Pesti Napló, 1932. május (83. évfolyam, 96–118. szám)

1932-05-01 / 96. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1932 májas I 2 Minden egészséges és beteg nő részére egyaránt fontos/// A NŐI BETEGSÉGEKRŐL Irta: Dr. FÖLDES LAJOS főorvoí Ara : E gazdagon Illusztrált, épp mosl megjeleni miiben — mely­p r nek szerzője egyike a legismertebb nőgyógyászoknak — megtaláljuk az összes előfordulható női megbetegedéseket. Kapható ..AZ EST" könyvkereskedésében és a kiadónál: NÓVÁK KUDOLF ÉS TÁRSA könyvkereskedésében, Budapest, VIII., Baross ucca 21. Telefón: J. 30—2—17. (Vezércikk folytatása az első oldalról.) kához. Herriot kifogásolta, hogy a kölcsönt nem közvetlenül a francia állam nyújtotta, hanem azt a Banque de l'Union parisienne közvetítésével ad­ták s hogy más kikötést nem tettek, minthogy Franciaország a többi állammal egyenlő elbánás­ban részesüljön. Flandin pénzügyminiszter pedig lojálisán megvédett bennünket Paul Faure kép­viselőnek azzal a vádjával szemben, hogy a k<X csönt fegyverek és hadianyag beszerzésére fordí­tottuk, — humorosan megjegyezvén, hogy mindez csak egy újbóli megválasztásáért aggodalmaskodó jelölt felizgatott fantáziájának szülötte. _ Egyéb­ként nem érdektelen és talán nem is egészen ve­letlen, hogy a francia választási mozgalmak vitat­kozásaiban ennyire előtérbe kerültünk. Visszatérve magára a főkérdésre, a közel 20 milliárd pénztári készlet felhasználására; Tardieu iróniával jegyezte meg, hogy míg visszatartották a pénzeket, addig tezaurálással vádolták őket; most pedig, hogy kihelyezték azokat, viszont azzal állanak elő, hogy eltékozolták az államkincstárt. Herriot szerint készletek gyűjtésénél helyesebb lett volna az adózóknak nyújtani könnyítést a kü­lönösen nyomasztó közterhek jelentős csökkentese útján. , Világjelenség a deficit is, mely a francia költ­ségvetésbe szinte bekopogtatott. Henry Béranger szenátor kimutatta, hogy a gazdasági világválság következtében az összes államháztartások hiannyal dolgoznak s hogy ezeknek a deficiteknek az ösz­szege 100 milliárdra rúg. A francia deficit a vég­összegnek csak 5%-a, a többi országok nagyobb hiánnyal dolgoznak, ami 15. 20, sőt 30% körül jar. A mult évek hiányait Tardieu 2—5 milliárdra becsüli. Herriot az 1930—31-iki hiányt 2—-2% mii; liárd közé teszi, az 1931—32-iki 4%—5 milliárd köze s a közelmultlwm- letárgyalt költségvetését pedig legalább 2 milliárdra. Szerinte 1933—34-ben majd 6—7 milliárd fedezéséről kell gondoskodni. Az el­lenzék fő pénzügyi szaktekintélye, Caillaux pedig már 7—8 milliárdtól tart. Észszerű, amit e részben Flandin pénzügymi­niszter mond. Sohasem leplezte, hogy a világválság következtében visszaestek az állami bevetelek s hogy a reparációs fizetések eltörlése, ha véglegesse válnék, további jelentékeny kiesést jelentene; nem tagadta azt sem, hogy a kiadások folytonos emel­kedése is komoly jelenség. De itt a jövő problémá­járól és nem a mult felelősségéről van szó- Az 1932. év 9 hónapjának büdséjét átmeneti költség­vetésnek kell tekinteni. De az nem igaz, hogy ma­guk valósággal organizálták a deficitet, hiszen a törlesztések meghaladják a hiányokat. Tardieu hangsúlyozza, hogy úgy az adók leszállítását, mint a kiadások emelését, ami a deficitet okozza, az el­lenzék is sürgette. Caillaux szerint apasztani kell majd a katonai kiadásokat, bár ettől a rendsza­bálytól egymagában a pénzügyi helyzet jobbra­fordulását várni nem lehet. 