Pesti Napló, 1931. április (82. évfolyam, 74–97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1931 április 1 2 Németországnak nincs kifogása ellene, ha a vámunió ügyét a Népszövetség elé viszik Berlin, március 31. A birodalijü tanács keddi ülésén dr. Curtius Birodalmi külügyminiszter mégtartotta bejelentett beszédét a német-osztrák vámegyezmények tárgyá­ban. — Briand, — mondta Curtius — a francia sze­nátus előtt beszólt azokról a srazdasási problé­mákról. amelyek nyomasztólag' nehezednek Közép­Európára, mindenekelőtt Ausztriára. A gazdasági bajok vezették egymáshoz a német.és oz osztrák kormányt. Németországot a maga ä millió dol­gozni akaró munkanélkülijével, nyomasztó noli­tikai kötelezettségei vei. mezőgazdaságának súlyo­san Ínséges helyzetében egyáltalán nem kielécitő tőkefedezetével si'th/os gazdasági és társadalmi veszélyek fenyegetik. A belföldi piac.szanálása és emelése mellett elkerülhetetlen szüksége van kül­kereskedelmi piacának kiterjesztésére is. Ugyan­ilyen célokat kell követnie Ausztriának, amely egy nagy gazdasági egységből kiszakítva, gazdasági apparátusát túlságosan szűk alapokra kénytelen fektetni, úgyhogy lakossága már egy évtized óta JcuUurnivóján alul tengődik. Reméljük, hogy úgy Ausztria .mint Németqrszáír gazdasági kapcsola­tait kiterjeszti vám- és kereskedelempolitikai vi­szonyaink összeegyeztetése. Eljárásunk az általá­nos európai együttműködés keretei között mozog, ehez a váneurówi kooperációhoz szilárdan ragasz­kodunk. Curtius ezután arról beszélt, hogy a legutóbbi évek nemzetközi vitáiban gyakran kifejtették, hogy Európa gazdasági bajai elsősorban szétda­raboltságára vezethetők vissza. Nagyobb gazda­sági területek egységesítésére van szükség. Miro* nescu román külügyminiszter »A béke..politikája« című könyvében elsőnek ismerte, fel ennek a gon­dolatnak erejét. A csehszlovák kormány pedig az európai együttműködésről szóló francia kormány­memorandumra adott válaszában kifejtette, hogy »a valamennyi uép együttműködésének megszer­vezésére a legtermészetesebb kiindulópont az, ha kisebb vagy nagyobb földrajzi körzetekben fekvő egyes államok között jön létre az együttműködés«.' — Terveink, — mondotta Curtius ezután — kevésbé exkluzívak, mint a cseh külügyminiszter tervei, aki ajánlatunkat eleve visszautasította és Ausztria bevonásával a kisantant vámúniójára törekszik Németország kizárásával. Curtius kifejtette, hogy a német-osztrák terve­zet tisztán gazdasági jellege nem áll ellentétben a. népjogi kötelezettségekkel. A terv nem helyezke­dik' szembe az 1922. évi arenfi jegyzőkönyvvel sem. Néntíatorszégnak nincs kifogása az ellen, honn oz ügyet a Né ószövetség elé viszik. '•-•< — Henderson bejelentette,. — mondotta to­vábbá — hogy az ügyet, a Népszövetség, májusi üléssza-fr!rti.'í% n^nTPeffdjéVe'tű^'ííz ellep ^mrffírse Cukorkalerakat, pék-, tejcsarnok-fick esetleg tvsfikvezet£st v»?l«l m<t<?áiios úrinő 1000 pengő kitncióval rendelkezik. Csak komoly ajánlatokat kér. Cím a kiadóban. hozhatunk fel és arra számítunk, hogy a páneuró­pai tanulmáuyi bizottságban már előzőleg meg­vitatják az egész kérdést. Személy szerint szüksé­gét érzem annak, bogy a külügyminiszterek egy­másnak kölcsönösen a lehetőség szerint megköny­nyítsék a külpolitikai ügyeket. Ezan az alapon elindulva, mindenkor idejében messzemenően tá­jékoztattam az érdekelt külügyminisztereket. Csak március 19-én volt biztosítva a berlini és bécsi kormány felfogásának azonossága és már a rákö­vetkező második napon megtörténtek Londonba a, Párizsban és Rómában a. német és osztrák missziók vezetőinek lépései. Boldogok volnánk, ha velünk mindig ilyen lojalitással és nyíltsággal bánnának.