Pesti Napló, 1931. december (82. évfolyam, 273–296. szám)

1931-12-01 / 273. szám

­ A belügyminiszter a kétes elemek fantasztikus terveiről Keresztes-Fischer belügyminiszter válaszában elsősorban megnyugtatta a bizottságot az irány­ban, hogy a közbiztonsági szervek a közrendet,­­az ország és főváros nyugalmát és békéjét min­den körülmények között biztosítani tudják és fog­ják is a jövőben is bármi felforgató törekvéssel szemben. A most leleplezett és a közvéleményben hisztériás rémhírekkel kísért mozgalom, semmi körülmények között sem olyan jelentőségű, amely alkalmas lehetne bármily nyugtalanság kiváltá­sára. A nyomozás teljes és végleges befejezése ér­dekében — amely hihetőleg már holnapig megtör­ténik — az egész ügyet még nem tárhatja a köz­vélemény elé, de már most nyíltan kijelenti, hogy a lele­plezett mozgalom kizárólag desperációkból, legnagyobbrészt az 1920-as években már szerepet játszott kétes elemekből alakult társaság fantasz­tikus terveiből áll, amely mögött komoly politi­kum nincs. Az ügyben szereplő egyének között sem a társadalom, sem a politikai­­élet egyetlen komoly tényezője nem szerepel. A nyomozás ed­digi során felmerült látszólagos politikai színe­zete a mozgalomnak annyira fantasztikus és gye­rekes, hogy komolyan nem vehető és minden való­színűség szerint közönséges bűncselekmények lep­lezésére kívánt volna csak szolgálni. Mihelyt a nyomozás teljes befejezést nyer, teljes őszinteség­gel fogja a közvéleményt tájékoztatni erről a je­lentéktelen súlyú mozgalomr­ól, amelyet csak az ideges közvélemény hisztériája növelt minden komoly ok nélkül szenzációvá. Báró Szterényi József kijelentette, hogy a belügyminiszter nyilatkozata teljes megnyugvás­sal tölti el és alkalmas ar­ra, hogy a közönséget is tökéletesen megnyugtassa. Tökéletesen alkal­ms lesz a közönség megnyugtatására a belügyminisz­ternek az a kijelentése, hogy a dologban sszereplő­ket maga is desperációknak minősíti. Kívánatos­nak tartaná, hogy a külföldet is haladéktalanul felvilágosítsák az ügy komolytalan voltáról. Semmi sem lehetne végzetesebb az ország szem­pontjából, mintha külföldön hitelre találhatná­nak olyan rosszakaratú híresztelések, amelyeknek terjesztésére bizonyos, Magyarországgal szemben mindig ellenséges külföldi sajtóapparátus állan­dóan hajlandónak mutatkozott. Felveti a kérdést, nem volna-e helyes a külállamoknak itteni követ­ségeik útján rendelkezésére bocsátani sajtójuk számára a valódi hivatalos adatokat. Keresztes-Fischer belügyminiszter újabb vá­laszában hangoztatta, hogy a lapok számára más­nyilatkozatot tett és az a báró Szterényi József által említett cél elérésére teljesen alkalmas lesz. Teleszky János napirend előtti felszólalásá­ban felemlítette, hogy értesülése szerint a népjó­léti minisztérium még nem utalta ki az e hónap­ban esedékes hadikölcsönsegélyeket. Kérte a kor­mányt, intézkedjék, hogy az e célra szükséges ösz­szeg a népjóléti minisztérium rendelkezésére áll­jon. Schandl Károly elnök kijelentette, hogy a fel- Kedd Újabb, súlyos árveszteséget szenvedett a font és számos más külföldi valuta Berlin, november 30. Az angol font az aranystandard felfüggesz­tése óta ma érte el legmélyebb pontját. Szeptem­ber, 19-ike óta aa eddigi legalacsonyabb jegyzés 3,48 volt a dollárral szemben és pedig: szeptember 25-én, míg az aranystandard felfüareresztése után