Pesti Napló, 1932. május (83. évfolyam, 96–118. szám)

1932-05-01 / 96. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1932 május 1 2 Minden egészséges és beteg nő részére egyaránt fontos/// A NŐI BETEGSÉGEKRŐL Írta: Dr. FÖLDES LAJOS főorvos Ara : E gazdagon illusztrált, épp most megjelent mű­den — mely­e­k­nek szerzője egyike a legismertebb nőgyógyászoknak — megtaláljuk az összes előfordulható női megbetegedéseket. Kapható ..AZ ESTE könyvkereskedésében és a kiadónál: NOVÁK RUDOLF ÉS TÁRSA könyvkereskedésében, Budapest, VIII., Baross ucca 21. Telefon: 1. 30—2—17. (Vezércikk folytatása az első oldalról.) hához. Herriot kifogásolta, hogy a kölcsönt nem közvetlenül a francia állam nyújtotta, hanem azt a Banque de l'Union parisienne közvetítésével ad­ták , hogy más kikötést nem tettek, minthogy Franciaország a többi állammal egyenlő elbánás­ban részesüljön. Flandin pénzügyminiszter pedig lojálisan megvédett bennünket Paul Faure kép­viselőnek azzal a vádjával szemben, hogy a köl­csönt fegyverek és hadianyag beszerzésére fordí­tottuk,­­ humorosan megjegyezvén, hogy mindez csak egy újbóli megválasztásáért aggodalmaskodó jelölt felizgatott fantáziájának szülötte. _ Egyéb­ként nem érdektelen és talán nem is egészen vé­letlen, hogy a francia választási mozgalmak vitat­kozásaiban ennyire előtérbe kerültünk. Visszatérve magára a főkérdésre, a közel 20 milliárd pénztári készlet felhasználására. Tardieu iróniával jegyezte meg, hogy míg visszatartották a pénzeket, addig tezaurálással vádolták őket, most pedig, hogy kihelyezték azokat, viszont azzal állanak elő, hogy eltékozolták az államkincstárt. Herriot szerint készletek gyűjtésénél helyesebb lett volna az adózóknak nyújtani könnyítést a kü­lönösen nyomasztó közterhek jelentős csökkentése útján. , Világjelenség a deficit is, mely a francia költ­ségvetésbe szinte bekopogtatott. Henry Béranger szenátor kimutatta, hogy a gazdasági világválság következtében az összes államháztartások hiánnyal dolgoznak s hogy ezeknek a deficiteknek az ösz­szege 100 milliárdra rúg. A francia deficit a vég­összegnek csak 5%-a, a többi országok nagyobb hiánnyal dolgoznak, ami 15, 20, sőt 30% körül jár. A mult évek hiányait Tardieu 2,5 milliárdra becsüli. Herriot az 1930—31-iki hiányt 2—­2% mil­­liárd közé teszi, az 1931—32-iki 4%—5 milliárd közé s a közelmúltbaa­ letárgyalt költségvetését pedig legalább 2 milliárdra. Szerinte 1933—34-ben majd 6—7 milliárd fedezéséről kell gondoskodni. Az el­lenzék fő pénzügyi szaktekintélye, Caillaux pedig már 7,8 milliárdtól tart. Észszerű, amit e részben Flandin pénzügymi­niszter mond. Sohasem leplezte, hogy a világválság következtében visszaestek az állami bevételek s hogy a reparációs fizetések eltörlése, ha véglegessé válnék, további jelentékeny kiesést jelentene; nem tagadta azt sem, hogy a kiadások folytonos emel­kedése is komoly jelenség. De itt a jövő problémá­járól és nem a múlt felelősségéről van szó- Az 1932. év 9 hónapjának büdséjét átmeneti költség­vetésnek kell tekinteni. De az nem igaz, hogy ma­guk valósággal organizálták a deficitet, hiszen a törlesztések meghaladják a hiányokat. Tardieu hangsúlyozza, hogy úgy az adók leszállítását, mint a kiadások emelését, ami a deficitet okozza, az el­lenzék is sürgette. Caillaux szerint apasztani kell majd a katonai kiadásokat, bár ettől a rendsza­bálytól egymagában a pénzügyi helyzet jobbra­fordulását várni nem lehet. 