17 milliárd arany beözönlése, 20 milliárd állam­adósság letörlesztése, 20 milliárd pénztári készlet felhalmozása után kezdődő deficit, valójában érde­kes kép! Herriot bizonyána túloz, mikor így kiált fel: »Franciaország áldozatkészsége és nagylelkű­sége ellenére is majdnem izolált; az állampénztár kimerült; a költségvetés deficites: e három tény — a maga kifejező egyszerűségében — foglalja össze a valódi helyzetet«. De a világválság immár ki­kezdte a francia közgazdaságot és állami pénz­ügyeket is s ezért nyugtalankodni kezd a francia polgár, betevő és tőkés, aki mia nagy szfinksz. A leghozzáértőbbek, a legbeavatottabbak is tartóz­kodnak attól, hogy prognózist állítsanak fel. A legutóbbi kiantonális választásokból inkább a bal­oldal előnyomulására lehetett volna következtetni. Hitler előretörése meg a jobboldal kilátásait javí­totta. A nagy bizonytalanság a kimenetel tekinte­tében a választási kampánynak egészen különös jelleget adott. Az eredmények ma este csak rész­ben lesznek megállapíthatók, a végleges döntést majd a máius 8-iki pótválasztások hozzák meg. Az eredmények jelentőségéről nyomban be­számolunk. (Tyler jelentésének folytatása.) amelyben az állami közigazgatás kiadásai 806.2 millió pengővel vannak felvéve, az állam összes kiadásai befoglaltatnak, kivéve a mezőgazdaság felsegélyezésére szolgáló új alapot, amely éppen úgy, mint most a bolettaalap, szintén a költség­vetésen kívül fog állani. Ennek a kiadási szín­vonalnak elérése érdekében az illetményeket újra le kellett szállítani s az egyéb kiadási tételeket is erőteljesen le kellett szorítani. A bevétel előirány­zata óvatosan van megállapítva. 71 költségvetés eredményei Hivatkozik a jelentés a pénzügyminiszternek azokra a kijelentéseire, amelyek szerint Magyar­ország közigazgatási mechanizmusa túl van mére­tezve. Az a mélyreható átszervezés, amelyre szük­ség van, hogy a közigazgatási szervezet az ország szükségleteihez alkalmaztassák, hosszú időt vesz igénybe. Igen jelentékeny eredmény, hogy a pénz­ügyminiszter hivatalos!;odásának már három első hónapjában képes volt a bevételek és kiadások egyensúlyát biztosítani és olyan költségvetést ter­jeszteni elő, amelynek színvonala igen közel jár a pénzügyi bizottság által októberben javasolt szín­vonalhoz. Bár az 1931 július 1-ével kezdődött költségve­tési év első negyedében jelentkezett hiány ab­szorbeálta a nem jövedelem természetű bevételek nagyobb részét, az államháztartás még mindig küzd az előző évekből fennmaradt függőadóssá­gokkal, s bár egyes állami üzemek még mindig veszteséggel dolgoznak, úgyhogy körülbelül 45 millió pengő belföldi kölcsönt kell felvenni ebben a költségvetési évben az állami pénzkészlet biz­tosítására, mégis azt lehet mondani, hogy a pénzj ügyi egyensúly kilátásban van, kivéve az állami üzemeket és a helyhatóságokat. Reméli a jelen­tés, hogy a kormány takarékossági _ programja ezekre is alkalmaztatni fog, nem kevésbé hatéko­nyan, mint ahogy az állam magára nézve is al­kalmazza. Az 1932—33. évi előirányzat szerint egyes üze­mek nyeresége felhasználtatik más üzemek vesz­teségeinek fedezésére. Ez — ha végrehajtatik — már eredmény, de az 1931 októberi programot, tudniillik, hogy minden egyes üzem önmagát tartsa fenn, még nem valósítja meg. Túlmagasak a helyhatóságok kiadásai A helyhatóságok tekintetében a helyzet; még mindig Sötét. Erélyes és objektív, alapos vizseá­latra van szükség, melynek eredményeit minden fentartás nélkül közzé kell tenni Az eddig elért megtakarításokat a jelentés kevésnek tartja. Megállapítja, hogy a helyhatóságok közigazgatási kiadásai az állam hasonló kiadásainak felét te­szik és a székesfőváros üzemei ugyanilyen arány­ban állanak az állami üzemekkel. Tekintettel az adófizetők