Pesti Napló, 1931. március (82. évfolyam, 49–73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

2 Vasárnap PESTI NAPLÓ foefúj a szél, beesik az eső meg a hó. Ilyen- Iker nem szabad handabandázni s mindenki­nek jól meg kell gondolnia minden szavát, amit kimond, mert különben elérhető a man­dátumok számában jobbra vagy balra némi eltolódás, de az újabb politikai kampány a gondolatok szegénységében és eszközeinek szenvedélyességében csak újabb lemérése lenne csekélyebb politikai kultúránknak és yégeredményében nemzetrontás, amellyel tö­megeink lelki demoralizálását visszük végbe, aminek kikeveréséhez egy újabb évtizedre lenne szükségünk. Újabban divattá vált luxusról beszélni. Hát ha van luxus, amelyet meg nem engedhetünk magunknak, minden­esetre az, bogy a jövő hónapok valamelyiké­nek választási mozgalmai, nagyarányú nem­zeti erőpocsékolássá, meddő izgalmak felkor- bácsolásává és ennek nyomán a nemzet poli­tikai ellankadásává fajuljanak. Nyilvánosság és közerkölcsiség’ Irta: dr, Váry Albert országgyűlési képviselő 'A napokban lefolyt nyíregyházai büntető tár­gyalást a közvélemény szokatlan érdeklődése kí­sérte. Ez az érdeklődés nem annyira az elkövetett bűncselekménynek, mint inkább a cselekmény mel­lékkörülményeinek szólt. A vádlott lovagiatlan- sága az ő szerelmi ügyét állította a főtárgyalás központjába és ezzel sikerült neki csaknem telje­sen indokolatlanul a női becsületet nyilvánosan pellengérre állítania. Az bizonyos, hogy a vádlott védekezési szabad­ságát nem igen lehet korlátozni. Az is kétségte­len, hogy akit gyilkossággal vádolnak, attól nem sok lovagiasságot várhatunk. Ennek dacára meg­állapíthatjuk, bogy a közvélemény a vádlottat ezért a lovagiatlan magatartásáért erkölcsileg leg­alább is oly súlyosan bélyegezte meg, mint amily szigorral ítélte őt el a bíróság az elkövetett súlyos bűncselekményért. A közvélemény erkölcsi fölháborodása a női becsület védelmében azonban tovább ment. Nem­csak a vádlottat hibáztatta. Kifogásolta, hogy a női becsületet sértő kijelentések a nyilvános fő­tárgyaláson elhangozhattak s vádlott szerelmi élete nyilvánosan tárgyalható volt. De hangok hal­latszottak a sajtó ellen is, mely talán túlságosan híven és részletesen adta vissza a nyilvános fő- tárgyalásnak főkép a vádlott szerelmi életére to­liatkozó adataikéi - a-> -»jvu >•< -■ , ­A sajtó ellen eméít váddal hamar végezhetünk. (Mindaz, ami a nyilvános főtárgyalásou elhangzik, szabadon megírható.-- Bogjm azután mindent'Afíiy- kelt-e írni, ami a főtárgyaláson történt, az a sajtó belátására van bízva. Kétségtelen, hogy a jelen esetben a sajtó ezt a közlési szabadságot túlságo­san kihasználta. Nem lehet azonban tagadni, hogy ezt a közönség szolgálatában tette. Amíg azonban a vádlottnak korlátlan védeke­zési s a. sajtónak teljes közlési szabadsága van, más a helyzet a bíróságra nézve. A bűnvádi per­rendtartás 293. §-a szerint »a főtárgyalás rendsze­A közvádló kir. ügyész csaknem reménytelen har­cot vív ezek ellen az esküdtszéki eltévelyedések s bírói ellágyulások ellen. Hiába itt a törvényre, a józan belátásra, az igazságra való hivatkozás! A közvádló hasztalan tiltakozik az ellen, hogy az emberek szerelmi 'problémáikat mások életé­nek kioltásával oldják meg, hiába hirdeti, hogy akinek a szerelem fáj, igyekezzék kigyógyulni belőle vagy haljon bele ő maga, de ne gyilkoljon le mást, az esküdtek is, bíróság is túlértékelik a szerelmi szenvedély lelkiállapotát s hajlandók a fölmentésre vagy enyhe megítélésre. Vádlott tehát védekezésében szerelmi motívu­mot is kevert büucselekményébe. Kérdés, megen­gedhető volt-e, hogy azt a védekezését, hogy neki főnöknője leányával szerelmi viszonya volt, nyil­vánosan előadhassa? Ezzel a nyilvánosan elő­adott védekezésével veszélyeztetve volt-e a köz­erkölcsiség? A bíróság úgy találta, hogy ennek a védekezésnek nyilvános előterjesztésével a köz- erkölesiség veszélyeztetve nem volt. Be kell is­mernünk, hogy ez a védekezés a közerkölcsiséget nem veszélyeztette s így idevonatkozóan a nyil­vánosság kizárására törvényes indok nem volt A hivatkozott törvény nem védelmezi a női be­csületet. A női becsület áldozatul esiietik a tár­gyalás nyilvánosságának, akármennyire