Pesti Napló, 1931. április (82. évfolyam, 74–97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1931 április 1­3 Gróf Károlyi Gyula külügyminiszter római útjáról s Magyarország gazdaság­politikájáról Gróf Károlyi Gyula külügyminiszter Rómából ,visszatér­ve a következő nyilatkozatot bocsátotta a sajtó rendelkezésére: — Miután a kormányzó úrnak és gróf Bethlen Istv­án miniszterelnöknek beszámoltam római utamról, szükségesnek tartom, hogy a magyar köz­vélemény széles rétegei is tudomást szerezzenek római benyomásaimról és egyidejűleg megismer­jék az álláspontot, amelyet a kormány a legutóbbi politikai eseményekkel szemben elfoglalt. — Nem mulaszthatom el, hogy mindenekelőtt köszönetet ne mondjak Olaszország­ vezető állam­férfiéinak, akik olyan őszinte, meleg fogadtatás­ban részesítettek. Mély benyomást tett rám Mussolini miniszterelnök személyisége, akinek politikai tisztánlátása, törhetetlen, céltudatos akaratereje és a magyar nemzet iránt, érzett őszinte vonzalma biztosítéka annak, hogy a haizal­mas Olaszország és Magyarország, között a baráti kapcsolatok úgy gazdasági, mint politikai téren szilárdak maradnak é­s a jövőben még tovább­fejlődnek. Magyarországgal szemben követett poli­tikájában teljes erővel mellette áll Grandi külügy­miniszter és nyugodtan merem mondani, az olasz vezető körök és az olasz nép összessége- úgyhogy az olasz külpolitikának a magyarbarát politika úgyszólván általánosan elfogadott tényezőjévé vált. Az osztrák-német vámunió Áttérve a jelenleg legfontosabb külpolitikai problémákra a külügyminiszter így folytatta nyi­latkozatát: " Az osztrák-német vámuniótervezettel kap­csolatban Magyarország gazdasági politikája­ nem változik. Nem tudhatjuk, létrejön-e az unió és ha igen, milyen formában, mert ez sok, rajtunk kívül­álló tényezőtől függ. Ezenfelül nem szabad elfelej­teni, — amint erre különben egyes osztrák állam­férfiak rá is mutattak — hogyha létre is jön ál­lam­ ilyen formában a vámunió, annak tényleges életbelépéséig még hosszú idő telhetik el. — Magyarország gazdaságpolitikai tárgyalá­sait tehát az eddigi alapokon folytatja Ausztriá­val és Olaszországgal. Reméljük, hogy a német birodalommal is a közeljövőben megkezdhetjük gazdaságpolitikai tárgyalásainkat — Csehszlovákiával is készek vagyunk — mint azt. felelős magyar államférfiak már a múltban is többször hangoztatták — tárgyalásokat kezdeni, amint arra a csehszlovák kormány komolyan haj­landónak mutatkozik.­­ Nem látok okot arra, hogy a magyar közvé­leményt a felmerült külpolitikai problémák akár politikai, akár gazdasági szempontból nyugtala­nítsák, mert ezek sem politikai tekintetben, sem a folyamatban levő gazdasági tárgyalások szem­pontjából nem alkotnak egyelőre olyan problémá­kat, amelyek veszélyeztetnék Magyarszág érde­keit és így gyors állásfoglalásra késztetnék a kor­mányt. A földrengés teljesen elpusztította Nicaragua fővárosát Ezer halott? London, március 31. Managuát, Nicaragua fővárosát, heves földrengés teljesen romba döntötte. A kevés épségben maradt ház kigyulladt Hoover elnök táviratilag­ intézkedett, hogy a Vöröskereszt veszélym­issziót küldjön a katasztrófa színhelyére. . ./ ...?,, Newyork, március ,31. " A Tropical Radio Co.-nak Managuáiból az Associated Pres­shez intésű­ jelentése szerint a managuai piactéren az támadt, amely c"saktívinak­ elharapózott".­Attól tartanak, hogy­ a tűz teljesen elpusztítja a város nyugati részén még megma­radt épületeket.­­ Pusztulás mindenfelé London, március 31. Miamiban (Florida) trópusi rádióállomás vezetősége azt állítja, hogy olyan híreket fogtak fel, amelyek szerint a managuai földrengés halá­los áldozatainak számát 800-1000-re becsülik. Az Egyesült Államok tengerészeti minisztériuma 4 hadihajót, köztük egy repülőgépanyahajót küldött a katasztrófa helyszínére a mentési munkálatok­ban való részvétel céljából. A városban kihirdet­ték az ostromállapotot. Mindenütt holttestek he­vernek, egyedül a piactéren 35 holttestet találtak, köztük sok nőt és gyermeket. A romok közül min­denütt lángoszlopok törnek elő. A nemzetőrök megkísérelték a tűz tovaterjedését a nagyobb épül­­etek felrobbantásával megakadályozni, de nem volt, elég dinamitjuk. A vízvezetéki csövek min­denütt megrepedtek. Newyork, március 31. Az Associated Pressnek rádión közvetlenül jelentik Managuából, hogy az ottani földrengés méreteit még nem lehet megállapítani, mert a sokkal igazabban, mint a­ szabadban festett kép magával a szabad természettel. A színpad soha­sem a valóság, csupán a valóság illúziójának