Pesti Napló, 1931. október (82. évfolyam, 222–248. szám)
1931-10-01 / 222. szám
3 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1931 október 1 A külföldi szén behozatalát korlátozzák A kőszén, barnaszén, brikett és koksz importját engedélyhez kötik Miniszteri biztos fogja intézni a szénügyeket — A háztartási szénellátást semmiben sem korlátozzák — A hazai széntermelés fokozása 16.000 embernek biztosit a télen kenyeret — Hogyan kell fűteni a magyar szénnel ? — A rendelkezés nem ütközik a fennálló kereskedelmi szerződésekbe A 33-as bizottság elfogadta a szénrendeletet A M. T. I. jelenti: Az országos 33-as bizottság Ugron Gábor elnöklésével szerda délelőtt ülést tartott és azon a szénszükséglet zavartalan ellátásáról szóló rendelet-tervezetet tárgyalta. A kormány részéről gróf Károlyi Gyula miniszterelnök, Kenéz Béla kereskedelmi miniszter, Ivády Béla földművelésügyi miniszter és Darányi Kálmán államtitkár vett részt az ülésen. Temesváry Imre előadó hangsúlyozta, hogy bár minden megkötöttség zavarólag hat a gazdasági élet menetére, a jelenlegi helyzetben igen fontos körülmények sürgetik a szénellátás kérdésének a szabályozását. Valutáris szempontból nem lehet közömbös ránk nézve — külföldi fizetési eszközeink hiánya mellett — az a nagymérvű külföldi szénbehozatal, amely a múlt évben több mint 80.000 vagonra rúgott, de szociális szempontból is fontos, hogy a szénbehozatal helyett a magyar munkáskezeket foglalkoztató hazaiszéntermelést fokozzuk. Ezekre való tekintettel a kormány a szénellátás kérdését úgy kívánja szabályozni, hogy a kőszén, barnaszén, brikett és koksz behozatalát engedélyhez köti, a szénellátás irányítására miniszteri biztost állít és minden visszaélést kihágásnak minősít, amely két hónapig terjedő elzárással büntethető. Az engedély nélkül behozott szén elkobozható. Hangsúlyozta az előadó, hogy a kormány minden erejével meg fogja akadályozni a szénárak felemelését, végül felemlítette, hogy a háztartási szénellátás semmiféle korlátozásnak nem lesz alávetve. Miért kell a külföldi szén behozatala elé korlátokat állítanunk? Kenéz Béla kereskedelmi miniszter rámutatott arra, hogy külkereskedelmi mérlegünk egyik legnagyobb tétele a külföldről behozott szén és koksz értéke. 1930-ban 88.000 vágón külföldi szenet és 38.000 vágón külföldi kokszot hoztunk be. Ezt a helyzetet tovább feltartani lehetetlen. A rendelkezésre álló külföldi valutakészletünket nem szabad a fogyasztásra kerülő szén beszerzésére fordítanunk, hanem a termeléshez szükséges egyéb anyagok beszerzésére. Minden vágón külföldi szénben legalább 10—12 idegen munkás napszámát fizetjük meg. Mindez arra készteti a kormányt, hogy a külföldi szén behozatala elé korlátokat állítson; ezt annál könnyebben megteheti, mert hazai szeneink mennyisége és minősége megfelel az ország szükségletének. Tavaly háztartási célokra 47.000 vágón 114 vajról koksz,az irfkcélokra és 25.000 vágón koksz, mezőgazdasági célokra 4300 vágón szén, közművek céljaira pedig 231 vágón szén volt a behozatal Ebből a mennyiségből a közművek, a mezőgazdaság és a közlekedés céljaira szolgáló külföldi szén behozatal hazai szénnel teljes mértékben pótolható és az iparnál is pótolható 2000 vágón külföldi szén mennyisége. Mindez semmi gondot nem okoz, ipari szénnek bőrében vagyunk. Pótolható, azonkívül 47.000 vágón háztartási szén is, illetőleg az idény előrehaladtára való tekintettel 26.000 vágón — 11.000 vágón háztartási