Pesti Napló, 1930. augusztus (81. évfolyam, 173–197. szám)

1930-08-01 / 173. szám

t Ma: Budapest és Európa teljes heti rá nűsora Ara í6 mér Budapest» 1930 ELŐFIZETÉSI ARAK; Egy hóra 4.— pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 2160 pengő 81. évf 173. sz. Péntek, augusztus 1 Egyes száaj ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 16 filléi ünnepnapokon 24 fillér V&sárnap , . 32 fillér SZERKESZTŐSÉGt Rákóczi át 54. szám. KIADÓHIVATAL» Erzséoet körút £—20. as. TELEFÓN: József 455—50-től 56-lg, József 464-18, J. 464-18. ficerkesztfisAg Bécsbei*] L, Kohlroarkt 7. Augusztus 1 A VÖ1Ü8 internacionálé elhatározta, hogy ezt a napót -— Lenin születésnapját — vörösre festeti az egész világon. Meghagyták a kom­munista elvtársaknak, hogy ezen a napon minden v ««közzel tüntessenek a polgári társa­dalom ellen. A vörös internaeionáléiiük ezt az ukázát senki sem vette komolyan. Legkevésbé a. pol­gári társadalom. Ez a társadalom pontosan ismeri a vörös internacionálé erejét. Tudja, hogy a kommunizmus kivétel nélkül minden államban napról napra veszít, erejéből. Minél tovább áll fenn az orosz szovjetállam, annál tömegesebben fordul el a kommunizmustól a munkásság. Franciaországban például néhány évvé] ezelőtt még komoly tényező volt a kom­munista. párt. Ma mindössze néhány száz híve van, a pártlapja ellen végrehajtásokat Vezet­nek, s semmi kétség nincs a ff elől, hogy rövi­desen Végképpen kimúlik. Körülbelül ugyan­ezt lehet mondani a német kommunista pártra is. Ha Moszkvából mesterségesen — főképpen pedig pénzzel — nem támogatnák a különböző országok kommunista különítményeit, akkor már régen hírmondó nem maradt volna belő­lük. Ha kommunista tüntetésekről, vagy meg­mozdulásokról hallunk, akkór ez mindig visa­sMVéüéthető a moszkvai pénzre. Moszkvából küldenek néhányezer rubelt és ennek fejében szállítják a tüntetést, vagv megmozdulást. A polgári társadalom, természetesen, ezt igen jól tudja a ezért értéke szerint taksálja a vö­rös napokat. Augusztus elsejét szintén ilyen megmozdulásnak szánták, a moszkvai pénze­ket szétküldték a világ minden tájára és most várják, mi lesz augusztus elsején. Nos, augusztus elsején »semmi« sem lesz. Helyesebben szólva, ugyanaz lesz, ami a többi vörös napokon volt. A rendőrség teljesíteni fogja kötelességét, éppenúgy, mint ahogy a kocsmai verekedéseknél teljesíti és ezzel az in­cidens bezárul. Nekünk Magyarországon még ennyi jelentőséget sem kell tulajdonítanunk a vörös napnak. A magyar nép oly távol van a kommunista gondolattól, hogy itt még egy­szerű tüntetésre sem kerülhet a sor. De azután meg ... egyéb gondunk van ne­künk most.. Harmadik Internacionálé, Vörös­nap, Lenin születésnapja, — mindez olyan, mint egy rossz ponyvaregénynek a fejezet­címei. A magyar nép most az újjáépítés gon­dolatával foglalkozik. A gazdasági helyzetét akarja megjavítani, s a termelését szeretné fokozni. Ez az o nagy gondja, nem pedig az, hogy mikor született Lenin elvtárs. Az aratás betakarítása veszi igénybe a nép zömét, s at­tól föl a fejünk, hogyan értékesítsük az aratás eredményét. Elvégre, ebből az eredményből kell majd egy egész esztendeig élnünk. Élet­bevágó fontosságú dolog tehát, hogy minél jobb "árakat kaphassunk érte a világpiacon. Nem lehet tehát eléggé alátámogatni azt az akciót, amely a magyar búza értékesítéséért küzd. Ha ez az értékesítés csak félig-meddig sikerül, akkor az ipar és a kereskedelem is megtalálja a számítását. Szóval, mi az élet mindennapi gondjával vagyunk elfoglalva, s érdeklődésünknek még á legminimálisabb részét sem fordíthatjuk fantazmagóriák felé. Ha megszavaztatnák például a magyar városok lakosságát, mire gondol augusztus elsején, egész bizonyos, hogy a túlnyomó többség azt válaszolná, hogy a házbérre, vagy eh ez hasonló elsejei gondra. !A III. Internacionálé bölondgombái senkit „A szinajai konferencia történelmi dátuma lesz az európai gazdasági életnek" Madgearu miniszter szerint egységes nagy gazdasági uniót kell teremteni, amely 32 millió ember érdekeit tartja szem előtt — Megkezdődtek Szinajában a román-jugoszláv tárgyalások Színaja, július 31. A román-jugoszláv gazdasági értekezlet körei­ben a szinajai konferencia céljait a következőkben jelölik meg: Minthogy a szokásos legtöbb-kedvez­ményem rendszerű kereskedelmi szerződések nem nyújtanak kellő garanciát az agrárorízágok mező­gazdasági terményeinek értékesítésére, az agrár­országok törekvése arra irányul, hogy blokkba •való tömörülésük által protekcionista rendszert tudjanak kikiizdeni gabonájuk értékesítése céljá­ból. Ez rteyi érintené a világkereskedelem normá­lis mechanizmusát, tekintve, hogy Európa ga­bonasziikséglotét alig egyhatodát tudják csupán éllátili az európai gabonaexportáló államok. A konferencia délelőtti ülésén a delegátusok taunlniénv tárgyává tették, hóp?,' A J-ót ország ki­viteli cikkeiT meixpiacöu «értiiötik "egymás érde­keit, hogy ezt, a jövőben ki lehessen küszöbölni. A tanácskozáson összhang uralkodott és megegye­zést remélnek. A román sajtó különben rendkívül nagy je­lentőséget tulajdonit a román és jugoszláv gazda­sági resszortminiszterek szerdán megnyitott szi­najai konferenciájának. Valamennyi lap azt írja, hogy a, szinajai konferencia történelmi dátuma lesz az európai gazdasá//történelemnek. Ezen a konferencián egészen új utakra lépnek és oltfan megoldást keresnek, amely majd egész Európá­ban éreztetni fogja hatását. A szinajai konferencia célját Madgearu ke­reskedelmi miniszter a mégnyitó iilrsen mondott beszédében Abban jelölte meg, hogy egységes nagy gazdasági uniót kell teremteni, amely har­minckétmillió ember érdekeit tartja szem előtt. Jugoszláviának és Romániának egységes keres­kedelmi politikát kell követnie. A csütörtök esti bukaresti lapok azt írják, hogy a szinajai konferencia eddigi tárgyalásai során a legtöbb kérdésben teljes egyöntetűség alakúit ki a jugoszláv és román miniszterek kö­zött. A kónferencia sikere ily körülményék kö­zött bizonyósra vóhető. Vámunió tesz Románia és Jugoszlávia között Bukarest, július 31. A jugoszláv-román gazdasági konferencia csütörtöki üléséről kiadott hivatalos jelentés sze­rint a gazdasági resszortminiszterek részletesen megvitatták a gazdasági helyzetet és a jelenlegi mezőgazdasági válság kihatásait a két állam közgazdasági életére. Mindegyik delegáció ismer­tette országa gazdasági struktúráját, majd hosz­szas vita következett, amelynek eredményekép­pen leszögezték, hogy a két állam vámuniójának és gazdasági együttműködésének megvalósítása hasznos, szükséges és lehetséges, A terv megvaló­sítása érdekében a delegátusok programét dól­göztak ki, a mély mágá-banfoglálja mindazokat az intézkedéseket, amelyeknek segítségével a terv keresztülvihető lesz. Ezt a programot jóváhagvás végett a román és a jugoszláv kormány élé ter­jesztik. A két delegáció ezenkívül elhatározta, hogy javasolni fogja kormányának, nevezzen ki állandó bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy állandóan figyelje a fenti programban fog­lalt intézkedések végrehajtásának következmé­nyeit. A périf-ekré tervezett ülésen már ezeket az intézkedéseket fogják megvitatni. Ittassággal és súlyos korrupcióval vádolta meg: az angol képviselőket Sandham a mentelmi bizottság előtt Izgalmas éjszakai tanácskozás az alsóház mentelmi bizottsága előtt, amely Snowden indítványára dorgálás ra ítélte Sandham-ei London, július 31. | A mentelmi bizottság rnult éjjel tartott ülést MacDonald miniszterelnök elnöklete alatt. Sandham, a gyanúsított képviselő. írásbeli nyilatkozatot olvasott fel. amely szerint inkrimi­nált beszédével a. munkáspárt erkölcsi színvona­lát akarta megvédeni. Miután az ügy ennyire ki­éleződött. a következő vádakat emeli: 1. bizonyos képviselőket ittas állapotban lát­tak a Házban; 2. bizonyos képviselők pénzt, kaptak a pénz­kölcsönzők szövetségétől, az őket érdeklő tör­vényjavaslatra való szavazás ellenértékéül; 3. a^ Daily Mail négyízben nyíltan vádolt bizo­nyos képviselőket, hogy a Ház hivatalos papíro­sának facsimiléjén üzleti reklámokat írnak fizet­ség ellenében. Az első vád bizonyítására hat tanút jelent be. A másodikra nézve maga a munkáspárt is tiltakozott s hivatkozik azokra a képviselőkre, sem érdekelnek, még a városokban sem, ame­lyekét pedig a kommunizmus mindig a maga legjobb talajának szokott tekinteni. Mindezeknél fogva, ha augusztus elseje élé némi aggódással nézünk, ezt, az aggódást nem a III. Internacionálé ukáza kéltette fel. Inkább abban gyökerezik, honnan teremtjük elő ezen a napon azokat az összegeket, ame­lyekkel eleget tehetünk kötelezettségeinknek. Dé még ezeket a nehézségeket is le fogjuk győzni. A nemzet ereje sohasem hagyta még cserben ezt az országot. Sohasem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy rosszabbon is ke­resztül mentünk már, s eddig még mindig si­került a fölülkerekedés. A mostani nehézsé­geket is le fogjuk gyűrni,

Next

/
Thumbnails
Contents