következő napon, vagyis szeptember 21-én a font jegyzése 100 volt. (Szeptember 21-ike előtt az utolsó jegyzés 4,8590 volt.) Az utóbbi napok során a fontjegyzés általában gyenge nívón mozgott és angol pénzügyi körökben azt állították, hogy en­nek a gyengülésnek oka francia részről történő fontkínálásban rejlik. A kontinens tőzsdéin ma ismét nagyobb fonttételeket kínáltak francia ke­zek, úgyhogy a font jegyzése 3.383/s-re gyengült. A piacon a francia eladásoktól eltekintve, nyo­masztólag hatott a bizonytalanság is, hogy egyes országokban minő ellenintézkedéseket tesznek az angol vámemeléssel szemben, továbbá az angol bankjegyforgalom várható további emelkedése. A font jegyzése által különösen érintett devizák, így Athén, Isztambul, Kopenhága, Stockholm és Osló ma szintén mindannyian újabb mélypontra jutottak.­­ (Tudósítás eleje lapunk közgazdasági rovatában.) Ghica román külügyminiszter a román-magyar közeledésről Magyar térképinterpelláció a román kamarában Bukarest, november, 30. A képviselőház ma délutáni ülésén Ghica kül­ügyminiszter válaszolt Ispir kormánypárti képvi­selőnek néhány nappal ezelőtt elmondott interpel­lációjára, amelyben a képviselő tudomására hozta a külügyminiszternek, hogy az apátfalvi magyar határállomáson még most is olyan térkép van ki­függesztve, amely Magyarországot összes volt országrészeivel, Erdéllyel és Horvát-Szlavóniával együtt ábrázolja. Ghica külügyminiszter válaszá­ban a következőket mondotta: — A budapesti követség már megbízást ka­pott, hogy eljárjon ebben az ügyben. Ugyanakkor pedig Magyarország bukaresti ügyvivőjének köz­vetlen úton megtettem észrevételemet. Legyőzött vagy győztes állam, szolidáris kell hogy legyen és az általános gazdasági válságra való tekintettel a kormányoknak meg kell kísérelniük az egymás közötti normális viszony visszaállítását az összes szomszédos államokkal. Románia külpolitikájában mindig ezt tartotta szem előtt. Különösen Magyar­országgal szemben óhajtjuk ezt reális és lojális alapon kiterjeszteni. — A Népszövetség szeptemberi ülésein — foly­tatta a külügyminiszter — felvettem az érintke­zést Genfben gróf Apronyi Alberttel és alkalmam volt megelégedéssel tapasztalni, hogy ez a kitűnő államférfi is őszintén szükségét látja a közeledés kiterjesztésének, félretéve egyelőre azokat a kérdé­seket, amelyek a két országot egymástól elválaszt­ják. Ezeknek a szempontoknak visszhangját azon­ban nem tapasztaltuk gróf Károlyi magyar mi­niszterelnök legutóbbi kijelentéseiben, amelyeket a magyar parlamentben tett. — Az Oanea szenátor által jelzett budapesti rádióleadóállomás kommentárjai, valamint az Ispir képviselő által tudomásomra hozott apát­falvai eset nem alkalmas arra, hogy a közeledés érdekében a lelkeket közelebb hozza egymáshoz. Mindnyájan megértjük a nemzeti érzület meg­nyilvánulását, de csak akkor, ha az nem sért meg hasonló nemzeti érzületeket Egyben felhasználom Is­pit képviselő úr felszólalását, hogy újólag a képviselőház szószékéről kifejezzem reményemet, hogy Budapesten figyelembe veszik majd, hogy a Románia és Magyarország közötti viszonyt ne zavarják meg szembeszökő külső manifesztációk­kal. Ezek csak kedvünket szeghetik, a jó és őszinte viszony kiépítésében. Zspit képviselő elmondta, hogy igen sok nem­zetközi kongresszuson vett részt és ott sok magyar barátot is szerzett magának, akik őszintén