Pesti Napló, 1931. szeptember (82. évfolyam, 197–221. szám)

1931-09-01 / 197. szám

4 Kedd PESTI NAPLÓ 1931 szeptember 1 Vállpánt Mindmáig nem tudtam, hogy mi az a vállpánt? Csak úgy gondoltam, hogy valami olyan ostoba dolog, mint a vállfűző. Mikor először hallottam említeni a vállfüzőt, sejtelmem sem volt róla, hogy miről beszélnek, de ami­kor megmutatták természetben, rögtön fölismertem: »Hi­­­zen ez nem más, mint mieder! Miért nem beszéltek ma­gyarul?!« Nagyon tökéletlen gondolkozású ember lehe­tett, a­ki ezt a diszkrét ruhadarabot vállfűzőnek nevezte el, és azt hiszem, legalább is szellemi rokonságban volt vele az, aki ezt a kifejezést kitalálta: vállpánt. Két szemrevaló színésznőt tíz-tíz pengő pénzbünte­tésre ítélt a rendőrség, mert egy trikó-razzia alkalmá­val a dunai uszodában le volt eresztve a trikójuk »váll­pántja«. Ebből már körülbelül tudom, hogy mit értenek vállpánt alatt azok a magyar hazafiak, akik nem tud­ják, hogy a pánt mindig vasból van, vagy rézből, de okvetetlenül valami fémből. Egynéhány női trikót már én is láttam életemben, de nem vettem észre, hogy vala­melyiket a kovács megpántolta volna. Nincs is arra semmi szükség, mert egy­ kis, keskeny válla mindegyik­nek van, némelyik gombra jár, némelyikbe meg csak úgy bele lehet bújni, gombolás nélkül. Olvasom, hogy a trikó-razziára egy rendőrfogalmazó urat küldtek ki. Helytelen intézkedés volt, a fogalmazó­­urak fiatalemberek, nekik még nincs szükségük semmi vállpánt-vizsgálatra; ha rám bízták volna az intézke­dést, én már inkább csak az öregebb rendőrfőtanácsosok közül küldtem volna ki valamelyiket. Mert a trikó-razziát én is elrendeltem volna, — nem azért, mintha értelmes, sőt okos dolognak tartanám, hanem muszájból. Panaszok hangzottak el, feljelentés történt, — ilyenkor a rendőr­ség nem térhet ki a vizsgálat és intézkedés elől. A feljelentést a Dunapart lakói adták be, akiknek Meinet szúrt, hogy a dunai uszodában a nők némelyike nincsen eléggé felöltözve. Borzasztóan irigylem ezeket a lakó urakat (vagy lakó hölgyeket?),­­ mert akinek a m­ai világban más baja nincs, mint az, hogy tőle hétszáz méternyire úgy fürdik egy fiatal nő a Dunában, hogy le van eresztve a trikója »vállpántja«. —• az igen irígylésre­méltó polgára a hazának és bizonyára oly jólétnek ör­vend, hogy teljesen megérett jövedelmi és kereseti adó­jának jelentékeny felemelésére. És a hátam borsódzik arra a gondolatra, hogy két nyáron én.-mttg'am'iB-•úg­y i&a4t,^!,4,.,te»gerbett,­ho­gy a trikómnak egyáltalán nem volt »vállpántja«. Huh, ha a budapesti m. kir. államrendőrség tettenért volna! Vagy ha a szájt'öl. sétáló réttgettig nleptömegből valaki'' följelentett volna! Azonban a sétáló uraknak és hölgyek­nek ennél több eszük volt: egyszerűen rám se néztek, vagy ha lefotografáltak (ami mindennap megesett), az kizárólag csak a hecc kedvéért történt s a lemezekről a kópiák jóbarátok és ismerősök számára készültek. Ha engem nagyon bántott volna az a látvány, hogy a lakásomtól jókora távolságban »vállpánt nélkül« für­dik némelyik hölgy, én akkor sem kiabáltam volna, hogy »Policáj.