­— Üj lökést akarunk adni íz európai közgaz­daság újjászervezésére irányuló fáradozásoknak. Meg kell állapítanom, hogy céljaink a világon messzemenő megértésre találtak és ha a terv min­denütt izgalmat keltett is, Németország és Ausztria valódi szándékai erre semmi okot nem adnak. A béke veszélyeztetéséről beszélni ezzel kapcsolatban nem lehet és ezért nem ismerhetem el, hogy a német-osztrák terv akadályozhatja a jövőévi le­szerelési konferenciát. Washington, március 31. A német nagykövet a berlini kormány utasí­tására ma közölte az amerikai kormánnyal; bogy a legtöbb kedvezmény elve nem alkalmazható a német-osztrák viszonyban megállapítandó külön­leges és átmeneti vámokra és hogy a német-osztrák vámszerződés megkötése után amerikai áruk után ugyanazok a vámtételek fizetendők, mint eddig, London, március 31. Az alsóházban Graham kereskedelmi miiiiszter arra a kérdésre, hogy a tervezett német-osztrák vámunió mennyiben érintené a kereskedelmet, felhívás mindazokhoz, akiknek rendelés céljából osztálysors­jegy-ajánlatunKat beKüId ÜK, hogy sors egvren­deíésüüet must már KJsedelmezés célKüt KüldjéK hozzánK vissza, mert a húzás előtti napoBban már norn igun íesz módunk a későn orkezö renrte.ló­Rek'ipfc eleget touni. A húzás pedig már április 17-én KezdődiK meg. A rendelés történhetiK a l'okSldött rendoiö'apnn­•kőnk vtn .fctofoséges k>ve|e*ft»ptifr"^peetentaitytaju­tóéi vényen — 'vagy tolofóa utján is (Aut.: 189-99). Hivatalos ár: >/, 24 P, ?/. 12 P,-. 'L 6 V» 3 P GLORIA KER. RT. m. kir. Osztály sorsjogy Fömusitás Budapest, VI., Andrássy út 14. sz. kijelentette, hogy erre csak akkor válaszolhatna, ha ismerné az unió feltételeit, másrészről pedig ismerné a közös vámterületre behozandó áruk vámtételeit. Ha a vámok díjtételei körülbelül; a jelenlegi színvonalon maradnak, akkor tíz »unió­egyezmény, nem érinti lényegesen Angiin kiviteli kereskedelmét. Jelenleg nincs egyrészt Anglia, másrészt Németország vagy Ausztria között olyan kereskedelmi szerződés hatályban, amely megha­tározná bizonyos árucikkek vámtételeit. Leszavazták a francia kormányt Párizs, március 81. A Laval-kormányt a kamarában nagy szótöbb­séggel leszavazták, amelynek azonban egyelőre nem lesznek komolyabb következményei, mert -a kormány nem vetette fel a bizalmi kérdést. Az iskolatörvény költségvetési tárgyalásánál, a taní­tói fizetések rendezésének szakaszánál a kamara többsége a módosító javaslatot fogadta el, amely a fokozatos fizetés rendezést három éven belül irá­nyozza elő. míg Laval megmaradt eredeti javas­lata mejlett, hogy a fizetésrendezést négy éven belül hajtsák végre. A szavazásnál háromszázötven képviselő a módosított javaslat mellett szavazott és kétszázharminchat a kormány javaslata mel­lett. A Laval-kormány tehát szjffltizennégy szava­zattal kisebbségben maradt. A hitvesgyilkos Urban alezredest felmentették Bécs. március 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától..) Az osztrák esküdtbíróság kedden este ismét filuieutett egy hitvesgyilkost, A két napig tartó pör vádlottja Urban Ferdinand ötunkóiévto nyu­galmazott alezredes volt, aki féltékenységi roha­mában agyonlőtte negyvenéves elvált feleségét. A bíróság a következő kérdéseket tette fel az esküdteknek: Bünös-o a vádlott gyilkosság, vagy emberölés 'bűntettében és ha igen. megállapít­ható-e, hogy tettét pillanatnyi elmezavarban, vagy esetleg elmeháborodottságban követte el. Az esküd­tek a késő esti órákban hosszas tanacskozás után a következő verdiktet hozták: A vádlott alezredes nem bűnös sem gyilkosság, sem emberölés bűntet­tében. Tettét nem pillanatnyi