Pesti Napló, 1930. július (81. évfolyam, 146–172. szám)
1930-07-01 / 146. szám
Szerda PESTI NAPLÓ A rendőrtisztek székesfehérvári országos sportversenyének résztvevői. Ülnek balról-jobbra: Teller Gyula, székesfehérvári főkapitány; Éliássy Sándor, pestvidéki kerületi főkapitány; Bezegh-Huszágh Mikós főkapitány; Issekutz Aurél h. államtitkár; Kovács Dénes min. osztálytanácsos; Giczky Tihamér debreceni főkapitány; Ferenczi Tibor dr. szombathelyi főkapitány. Mögöttük állnak a vivőversenyen résztvett rendőrtisztek A magyar demokrácia problémája és a trianoni béke az alagoi alsóház előtt London, június 30. Az alsóházban Mander liberális képviselő kérdezte a külügyminisztert, hogy a Népszövetség titkársága kapott-e és ha igen, hány határozatot a magyar reprezentatív testületektől a trianoni béke dolgában és hajlandó-e érdeklődni aziránt, hogy azok milyen eljáráshoz vezettek. Henderson: Eddig nem értesültem arról, hogy a Népszövetség titkársága újabban ilyen határozatokat kapott volna, de érdeklődni fogok. Mander: Nem gondolja-e a külügyminiszter úr, hogy demokratikus kormányrendszer bevezetése Magyarországon lényegesen könnyítené a helyzetet? A külügyminiszter nem válaszolt. Benn mttette, hogy a peshawari zavargásokkal kapcsolatban engedelemmegtagadás miatt életfogytiglani, illetve 15 évi ké ny s z e r a mű kor a tízéit indiai katonáik büntetését az északnyugati haderő főparancsnoka is helybenhagyta. Brockway szélsőbaloldali szocialista képviselő az ítéleteket botrányosaknak és vérlázító kegyetlenségnek mondotta. A képviselő ezután éles szóvitába kezdett a miniszterrel, végül is a Speaker háromszor zendreutasította, majd megvonta tőle a szót. Ramsay MacDonald miniszterelnök kijelentette, hogy a La Manche csatorna*alagút kérdését a hétfői szavazáson nem tekinti párt kérdésnek, de nem ígéri, hogy a Háznak a kormány álláspontjával esetleg ellenkező döntésére megváltoztatná érett megfontoláson alapuló elhatározását. Az alagút és a háború Az alsóházban Thurzig szocialista képviselő a La Manche-csatorna megépítéséről szóló javaslatát indokolva kifejtette, hogy a terv fél évszázad óta küzd az elavult bürokratikus és katonai előítéletekkel. Itt az ideje, hogy a nép érvényt szerezzen akaratának. Pető konzervatív képviselő ugyancsak a megépítést sürgette és utalt a várható nagy idegenforgalomra. MacDonald miniszterelnök válaszában kifejtette, hogy kezdetben ő is az alagút híve volt. A katonai szakértőknek ebben az ügyben nem szabad az utolsó szót kimondaniok, de az alagút nem kizárólag gazdasági kérdés. Az angol szigeteknek a francia partokkal való összekötése ki- Biztosítsa útipoggyászat! Az Aru- és Poggyászbiztosító R.-T. kész B /A)1 kötvényei az összes állomásokon és utazási irodákban kaphatók. Az egér és a Gondviselés írta: Kodolányi János Nem tudom, hogyan is történhetett Barátságos lámpafény ömlött a szobára s olyan kedvesek voltak a nagy bútorok és a függöny leomló fehér szárnyai. Ki hitte volna, hogy ezen a csöndes, családias helyen él a szerencsétlenség? Láttam ugyan már gyakran az Óriás Lények valamelyikét, amint dübörgő léptekkel járt-kelt a barátságos birodalomban, de álmodni se mertem volna, hogy valaha is ártani fognak. Már egészen megszoktam pedig ezt az országot. Ismertem minden szobáját, zegét-zugát, bútorhegyeket és szőnyegmezőket, tudtam, melyik függönyön kell fölszaladni, hogy a szekrényre jussak s az egyik sarokban valóságos dombot őröltem ki egy deszkaalkotmányból. Nem bántott senki. Már őseim is zavartalanul éltek ebben a birodalomban s egyik, akit Bölcs Daráló néven tisztel a családi hagyomány, pátriárkái kort ért el, ősz fürtök verték a füle tövét s végelgyengülésben halt meg... Szegény, ma is büszkeséggel gondolok rá vissza, neki volt a leghatalmasabban fejlett