­« — hanem egyszerűen a többi hölgyre bámultam volna, akik szabályszerűen viselték a váll­pántot, vagy a Rudasfürdő kéményét nézegettem volna, vagy a Citadellát, sőt esetleg ki sem néztem volna az ablakon. Azt azonban, hogy tőlem jókora távolságban, lenn az uszodá­ban hogy áll egy hölgyön a vállpánt, azt hiszem, leginkább csak gukkerrel lehet látni ... Én nem akarok senkit sem meggyanúsítani, de eszembe jut, hogy egyszer egy francia szótár­írót nagyon di­csért egy hölgy amiatt, hogy a szótárába egyetlenegy szemérmetlen szót sem vett be. — Asszonyom, Ön kereste őket! — pirított rá a hölgyre az író. Tényleg, másként hogyan tudhatta volna, hogy azok a bűnös szavak hiányzanak a szótárból? Azt gondolom, hogy a vállpánt erkölcsi jelentőségét n­agyon erősen túlozzák. A fészkes fülemüle megette már azt az erényt, melyet a vállpánt veszélyeztet! És aki a vállpánt segítségével akarja egy férfi gyenge lábon álló erényét veszélyeztetni, az ezt nem a női uszodában cselekszi. Az Alkotmány című lapban, melynek állandó defi­citjeit Molnár János apátkanonok jórészt sajátjából fe­dezte, egyszer megjelent valamelyik fűzőkészítőnek a hirdetése. Miután a hirdetésben egy miedernek a rajza is volt közölve, az apát úr ezen­ erkölcstelen közlemény miatt azonnal elcsapta a lap egész kiadóhivatalát. (Ne tessék szörnyűködni: az egész kiadóhivatali személyzet akko­riban egy öreg emberből állott.) Molnár apát úgy gon­dolkozott, hogy aki mindent lát, annak erkölcstelen gondolatai támadnak. Talán célszerű is lenne a csecse­mők szemeit lekötni olyankor, amikor táplálkoznak... De most veszem észre, hogy íme, akaratlanul én is súlyo­san vétettem a közszemérem ellen, mert leírtam ezt a »lehetetlen« szót: csecsemő, holott e szónak az eleje.». Mit tudom éni a trikó-razzia után nem fognak-e a rend­őrségtől szó­ razziákat is követelni az erkölcsnek ilyen szigorú őrei? A jövőben mindenesetre tartózkodni fogok a csecsemő szónak a leírásától, s előre figyelmeztetem a tisztelt olvasókat, hogy­ja majd valamelyik cikkemben ezt a kifejezést olvassák: paklásbaba, — én minden­esetre csecsemőt értek alatta. Ámbátor még így sem fogok egészen megfelelni a nagyobb erénnyel rendelke­zők kívánalmainak, mert, kérem, a baba kétértelmű szó, van kicsi baba és van nagy baba, sőt néha meg­történik, hogy a baba már anyányi és négyszemközt mégis úgy szólítják, hogy kicsi baba. A pólyásbaba ki­fejezés tehát erkölcsészeti szempontból aggályos; talán jobb lesz a csecsemőt így nevezni: pólyás kisded. A vállpánttal kapcsolatban mindenesetre fölvetek egy egészséges eszmét. A lakásom, körül éjszakánként tömérdek taxi táborozik, — csak reggel hétkor nincs kocsi, amikor kellene. Azt a koncertet, amit estétől reg­gel négyig a sofőr urak rendeznek, leírni nem lehet: egész éjjel »túráztatnak« végkimerülésig. (T. i. az én végkimerülésemig.) Tekintetes m. kir. államrendőrség, nem lenne jobb, ha ahelyett, hogy a dunai uszodába mennek önök a női trikók vállpántjainak »műtan­rendőri bejárására«, inkább a pesti éjszakában csinálná­­nak egy kis csendet! ­ Megkezdődött tárcák költségvetésének redukciója Gyökeres reformok előtt áll az OTI — A szakszervezetek kívánságai Megtakarítások a belügyi és honvédelmi tárcánál — Több főispánságot megszüntetnek — Walko külügyminiszter genfi útja (Saját tudósítónktól.) Az általános takarékos­sági akció során a népjóléti minisztériumban ked­den folytatják a költségvetés redukálását célzó tanácskozást. Eddig három ügyosztály költségve­tését bírálták felül és körülbelül 200—250.000 pengő megtakarítást tudtak elérni. Remélik azonban, hogy a keddi tanácskozás során jóval nagyobb