szenet ugyanis már behoztunk. A háztartási szén pótlása már valamivel nehezebb, mert itt darabos szénre van szükség. Hazai szettünk pedig különösen porló természetű, a kitermelt mennyiség egy része elporlik, s ennek a porlásnak csak kis része értékesíthető, brikettkészítés vagy porszén-tüzelés formájában. A pótló hazai szénmennyiség biztosítva van Végeredményben azonban a külföldi háztartási szén pótlása is megoldható. Az említett 36.000 vagon háztartási szén behozatala 150 fűtési napot számítva napi 240 vagont jelent. Ez kalóriaértékben átszámítva egyenlő napi 360 vagon darabos magyar szénnel. Ennek a termelését kell tehátfokoznunk, ezen a réven az önköltségi ár kisebb lesz, a nem értékesíthető porszén tömegének a növekedése ellenére is. Ezzel kapcsolatban fokoznunk kell a brikettgyártást, ami a porszén nagyobb mérvű felhasználását jelenti. Harmadszor azáltal juttatjuk ezt a kérdést a megoldáshoz közelebb, hogy a MÁV mozdonyaiban használt üzemi szénből, amelynek darabossági maximuma most 60 milliméter, kirostáljuk a 40 milliméternél durvább szenet. A MÁV mozdonyaiban naponként 350 vágón üzemi szenet tüzelnek el. A hazai szén többtermelésének fokozását szénbányáink vállalták körülbelül 278 vágón mennyiségben. Ez a többtermelés már meg is indult, s ezentúl Tatán napi 35 vágón és Pécsett 5 vagon brikettet termelnek, a MÁV mozdonyszenének kirostálása pedig 60 vagon durva széntöbbletet ad; ez együttesen 378 vagont jelent a szükséges 306 vagonnal szemben. De ha kell, más eszközök is rendelkezésre állnak a szénmennyiség fokozására, ezek azonban olyan taktikai fogások a téli széncsatának, amelyekről egyelőre nem akar szólani. A külföldi szén elmaradása következtében szükséges hazai szén mennyisége a termelés fokozásával biztosítva van. A minőségi pótlás nem egészen tökéletes, bizonyos kényelmetlenséggel jár, mint például a többszöri tüzelés, a gyakori hamukiszedés, másrészt azonban a közönség is idegenkedik a hazai széntől. Hangsúlyozza, hogy ez az idegenkedés jórészt indokolatlan és főleg onnan származik, hogy a közönség a magyar szénnelbánni nem tud és hogy nem megfelelő kályhákat használ. Vannak azonban olyan magyar kályhák, amelyek nemcsak a magyar szenet, de még a legsilányabb lignitet is tökéletesen égetik el. Gondoskodni kíván arról, —s az előkészítő intézkedéseket már megt is tette — hogy ezeket a kályhákat csekély bérösszegért vagy csupán bizonyos fajta szenek kötelező vásárlása ellenében, a szegényebb háztartások is megszerezhessék. A fűtés megfelelő módjának szemléltetésére pedig a legközelebbi napokban fűtési kiállítást rendez. Erre azért van szükség, hogy a nagyközönség is megbarátkozzék az újításokkal. 16.000 ember kenyere Ha azonban minden intézkedés ellenére átmenetileg itt-ott némi kényelmetlenség mutatkoznék, ezt a közönségnek, amely az intézkedések, következtében olcsóbban jut tüzelőanyaghoz a kitűzött célok érdekében el kell viselni. Céltfogkiszétfaffyreskedelmi mérlegünket ,megjavítsuk, devizakészletünket megkíméljük, és ennek a kettős célnak a megvalósításával pénzünk, értékállandóságát biztosítsuk, végül pedig, hogy a magyar munkáskezek ezreit foglalkoztatáshoz juttassuk. Egy munkás átlag 70s métermázsa szenet tud kifejteni naponként, egy vágón szén előállítása tehát körülbelül 13 munkást foglalkoztat. 