Pesti Napló, 1931. február (82. évfolyam, 26–48. szám)

1931-02-01 / 26. szám

Vasárnapi szám - Ára 32 fillér Budapest, 1931 82. évfolyam 26. szám Vasárnap, február t ELŐFIZETÉSI ARAK; Egy hóra 4.— pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a jjályaudvaxokon 16 fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap .... 32 fillér PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG» Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL! Erzsébet körút 18—20. as. TELEFON : József 455—50-töl 56 József 464-18, J. 464-19, Szerkesztőség Bécsben) L, Kohlraarkt 7. Űj Budapest — új vidék Irta: grói KLEBELSBERG KUNO IV mult ősszel, amikor a belügyminiszté­íiu tubán sorra -véve törvényhatósági ós megyei "ár-hsainkat, sőt a legnépesebb községeket is, . polgármesterek bevonásáv&l előkészítettük •m tik a télnek s főleg a tavasznak inséginun­váitj igen eltérő, vegyes tapasztalatokat tet­iinic abban a tekintetben, hogy vannak-e jól if-gondolt városfejlesztési programok, ame­yekbe természetesen bele kellett illeszkedniük •z inségmunkáknak és az azokból kialakuló jtesitményeknek is. Voltak városok, amely elv­iek vezetői egészen világosan meg tudták mondani, hogy milyen irányban akarják öntu­atosan továbbfejleszteni a reájuk bízott kom­iu: itást, de voltak olyan helyek is, amelyék­ek vezetői csak a bajokat tárták fél és hang­úi y ózták, csak a munkátlanok számát és sa­yarú helyzetét hozták fel, anélkül, hogy meg uddk volna mondani, hogy városuk kialaku­lását miként gondolják és hogy e célból minő munkálatokra lenne szükség. Égy messzebbre; tekintő terv szeriilt a városi politikának szá­molnia kell a kommunitás földrajzi helyzeté­vel, történeti múltjával, lakosainak hajlamai­val, a közlekedési viszonyokkal s azzal, hogy mezőgazdaság, ipar vagy kereskedelem áll­nak-e inkább az előtérben amelyik fejlesztésére vannak meg a legtöbb eredménnyel kecsegtető jehetőségek. Itt a városszeretet önmagában rtem elég, városismeretre is 'szükség van, inért •sak az imént felsorolt tényezőknek beható tu­dá -1 mellett állítható fel olyan sajátos város-, .fejlesztési program, amely egy elmosódott jel­legű helységből határozott városegyéniséget munkálhat ki. Amikor szót emeltem Budapest extenzív /• il .sztése ellen, amikor kiemeltem, hogy a vi­lék nincstelenjeinek további felcsődítése s az •1 óvárosok és előfalvak népességének további felduzzasztása újabb erőt a fővárosnak nem adhat-, ellenben a szociális veszedelmeket mód­felett megnöveli, akkor ezzel korántsem akar­tam állástfoglalni fővárosunknak olyan termé­; zeiű továbbfejlesztése ellen, amely a mondott * TOS következményekkel nem jár, amely nem vezet a- vidék elnéptelenítéséhez s vidéki váró* iiink elsorvasztásához. Ha most már nézzük Budapest természe­tes kim seit, földrajzi helyzetét és történetét, akkor látjuk csak igazán, hogy mennyire tar­talmas a Budapest-fürdőváros koncepció. Xá­]iink, ahol igen sok szép eszmét azzal temettek el, hogy túl sokat beszéltek róla s a rendelke­zésre álló energiamennyiséget ilyen felesleges szóbeszéddel kimerítették, amikor már nem maradt erő magára a cselekvésre, — nálunk, úgy érzem, hogy i-lsősorban azoknak van jó­gák valami nagyobb folyamatos akcióhoz hoz­zászólni, akik azon a téren már cselekedtek és így a végzett munka jogán szólhatnak a problémához. A margitszigeti nemzeti úszó­csarnok ügyét nemcsak azért karoltam fel nyo­maikkal, inert. a világreláeiókban is olyan si­keres vízisportnak arra szüksége és joga volt, hanem azért is, mert ennek a műnek létrehozá­sával a fürdővárosi zónában, amely a Margit­szigetből és a budai hegyek aljából áll, létre­jött egy olyan nagy egység, amely már szá­mot- tesz