Pesti Napló, 1932. február (83. évfolyam, 26–48. szám)

1932-02-02 / 26. szám

Péntek Elég toll a „köd előttem, köd mögöttem" játékból Irtat Friedrich István - Nagy problémákat kell rövidesen megoldani Ezek között első helyen áll a transzfermoratórium pénzügyi hatása külpolitikai vonatkozásban és devizagazdálkodásunk szabályozása a külföldi hi­telezők és a hazai produkció érdekeinek a szem­meltartásával. Olyan nehéz kérdések ezek, amilye­nekhez hasonlók a trianoni békekötés óta nem me­rültek fel. Arról van szó, — hogyha törik-szakad­ás — meg kell mentenünk az ország hitelképességét és emellett iparunknak nyersanyagokkal való ellátá­sát is biztosítanunk kell. Egy céltudatos és előre­látó gazdaságpolitikának találkoznia kell most a gazdasági érdekeinket szolgáló külpolitkával. Itt állunk a nagy és döntő küzdelmek előtt. Most kell a tűzpróbán átesnie a rendszer külpoliti­kájának, most kell a konszolidáció gazdaságpoli­tikájának letennie a vizsgát. Az oly sokszor fel­magasztalt diplomáciai sikereknek, a hágai, pá­rizsi és sok egyéb harctereken kivívott külpoliti­kai győzelmeknek most kell érvényesülniök. Most kell megérnie annak, amit a rendszer egy évtize­den át vetett. Ne dugjuk fejünket a homokba! Lássuk be, hogy sorsdöntő időket élünk, amelyeken nem le­het egy levitézlett pártmonopólium oligarchiájá­nak a vezetése alatt átvergődni. Nekünk először idebent a politikai életünket kell újjászerveznünk, nekünk tabula rasát kell teremtenünk a Bethlen­rezsim pénzügyi gazdálkodása tekintetében és vissza kell adnunk a nemzet kezébe saját sorsának az intézését. Ha ez megtörtént, akkor fogunk kifelé erőt és presztízst mutatni, akkor majd megteremthető lesz az az atmoszféra, amelyre okvetlenül szükségünk lesz, ha pénzügyi nehézségeinket külföldi segít­séggel fogunk megoldani akarni. Tehát kérlelhetetlen megtisztítása közéletünk­nek minden szennytől és becsületes népképviseleti rendszer. Csak ezen a két stáción át juthatunk előlbre Csak így biztosítható az összes nemzeti erők összefogása. Le kell számolni minden eltussolási kísérlettel és le kell tenni arról a meddő szándékról, hogy a pártmonopó­liumot a mostani viharokon átment­sék. Kár az arisztokrata uraknak a Nemzeti Ka­szinóban keseregniük. A dolgozó társadalom nem ellensége az arisztokráciának. Esze ágában sincs. Sőt, nagyon is megbecsüli azokat a főurakat, akik puritán módszerekkel részt vesznek a politikai harcokban, vagy a közélet területein. Olyan szegények vagyunk, hogy minden érté­künket meg kell becsülnünk, akár az arisztokrácia, akár a polgárság legszerényebb rétegéből emelke­dik ki. Nekünk ma nem azt szabad kutatnunk, hogy kinek hol ringatták a bölcsőjét, hanem csak azt szabad vizsgálnunk, hogy ki miképpen szol­gálja a hazáját. Mi szívesen látjuk az arisztokráciát a pur­ifi­kációs mozgalom és a szabadságjogokért küzdő front élén. Most igazán itt az alkalom, hogy e té­ren érdemeket szerezzen. Mert cseppet sem va­gyunk elragadtatva attól a főnemességtől, amely egy autokrata pártmonopólium bagolyváraiban csücsül és sopánkodik az elmúlt régi jó időkön. De különben is nyugodtan abbahagyhatnék már­ az arisztokrácia és polgárság közötti elvá­lasztó vonal firtatását Soha erről polgári körök­ben már nem beszélnek- Hiszen Mussolini, vagy Hitler sem arisztokrata származású és a ma dicső­ségesen uralkodó rendszer diadalszekenére felült mágnásaink csak úgy epednek ezekért a Mordis­kertekért. Az arisztokráciának és a polgárságnak össze kell fognia a közeledő jövő előkészítésében, a pu­rifikáció keresztülvitelében és az egész ország gaz­daságpolitikai átszervezésében. Csak ezt az egy utat választhatja a főnemesség, ha az Új-Magyar­országba befolyását és súlyát át akarja menteni. Ne nézze tétlenül a távolból azt a harcot, amit az ellenzék a közélet megtisztítása, a szabad­ságjogok visszaállítása és a választási korrupció megszüntetése érdekében