agyveleje, soha egérvelőn olyan tekervényeket és barázdákat nem láttak még az orvosok. Családomban alig haltak meg öten-hatan erőszakos halállal, pedig mondhatom, van vagy negyven fiam! S most... De hogyan is lehetséges ez? Érthetetlen. Hogy jutottam ide, ebbe a szűk zárt helyiségbe? Éppen az egyik Óriás Lény előtt akartam a szőnyeges a küszöb közötti kis alagúton átfutni, mert a konyhában már csönd volt s elérkezett a portyázás ideje, a Lámpa rés fölkelt s illatoztak a szalonna- és kenyérhulladékok, szegény feleségem a fészekbenétlen-szomjan feküdt az ágyon, más állapotban van... migrén gyötörte... Elvégre kötelességem táplálni. Az ínyem is viszketett, megint erősen nőnek a fogaim, el akartam látogatni a Sarokba is, hogy rágcsáljak vagy Lámpanyugtáig. Szóval, igen.. - Az Óriás Lény lehajolt s ezt a helyiséget amiben most vagyok, odatartotta a szőnyegalagút szádja elé. De csodálatos: nem láttam a helyiség falát. Belefutottam. Akkor kaptam észbe, amikor az Óriás Lény megfordította ezt a csodálatos házat, amelynek nincsenek falai s mégis vannak, keményebbek az egérfognál. Még most is ver, dobog a szívem s akkor szinte elaléltam a rémülettől. Hogy van ez? Kilátok innen, ámbár homályosan, mintha valami vékony hályog fogná el a szemem elől a fényt. De mondom, azért kilátok innen, látom az egész világegyetemet, a bútorhegyeket és a szőnyegmezőket, látom a fejem fölött szelíden ragyogó Lámpát magasan, magasan... S mégis, ha ki akarok ugrani ebből a félelmetes helyiségből s futni, futni haza, a fészkembe, szegény feleségemnek az eledelt... szalonnát... Nem, nem, ez rettenetes, én a Bölcs Daráló ivadéka s mégse tudom ezt megmagyarázni magamnak, hogy kilátok ugyan innen, azonban fogam-körmöm lesiklik a láthatatlan falon... Még ilyet nem láttam. Nem érem föl ésszel. Kitüntetéssel tettem le a filozófiai doktori vizsgát én is. Az egerek között valóságos... azaz most csakugyan nem szabad hiúsági kérdéseket feszegetnem. Itt arról van szó, igen, nagyon könnyen az életemmel játszom... vagy játszik valaki... Jaj, most az Óriás Lény szemét, rettenetes szemét látom a fal mögött, rám néz, villog, milyen irtózatos így közelről, olyan, mint a pokol szája, azt festik le így papjaink, ámbár én... én mégis hiszek a pokolban és az Istenben, igen, mert most látom, hogy... Az Óriás Lény volna mégis az Isten, mint ahogy az iskolában tanultuk? De hiszen annyiszor becsaptam, kijátszottam, gyakran a lába között szaladtam el s még ő visított, igaz, hogy félelmetesen, de mégis... és mégis ő látszott ijedtnek... S az Isten, hatalmas elméjű ősöm, Bölcs Daráló szerint, hasonlatos hozzánk egerekhez, négy lába van és bajusza, villogó szörnyű szemei s nesztelen járása... Ez, ez eldönthetetlen dilemma... Szegény feleségem! Szegény megszületendő gyermekeim! Most megpróbálom az én speciális ugrásomat egyenesen fölfelé, így ... Minden izmot, minden energiát összeszedve... mint a pattantó bogár... Jaj, jaj, én szerencsétlen, bevertem a fejemet, az orromat, szédülök, a szemem káprázik... Mindegy. Még egyszer. Nem, nem, itt a láthatatlan égbolt ráfeküdt a láthatatlan falakra s hiába minden erőlködés, csak összevérezem magam... Milyen fáradt vagyok, milyen szomorú, milyen éhes... Tetejébe még az ínyem is kegyetlenül viszket, rágcsálni kéne, máris hosszabbak a fogaim, mint ahogy a tudomány szerint szabad lenniük. De mindenütt a síkos, átlátszó, kéményszerű és sima izé... S kívül az Óriás Lény röhög, förtelmes, ragyogó szemei hunyorognak rám... Oh, áldott légy Gondviselés, aki meghallgattad szegény, alázott szívem könyörgését, megszántad sokat fáradott testem-lelkem szenvedését, éhező gyomrom és összetört orrom szánalomra indított. Íme a megnyílt egekből puha kóc és két hatalmas dióbél hullott elébem... Mindenesetre enni és aludni