Budapest fürdővárosi mivoltának ki­építésében. Amikor 1686-ban Budát a törököktől visz­ezafoglaltuk, ez az oszmán birodalom városai között a tizedik helyen állott. Elsőnek tekin­tették a törökök a három fővárost, Konstanti­nápolyt, Prinápolyt és Briisszát, azután Vették három szent helyet, Mekkát, Medinát és Je­ruzsálemet, majd Kairót, Damaszkuszt és Bag­dadot s c kilenc város után helyezték Vég­Budavárát. A visszavételkor 23 mecset mellett 9 meleg fürdő állott fenn s ma is örömmel mu­togatjuk az idegeneknek, hogy a Rudas-fürdő gyönyörű kupoláját az egyik budai pasa épít­tette. Amit előttünk olyan fürdőző népek, mint a rómaiak és a törökök kihasználtak, azzal a természeti kinccsel mi soká nem tudtunk mit kezdeni. Míg a parlamenti harcok liangosszavú vitézeinek hírnevétől visszhangzott az ország, addig ma már talán csak szakkörökben tudnak Zsigmond)) Vilmos bányamérnökről, aki mint hazafi is megtette a kötelességét, mert 1848 után bilincsekbe verve ült Olmützben, de ezen­felül 1867-ben megfúrta a margitszigeti szökő­forrás! és 1868-tól kezdve 10 éven át elkészí­tette a Városligetben az artézi kutat és ezzel gazdagabbá tette azt a természeti kincset, ami a budai hegyek alján már ősidőktől rendelke­zésünkre ál lf. Zsigmondy azután az Istenben nyugovó öreg József főhercegben nagy mecénásra ta­lált. aki a kiváló magyar bányamérnökön kívül igénybe vette annak a kornak legnagyobb ma­gyar építészét, Ybl Miklóst és azzal együtt megalkotta a Margitszigetet a felső szigetnek fürdőházával, amelyet ma már voltaképpen műemlékké kellene deklarálni. Ezekben a fér­fiakba u, a magyar főhercegben é<s két munka­társában: a bányamérnökben és az építőmű­vészben volt stílus és' tudtak abban az időben -merész kezdeményezéssel nagyot, alkotni. Azután megint megakadt a dolog mind­addig, míg az idősebbik Wekerle, kit József nádoron és Széohenyin kívül Budapest méltán nevezhetne conditor urbis-nak, újból fel nem ragadta a fürdőváros gondolatát és nem hatott a fővárosra olyan irányban, hogy nyomban építse ki a Gellért-fürdőt és másodsorban vegye tervbe a lindas-fürdő kiképzését. József főherceg Margitszigete, továbbá a főváros Gellért- és Széchenyi-fürdője a nagy etapok Budapest-fürdőváros kiépítésében, amelyhez most legutóbb a főváros, a Közmun­katanács és a kultuszminisztérium közös mun­kája, a nemzeti úszócsarnok járult. József Ferenc főherceg, a Margitsziget­alapító unokája ősi jogon szintén felkarolta ezt a kérdést, és akciója nagyban hozzájárult ahoz, hogy az egész probléma a világháború utáni pangás és a. mostani gazdasági csügge­dés idején is napirenden maradt, ü is, mikép nagyatyja, jó építőművészt vett maga mellé munkatársnak, Alpár Ignácot, aki a kiegye­zés korának egyik legjobb építésze. Ö a Cita­della kiképzésével akarta a fürdővárosi gon­dolat kimunkálásának újabb periódusát kez­deni. Bár a művészeti megoldásnak sok meg­kapó részlete volt, mégsem tudtam a sorrend kérdésében vei« egyetérteni, mert ahoz, hogy itt. fürdőváros létesüljön, elsősorban für­dőkre és ezekkel kapcsolatban szoros értelem­ben vett fürdőszállodákra van szükség: ne felejtsük ugyanis el. hogy budai hév vizeink közül a Sósfürdő, a Rudas- és a Rácfürdő, a Király- és a Császárfördő, meg a Római-fürdő vagy egyáltalában nem, vagy meg nein felelő módon vannak kiépítve, és így először klasz­"szikus hévvizeinkből a szó modern értelmében vett fürdőket kell csinálnunk. A Gellért-fürdő nagyon szép, de talán túl pompás építkezés. Tornyokra és kupo­lákra efféléknél nincs szükség s kétségtelen, hogy itt az építész diadalmaskodott a balneo­lúgus, r.z orvosi és fürdőügyi -zakember fe­lett. Hiába, aki ilyennek előkészítésébe