306 vágón napi többlet előállítása az öt téli hónapban körülbelül 4700 munkásnak, családtagjaikkal együtt számítva 16.000 embernek ad kenyeret. A darabos széntől eltekintve a porszén előállítása is munkaerőt kíván. A rendelettel az elmondott nagy célokat kívánja szolgálni, de egyáltalán nincs szándékában a kötött szén gazdálkodásra áttérni. Erre nem is volna szükség, mert a fogyasztás szükséglete teljes mértékben fedezve van, úgyhogy a rendeletben tervezett szankciók inkább csak intelmek, amelyek a tömegcikkek forgalombahozatalánál esetleg felmerülő visszaéléseknek akarják elejét venni. Inkább csak preventív intézkedések, amelyek alkalmazására remélhetőleg nem is fog sor kerülni. Kereskedelempolitikai aggályok Báró Szterényi József hangsúlyozta, hogy elvi ellensége minden kötött gazdasági rendszernek, a sajnálatos devizahelyzet közepette azonban meg kell alkudni az elvi kérdéssel. Kereskedelempolitikai szempontból aggályai vannak a javaslattal szemben. Véleménye szerint a tervezett tilalmi rendelkezés beleütközik a fennálló kereskedelmi szerződésekbe és esetleg retorziókra ad alkalmat, másrészt megnehezítheti újabb kereskedelmi szerződések kötését, vagy pedig azok lekötésénél drágán kell megfizetnünk a tervezett intézkedéseket. Ha azonban a tervezett tilalmi rendelkezést a devizakorlátozás szempontjából akarják meghozni, ez ellen nem lehet kifogást tenni. Indítványozza, hogy a behozatalnak engedélyhez való kötése csak a devizakorlátozás tartmw rá, és csak a devizaellátás céljára történjék. Ha a hazai széntermelés javítására kivételes intézkedéseket teszünk, gondoskodjunk a hazai szénárak emelésének a lehetetlenné tételéről. Ilyen intézkedés nélkül nem fogadhatná el a javaslatot. A hazai szénnel való hitartási tüzeléshez külön fűtőberendezések szükségesek, minden ellenkező állítás csak elméleti alapon nyugszik. Garanciákat kér arra, hogy ezen a téren nem fognak visszaélések előfordulni. Vállalkozzanak a bányák a fűtőberendezésekre is, így könnyebb lesz az ellenőrzés. Kifogásolta végül, hogy a rendelet ügyében nem hallgatták meg az ipartanács állandó bizottságát. Schandl Károly helyeselte a külföldi behozatallal szemben a hazai termelés fokozását, és a vidéki napszámosok kenyérhez juttatását. Felveti a kérdést, nem volna-e helyesebb, a külföldön és itthon is ellenszenves behozatali engedélyrendszer helyett produktív rendelkezésekkel ellensúlyozni a külföldi importot. Attól tart, hog a mezőgazdasági kivitel szenvedi meg az intézkedés visszahatásait. Sokkal helyesebb lenne a hazai, tűzifatermelés fokozását előtérbe helyezni. A hazai erdők többévi túlhasználatát kell megengedni. Ezáltal falusi munkások ezrei jutnának a téli hónapokban kenyérhez, a földbirtokok adóssága csökkenne és rengeteg külföldi valutát takarítanánk meg. Legyen olcsóbb a hazai szén Orffy Imre rámutatott arra, hogy a kitűzött célt más, a külső és belső gazdasági közvélemény kevésbé izgató eszközökkel is el lehet érni. Ezért megfontolásra ajánlja, a rendelet mellőzését. A hazai bányák nagyobb termelésének az előnyeiben a fogyasztás is részesüljön az alacsonyabb szénárak következtében. Nagy Emil elfogadja a rendeletet, még ha azért a külföldi érdekkörök meg is neheztelnek. Elég volt abból a kifelé szóló finom gavalléroskodásból, amiért semmi ellenszolgáltatást sem kaptunk. Legyünk, ha kell, kíméletlenek, mert ezzel többre megyünk, de a kormány a belföldi hatalmas érdekkörökkel szemben se finomkodjék. A javaslatot csak úgy fogadja el, ha a hazai szén jóval olcsóbb lesz, mint a külföldi. A hatalmas széntermelő körökkel