Pesti Napló, 1931. augusztus (82. évfolyam, 173–196. szám)

1931-08-01 / 173. szám

Ara Í6 KIIér Ma; Asszony Leány Család Naplója (Ingyen külön melléklet) Budapest, 1931 82. évfolyam 173. szám Szombat, augusztus 1 ELŐFIZETÉSI ARAKi Egy hóra . 4.- peng? Negyedévre . 10.80 pengő Félévre . 2160 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a jjályaudvarokon 16 fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap 82 tiilór SZERKESZTŐSÉG t Rákóczi út 54. szám. KI ADŐH I VATALl Erzsébet körút 18—20. ez. TELEFŰN I Jórse! 435—50-től 56-lg, József 464—18, J. 464-19. Szerkesztőség Eécsbani L, Eoblmaxkt 7. Nem ezi vártuk Határozottan nem ezt. Nem ezt a pokoli lármát, ezt az összevissza beszédet s ezt a személyeskedést. Azt vártuk, hogy ilyen mé­retében és faj súlyában monumentális tör­vényjavaslat tárgyalásánál, mint amilyen a felhatalmazási törvényjavailat — ki fog eíot­tiiok bontakozni aa utolsó .évtized egész per­spektívája. Azt vártuk, hogy ez a vita megmutassa nekünk e mult összes tévedéseit és tévelygé­seit- Hogy világosan szemünk elé tárja, miért jutottunk a bajok és válságok e színvonaláig. Mert ma már a legegyszerűbb újságolvasó ember is tudja, hogy nem a vak sors taszigált bennünket ide. Ezt a legegyszerűbb ember is tudja, hogy bizonyos helyzeteket mindig bi­zonyos cselekedetek készítenek elő. Bizonyos, mi nem vagyunk olyan szerencsés helyzetbén* mint amilyenben, például, Franciaország Ennek az- országnak a gazdasági stniktúrája r-r s. tegyük hozzá, a. gazdasági politikája is — lehetővé tettei, hogy a világválság nyomá­sát csak minimális értékben engedje magához közel. Mi ezt nem tehettük meg. Nekünk a válságból sokkal többet kellett vállalnunk. _ De még ez a »sokkal több« sem okolja meg a hajoknak azt a mennyiségét és minősé­gét, amellyel lépten-nyomon harcolnunk kell. A mennyiség és minőség fokát az eddigi gaz­dasági politika hozta ránk — ezt kellett volna tehát kibontani a felhatalmazási vita során. Azt kellett vona töviről hegyire láthatóvá tenni ebben a vitában, hogyan kerültünk ebbe a szakadékba, melyek voltak a. helytelen in­tézkedések, hol terheli piulasztás a kormány­zatot, mit vétett ezen a téren s mi terheli lel­kiismeretét a másikon. Nem azért van erre szükség, mintha kedvünk talne a mulasztások felhány forgatásában vagy éppenséggel^ az »úgy-e megmondtuk« szerepkörben. Egyálta­lán nem. Ha a mi egyéni ízlésünktől függne, akkor legszívesebben a lehető legmélyebbre el­temetnénk mindent, ami ezzel a nemszeren­csés gazdálkodással összefügg. De szükség van rá azért, hogy tanuljunk belőle. Különösen a bürokrácia^ vakmerőségének 'és tehetetlenségének feltárására lett volna múlhatatlanul szükség. Hogy mit szenved­tünk az utóbbi esztendőkben azért, mert a bü­rokrácia azt hitte magáról, hogy mindenható s hogy az aktákon keresztül élet és halál ura. i S. hogy mennyi komoly baj szakadt ránk, mert a bürokrácia abszolút tehetetlennek bi­zonyult azokon a pontokon, ahol az egyéni kezdeményezés és felelősségérzet játékos könnyűséggel oldotta volna meg a problé­mákat. Azt vártuk, hogy erről lesz szó a felhatal­mazási törvényjavaslat tárgyalásánál. tÜgy képzeltük, hogy ennél előkelőbb feladatot nem vállalhat magára az a képviselőház, amelyet csak az imént küldött ide az ország. Ehelyett azt látjuk, hogy ebben a fontos órában a sze­mélyeskedés tüze lobbant fel, elmúlt idők bot­rányfészkeit kaparják fel s olyan helyek kö­rül járnak