bele­fog, annak ismernie' kell a külföldi, hasonló nagy fürdőhelyek legmodernebb és legcélszc"» rűbb létesítményeit. Milyen szerencse volt, hogy a nemzeti úszócsarnok építésénél mint szakember rendelkezésünkre állt Hajós Al­fréd, akí a szellemi olimpiászon díjat nyert egy eszményi fedett uszoda tervével s ígyi egyszerű eszközökkel olyant tudott nekünk építeni, amely egész Európa érdeklődését fel­keltette s csak tegnap kaptam Arlotta olasz követ levelét, amelyben Olaszország számára u margitszigeti nemzeti úszócsarnok tervei­nek megküldését kéri. Éppen ezekben a dol­gokban ez a siker titka, mert korántsem a ki­adott összeg nagysága biztosítja, hogy va­lami értékes alkotás jöjjön létre, hanem az, hogy az egész kérdés alapos ismerete mellett elsőrendű szakember foglalkozzék a terve­zéssel és hogy a kivitel gondos és gazdaságos legyen. Budapest szerencsés sajátos helyzetében' kétféle fürdőt ípu-sra van szükség, másra o be­tegek és másra a szóuakozök érdekében. Min­den kísérlet, amely ezt a két igényt; össze akarja kapcsolni, szükségképpen ku­darcot vall, mert a beteg csendet, nyugalmat, gyógy berendezésekei, diétás kosztot és bi­zony olcsó árakat is kíván, a szórakozási okból fürdőző ellenben a medencén kíviil ze­nét, táncot és bőséges asztalt óhajt. Olyan el­lentétek, mint a h'íz és víz! Gondoljunk csak az olyan komoly betegre, aki korán nyugo­vóra tér, ellenben lent zenélnek s a későbben hazatérők a folyosón beszélgetitek és szobá­juk ajtaját csapkodják. Az effélék át. nem gondolásán véreznek cl nálunk a dolgok. -V! fürdőhelyeknek bizonyos fokozatait láthat­juk. Vannak helyek, amelyeket csak nyároiv lehet igéuybevenni, ezeknél óriásiak a nehéz"­seggek, amint azt a Balaton körül vehetjük észre, mert voltaképpen két hónap alatt kel­lene a befektetések kamatát megkeresni, ami majdnem lehetetlen, mivel 'túlmagas árakhoz vezet. Azután jönnek az olyan szerencsés vá­rosok, mint Aachen és Wiesbaden, amelyek­nek lakossága meghaladja a 150 ezért, ahol á fürdőzés már a városi élet kellemes^égeive| egyesül s ezért az egész éven át folytatólagos üzem lehetséges. De olyan milliós város, mytt amilyen Budapest, alig akad széles e világon, ahol egyfelől megvannak a világváros összes szórakozási lehetőségei, másfelől pedig esz­ményi fürdőügyi lehetőségek. Éppen a lehe­tőségeknek ez a kettős iránya teszi szüksé­gessé, hogy mi a betegek és a szórakozók für­dőit gondosan elkülönítsük. Ezért az Alpár Ignác barátomtól javas« latba hozott citadella] megoldástól eltérő sor* rendet javasoltam. Jobb szeretném, há az ak­ciót inkább egy üdülő- és egy gyógyfürdő létesítésével lehetne megkezdeni. Persze, itt is nagy akadály az a terv­szerűtlenség, ami a multakban Budapest vá­rosrendezése terén mutatkozott, úgyhogy a. fürdőváros szempontjából döntő jelentőségű budai északi oldalon malmok és téglagyárak rontják a tájképi szépséget és rontják el füst­jükkel a különben kitűnő dunai és hegyi le­vegőt. Sokszor mélyen elszomorít. hogy leg­jobb külföldi barátaim sem tudják elnyomni 1 azt a megjegyzést, hogy egyáltalában józan és művelt emberek voltak-e azok, akik meg­engedték, hogy a gyárak északon épüljenek itt, ahol a szelek iránya észak-déli és nem dé­len, éppen ott a Csepelsziget felé, ahol mosti a nagyszerű kikötőt ipari kikötővel kapcsolat­ban megépítettük. A malomipar Trianon után, sajnos, nem tartozik jövedelmező ipar­ágaink közé, így remélem, hogy ezek a budai dunaparti malmok és téglagyárak majd el­tűnnek onnét s akkor lehet Budapesten olyan fürdőkultúrát csinálni, amely ritkítja párját a világon. Akkor majd talán olyanok is. akik mai költséges külföldi fürdőhelyekre járnak, neos

Next

/
Thumbnails
Contents