fogok, aztán ismét megpróbálom a szabadulást innen, ismét fölugrálok a lesüllyedt égre, amíg meg nem nyílik s ki nem szabadulok a rabságból szeretteimhez... Bölcsfi Rágó egy hosszú éjszaka után arra ébred szunnyadásából, hogy börtöne hullámokon inog. Nem hullámok voltak azonban, amelyek mozgatták, hanem az Óriás Lény hatalmas, vigyázó kezei. A börtön fölemelkedett a magasba, azután nagyon óvatosan és ferdén a szőnyegmezőre helyeződött. Az egér szíve megdöbbent félelmében és örömében. Úgy érezte, ütött a szabadulás órája, vége a rettegésnek és bizonytalanságnak, hazamehet a feleségéhez, odabújhat hozzá s megnyugtathatja a derék asszonyt, aki tetejében még áldott állapotban is van. Ismét bebújhat a meleg fészekbe... Szívét hála és öröm töltötte el. A Gondviselés... Ezután vallásos életet folytat s elhiszi, hogy nem a macska, hanem az ember az Isten. Hirtelen futásnak eredt és... csakugyan a félredöntött börtön nyitva volt, fejét nem verte az égboltba, sebes orrát megcsapta a friss levegő, örömében, boldogságában csak futott, futott... S a következő pillanatban beléhasítottak a karmok, a Macska, a Halál szörnyű karmai... Érezte, hogy minden elveszett és káprázó szemeire sötétség borult. A fogak és körmök, mint kések hasítottak bele a torkába, szívébe, koponyájába... S az Óltár, Lény, a Gondviselő hidegen kacagott. 1930 július 24 számíthatatlan politikai, gazdasági és katonai változásokkal járna. A pénzügyi részt illetőleg a kormány nem hagyhatná meggondolatlanul , jóváiz előkészítéshez szükséges óriási összegek kockáztatását, amiért sikertelenség esetén leg-alább is az erkölcsi felelősséget viselné. Az ügy diplomáciai és politikai következményeit is alaposan megfontolva az ország külpolitikájának vezetői kijelentették, hogy az alagút megépítése egyáltalában nem könnyítené meg a diplomáciai ügyek vezetését. A katonai körök nézete szerint a csatorna létezése újabb háborúban nem volna előnyös, még ha a legközelebbi szomszéd állam Anglia szövetségese volna is. Egyhangú felfogás szerint az ország jelenlegi földrajzi helyzete különösen kedvez a békés politikának. Ezért kéri az eredeti döntés fentartását. A Pesti Napló Benes interjúja a világsajtóban (Saját tudósítónktól.) A Pesti Napló néhány nap előtt közölte Benes cseh külügyminiszternek azt a nyilatkozatát, amelyet a csorbatói kisantantkonferencián Magyarország és a kisantant viszonyáról adott és amelyben ennek a politikai kérdésnek minden részletével kimerítően foglalkozott. A nyilatkozat — mindmáig az első, amelyet Benes közvetlenül a magyar közvélemény címére adreszszált — magyar és külföldi politikai körökben egyaránt nagy feltűnést keltett. Mikor a konferencián a megjelent külföldi újságírók megtudták, hogy a nyilatkozat a Pesti Naplóban megjelent, a szélrózsa minden irányába széttelefonálták az interjút. Különösen a német sajtó messzemenő következtetéseket fűzött ahoz a tényhez, hogy a csehszlovák külügyminiszter egészen szokatlanul hosszú ideig — közel három órán át — fejtette ki nézetét a magyar-csehszlovák viszony normalizálásáról. A cikkel a külföldi sajtó még most is terjedelmesen foglalkozik. A prágai Bohémia szombati számában első oldalon közöl róla bő ismertetést és kivonatot, a Praffer Presse ugyancsak első oldalon és bőven ismerteti a nyilatkozat szövegét. A Praeter Tarblatt szintén vezető helyen foglalkozik az interjúval és cikkének ezt a címet adja: »Üzenet Magyarországnak«. A német lapok közül bőven ismertették a Pesti Napló Benes interjúját a Neue Freie Presse, a Vossische Zeitung,, a Berliner Zeitung am Mittag, Deutsche Allgemeine Zeitung, a Germania és a Münchener Neueste Nachrichten s a francia és olasz sajtó is megjegyzésekkkel kísérte Benes nyilatkozatát. | Központi Télcsarnok | naponta friss floghurt !