elmezavarban, hanem elmeháborodottságban követte el. A gyil­kosságra vagy emberölésre vonatkozó kérdésre mind a tizenkét esküdt, neni-mel válaszolt. A^ elmeháborodottság kérdésénél a szavazási arány 6:6 vn;t. , , „ "A bíróéág á 'VcMfkt alapján felmentette a hitvesgyilkost. Húsvéti csokoládélo'ások Maulisette cukrosiioltban, IV, KecskemCtI-u. 14 s minden jobb cukrosboltban! A régi kávéházban Irta: Kárpáti Aurél Mikor az ördög megöregszik: templomba jár. Te pedig visszamegy a. régi kávéházba, ahol ifjú­ságod cigarettafüstje egykor semmibe foszlott. Mert. ha lassanként több barátot számlálsz a teme­tőben. — o múlton numerabis amioos! — mint a város la'a in belül, egyre szívesebben matatsz em­lékeid között Mondhatnám: füzérbe szeded a »szent hajdan gyöngyeit . Ártatlan szórakozás, padlás-zugok porlepte kincseivel való játék, me­moár-anyag bolygatása. De hát nem minden írás memoár-e. bizonyos értelemben? Hiszen a legfris­sebb élmény is emlékké hűvösödik, mire a papiro­sig ér. Csupán distance kérdése az egész: miiyen messzire nézünk vissza — önmagunkba, S mégis, a távolabb eső múltnak, a megszépítő nemesség­nek - van valami különös, megmagyarázhatatlan varázsa. Kiejtett szavak, elpergett események, amelyeknek valamikor semmi fontosságot sem tu­lajdonítottunk. amelyeket egyáltalán nem tartot­tunk érdekeseknek, vagy éppen följegyzésre mél­tóknak. egyszer re különös jelentőséget nyernek a mult 'ávlatábau, szinte minden látható ok nélkül, ptutfán azért, mert eltávolodtak tőlünk, mert hosszú évtizedek szá'ltak .el fölöttük. Az emberben titokzatos démonok laknak, ame­lyek olykor arra késztetik, hogy elindulván »az elveszeti idő nyomában- önmaga keresésére, me­Iancholikus végű kalandokba keveredjék. Gondo­lom: Proust muzsikál ilyenformán az emlékezés­nek szabad asszociációkba bogozott, kúsza és er­nyedt húrjaiul -Ám. nélküle, sőt •előtte, már a bo­lyongó Odysseus is igy hallgatta a csábító szirén­cneket, amely '— éppen mert boldogságot ígért — nyilván csak a múltba csalogathatott Mély és szo­morú értelme van annak, boey a paradicsom mitn­den legendában elveszett: mögöttünk van, sohase előttünk... Mindez it', a párdnefoltos márványasztal mel­lett jutott eszembe, ebben n vénségére kackiássá íiatalodUí. régi kávéházban, amelynek valamikor, a bolder, és fájdalom: megboldogult béke elillant évei sói"'n,"mindennapos vendége voltam. A szá­zad első tizedében, — mondom most ceaknem tör­ténelmi ünnepélyességgel, akárha Kazinczy korá. ról lenne szó, — amikor nem is huszonnégy órá­ból állt ki .egy nap. de legalább kétszer huszon­négyből. tekintve, hogy akkoriban annyi min­denre ráért az ember. Huszonöt-huszonhat év előtt felejthetetlen, sokszor hajnalba nyúló viták dúltak ennél a kis kerek márványasztalnál, írók, költők, kritikusok, feotük. építészek, színészek és rendezők között, irodalomról, képzőművészetről, színházról és színjátszásról. Főkép az utóbbiról, amely mintegy szemünk láttára váltott irányt a «természetes beszéd és játék kialakítása felé, megtagadva a »szavaló-: stílust a Tháliától a Nem­zeti Színházig. Nagy és nevezetes harc. ádáz küz­delem. félelmes bálványokat döntögető forrada­lom volt ez s persze jórészt fiatalok verekedtek végig a "modernek oldalán, fiatalok, akik a színpad életet sugárzó, közvetlen valósága mellett törtek lándsát, a kissé bite^vesztett, deklamáló is­kola bősi »domborításával? szemben. Ta'án so­hase idézték nálunk olyan sűrűn Diderot szel'e­mes dialógusát a színész paradoxonéról, mint ak­kortájt. mert hiszen a probléma lényege érmen idevágott: ' átérezze-e a színész szerepét, átélje-e a színpadon megjelenített figurát, avagy