében is lehetett volna Várnai Dániel szóvá tette, hogy a honvédelmi minisztert szolgálaton kívüli századosi rangjából egyszerre a tábornoki karba nevezték ki. Kérdi, igaz-e egyes lapoknak az a híradása, hogy az eddig polgári rendőrigazgatás más szabályok alá kerül. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter rámuta­tott arra, hogy a szomszédállamok az általános védkötelezettség alapján­ fokozott fegyverkezési politikát folytatnak, amely messze felülmúlja azokat a kereteket, amelyeket Trianon ré­szünkre megszabott. Nekünk a honvédségen belül legalább azokat az intézkedéseket kell folyamatba tennünk, amelyeket a trianoni szerződés meg­enged. Kezdettől fogva arra törekedett, hogy a felesleges kiadásokat elkerülje, tehát racionalizál­jon. Az ötpercentes költségredukciót magasabb államháztartási érdekből fogadta el. Bármennyit követelne, nem tudna eleget tenni a honvédség követelményyinek, ha­­követelése nem illeszked­követelményeinek, ha követelése nem illeszked-Kár­oly: Okosan beszél!) Ezért a indukcióhoz hozzájárult és ezt keresztül is vitte. A tisztikar és a nyugdíjasok tisztikar anyagi helyzete sivár. A raciona­lizálással lehetővé tette a szükséges fizetésrende­zést, de ez nem jelent újabb megterhelést az ál­lam számára. Nem helyes, ha a tisztikarnak száz százaléka házas, mert nincs a szolgálat érdekében, ha a­ tisztet családi bajok bántják. A régi hadse­regben limitálva volt a házasok száma. Egyrészt arra kíván ügyelni, h­ogy a tisztek jobb körül­mények között házasodjanak, másrészt bizonyos korhatárokkal akarja korlátozni a házasságokat. A nyugdíjasok létszámának nagy emelkedését jórészt az okozta, hogy­­annak idején jószívűség­ből mindenkit elfo­gadtak magyar állampolgár­nak, aki jelentkezett, ha a régi magyar államhoz kevés köze is volt. Ausztriába katonai nyugdíj­­ címén évente két-hárommillió pengő megy ki. A­­ külföldön élő öreg nyugdíjasokat nehéz elszakí­tani lakásuktól és körülményeiktől, de folyamat­ban vannak olyan lépések, amelyek a gyerekes nyugdíjas­kat visszatelepülésre kényszerítik, kü­lönben nem gond­olt­n­ak gyermekeik nevelteté­séről. A lakbérkérdésben a leghelyesebbnek tar­taná, ha a tiszteknél is természetbeni lakásokról gondoskodnának. A nyugdíjasok száma a jövő­ben csökkenni fog a szolgálati időnek negyven évre történt kitolása révén.­­ Azonkívül megtakarítást fog eredményezni, hogy alezredesnél magasabb rangra igen kevesen fognak jutni. Saját tábornoki kinevezésére meg­jegyzi, hogy itt legfelsőbb kegyről van szó, más­részt mint szolgálaton kívüli tábornok, illetményt nem kap. Kinevezése kitüntetés volt, amely büsz­kévé teszi őt. A rendőrségi felügyelői kar illetményeinek rendezésével kapcsolatban nem lehet szó militari­zálásról. Más a célja és feladata a hadseregnek és más a rendőrségnek. Éppen e különbözőség miatt nem is tartaná helyesnek a két tesület egy szem­pont szerint való igazgatását. A felügyelői kar illetményrendezésénél azért működött közre, mert erre felkérték. Végül hangoztatta, hogy az a hadsereg, amely a nemzeté, tud cselekedni a nemzetért, az a had­sereg, amely a pártoké, mindig csak a pártokért cselekszik, tehát alkalmatlan eszköz nagy felada­tok végrehajtására. A hadsereg­ szilárd fanatiz­mussal kíván a nemzet hadserege lenni. Wekerle Sándor pénzügyminiszter hangoz­tatta, hogy azokat a megtakarításokat, amelye­ket a létszámapasztással és az adminisztráció egyszerűsítésével el lehet érni, a tisztviselői fize­tések javítására fogják fordítani. Leghelyesebb az a terv, amely a családi pótlékok útján akarja rendezni ezt a­ kérdést. A bizottság ezután általánosságban egyhan­gúlag elfogadta a honvédelmi tárca költség­sflSÍSSfW­­J!