által az állami költségvetés egyen­súlyozása erdekében hozott áldozatokra, a jelen­tés nem tartja megengedhetőnek, hogy a hely­hatóságok továbbra is ugyanolyan színvonalon tartsák kiadásaikat, mint a virágzó* éveiben. Ezt még akkor sem tartja megengedhetőnek, ha ezzel kapcsolatban komoly alkotmányjogi intézkedé­sekre volna is szükség. A nemzetközi kereskedelem progresszív visz­szafejlődése annyira csökkentette a Magyar Nem­zeti Bank külföldi fizetési eszközeit, hogy aa adósságok szolgálatára szükséges pénzek átutalá­sát fel kellett függeszteni az 1924. évi népszövet­ségi kölcsönnek ós egyes oly fizetéseknek kivéte­lével, amelyeket a külföldi kereskedelmi forga­lom fentarthatása érdekében teljesíteni kell, mint például a nemzetközi vasúti, valamint postai és távirdai klíringben eszközlendő fizetéseket. Az át nem utalt összegek pengőellenértéke továbbra is befizettetett a Nemzeti Bankhoz a külföldi hitelezők alapja javára. A magyar adósok ós brit hitelezőik között március 31-én hathónapos hitelrögzítő megálla­podás lépett életbe a rövidlejáratú tartozások tekintetében. A megállapodásnak február else­jére visszamenő ereje van és remélhető, hogy más hitelezőcsoportokkal hasonló megállapodás sok köttetnek. Állami költségvetés A jelentós részletesen ismerteti az 1931/32. költ­ségvetési óv eddigi adatait. Az 1932. évi március 31-ével kilenc hónap ideiglenes adatai szerint a kiadások összege 651.3, a bevételeké 593.9, a hiány 57.4 millió P. Március 31-éig a kiadások összege 31.9 millió P-vel kevesebb volt az ideiglenes havi költségve­tésekben engedélyezett kiadásoknál. Az 1932 március 31-ével kezdődő kilenc hónap alatt a költségvetési és költségvetésen kívüli bevé­telek és kiadások összege a következő volt: millió P Költségvetési kiadás 651.3 Költségvetésen kívüli kiadás 39.9 összes kiadás 691.2 Költségvetési bevétel # 593.9 Költségvetésen kívüli bevétel 136.6 összes bevétel 730.5 Bevételi többlet 39.3 A közigazgatás készpénzkészlete március vé­gén 83.8 millió P. volt, amelyből 39.4 millió P. le volt kötve s 44.4 millió P. állott rendelkezésre. A kormány az államháztartást a mult év októ­berében megállapított keretek között tartotta, amit az 1931 október 1-étől 1932 március 31-éig terjedő hat hó eredményei is mutatnak. Ezek szerint ebben a hat hónapban: millió P Költségvetési kiadás 405.4 Költségvetésen kívüli kiadás 20.— Összes kiadás 425.4 Költségvetési bevétel 421.7 Költségvetésen kívüli bevétel 12.2 összes bevétel 433.9 Bevételi többlet 8.5 71 helyzet Javulása Ez a helyzet a jelentés szerint előnyösen ha­sonlítható össze a mult év októberében fennállott helyzettel. A költségvetési év első három hónap­jában ugyanis körülbelül 75 milliós költségvetési, 20 milliós költségvetésen kívüli, összesen tehát mintegy 95 millió pengős deficit jelentkezett. A március 31-ével végződött hat hónap eredményé­nek eléréséhez tehát a kormány részéről nagy szi­lárdságra és erélyre volt szükség. Ennek az ered­ménynek megítélésénél figyelembe kell venni azt is, ho^y bár az 1931 december 23-án életbe lépte­tett reszleges transzfermoratórium megállította ugyan a Nemzeti Bank tartalékainak felemészté­sét, de nem könnyített a kincstár helyzetén, mert a külföldi adósságok át nem utalt részleteinek SZENZÁCIÓS QLCSO VAS ARI Minden cikket feltűnően olcsó árban árusítok, úgy mint az általam előbb rendezett vásárokon. Jöjjön el ön ls, vagy tegyen egy próbarendelést postán. Az olcsó árakból néhány példa: M ÁJPS 2-TÓL Crepe de Chine minden szfn — 3.8P | Virágos műselyem fehérneműre f.19 Műselyem rohára - —.95 Nanszuk fehérneműre —.78 I Blirett 'írfl és női ruhára Panama minden Kin.... Frottírszövet iso széles— Tweedszövet mM« Postai megrendelést utánvét mellett azonnal szállilok 1 1.451 Mosódelén biztos mosó 1.28 SifÓn fehérneműre 6.95 Lepedő széles, ii 1.451 Week-end-paplan virágos -.69 —.