17 milliárd arany beözönlése, 20 milliárd állam­adósság letörlesztése, 20 milliárd pénztári készlet felhalmozása után kezdődő deficit, valójában érde­kes kép! Herriot bizonyára túloz, mikor így kiált fel: »Franciaország áldozatkészsége és nagylelkű­sége ellenére is majdnem izolált; az állampénztár kimerült; a költségvetés deficites: e három tény — a maga kifejező egyszerűségében — foglalja össze a valódi helyzetet«. De a világválság immár ki­kezdte a francia közgazdaságot és állami pénz­ügyeket is s ezért nyugtalankodni kezd a francia polgár, betevő és tőkés, aki mi a nagy szfinksz. A leghozzáértőbbek, a legbeavatottabbak is tartóz­kodnak attól, hogy prognózist állítsanak fel. A legutóbbi k­antonális választásokból inkább a bal­oldal előnyomulására lehetett volna következtetni. Hitler előretörése meg a jobboldal kilátásait javí­totta. A nagy bizonytalanság a kimenetel tekinte­tében a választási kampánynak egészen különös jelleget adott. Az eredmények ma este csak rész­ben lesznek megállapíthatók, a végleges döntést majd a május 8-iki pótválasztások hozzák meg. Az eredmények jelentőségéről nyomban be­számolunk. (Tyler jelentésének folytatása,) amelyben az állami közigazgatás kiadásai 806,2 millió pengővel vannak felvéve, az állam összes kiadásai befoglaltatnak, kivéve a mezőgazdaság felsegélyezésére szolgáló új alapot, amely éppen úgy, mint most a balettaalap, szintén a költség­vetésen kívül fog állani. Ennek a kiadási szín­vonalnak elérése érdekében az illetményeket újra le kellett szállítani s az egyéb kiadási tételeket is erőteljesen le kellett szorítani. A bevétel előirány­zata óvatosan van megállapítva. 71 költségvetés eredményei Hivatkozik a jelentés a pénzügyminiszternek azokra a kijelentéseire, amelyek szerint Magyar­ország közigazgatási mechanizmusa túl van mére­tezve. Az a mélyreható átszervezés, amelyre szük­ség van, hogy a közigazgatási szervezet az ország szükségleteihez alkalmaztassák, hosszú időt vesz igénybe. Igen jelentékeny eredmény, hogy a pénz­ügyminiszter hivatalos t­odásának már három első hónapjában képes volt a bevételek és kiadások egyensúlyát biztosítani és olyan költségvetést ter­jeszteni elő, amelynek színvonala igen közel jár a pénzügyi bizottság által októberben javasolt szín­vonalhoz. Bár az 1931 július 1-ével kezdődött költségve­tési év első negyedében jelentkezett hiány ab­szorbeálta a nem jövedelem természetű bevételek nagyobb részét, az államháztartás még mindig küzd az előző évekből fennmaradt függőadóssá­gokkal, s bár egyes állami üzemek még mindig veszteséggel dolgoznak, úgyhogy körülbelül 45 millió pengő belföldi kölcsönt kell felvenni ebben a költségvetési évben az állami pénzkészlet biz­tosítására, mégis azt lehet mondani, hogy a pénz­­ügyi egyensúly kilátásban van, kivéve az állami üzemeket és a helyhatóságokat. Reméli a jelen­tés, hogy a kormány takarékossági­­ programja ezekre is alkalmaztatni fog, nem kevésbé hatéko­nyan, mint ahogy az állam magára nézve is al­kalmazza. Az 1932—33. évi előirányzat szerint egyes üze­ Tül magasak a helyhatóságok kiadásai A helyhatóságok tekintetében a helyzet­ még mindig Sötét. Erélyes és objektív, alapos vizsgá­latra van szükség, melynek eredményeit minden fentartás nélkül közzé kell tenni Az eddig elért megtakarításokat a jelentés kevésnek tartja. Megállapítja, hogy a helyhatóságok közigazgatási kiadásai az állam hasonló kiadásainak felét te­szik és a székesfőváros üzemei ugyanilyen arány­ban állanak az állami üzemekkel. Tekintettel az adófizetők által az állami költségvetés egyen­súlyozása érdekében hozott áldozatokra, a jelen­tés nem tartja megengedhetőnek, hogy a hely­hatóságok továbbra is ugyanolyan színvonalon tartsák kiadásaikat, mint a