szemben ne legyen gyenge a kormány, csak akkor tudja megmenteni az országot, ha kíméletlen erélyt tud mutatni. . . Rubinek István elvileg minden gazdasági korlátozásnak ellene van. A háború utáni súlyos gazdasági válságnak és az agrárolló káros kialakulásának egyik lényeges oka a háború alatti kötött gazdálkodási rendszer volt. Elvi szerintjából csak akkor hajlandó engedni, ha kellő garanciákat kap arra, hogy a belföldi széntermelés fokozása a hazai szénárak lényeges csökkenését fogja eredményezni. Felvilágosítást kér arról, hogy a háztartási szén beszerzését korlátozni fogják-e valamilyen módon. Ehez nem tudna hozzájárulni. Kéri a fakitermelési korlátozások enyhítését. A magyar fa nagyobb mértékű kitermelése Csizmadia András aggodalmát fejezi ki a szénárak emelkedése tekintetében, mert az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a behozatali korlátozásokat a vállalatok az árak emelésére használnák fel. A szénárak leszállítására azért is szükség volna, mert a tisztviselő fogyasztók fizetését redukáltak és általában nagyobb adókat vetettek ki a lakosság legszélesebb rétegeire. A bányák vegyék tekintetbe, hogyha többet terj£iveaMrr? Egyébként mindig azt hirdette, hogy magyar arut vásároljunk, már eljük a kereskedelmi mérleg javítása minti MuHiLamli a napnal,nagyobb mértékű kitermelésének gondolatat. Rámutat azonban arra, hogy egyes vidékeken a magyar fa túlságosan drága. Chorin Ferenc szükségesnek tartja, hogy a devizaellátás kérdésével mielőbb foglalkozzék a bizottság, mert lehetetlen, hogy devizanehézségek miatt iparágak leállhassanak, nagy gazdasági értékek és munkásérdekek forognak itt kockán. A javaslathoz szólva hangoztatta, hogy a jelenlegi körülmények között elfogadja a forgalom megkötését, minthogy a rendelkezésre álló devizákat elsősorban a termelés szolgálatába kell állítani. Az itthon előállítható nyersanyagokért nem szabad pénzt külföldre kivinni. A javaslat hatnapos munkahetet biztosít a már évek óta csak szünnapokkal dolgozó magyar bányáknak. Ezután általánosságban foglalkozott a szénbányászat kérdésével. Ismertette az egyes külföldi államok szénbányászatának helyzetét és foglalkozott azokkal a törekvésekkel, amelyek a világ széntermelésének kartellrozását igyekeznek biztosítani. Utalt etekintetben a berlini megállapodásokra, s hangoztatja, hogy ezeket a világgazdaság jövőjének kialakulása szempontjából nagyon reményteljeseknek tartja. A belföldi széntermelés nehézségeivel foglalkozva rámutatott azután arra, hogy a darabos szén termelésénél keletkező por szén eladhatatlan és így a termelés emelkedésének egyébként kedvező hatását a bányákra nézve ellensúlyozza. Meg van győződve arról, hogy a szénbányák az új helyzetet árdrágításra felhasználni nem fogják. Az ellátás lebonyolításánál „ a kereskedelem eddigi szerveit igénybe kell venni. Meg van győződve arról, hogy a kinevezendő miniszteri biztos, az érdekeltekkel egyetértésben fennakadás nélkül oldja meg majd a szénellátás ügyét. Biró Pál egyetért a rendelettervezet intenciójával. A behozatalnak külön engedélyhez való kötését a devizakorlátozás idejére szükségtelennek tartja, hiszen a behozatal lehetősége amúgy is erősen korlátozott. A miniszteri biztos fő feladata a gyakorlatban éppen az lesz, hogy a hazai termelés érdekében nélkülözhetetlen minőségű szén behozatalát megkönnyítse. Wolff Károly csatlakozott a rendelettel szem- Bundehavi Szőrmében Kussiewsky veret IV., SCrifsSf Mr 6.