«2 1.78 7.90 FRIEDMANN FARKAS, vii., Király ucca TI. pengőellenértékét a Nemzeti Bankhoz a külföldi hitelezők alapja jiavára be kellett fizetni. Az 1932/33. évi költségvetési tervezetre nézve előadja a jelentés, hogy az a bevételeket és kiadá­sokat 806 milliós színvonalon szándékozik egyen­súlyozni, beleértve 1.2 millió pengőt, ami a költ­ségvetésbe felvett alapokból származik. A költség­vetésen kívül maradnak: a) egyes alapok, amelyek a költségvetés mellékletében foglaltatnak; b) egy új alap, amelynek az a célja, hogy a mezőgazda­ságnak bizonyos támogatast nyújtson ahelyett, amit eddig a bolettaalapból kapott. A kiadások az illetmények további csökkenté­sével és más tételek leszorításával szállíttattak le a 806 milliós színvonalra. Ezen a színvonalon a költségvetés egyensúlyban van. 1932/33-ra többet alig lehet elvárai, ha csak az általános helyzet jelentékeny javulást nem mutat, amivel számolni nem volna helyes. Részletesen felsorolja a jelentés az 1932/33-ra történő adóemeléseket, összehasonlítva a folyó év­ben érvényben lévő adóemelésekkel. A költségve­tési tervezetben javasolt adóztatási módosítások ezek szerint tulaj donkép a teher egy részének újra való felosztását képezik és e tekintetben bizonyos javulást jelentenek. Részletesen összehasonlítja továbbá a jelentés az 1932/33-ra előirányzott bevé­teleket az 1931/32. évi költségvetésben megszava­zottakkaL R deficites állami üzemek súlyos problémája Megállapítja, hogy a 806.2 millió pengő bevé­tel kellő elővigyázatossággal irányoztatott elő. Hogy azonban az 1932—33. évi kiadások és bevé­telek tenyleg egyensúlyban maradjanak, az több bizonytalan tényezőtől függ. Az üzemekkel kap­csolatban megjegyzi, hogyha a kormány nem ta­lálja meg a módját annak, hogy azokat önfenn­tartókká tegye és egyeseket közülök magánkézbe adjon, a veszteséget továbbra is a kincstárnak kell viselnie. Rámutat a jelentés, hogy a jövő évi költség­vetesben foglalt kiadáscsökkentések az 1932—33. ev kezdetétől terveztetnek. A jelenlegi költségve­tési helyzetnek és a költségvetési év hátralévő reszenek kilátásait mérlegelve indokoltnak lát­szanék azokat azonnal életbeléptetni. A jelentés ezután részletesen foglalkozik az állami üzemek kérdésével. Ezek az üzemek sürgős és meg nem oldott problémát képeznek. Az üzemek tekinteteben nem volt lehetséges a kormány uuilt­évi októberi programját keresztülvinni, mért feb­ruár vegén a helyzet sokkal rosszabb, mint novem­ber vegen volt. 1931 november végén az öthavi de­ficit 5.6 millió volt, az azóta elmúlt három hónap alatt ez a hiány 20.9 millióval 2G.5 millió P-re emelkedett. A posta, a beruházási kiadásokat is számítva, az 1931/32. költségvetési év első nyolc hó­napjában 2.9 millió P. felesleget matat; az állam­vasutaknál 25.3 millió P. hiány jelentkezett. A je­lentés tárgyát képező időszak alatt az államvas­utak a kincstártól 10 millió P. előleget kaptak, amelyek a fentiekben nem fogla'tatnak. A vas­gyárak 10.2 milliót kaptak s csak ennek számí­tásbavételével mutatnak egyensúlyt. Tárgyalások folytak abból a cé'b 'l hogv a vasgyárak magánkézre adassanuk, de eredmény­telenül. Bár ez számos tisztviselő elbocsátásával járna, akiknek legtöbbje nyugdíjigénnyel bír, mégis úgylátszik, hogy a vasgyáraknál csak úgy

Next

/
Thumbnails
Contents