óhajt­ják a közeledést a két nép között. Reméli, hogy az általa felhozott körülmény csak múló incidens és hogy a térkép csak az id­ők reminiszcenciája, amelynek azonban el kell tűnnie. I •b-g? •IÖJ ÍJB-i­-S megnyugtató kijelentéseket tett a desperációk komolytalan puccskísérletéről a 33-as bizottságban (Saját tudósítónktól.) A 33-as bizottság­ hétfőn délelőtt Schandl Károly elnöklésével ülést tartott, amelyen a kormány részéről vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter vett részt. Napirend előtt Wolf Károly az utóbbi napok­ban elterjedt puccshírekkel kapcsolatosan szólalt fel és rámutatott arra, hogy az eddig kiadott szűk­szavú hivatalos kommünikék nem teljesen alkal­masak a felizgatott közvélemény megnyugtatá­sára. Az egész közvéleményben, kaszinókban, saj­tóban, társaságokban a legkülönbözőbb hírek van­nak elterjedve. Kérte a belügyminisztert, tájékoz­tassa a bizottságot, mi az alapja az elterjedt hí­reszteléseknek? PESTI NAPLÓ 1931 december 1 J rtobo j 70 fillCr szólalást az illetékes miniszterek tudomására hozza. ** Öt kerületi kapitányságot __ A napirend tárgyalása során Temesv­áry Imre előadó ismertette a rendőrség tervezett szerve­zeti vtkoztatdóit. A tervezek -széria- a háború után másodfokú rendőri hatóságként rendszere­sített öt kerületi kapitányságot megszüntetik "e ezek helyett a budapesti rendőrfőkapitányáig­ fogja ugyanezt a hatáskört gyakorolni. Ez az egyszerűsítés jelentékeny megtakarítást jelent, minte­z évi 200.000 pengőt. A változás az őrsze­mélyzet, a detektívek és altisztek létszámát nem érinti. Örffy Imre után báró Szterényi József azt hangoztatta, hogy bár a leépítést végig kell vinni, az igazságszolgáltatás és a rendőrség tételeinél vigyázni kell arra: ne okozzunk több kárt, mint amennyi hasznot hoz a megtakarítás. Keresztes-Fischer belügyminiszter hangoz­tatta, hogy az őrszemélyzet csökkentéséről szó sem lehet, a jövőben is fenn kell tartani a mos­tani létszámot. A fogalmazói létszám összevonása nem érinti a közbiztonsági szolgálatot. A bizotság ezután a tervezetet elfogadta. A következő tervezet arról intézkedik, hogy az ország jelenlegi 104 járásából öt járás- és három szolgabírói kirendeltség megszűnik s ezzel kapcso­latban csökkentik a járási tisztiorvosok létszá­mát is, illetőleg azok egy részének teendőit járási orvosok fogják ellátni, akiket nem sorolnak fize­tési osztályba s munkájukért évi 1200 pengő tiszte­letdíjat s ugyanannyi útiátalányt kapnak.. Ezek­nek az intézkedéseknek révén több mint 300.000 pengő megtakarításra számítanak. Kállai­ Tibor ezt, a kérdést vetette fel, hogy nem "lehetne-e további összevonásokat tenni? Ha igen, ne fokozzák a nyugtalanságot azzal, hogy az akciót részletekben viszik keresztül, mint a nyug­díjaknál is történt. Gondolni kell a csonka várme­gyék problémá­jának megoldására is, ami nem je­lenti a tradíciók feladását, csak azt, hogy a szük­ségesnél több alkalmazottat ne tartsunk. Gróf Esterházy Móric után a belügyminiszter azt felelte, hogy ezen a téren a további iniciatíva a megyékre vár. Ő is szükségesnek látja egyes kis csonka vármegyék ideiglenes összevonását. A minisszter, beszéde után a bizottság ezt a ter­vezetet is elfogadta s az ülés végetért. BERCZ€UER£s ilLdVHK U, DOROTTYA IICCH 5 fl nora örHivnt cikkeiből a KHRHCSOM TI WHSflR rendkívül leszállított árakon kezdetét vett«

Next