lesz a megtakarítható összeg, mert olyan ügyosz­tályok költségvetése kerül a bizottság elé, amelyek nagyobb bü­csével rendelkeznek. A bizottság mun­kája természetesen a Társadalombiztosító Intézet­nek úgy személyi, mint dologi kiadásaira is ki fog erősen terjeszkedni és különösen itt remélnek nagyobb megtakarítást. A miniszter intenciói sze­rint a szolgáltatások terén a bizottság továbbra is érvényesíteni fogja a szociális jóindulatot, ezzel szemben teljesen szabad kezet kap a Társadalom­biztosító Intézet létszámapasztása és a személyzeti fizetések területén. Értesülésünk szerint az elnök fizetését nem az előírt 15%-ban tervezik redukálni, hanem az intézet jövedelmezőségéhez arányítva akarják megszabni. Hasonlóképen joga lesz a bi­zottságnak az alelnöki és az aligazgatói állások közül többet megszüntetni és a tiszteletdíjakat újból szabályozni. A szakszervezetek képviselői a népjóléti miniszternél A Társadalombiztosító Intézet kérdésével kap­csolatban egyébként a népjóléti minisztériumban ma megjelentek a szakszervezeti kiküldöttek, akik kifejtették a miniszter előtt a munkásság­ súlyos helyzetét s hangoztatták, hogy a legna­gyobb mértékben helytelenítik a kormánynak azt a tervét, amely leveselosztó és melegedő helyek felállításával akarja a munkanélküliség problé­máját megoldani. A szakszervezetek munkanél­külisegélyt kívánnak, vagy pedig olyan megoldást, amely gyökeresen rendezi ezt a kérdést. Ernszt Sándor kijelentette,­ hogy a kormány elvileg hely­teleníti a munkanélkülisegélyt, a maga ré­széről azonban mindent el akar követni, hogy segítsen a mukanélkülieken s a kormánynak meglesznek az eszközei ahoz, hogy a legsúlyosabb nehézségeken könnyítsen. A kormány azt akarja elérni, hogy egyetlen ember se éhezzen a télen. A szakszervezetek képviselői egyébként tilta­koznak az ellen a terv ellen, hogy az öregségi és rokkantsági biztosítást bizonytalan időre felfüg­gesszék és ezzel azokat, akik eddig megfizették rendesen járulékaikat, megfosszák öregségi biz­tosításuktól. Gondoskodni kellene az OTI autonó­miájának, hogy az öregségi és rokkantsági tarta­lékalap mindenkor gyümölcsöztetően helyeztessék el, illetőleg, hogy a járandóságokra szükséges ösz­szegek rendelkezésre álljanak. Ezekkel a kérdések­­kel kapcsolatban a népjóléti miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy addig is, amíg a szanálási tör­vény a parlamenttel letárgyalható, a legsürgősebb problémák megoldásáról is kíván gondoskodni a felhatalmazási törvén­y keretén belül. Ami pedig az öregségi és rokkantsági biztosítás felfüggeszté­sét jelenti, kijelentette a miniszter, hogy ebben a kérdésben még nem foglalt állást és erről tárgyalni fog az illetékes tényezőkkel.­­ ( A népjóléti minisztérium költségvetése után a bizottság a honvédelmi tárca költségvetését­ fogja felülbírálni. Remélik, hogy ennél a tárcánál nagyobb megtakarításra lesz alkalom, bár a ka­tonaság zsoldkérdésével, és a legénységi állomány­ban levők fizetésének ügyével nem foglalkozik a bizottság. Több főispánságot megszüntetnek A honvédelmi tárca után előreláthatólag a bel­ügyi tárca kerül majd napirendre, ahol egyébként erősen dolgoznak az adminisztráció egyszerűsí­tésével kapcsolatban a személyzeti létszám apasz­tásán. A belügyminisztériumban hétfőn délelőtt is fontos tanácskozás volt a miniszter elnöklésé­vel, amelyen a rendészeti