ÍD#íw­­BTOí'íf.T­t1 A­sy/­­ Budapest gázvédelme Az első címnél Wolff Károly örömmel vette a honvédelmi miniszter és a pénzügyminiszter kijelentéseit a fizetések rendezéséről: kérte, hogy a pénzügyminiszter a köztisztviselők soraiban felmerülő jogos kívánságokat vegye figyelembe. Szerinte a családi p­ót­lékokkal nem lehet az illet­ményrendezés kérdését megoldani. Wekerle Sándor pénzügyminiszter kifejtette, hogy az állami adminisztrációban nagyobb mérvű személy redukciót csak akkor lehet keresztülvinni, ha az egész közigazgatást megreformáljuk. Várnai Dániel kérte a honvédelmi minisztert, hogy csak olyan vállalatoknak adjon munkát, amelyek a kollektív szerződés szerinti munkabé­reket fizetik. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter kijelen­tette, hogy nem helyezkedhetik a kollektív szer­ződések elvi álláspontjának akceptálására, mert ez törvényben nincs kimondva. Szociális tekintetben azonban rendkívül átérzi a kérdés jelentőségét és ezért megértéssel foglalkozik a munkások kéré­sével. A 3. címnél Wolff Károly sürgette a magyar légügy helyzetének javítását. Különösen Buda­pest van kitéve légi támadásoknak. Szabó Sándor a gáztámadások elleni védeke­zés megszervezéséről beszélt. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter tájékoz­tatta a bizottságot arról, hogy a katonai repülés nincsen megengedve, a földi légvédelem azonban igen. A kereskedelmi repülés egyébként a keres­kedelemügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Van­nak gázálarcaink. A 4. címnél Farkas Elemér a katonai nevelő­intézetek szukreszcenciáját tette szóvá. A tisztikar ne legyen zárt kaszt Gömbös Gyula honvédelmi miniszter ellene van annak, hogy kaszt­szerűen pótolják a tiszti­karban a hiányokat. Minden társadalmi rétegből legyenek a tisztikarban. Az altiszti utánpótlás ne kizárólagosan az altisztek gyermekei közül tör­ténjék, hanem a hadiárvák, a hadiözvegyek és a széles magyar néprétegek gyermekeinek köréből. Ezután részletes statisztikai adatokkal mu­tatta ki, hogy a szolgálati időnek negyven évre való kitolása mennyiben csökkenti a nyugdíjter­heket. A különböző nyugdíjkategóriák elkerülhe­tetlenek voltak, ezt pénzügyi okok tették szüksé­gessé. A vitézségi érempótdíjak a háború hosszú tartama miatt nagyobb összegre rúgtak, mint ahogy azt előre számították. Szeretné a vitézséget minél magasabb piedesztálra helyezni, de tekin­tettel kell lenni a köntés pénzügyi oldalára. Az arany vitézségi érmeseket, bármilyen idősek, a régi mongol felveszi a nemzeti hadseregbe. Ezután Jakab Oszkár helyettes államtitkár adott szakszeríj­ő világosít­­sok-tt .a nyugdíjtól­-dékről i­­­v- i­­y. « Nem csoda keH ahoz... hanem csat egy osztálys CTs jegy—Slériái él hogy gazdag s független Legyen? Rendelések: levélben telefonon, személyesen. Hivatalos árai:: 'A 24, '/t 12, 6 '/« 3 penes Hszzán már f­prius 16-án. k GLORIA «nagy. hír. osityásy sorsjáték f&'£?a;ítái;a Budapest, VI. ker., Rnffoássy út 14. ». Teleión: Automata 189^99. Egyetlen súlyos tüdőbeteget nem láttam meggyógyulni a Friedmann-féle szertől Előadások a „Friedmann"-kérdésről (Saját tudósítónktól.) Dr. Szalai Jenő a pesterzsébeti tüdőbeteg gondozó intézet főorvosa néhány hónappal ez­előtt a Münchener Medicinische Wochenschriftben sta­tisztikai adatokkal akarta meggyőzni az orvosi közvéle­m­ényt a Friedmann-féle tuberkulózisellenes szer jó ha­tásáról. A cikk alaptenorja szerint­ a tuberkulózis súlyos és égető kérdését a Friedmann-féle szerrel teljesen meg lehet oldani. Be kell oltani minden tuberkulózisban szenvedő vagy tuberkulózisra gyanús egyént, s ily módon nem hosszú idő alatt ez a nemzetpusztító kórság meg lesz fékezve. Ennek a cikknek a hatása alatt a német birodalmi postaügyi miniszter elrendelte, hogy a német posta összes alkalmazottait, szám szerint 16.000 embert, be kell oltani a csodaszerrel. Ez a rendelkezés a német egészségügyi hivatal megkérdezése nélkül állítólag egy befolyásos birodalmi gyűlési képviselő közbenjárására adatott ki, amit a német és magyar orvosi kar erőteljes felzúdulása követett. Dr. Parassin József igazgató-főorvos válaszolt