méltány- -talaanak látszik is ez. Mert a tárgyalás nyilvá­nossága közérdek, , v ' Ennek dacára érezzük, hogy azon a nyilvá­nos -főtárgyaláson a közerkölcsiség - -yövdsára mégis történtek kisiklások. Oka ennek az a ferde helyzet, mely akkor állt elő, mikor ezek a sze­relmi kérdések részben nyílt, részben zárt ülésen tárgyaltattak. A nyílt tárgyaláson nem lehet meg nem történtekként kezelni oly tényeket, melyek zárt tárgyaláson fölmerültek. A tárgyaláson 1931 március 1 résztvevők önkéntelenül hivatkoznak a zárt tár gyalás adataira s kérdések, feleletek alakjábai szinte váratlanul történnek átcsúszások a nyil­vánosság elé nem tartozó dolgokra. Ezeket a fő­tárgyalási elnök sokszor meg sem tudja akadá­lyozni. A közerkölcsiség sérelme ott kezdődött mikor az állítólagos nemi viszony részletei kerül tek a nyilvánosság elé. Ha ennek a nemi viszony nak bizonyítása a bűncselekmény helyes megíté­lése érdekében szükséges volt, oz ide vonatkozó részletek sem a vádlott védekezésében, sem a ta­nuk vallomásában, sem a kérdések föltevésének alakjában nem tartoztak a nyilvánosság elé. Mert a részletek már a közerkölcsiséget veszé­lyeztethették. Ezeket a kérdéseket tehát csak zárt tárgyaláson lehetett a közerkölcsiség sérelme nélkül közelebbről tisztázni. Ma már a jogtudomány teljesen tisztában van azokkal a veszélyekkel és hátrányokkal, me­lyekkel a főtárgyalás nyilvánossága jár. Ártatlan ember nyilvános meghurcolása, kinek a fölmentő ítélet sem adhat teljes elégtételt, a családi éle titkainak nyilvánosságraliozatala, a női beesüle pellengérre állítása, mind a tárgyalás nyilvános­sága ellen szólnak. A napokig tartó nyilvános főt tárgyalásról szóló sajtóközlemények igen alkal­masak a bíróság s különösen az esküdtek befo­lyásolására. A nyilvános fötárgyalás a hivatásos gonosztevőknek alkalmat ad bűncselekményeik titkainak kiismerésére, a törvények tanul mán.von­zására s a bíróságok előtti védekezés elsajátítá­sára. Nem lehet tagadni azt sem, hogy bizonyos gyilkossági, rablási ügyek nyilvános tárgyalása az erkölcsi érzés durvítására is vezet, sőt bűncse­lekmények elkövetésére ösztönöz. Innen van az, hogy a jogtudományban külö­nösen külföldön igen éles vita folyik a büntető főtárgyalások nyilvánossága kérdésében. Azon­ban bármily hátrányokkal jár is a tárgyalás nyil­vánossága, kétségtelen, hogy a nyilvánosság .* pártatlan, elfogulatlan, törvényszerű bírói ítélk zésnek legfőbb bizonyítéka. Biztosíték a bír visszaélések ellen, emeli az igazságszolgáltatá iránti bizalmat. A nyilvánosság ellenőrzése hozzá­tartozik a jó, alapos és pártatlan igazságszolgál­tatáshoz. , S ha történnek is kisiklások, ha áldozatokat követel is a tárgyalás nyilvánossága, ahőz ragasz­kodnunk kell s arra kell törekednünk, hogy ez a nyilvánosság minél kevesebb hátránnyal járjon A legmagasabb közérdek mégis csak az igazság ennek pedig legalkalmasabb biztosítéka a nyilvá nosság. A bíróság feladata, hogy a nyilvánossá megőrzésével lehetővé tegye, hogy annak hátra nyai minimálisak legyenek. Genf fegyverkezik a leszerelési konferenciára Hétezer embert befog adó amfiteátrumot építenek — Harmincmillió haiti bevételre számítanak a konferenciából riiit nyilvános«, de a bíróság zárt tárgyalást ren­delhet el, ha xa tárgyalás nyilvánossága a közren­det vagy a közerkölcsiséget veszélyeztethetné«. Ezek szerint a bíróságnak módjában van a nyil­vánosságot kizárni, ha a közerkölcsiség veszélyez­tetve van. Ügy látszik, vádlóit védekezéséhez hozzátar­tozott, hogy cselekményét szerelmi féltékenység­ből is követte el. Cselekményének egyik indítóoka tehát védekezése szerint az volt, hogy főnökuőjé- nek leányával szerelmi viszonya voit. A főtárgya­lás adatai alapján bármily távoli indoknak lát­szik is ez a bűncselekmény elkövetésénél, kétség­telen, hogy mint védekezés előterjesztetett s mint enyhítő körülmény a büntetés kiszabásánál figye- lembevehető volt. A szerelemmel, mint a bűncse­lekmények motívumával sűrűn találkozunk. Azt is tudjuk, hogy a bíróságok a szerelem, a szere- lemieltós hallatára ellúgyuluak. Az esküdtek sok esetben egyenesen fölmentenek. A francia és osztrák esküdtszék fölmentő ítéletéivel szinte tör­Genf, február 28. (A Pesti Napló