adminisztráció egysze­rűsítését tárgyalták. A minisztériumiban kész tervek vannak erre vonatkozólag, ezt azonban még le akarják tárgyalni, mielőtt a miniszter bevinné a 33-as bizottságba. A belügyi tárcánál hasonló-­­ képpen nagy megtakarításokat akarnak keresztül- s vinni, elsősorban az adminisztráció útján intéz-­­ mények megszüntetésével és összevonásával, má­sodsorban személyzeti létszámapasztással. Ezek közé tartozik a főispánságok összevonásának ügye is, illetve a főispánok létszámának csökkentése. Több főispánságot meg akarnak szüntetni, így a debreceni, miskolci, kecskeméti, hódmezővásár­helyi főispáni állásokat meg akarják végleg szün­tetni és a csonka vármegyék élén álló főispánsá­gokat össze akarják vonni és teljesen békelét­számra akarják redukálni. Ugyanilyen a helyzet a rendészeti ügyeknél is, ahol már különben ter­vezték a kerületi főkapitányságok megszüntetését. Erről különben még Scitovszky Béla kidolgozott rendőrkönyve fog külö­i intézkedni a rendőrség­nek országos átszervezéséről. Takarékosság a parlamentben­ ­A takarékossági szellemet a parlamentben is érvényesíteni akarják. A képviselői tiszteletdíjak leszállításán kívül az egész parlament költség­vetése szintén revízió alá kerül. A képviselőház gazdasági bizottsága egyébként pénteken délelőtt 10 órakor az elnöki fogadóteremben ülést tart. Ezen az ülésen a bizottság az országgyűlés kine­vezett tisztviselői és alkalmazottai járandóságai­nak és az országgyűlés dologi kiadásainak csök­­­­kentésével, valamint az elnöki autók beszüntetésé­nek kérdésével fog foglalkozni. A régi paralment elnökeinek, sem az akkori főrendiház, sem pedig az alsóház elnökének nem volt autója, sőt még ko­csijuk sem volt, és csak a forradalmak utáni idők­­ben kapott az országgyűlés két elnöke autót. Ma döntenek az új adórendeletekről A kormány tagjai kedden délután miniszter­tanácsot tartanak, amelyen az államháztartás egyensúlyának helyreállítása céljából tervezett adórendeletek kerülnek megvitatás alá. És ezek közé tartozik elsősorban a forgalmi adó és a ház­adó kulcsának felemelése, továbbá a­ magánalkal­mazottak keresetiadópótlékának emelése, vala­mint az örökösödési és vagyonátruházási illeték­felemelésről szóló rendelkezések. Vargha Imre pénzügyi államtitkár egyébként hétfőn délelőtt ezekben a­ kérdésekben hosszabb megbeszélést foly­tatott a miniszterelnökkel. A kormány ugyanis mindent el akar követni, hogy a gazdasági élet vérkeringése ne álljon meg és ezt célozzák azzok a tárgyalások is, amelyeket Ivády Béla és Kenéz Béla miniszterek az export kérdésében folytattak. A földművelésügyi miniszternél hétfőn tanácsko­zás volt a mezőgazdasági termények exportjáról, amelyen elhatározták, hogy átszervezik az export­intézetet. Az ipari exportot szervesen egybe akar­ják kapcsolni a mezőgazdasági exporttal, tekintet­tel arra, hogy a kormány valutapolitikája sok te­kintetben az exportprogramnak sikerére van fel­építve. Walko külügyminiszter Genfbe utazott Walko Lajos külügyminiszter hétfőn este Genfbe utazott. A délelőtt folyamán a külügymi­niszter felkereste Károlyi Gyula miniszterelnököt, akivel hosszan tanácskozott és ezekbe a tanácsko­zásokba belevonták a gazdasági és pénzügyi szak­embereket. t­ ete még könnyen okoz fejfájást. Í Így mint máskor, ilyen­­kor is vegyen be film-t­ablettákaVf^ B Eaph«t»SkT fl'tWp MOsääMia»

Next