első­nek. Szerinte a dr. Szalai-féle statisztika, teljesen érték­telen és semmit sem bizonyít. Mert amkor a tuberku­lózis halálozási arányszám a Friedmann-féle szer alkal­mazása mellett Pesterzsébeten leszállott, ugyanakkor Magyarország többi hasonló gazdasági és társadalmi összetételű városában is leszállott a­ halálozási arány­szám frndmanozás nélkül legalább is olyan mértékre mint Pesterzsébeten. Roesle a német egészségügyi hivatal egyik igazga­tója úgy nyilatkozott, hogy a dr. Szalai-féle halálozási statisztikai adatokat nem szabad hitelesnek elfogadni, mert Pesterzsébet abban a »statisztikailag« kedvező helyzetben van, hogy nincs kórháza s igy k­evesen is halnak meg ott. A kezelés folyamán súlyosra váló ese­tek Budapest kórházaiban halnak meg s igy döntően megjavítják Pesterzsébet halálozási statisztikáját, Hoesle szerint a legkomolyabb dolog sincs humor nélkül, ha a statisztika foglalkozik vele. Ha Pesterzsébet lakói­ a népszámláláskor Pesterzsébethez számítják is, de ha Budapesten halnak meg (mondjuk tuberkulózisban) akkor ezek Budapest halálozási statisztikájában szere­pelnek az ••»idegenek« rovatában. Németország számos kis városában is hasonlókép lezuhant a tuberkulózis halálozási arányszám, mert súlyos betegeiket szana­tóriumokban és sínylőházakban helyezték el. A magyarországi, dispanzerorvosok egyesületében m­a 'siárom előadás ha­ngzott el a­ Friedmann-kérdésről. Dr. Babarczy Mária főorvos vélem­­nye­'ab­an fog­­lalható össze, hogy a Friedt­ann-sze­rdl 'ottolti betegek szubjektív és objektív tüneteinél, az összes vizsgálati módszerekkel való ellenőrzése után megállapítható, hogy a Friedmann-féle szer indifferens, sem nem gyó­gyít, sem nem rontja a beteg állapotát. Dr. Gáli szanatóriumi igazgató-főorvos eseteinek több­ mint a fele rosszabbodott a Friedmann-féle szer következtében, a másik fele nem rosszabbodott ugyan, de ezek tulajdonképpen még kezelésre sem szorultak. Dr. Gáli szerint abszolút helytelen és káros Friedmannék azon állítása, hogy a gyermekkori tuberkulózis kér­dése meg van oldva. Hiszen, ha egy tüdőbeteg gyer­mek meg is gyógyul, később akárhányszor újra fertő­ződhetik. Ha az ilyen beteg narkotizálva van azzal a tudattal, hogy ő be van oltva Friedmannal, így tehát vele baj nem történhetik, nem fogja igénybe venni azo­kat az eszközöket, amelyek gyógyulásához szükségesek volnának. Dr. Morberger Sándor kórházi főorvos, aki sok éve kísérletezik a Friedmannal, egyetlen súlyos tüdőbete­get nem látott meggyógyulni a csodaszertől, a könnyű esetek pedig gyógyulnak Friedmannal épúgy, mint Friedmann nélkül, hiszen a könnyűtermészetű tüdőbaj spontán gyógyulásra nagymértékben hajlamos. Dr. Morberger szerint a friedmannozás veszélye abban van, hogy a súlyos betegek elmulasztják kihasználni azt a becses időt, amikor betegségük más módszerek­kel (szanatórium, műtét stb.) még meggyógyítható volna. Dr. Morberger szerint sebészeti tuberkulózis egyes eseteiben tényleg látott javulásokat, de a Friedman­n ezen megbetegedések kiújulását nem tudja megakadá­lyozni. Dr. B. Oy. Özv. Fleischer Jónásné úgy a maga, valamint gyer­mekei revében mélységes fájdalommal jelenti, hogy hőn szere­tett kedv­cs, jó fia, a legjobb testvér és rokon DR. FÖLDES JÁNOS Csávoly, Füledszentiván és Rím községek 21 éven át volt körorvosa, tart. ezredorvos, számos hadikitüntetés tulajdonosé, a sors kifürkészhetetlen akaratából e hónap 20-én, 46 éves korá­ban váratlanul elhunyt. Kedvesünk földi maradványait e hónap 30-án kísértük örök nyugvóhelyére a soltvadkerti szr. temetőben. Aludd békén örök álmodt Fleischer Dezső számvevőségi főtanácsos, Spitzer Lipótn­é szül. Fleischer Hermin, Földes Izsó­f.Grálla orvos, Szőke Elemérné szül. Fleischer Berta, dr. Földes Ödön ügyvéd, Dr. Földes Gyula orvos testvérei. Spitzer Lipót, Fleitchher Denefe­né, dr. Földes Ödönné, sógorai, sógornői és az összes rokonság. Siőke Etemér, • Ödö

Next