egyedül értelmére bízza magát s a beleélést csupán mí­melve keltsen illúziót? A régi és új színjátszás alapvető különbsége elsősorban ezen a kérdésen fordult meg. Markánsan fejezte ki a két szembenálló fel­fogás kibékít hetetlenségét a konzervatívok repre­zentatív berniiiájának és a modernek vezérének ellentétes nyilatkozata. Jászai Mari azt mondta: «Sebimire sem volnék képes, ha igazán érez­ném, amit mutatok . Pethes Imre viszont úgy gon­dolkodott, hogy érzés nélkül az egész színészet kutyakomédia«. A modernek Garrick, Talma. No­vell! vallomásaira hivatkoztak, a konzervatívok meg — már nem is tudom kire" Talán Diderot »tökéletes« Clairon kisasszonyára. Riccoboni em­lékirataira, esetlen' az »éneklő« Mounet-Sully-re. Mindenesetre: kevéssé kímélték egvmást. A ter­mészetes beszéd és közvetlenül átélt játék hívei maró gúnnyal méltatták a tmagyarnak- hirdetett szavalóstflus idegen eredetét, a Comédie »décla­motion :-jában gyökerező' származását és az üres pátosz bömbölő dagályát.; a tradicionális »szenve­dély« .csodálatos ci-mpafuvásait és nasryszerű csuk* lásaiti- a lelki átalakulást pótló jellem-mellény« bűverei.ét, a »tűzöl tófőparancsnoki gesztusok« he­roikus lendületét és az értelemtől független szö­vegmondás operai szépségeit. De a régi irány képviselői sem maradtak adósak. Legfőbb vádjuk a modernek ellen a »szürkeség«, a művészet ell'a­posítása és közönségessé tétele, mindenekfelett pe­dig »hallhatatlansága' volt. Igen, így két ellel, ami egyszerűen annyit jelent, hogy a modern színészek beszédét nem lehet — hallani. Hogy el­hallgatott azóta ez a furcsa, ma már szinte ért­hetetlen vád. Holott, annakidején csakugyan akadt benne egy csepp igazság. Eleinte > ugyanis, a »nagy stílus- dörgő hangossága után. valóban szokatlanul hatott a halk beszéd; a színpadon » csaknem akkora megbotránkozást keltett, mint a, -hátatfordítás« a nézőtérnek. A közönség füle nem volt beidegezve a természetes beszéd szordi­uáltságára. A halkan ejtett szót egyszerűen nem hallotta meg. Legalább a panasz így szólt. Pár esztendő kellett hozzá, amíg a közönség füle érzé­kenyebb lett és kezdte észrevenni, hogy a színpadi beszéd érthetőségének kritériuma nem a hangos­ság, hanem a mássalhangzók pontos kiejtése, a. helyes hangsúly és gondos tagolás, amelynek kö­vetkezetes alkalmazása mellett a tempó szinte ro­hanóvá gyorsítható, a dinamikus hatás üvöltés nélkül is érvényesíthető. Ma mar senkinek sem jut eszébe a hangosság reklamálása, hacsak a Nemzeti, helyesebben Népszínház zen-ei effektusok befogadására épült nézőterén nem, amelynek akusztikája kevéssé kedvez az élő-beszéd fino­mabb, halkabb árnyalásának. A természetesség, követelménye akkoriban álta'ános vágyakozásból fakadt s nem egyedül a színpadon hódított. Gondoljunk csak a pikturára, amelv nálunk is megtette a döntő lépési, elhagyva a műterem gyapot-felliő-modeljeit a pleiuair ked­véért. A színpadi naturalizmus túlzásait azoubari mi szerencsésen elkerültük. (Gárdonyi maga pa­naszo'ta el nekem 1917 telén, hogy a Zéta főm-óha­ján azért haragudott meg a Nemzeti Színházra, mert Attila kis-sé »túl természetesen« viselkedő lovát a rendező leparancsolta a színpadról és Enöke számára sem engedélyezte az arasz.os valódi sárrétegét, amely pedig »okvetlenül« szük­séges lett vo'na annak dokumentálására: miért szórnak a szén hunn-kisasszony lába elé virágok­ból szőnyeget f) A természetes beszéd és iáték re­volTcipja mint fokozatos evolúció diadalmasko­dott a magyar színpadon Más kérdés aztán, hogy az a »természetes« színjátszás mennyiben egyezett az élet. eleven valóságával? Bizonyos, hogv nem

Next

/
Thumbnails
Contents