vi­lága, bárhogy hangsúlyozza is a realitást. A sza­kvalóstílus épúgy a természethűség jelszavával vonult be a színpadra, akár a romantika az iro­dalomba, vagy a­ realizmus mindkét helyre. Lé­nyegében azonban minden stílus valóságtól való eltérést, vagyis nevéhez híven stilizálást je­lent. Csupán a kor ízlése, iránya, érdeklődése szabja meg, melyikben ismer inkább önmaga rea­litására? Első követelmény a színházzal szemben mindig az illúzió felkeltése, de az illúziókeltés esz­közei, sőt elért eredményei is igen különbözők, szinte generációk szerint változók. A »természe­tes« színjátszás sem volt hát azonos magával az élő valósággal. A kor, amelynek vágya életre­hívta, mégis szűz százalékig megtalálta benne ön­magát, főkép azért, mert nem annyira a stilizá­lásban, m­int inkább a »reális« ábrázolásban lelt« kedvet. Valahogy úgy áll a dolog, hogy a közön­ség mindenkor egyszerre két ellentétes érzéssel áll a nézőterén: elhiszi a játék valóságát, amelybe beleiffejtkezik, de ugyanekkor valami állandó sejtés is deren­g tudata alján afelől, hogy az egész csak színház, a »valónak égi­­mása­­. (Ahogy néha szorongó álomban is fölérzik bennünk a megnyug­tató bizonyosság, hiszen mindezt csak álmodjuk.) Már most vannak korok, amelyekben a színház színházvoltának tárlata meglehetősen elhalványo­dik s a­­teljese illúziókívánás lép előtérbe. Ilyen­kor kerekedik fö­­l a színpad játékán a realiz­mus. Viszont, amikor a korérzésben elevenebben él annak tudata, hogy a színház a művészi játék­nak a reális adottságoktól elvonatkoztatott, kü­lön, zárt világú, erőre kap a stilizálás. A mi mai­ forduló korunk is mintha az utóbbi felfd­éást kezdené magáénak vallani. A nemrég még forradalmi újítás, a »természetes« színját­szás, lassanként »stilizáló« játékba megy át, az egész modern színpadkép erősen stilizálódik, a művészetek egyéb megnyilatkozásaival együtt. Az impresszionizmustól elvetett kompozíció visz­szatér és — maga helyén — a száműzött deklámció pátosza is megint jogaiba iktatódik. Talán mert az egyre racionalizá­ttab­b jelen valóságából me­nekülő irreális és ideális elemek a művészetekben keresnek elhelyezkedést... De ez már a mának dolga s nem tartozik a régi kávéházban felrajzott emlékek közé. sűrű füstfelhők az áttekintést lehetetlenné teszik. A halottak és sebesültek számát még hozzávető­legesen sem lehet felbecsülni. A város közepén lévő vásárcsarnok, amelyben a földlökés után tűz keletkezett és amelyben sok asszony és gyer­mek tartózkodott, összeomlott. Harmincöt ember részben a romok alatt lelte halálát, részben el­égett. A város utcáin is sok halott és sebesült fekszik. A Managuában állomásozó amerikai ten­gerészkü­lönítmény mindent megtesz, hogy a sebe­sülteket megmentse. A földlökés csak négy-hat percig tartott, de olyan heves volt, hogy a város összes épületei beomlottak. India „száraz" lesz London, március 31. A karachii kongresszus egyhangú lelkesedés­sel fogadta Gandhi határozati javaslatát, mely szerint a független India egyik első feladata a teljes szesztilalom behozatala és a közalkalmazot­tak fizetésének maximálása lesz. Gandhi kijelen­tette, hogy e követelmények az ő híres 11 pontos programjának részét alkotják. Ez az első kísérlet a teljesen független India jövendő alkotmányának körvonalazására. A Zeppelin Füzesabony felett Füzesabony, március 31. Két vonat között a füzesabonyi állomás előtt áll­tam. Hallgattam az állomás falát támasztó pógárok beszédét. Mondta az egyik: — Látta bee tegnap a nagy motort? — Amék a levegőbe repült! — Azt a ... Mondta a másik: — Hogy tarthatja fenn olyan nagy test magát... Olyan rengeteg test! — Házza! dolgozik! — véli a harmadik. Mondja az első: Semmire se gondolam, benn ültem a házban, mikor beszalad a Pista gyerek... É­s apám, siessék, egy nagy disznó repül a ház felett!... Kifutok, hát majdnem a ház falát zsúfolta.. — Hogy mondhat ilyet, — böki ki a másik — én jó messzire lakok keetől és pont a mi portánk felett szállottél. V, .,›(•. .v‚ i‡ !»•@.) '•••.. I / ** — Ammé nem igaz! — szól közbe a harmadik. —­Kip.it,.vftó^i.ttöl$íi$ö. én fejem felett repült el... Mege^ólal a negyedik, aki eddig hallgatott: — Hát a hold nincs este minnyájunk feje felett" Most már én is közbeszóltam: — A Zeppelinről beszélnek? — Ammá meg micsodát — néz rám csodálkozva mind a négy. p. A. Húsvétkor minden giji lesz megint Használjon Ön is Vi­met a hús­­véti nagytakarításhoz! Mindent gyorsan és alaposan tisztít. Vim a kádat, konyhát, tűzhelyet, egész házát tisztává és ragyogóvá teszi. mindent

Next