égő gyufával, ahol robbanóanya­gokat földeltek el. Ez bizony nem lélekemelő látvány. Az embernek szinte kedve volna azt mondani, ha az urak nem tudnak egyebet, akkor jobb volna, ha hallgatnának s szó nélkül megsza­vaznák ezt a javaslatot... De csakugyan nem tudnak-e egyebet? Nem hisszük. Az a meg­győződésünk, ha elfojtják a személyi indula­tokat, akkor olyan tárgyilagos vita színhelye lehet a képviselőház, amilyent ez a törvény­javaslat s az a súlyos idő, amely ezt a tör­vényjavaslatot szülte — megérdemel. Ma reggel kilenctől éjiéiig tart a Ház ülése Tomboló izgalmak viharában utasította vissza Gaal Casio« Szilágyi Lajos támadását pénteken — Fábián Béla és Peyer Károly a kor­mány pénzügyi politikáját támadták és takarékosságot sürgettek A szocialisták sem vesznek részt a 33-as bizottságban _ (Saját tudósítónktól.) A képviselőház pénteki ülését tíz órakor nyitotta meg Almásy László elnök, aki bejelentette, hogy a kormányzó Sci­tovszky Béla belügyminiszternek július 23-tól szeptember 12-i*c nyári szabadságot adott. A bel­ügyminisztert ezalatt. Wekerle pénzügyminiszter helyettesíti. Jelentette továbbá az elnök, hogy Buchinger Manó megválasztása ellen panasz ér­kezett. amelyet áttett a közigazgatási bíróság­hoz. Panaszt nyújtottak még Mártonffy Gyula, Schmidt Miklós, Beck, Lajos, Szabók;/ Jenő, Dinich Ödön, Hoffer László, .báró Orosdy Fü­löp né, Lázár Andor és a budapesti déli kerület mandátumai ellen. A váltságföldek árának leszállítása „ Napirend előtt Mojíes János a földreform utján juttatott váltságföldek árának leszállítá­sát követelte, mert a földhöz jutottak nem turl­.iák azt kifizetni. Emberek százezreinek vitális erdekeiről van szó. Nem szabad csaknem két emberöltőn át szinte rabszolgaságba dönteni a foldhözjuttatottakat. Wekerle pénzügyminiszter válaszában ki­jelentette, hogy a bajokat teljes mértékben is­meri és mindent elkövet, hogy a földreform nagy célja ne kerüljön veszelybe. Az az álláspontja, hogy ahol megvan a fizetési készség, az illetőt ne mozdítsák ki a földjéből. Viharos „is-is" vita ulán Fábiánnak meg kell követni a Házat Krüger Aladár mint a mentelmi bizottság eloadoja tqsz ezután jelentést. , —Fábián Béla a képviselőház július 28-ikán tartott ulesen tanúsított magatartása miatt kerül* beszédet bizottft á* el é> Eber Antal mondott Sándor Pál: Az volt a baj! Krüger Aladár: Állandóan közbeszólások hangzottak el, s a közbeszólók között volt Fábián Jtsela ís. Felkiáltások a baloldalon: Is... is! # Kruger Aladár: A napló szerint elnök Fábiánt háromszor figyelmeztette, hogy ne szóljon közbe, rabian is, inasok is... Felkiáltások a baloldalon: Is... is! Krüger Aladár: Megállapítom azt is... Felkiáltások a baloldalon: Is... is! A Ifriiger Aladár: Miután a közbeszólások foly­tatódtak, elnök Fábiánt rendreutasította, aki a rendreutasítás után is... Felkiáltások a baloldalon: Is... is! Dinnyés Lajos: Tessék Fábiánt sarokba allitani. Krüger Aladár előadót megzavarják a foly­tonos közbeszólások, idegesen vitatkozik az ellen­zékkel, mire azt kiáltják feléje: — Azért ne haragudjék az előadó úr! Krüger Aladár: Fábián Béla előadta a bizott­ságnak, hogy az elnöki rendreutasítást a zajban nem hallotta. Felkiáltások a baloldalon: Tehát el sem lehet ítélni! Krüger Aladár: Az, hogy a rendreutasítást nem hallotta, nem mentesíti a következmények alól. Felkiáltások a baloldalon: Talán ítéljük akkor halálra. # Percekig tartó zajban nagy