vív. Ne húzódjon a küz­delem elől a csődöt mondott pártmen­opólium ere­sze alá. Nincs sok gondolkozni való idő. Az esemé­nyek ma nagyon gyorsan gördülnek. A tempót a pénzügyi krízis és a külpolitikai hullámzások dik­tálják­ Aki a transzfermoratórium kapcsán kialakuló külföldi véleményeket figyeli, aki nem hajlandó hitelezőink nyugtalansága felett nagyképűen napirendre térni, aki tisztában van devizagazdál­kodásunk várható fejleményeivel, az azt is tudja és látja, hogy az ország nagyon súlyos hónapok és évek előtt áll. De kétségbe kell esnie azon a könnyed és érthetetlen passzivitáson is, amellyel az uralkodó rendszer az egész probléma-komplexu­mot kezeli. Valami optimista álmok hatása alatt teljesen megfeledkezik annak a lélektani frontnak a helyreállításáról, amely nélkül pedig nem járhat sikerrel a most nyakunkba szakadt gazdasági háború. A külföldi hitelezőinknek egyre több beleszó­lása van fisáncpolitikánkba. Pénzügyi szuvereni­tásunk maholnap utolsó pozícióját is elveszti. Pénz­ügyi önrendelkezésünk megszűntével azonban egész gazdaságpolitikánk is gyámság alá kerül. Fel kell tehát vetni most már hideg ésszel és nyugodt idegekkel azt a kérdést, hogy merre sod­ródik így nemzetünk? Mi lesz így a függetlensé­günkkel Mi lesz így Kossuth népével? Hát ebben kulminál az uralkodó rendszer gazdasági és kül­politikája? Ez a végső eredmény! Ez az a medve, amelynek bőrére olyan gyakran előre ittak a győ­zelmi lakomákon és pártvacsorákon. Vessen most még egyszer számot magával Kár­­olyi Gyula miniszterelnök. Nézzen még egyszer körül politikai portáján. Elég erősnek érzi-e ma­­gát, hogy az elkövetkező viharokkal szembeszáll­jon! Uralkodik-e annyira a politikai életen, hogy azt az élethalál küzdelemre előkészíthesse! Korányi is optimista, Károlyi Gyula is az. A Népszövetség pénzügyi bizottsága is meghatóan megértő és jóindulatú volt Egyáltalában minden külföldi tényező olyan szeretetreméltó, hogy min­den mameluk hasravágódik előttük. Csak éppen a hitelezőkkel van egy kis baj. Igazán pech, hogy a Népszövetség urai any­nyira örülnek Korányi miniszterségének, de nin­csenek hasonló megértéssel a kényszerhelyeztünk­ben életbe léptetett transzfermoratórium és deviza­rendelkezéseink iránt. Nem lehet továb­b ezeket a kérdéseket a parla­menttől távoltartani. Ha a kormány saját inicia­tívájából nem tájékoztatja az országot ezekről a fejleményekről, akkor az ellenzék kötelessége a plénum elé hozni mindazt, amit szükségesnek tart. Elég volt a »köd előttem, köd mögöttem« já­tékból. Legalább is mi ellenzékiek nem játszunk tovább. PESTI NAPLÓ 1932 február 5­5 DIANA FOGKRÉM Minősége közismert ! Ára meglepetést Ötször rálőttek a soproni katonai raktár egyik őrére Sopron, február .­­A Pesti Napló tudósítójának telefon­jelentése. Hétfő délután egy óra körül megdöbbentő merényletet követtek el Sopronban a Harkai úton levő katonai raktár őre ellen, akit két lövéstől találva beszállítottak az Erzsébet-kórházba. _ Délután néhány perc hiányzott az egyórai őrségváltáshoz, amikor Pata Imre 22 éves soproni közhonvéd a leváltást várva őrséget állt a raktár előtt. Négy társa az őrszobá­n tartózkodott. Egy­szerre csak öt gyors egymásután leadott lövés riasztotta meg az őrség tagjait, akik kirohantak és ott találták társukat, az őrt álló Pata Imrét, akinek mind a két keze vérzett. Pata Imre elmondta katonatársainak, hogy a raktár mellett levő sík terület bokrosából valaki gyors egymás­utánban öt lövést adott le rá golyós fegyverből. Három lövés mellette süvített el, kettő azonban talált s az egyik golyó levitte a raktár őrének balkezéről a hüvelyk- és mutatóujját, egy másik lövés pedig keresztülment a jobb tenyerén. Az őrség azonnal kutatni kezdte a merénylőt, átnéz­ték a környék bokros területét, azonban senkire sem akadtak. A soproni rendőrséget tegnap még nem értesítették hivatalosan a merényletről, amelyben a csendőrség