tudósítójától.) A Népszövetség Tanácsa elhatározta, hogy a jövő évben összeülő nagy leszerelési értekezlet színhelyéül Genfet választja, ha a város biztosítani tudja a konfe­rencia nyugodt lefolyását, a delegátusok, szakértők, nem- hivatalos személyiségek, valamint a nagy számmal ide-, sereglő újságírók elhelyezését. Genf csak most eszmél fel, egyszerre valósággal fegyverkezni kezd a leszere­lésre s egyszeriben olyan nehézségek merültek fel, ame­lyek sok fejtörést okoznak még az illetékeseknek. A genfi kormány úgy fogta meg a problémát, hogy nem a politikai, hanem gazdasági oldalát tekinti és a leszerelés nagy művével kapcsolatban új munkaalkal­makhoz, friss pénzekhez kívánja juttatni a népszövet­ségi metropólis lakosságát, amely nagyon érzi a gazda­sági válságot. Kormánybiztost küldtek ki Guillanmo Futío szemé­lyében, akinek feladata a leszerelési értekezlet zavarta­lan elszállásolását megoldani. Fatio már töltött be egy szer ilyen szerepet: a Népszövetség megszületéseké szintén ő szállásolta cl a diplomáciai és politikai szemé iyiségeket. De most nagyobb bajok vannak, mert Genfnek sem a leszerelési konferencia befogadására, son a kiküldöt­tek és újságírók elszállásolására nincs helye. Ne feledjük el, hogy legalább liat-hétezcr személy befogadására alkalmas helyiség kellene, tehát valóságos kolosszeum fölépítése válik szükségessé. A genfi kor­mány úgy akar segíteni a hiányon, hogy Genf óriási szabad mezején, a Plainpalais-n, ahol a nemzeti ünne­pélyeket és cirkuszi előadásokat, rendezik, óriási amfi­teátrumot emelnek, persze csak ideiglenesen. Az is lehet, bogy a színházat és a Victoria Hallt is elveszik a gen­fiektől, sőt a kiállítási palotában (itt nyílik meg néhány nap múlva a nemzetközi autószalon) szintén gépfegyve­rek meg tengeralattjárók körül fognak vitázni. Az egész probléma túlnő Genf határain, mert a had­seregek civilbe bújtatásának nagy munkája nemcsak attól függ, vájjon lesz-e kellő jóindulat az idesereglö delegátusokban a hirhedt 8. paragrafus keresztülvitelére, liánom hogy a féiesztendő alatt, amíg a munkájuk tart, hogyan fognak aludni, enni, inni, sétálni, szórakozni a harcászati dolgokban elmerült urak, egyszóval, hogy derűs és kellemes életet élhessenek a leszerelés vitá­ján túl. .. ' V A lakáshiányon valószínűleg úgy segítenek, hogy a szállódéiv közösen építenek föl egy hotelt, amelyet együttesen vezetnének. A vénynek ismeri el a szerelemből öles szabadságát. ayf¥By kap egy szalon-fényképet önmagáról, ha H fNI ly! W IItoIaÍ 20 pengőért vásárol. Tessék eljönni hozzám, most tavaszi vásár van áruimat meg kell nézni és akkor csodálkozni fog olcsó áraimon! — Néhány példa tájékoztatásul: Georgette minden színben ......................................... P 4.05 Crep de ehÍF16 minden színben,. Tweed szövet ruhára...............................••••«•••••...... P Sima müselvem, minden színben........................... P Tavaszi kabát szövet, uo cm széles .............p 6.53 Teget, scheviot, iskolaruhára, duplaszéles ..........P 4.35 Fehérnemű sifón.......................................p 0.56 Erős lepedő...............................................p 1.75 A'any rózsa különlegesség, kelengyére....p I.10 Bőrerős angin, ágynemű toknak............................... P (1,98 Delin és batiszt, nagy színválasztékban..,,...............P 0.69 Nanszu, fehéin emiire, minden színben ..... P 0.78 Postai megrendelést azonnal eszhözlünh utánvét melletti FRIEDMANN FARKAS divatáruba,Királyra 11 Megszívlelendő tanácsokat ad a közönségnek a gonf: kormány hivatalos lapja, a Feruille d’Avis Officiellc. amikor különösen az újságírókkal való bánásmódot ajánlja a szálló-, étterem- és szórakozóhelytulajdonc- sok, valamint a lakosság figyelmébe. Kiemeli a lap hogy a londoni leszerelési értekezleten öt nemzet 70< delegátussal képviseltette magát, a jövő évi leszerelés konferencián azonban a világ minden állama részt vesz. száruszerint hstvanan, tehát olyan országok is, ak'k nem tagjai a Nemzetek Szövetségének. ■ Kiszámítják, hogyha minden résztvevő csak hermát, frankot költ el naponta, úgy is 25—30 millió frank Itc- ■vétele lesz a városnak a leszerelésből. S. J.

Next

/
Thumbnails
Contents