nehezen szóhoz jut az előadó, s közli, hogy a mentelmi bizottság javasolja, hogy Fábiánt a legenyhébb büntetéssel !fujtsák, s kötelezzék arra, hogy a Házat meg­kövesse• Az ellenzék tomboló lármával tiltakozik ez ellen. Felkiáltások: Nem csinált semmit! Nem lehet megbüntetni! Pakots József kisebbségi véleményt ter­jeszt elő. Javasolja, hogy a Ház térjen az ügy fö­lött napirendre. Az elnök azért utasította a men­telmi bizottság elé Fábiánt, mert szó ezerint a következőket mondotta Ébernek: »Bennünket ne tessék meggyőzni, egyhangúan megszavazzuk.*­(Gúnyos felkiáltások a balojdolon: Nahát!) Ugyanakkor az elnök Peyer Károlyt in figyel­meztette, hogy maradjon csöndben, noha Peyer ugyanakkor Bécsben volt. (Derültség.) . Alniásy elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A mentelmi bizottság javaslata mellett szavaz az egységes párt, az'ellenzék a pártonkívüliek' és a. keresztény párt ülve marad. Felkiáltások a baloldalon: Kisebbség! Az elnök megállapítja a többséget, mire a bal" oldal fülsiketítő zajban elljenpróbát követel, de az elnök már felszólítja Fábiánt, hogy kövesse meg a Házat. Fábián az elnöki emelvény előtt felol­vassa az ilyenkor szokásos szöveget, amit a bal­oldal nagy zajjal fogad. Felkiáltások: Felháborító! Dinnyés Lajos: Menjünk valamennyien ^ mentelmi elé! A parlament hatásköre és a formulák _ ' Ezután áttértek a felhatalmazási javaslat ví'h tájára. Lázár Miklós sajnálkozik azon, hogy a mai gazdasági helyzetben ilyen kis jelentőségű tárggyal kell a Háznak foglalkoznia. Franciaor­szágban a nagy pénzügyi válság idején öt nap alatt hat kormány bukott meg. még sem haltak­bele a franciák. A kamara mégis arra az állás­pontra helyezkedett, hogy csak olyan kormánynak adja meg a felhatalmazást, mely gazdasági pro­gramot ad. Ha a .magyar kormány csak azzal állt volna a Ház elé, hogy szankcionálják a szükség­rendeleteket, az ellen senkinek sem lett volna ki­fogása. A parlament hatáskörének formulákkal való kijátszását mindig ellenezni fogja. Ha itt tár­gyalnák a'költségvetés csökkentését, áz egész Ház a pénzügyminiszter háta mögött állana és 300 millióval is sikerülne a tételeket lefaragni. Ami­kor a közönség azt látja, hogy egy ilyen életbe^ vagoan fontos ügyet zárt ajtók mögött tárgyal­nak, nem áll helyre a bizalom. A megoldás módját közveszedelem idején rt parlamentnek kell keresni. A 33-as bizottság dol­gozzon ki gyorsan gazdasági programot és ezt tárgyalja a Ház. Amíg a parlament egész mun­kássága csak szavakból áll, addig nem végezhet komoly munkát és nem más, mint államköltségen fentartott nyelvelő testület. (Nagy taps.) Szilágyi Lajos nagy viharban támadja az ellenzéket és Gaal Gastont Szilagyi Lajos azzal kezdi beszédét, hogy a választások idején választói előtt határozottan állást foglalt a miniszterelnök mellett. Ebből kö­vetkezik, hogy a javaslatot elfogadja. Állítja, hogy az ellenzéki pártok közül egyik sem élvez több bizalmat a nemzetnél, mint a kormánypárt. A pártközi konferencián úgy vette észre, hogy maguk az ellenzéki vezérek tiltakoztak az ellen, hogy a miniszterelnifc otthagyja helyét, Friedrich István: Azt mondottuk, most mái keső! Szilágyi Lajos: Ha Gaal Gaston volna a ma« gyar miniszterelnök, még a parlamentet aem tar­taná együtt. Gaal Gaston: Sohasem tettem Bethlen Istvánt rol ebben a teremben olyan nyilatkozatot, mint ön. Szilágyi Lajos: Azért támadtam Bethlen Isti

Next

/
Thumbnails
Contents