nyomoz, miután a raktár már Sopron határán kívül esik. A kisantant konferenciája Genf, február . (A Pesti Napló tudósítójától.) A kisantantállamok külügyminiszterei: herceg Chyka, dr. Benes és dr. Marinkovics hétfőn dél­előtt konferenciára ültek össze Montreuxban. A tanácskozásokról kiadott kommüniké szerint a konferencián az összes politikai problémákat megvitatták, amelyek a kisantantállamokat ezidő­szerint érintik, vagy a jövőben érinthetik. A le­szerelési konferenciával kapcsolatos kérdéseket is letárgyalták. A konferencia, teljes összhangra ju­tott azokra az alapelvekre és módszerekre nézve, amelyeket a kisantantállamok kormányai a küszö­bönálló leszerelési értekezleten szem előtt tartanak. Ezek az alapelvek és módszerek a népszövetségi alapszabályokról folynak s ha a többi állam is magáévá teszi azokat, akkor a konferencia sikere biztosítva van. A kisantantkonferencia résztvevői a sajtónak adott nyilatkozataikban valamennyien nyomaték­kl hangsúlyozták a kisantantállamok egységes ál­lásfoglalását az összes aktuális kérdésekben. Úgy hírlik, hogy a három kisantant külügyminiszter a leszerelési konferencia folyamán még egy értekez­letet tart, amelyen az orosz megnemtámadási szer­ződések problémáját vitatják meg. Ez a második kisantantkonferencia akkor ül össze, ha hercre Ghyka román külügyminiszter érintkezésbe lépett Litvinov orosz külügyi népbiztossal a román-len­gyel megnemtámadási szerződés ügyében. Beavatott körök értesülése szerint a dunai gaz­dasági államszövetség kérdése a hétfői montreuxi konferencián nem került szóba. A Dréhr-ügyet a fegyelmi tanács csak a védő elő­terjesztései után tárgyalja (Saját tudósi­­nktól) A pénzügyminisztérium fe­gyelmi tanácsa hétfőn délután Vargha Imre állam­titkár elnökletével összeült, hogy a népjóléti fegyelmi ügyeket tárgyalja. Vargha államtitkár valószínűnek tartotta, hogy a tárgyalással a késő esti órákig végeznek s­exért, a hétfői nap folyamán azt a kérést terjesztette gróf Károlyi Gyula miniszterelnök elé, hogy őt a tanácskozás végén azonnal fogadja és hallgassa meg előterjesztését. A miniszterelnök más irányú nagy elfoglaltsága miatt arra kérte az államtitkárt, hogy csak kedden jelentkez­zék nála a fegyelmi tanács előterjesztésével , így a dön­tés az ügyben előreláthatólag keddre marad. Azt, hogy a döntés mi lesz, nem lehet tudni. Politikai körökben az a hír terjedt le, hogy a miniszterelnök a fegyelmi tanács javaslatának meghallgatása után azonnal m­eghozza döntését. Erre vonatkozólag megkérdeztük Dréhl Imre védőjét, dr. Gál Jenőt, aki ezeket mondotta: — Kizártnak tartom, hogy a miniszterelnök a véde­lem előterjesztéseinek meghallgatása és ismerete nélkül döntsön az ügyben. Eddigi konciliáns magatartása bizo­nyítékát adta annak, hogy az ügyet illetőleg mi a fel­fogása. Én teljesen megbízom benne Egyébként csak két nap múlva leszek abban a helyzetben, hogy a védeiem előterjesztését megtehessem, mert az iratok egy részét csak kedden tudják rendelkezésemre bocsátani.­­ Amennyiben az ügyben az lesz a döntés, hogy az ügy összes iratait tegyék át a büntető bírósághoz, ebben én megnyugszom, annál is inkább, mert a mi­niszterelnök előtt is ezt javasoltam. Szerdán egyébként a képviselőház mentelmi bizott­sága foglalkozik az ismert Dréhr-féle mentelmi sére­lem bejelentéssel. A fegyelmi tanács í­lése a késő éjszakai órákban ért véget. A tanácskozás során kizárólag folyamatban lévő kisebb népjóléti ügyekkel foglalkoztak, Dréhr Imre ügyével nem. A fegyelmi tanács gróf Károlyi Gyula miniszterelnök álláspontja következtében ennek az ügynek tárgyalásával megvárja a védő előterjesz­téseit. I Vigyázat! I Ne pancsolja el a gyomrát 11 I K­ALIME­NT I fokozza az étvágyat, mert nem csak cukor, hanem­ b­iztos hatású gyógy­cukor I kSHSgén 6e­r kadterg­au­in. I Biztos szuffertetlenk­K. I I 1 doboz 30 drb) TO fillér. 1 családi doboz (100 drb) P 1.60 I

Next