virágzók éveiben. Ezt még akkor sem tartja megengedhetőnek, ha ezzel kapcsolatban komoly alkotmányjogi intézkedé­sekre volna is szükség. A nemzetközi kereskedelem progresszív visz­szafejlődése annyira csökkentette a Magyar Nem­zeti Bank külföldi fizetési eszközeit, hogy az adósságok szolgálatára szükséges pénzek átutalá­sát fel kellett függeszteni az 1924. évi népszövet­ségi kölcsönnek és egyes oly fizetéseknek kivéte­lével, amelyeket a külföldi kereskedelmi forga­lom fentarthatása érdekében teljesíteni kell, mint például a nemzetközi vasúti, valamint postai és távirdai klíringben eszközlendő fizetéseket. Az át nem utalt összegek pengőellenértéke továbbra is befizettetett a Nemzeti Bankhoz a külföldi hitelezők alapja javára. A magyar adósok és brit hitelezőik között március 31-én hathónapos hitelrögzítő megálla­podás lépett életbe a rövidlejáratú tartozások tekintetében. A megállapodásnak február else­jére visszamenő ereje van és remélhető, hogy más hitelezőcsoportokkal hasonló megállapodás­­ok köttetnek. Állami költségvetés A jelentés részletesen ismerteti az 1931/32. költ­ségvetési év eddigi adatait. Az 1932. évi március 31-ével kilenc hónap ideiglenes adatai szerint a kiadások összege 651.3, a bevételeké 593.9, a hiány 57.4 millió P. Március 31-éig a kiadások összege 31.9 millió P-vel kevesebb volt az ideiglenes havi költségve­tésekben engedélyezett kiadásoknál. Az 1932 március 31-ével kezdődő kilenc hónap alatt a költségvetési és költségvetésen kívüli bevé­telek és kiadások összege a következő volt: A közigazgatás készpénzkészlete március vé­gén 83.8 millió P. volt, amelyből 39.4 millió P. le volt kötve s 44.4 millió P. állott rendelkezésre. A kormány az államháztartást a múlt év októ­berében megállapított keretek között tartotta, amit az 1931 október 1-étől 1932 március 31-éig terjedő hat hó eredményei is mutatnak. Ezek szerint ebben a hat hónapban: 71 helyzet javulása Ez a helyzet a jelentés szerint előnyösen ha­sonlítható össze a múlt év októberében fennállott helyzettel. A költségvetési év első három hónap­jában ugyanis körülbelül 75 milliós költségvetési, 20 milliós költségvetésen kívüli, összesen tehát mintegy 95 millió pengős deficit jelentkezett. A március 31-ével végződött hat hónap eredményé­nek eléréséhez tehát a kormány részéről nagy szi­lárdságra és erélyre volt szükség. Ennek az ered­ménynek megítélésénél figyelembe kell venni azt is, hogy bár az 1931 december 23-án életbe lépte­tett részleges transzfermoratórium megállította ugyan a Nemzeti Bank tartalékainak felemészté­sét, de nem könnyített a kincstár helyzetén, mert a külföldi adósságok át nem utalt részleteinek pengőellenértékét a Nemzeti Bankhoz a külföldi hitelezők alapja j­avára be kellett fizetni. Az 1932/33. évi költségvetési tervezetre nézve előadja a jelentés, hogy az a bevételeket és kiadá­sokat 806 milliós színvonalon szándékozik egyen­súlyozni, beleértve 1,2 millió pengőt, ami a költ­ségvetésbe felvett alapokból származik. A költség­vetésen kívül maradnak: a) egyes alapok, amelyek a költségvetés mellékletében foglaltatnak; b) egy új alap, amelynek az a célja, hogy a mezőgazda­ságnak bizonyos támogatást nyújtson ahelyett, amit eddig a balettaalapból kapott. A kiadások az illetmények további csökkenté­sével és más tételek leszorításával szállíttattak le a 806 milliós színvonalra. Ezen a színvonalon a költségvetés egyensúlyban van. 1932/33-ra többet alig lehet elvárni, ha csak az általános helyzet jelentékeny javulást nem mutat, amivel számolni nem volna helyes. Részletesen felsorolja a jelentés az 1932/33-ra történő adóemeléseket, összehasonlítva a folyó év­ben érvényben lévő adóemelésekkel. A költségve­tési tervezetben javasolt adóztatási módosítások ezek szerint tulaj­donkép a teher egy részének újra való felosztását képezik és e tekintetben bizonyos javulást jelentenek. Részletesen összehasonlítja továbbá a jelentés az 1932/33-ra előirányzott bevé­teleket az 1931/32. évi költségvetésben megszava­zottakkal millió P Költségvetési kiadás 651.3 Költségvetésen kívüli kiadás 39.9 összes kiadás 691.2 Költségvetési bevétel­­ 593.9 Költségvetésen kívüli bevétel 136.6 összes bevétel 730.5 Bevételi többlet 39.3 millió P Költségvetési kiadás 405.4 Költségvetésen kívüli kiadás 20.5 Összes kiadás 425.4 Költségvetési bevétel 421.7 Költségvetésen kívüli bevétel 12.2 összes bevétel 433.9 Bevételi többlet 8.5 SZENZÁCIÓS OLCSÓ VAS­ARI Minden cikket feltűnően olcsó árban árusítok, úgy mint az általam előbb rendezett vásárokon. Jöjjön el ön is, vagy tegyen egy próbarendelést postán. Az olcsó árakból néhány példa: M­ÁJPS 2-TÓL Crepe de Chine minden szín — 3.8P | Virágos műselyem fehérneműre 1.19 Műselyem ruhára­­ —.95 Nanszuk fehérneműre —.78 I Bl­rett­­írfl és női ruhára Panama minden Kin.... Frottírszövet iso széles— Tweedszövet mM« Postai megrendelést utánvét mellett azonnal szállitok 1 1.451 Mosódelén biztos mosó 1.28 Sifon fehérneműre 6.95 Lepedő széles, ii 1.451 Week-end-paplan virágos­­.69­­.12 1.78 7.90 FRIEDMANN FARKAS, vii., Király ucca TI. mek nyeresége felhasználtatik más üzemek vesz­teségeinek fedezésére. Ez — ha végrehajtatik — már eredmény, de az 1931 októberi programot, tudniillik, hogy minden egyes üzem önmagát tartsa fenn, még nem valósítja meg. A deficites állami üzemek súlyos problémája Megállapítja, hogy a 806,2 millió pengő bevé­tel kellő elővigyázatossággal irányoztatott elő. Hogy azonban az 1932—33. évi kiadások és bevé­telek tényleg egyensúlyban maradjanak, az több bizonytalan tényezőtől függ. Az üzemekkel kap­csolatban megjegyzi, hogyha a kormány nem ta­lálja meg a módját annak, hogy azokat önfenn­tartókká tegye és egyeseket közülök magánkézbe adjon, a veszteséget továbbra is a kincstárnak kell viselnie. Rámutat a jelentés, hogy a jövő évi költség­vetésben foglalt kiadáscsökkentések az 1932—33. év kezdetétől terveztetnek. A jelenlegi költségve­tési helyzetnek és a költségvetési év hátralévő részének kilátásait mérlegelve indokoltnak lát­szanék azokat azonnal életbeléptetni. A jelentés ezután részletesen foglalkozik az állami üzemek kérdésével. Ezek az üzemek sürgős és meg nem oldott problémát képeznek. Az üzemek tekintetében nem volt lehetséges a kormány nyílt­évi októberi programját keresztülvinni, mert feb­ruár végén a helyzet sokkal rosszabb, mint novem­ber végén volt. 1931 november végén az öthavi de­ficit 5,6 millió volt, az azóta elmúlt három hónap alatt ez a hiány 20.9 millióval 26.5 millió P-re emelkedett. A posta, a beruházási kiadásokat is számítva, az 1931/32. költségvetési év első nyolc hó­napjában 2.9 millió P. felesleget mutat; az állam­vasutaknál 25.3 millió P. hiány jelentkezett. A je­lentés tárgyát képező időszak alatt az államvas­utak a kincstártól 10 millió P. előleget kaptak, amelyek a fentiekben nem foglaltatnak. A vas­gyárak 10,2 milliót kaptak s csak ennek számí­tásbavételével mutatnak egyensúlyt. Tárgyalások folytak abból a célb­ól hogy a vasgyárak magánkézre adassanak, de eredmény­telenül. Bár ez számos tisztviselő elbocsátásával járna, akiknek legtöbbje nyugdíjigénnyel bír, mégis úgy látszik, hogy a vasgyáraknál csak úgy

Next