Pesti Napló, 1932. június (83. évfolyam, 119–143. szám)

1932-06-01 / 119. szám

1 Ára 16 Kitér Ma: Népszerű Tudományos és Technikai Napló (Ingyen külön melléklet) Budapest, 1932 K 83. évfolyam 119. szám Szerda, június 1 ELÖFIZETÉSí ARAK» Egy hóra 4.— pengd Negyedévre 10.80 pengő Félévre 21.60 pengő Egyes szám Ara Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon lő fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap ... 32 tili ér PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG i Rákóczi út 54. szim. KIADÓHIVATALl Erzsébet körút 18—20. u. TELEFÖN I József 465—50-től 56-lg, József 464-18, J. 464-19. Szerkesztfiség Béosbent L, Kohlmarkt 7. A második sárgakönyv Szerzője ennek is: gróf Károlyi Imre, címe: »Az örvény szélén«. Első könyvének címe, mint ismeretes, »A kapitalizmus vál­eága« volt... a könyv sikerének — címét ha­marjában nem is tudnók megállapítani. A könyv tartalmánál is figyelemreméltóbb volt i— sikere, amelynek titka talán az, hogy a szerző azokról a problémákról beszélt, amiről világszerte annyian és annyian magukban gondolkodtak. És még valami. A szerző nem a •— szerzők nyelvén beszélt és nem a politiku­sok nyelvén, nem a pártpolitika tájszólásain íés nem az úgynevezett »szakértő« hideg és halott jelbeszédeivel, hanem beszélt egész egy­szerűen — úgy, ahogy az emberek egymással beszélgetnek, mikor nem szónokolnak, mikor nem kapacitálnak, amikor nem agitálnak, ami­!kor, hogy triviálisan mondjuk: nem akarnak semmit... Mert Károlyi Imre csak figyelmez­hetni akar arra, amit lát. Most a hangos töprengést, amely első röp­iratában megkezdődött, folytatja a második­ban, amely ma jelent meg. A könyv ismerteté­sét az olvasó a Pesti Napié más helyén találja meg. (Első könyvének hatását megtalálja még tegy csomó más könyv nyomaiban.) Hangos beszélgetés ez, amelyet Károlyi Imrö kicsit ön­magával — és kicsit egy egész világrésszel ifolytat; van benne sok a bosszankodó ember hangjából és van benne sok egy világközvé­íemény visszhangjából. Minden tanácsa jó? iMinden »lelete« és diagnózisa megtámadha­Itatlan? Minden észlelete kétségtelen? Nem. IMi is távol állunk nem egy megállapításától és Javaslatától. De kétségtelen a segítő szándék ps kétségtelen az, hogy van itt egy ember, aki [nem tud aludni az ország gondjától; sőt van Stt egy ember, akinek az egész világ feje fáj iés az egész civilizáció sorsa. Nem azért, mintha menthetetlennek tartaná — erről szó sincs! De ép azért, mert látja, hogy mennyire menthető minden és látja, hogy mennyire nem­csak valami misztikus és arányaiban megfog­hatatlan és átfoghatatlan világválságon mú­lik, de mennyire múlik igenis — embere­lken is és vezetőkön, politikai és főleg közgaz­dasági vezetőkön, hatalmas vezető szelleme­ken, akiket nem lát. Gróf Károlyi Imre alkal­masint úgy érezte első könyvének óriási sikere után, hogy ez a siker kötelezi őt. Alkalmasint úgy érezte, hogy ez után a siker után nem vo­nulhat vissza — magánembernek, hanem foly­tatnia kell ezeket a tudósításokat (mert alapjában tudósításokról van itt szó, egy sem­miféle párthoz, irányhoz, frakcióhoz hozzá nem kötött ember tudósítja honfitársait arról, milyen képekben tükröződik le benne a világ 'és elsősorban á mai magyar világ élete) és ki kell állnia megint egyedül, egy könyvvel a kezében, hogy rapszodikusan úgy, ahogy gon­dolja, elmondja a maga mondanivalóit. Magától értetődik, hogy a könyvben sok a kritika is — pártokról és politikáról. De ez a kritika nem egy pártember kritikája, hanem egy olyan emberé, aki ép azért látja közelről a dolgokat, mert messziről nézi. Egy emberé, aki sokat tanul, sokat olvas és tapasztalatait alkalmasint ákárhányszor — végig is szenvedi, akinek a gondolataiban és kifejezésmódjában minden van, csak sablon, unalom és unottság nincs, és aki bizonyára csak azért nem saj­nálja, hogy ennyire »érdekes«, mert ezáltal is felhívhatja — az érdeklődést azokra a kérdé­sekre, amelyek annyira foglalkoztatják s ame­lyekkel minden jó magyar foglalkozik. Hoover S. O. S. kiáltása a szenátusban Meggyorsult a gazdasági élet hanyatlása Amerikában — A dollár a kül­földön elértéktelenedett — Uj takarékossági intézkedések szükségesek Hoover adójavaslatait elvetette a pénzügyi bizottság Hoover Washington, május 31. Az amerikai szenátusnak kedden nagy napja volt. A délutáni ülésen Hoover a teljesen meg­telt padsorok és a zsúfolt karza­tok előtt az ország súlyos hely­zetére való tekintettel, személye en felszólalt az adókérdésről Hoover nagyszabású szanálási programot terjesztett elő, amely a következő három pontból áll: az államháztartás kiegyensúlyo­zása, a dollár stabilizálása és munkanélküliségi törvény meg­alkotása. — Kötelezve érzem magam, — mondotta Hoover nagy beszédé­ben — hogy beszámoljak a s/e- • nátusban arról a súlyos helyzetről, amely orszá­gunkban a legutolsó napok alatt kifejlődött. Az Egyesült Államok gazdasági életének hanyatlása különösen meggyorsult. Egyéb okokon kívül az államháztartás kiegyensúlyozása is kétségeket és aggodalmakat hívott életre a külföldön abban a tekintetben, vájjon az Egvesült Államok kormá­nya képes-e még kötelezi iséfjeinek teljesítésére. Ennek az volt a következménye, hogy nagyará­nyú aranyelvonások történtek. A dollár a külföl­dön elértéktelenedett. Az Egyesült Államoknak azonban egy eegédforrásuk van, hogy átjusson a válságon. Hoover ezután gyors cselekvésre szólította fel a szenátust- Azt kívánta, küldjenek ki pártfeletti gazdasági bizottságot, amelynek az lenne a fel­adata, hogy a terhek igazságos megosztásával újabb takarékossági intézkedéseket dolgozzon M. Hoover kijelentette, hogy az általános eladási adó (generál salestax) gondolatával nem ért egyet. Ajánlotta ellenben az 1.75 százalékos kor­látozott eladási adó bevezetését. A szükségmunka­program kiterjesztését, annak az államháztartás­ban előirányzott kereteit Hoover elvetette, a munkanélküliek segélyezésének szükségességét azonban elismerte, noha hangsúlyozta, hogy ez a segélyezés csak a már fennálló hivatalok, elsősor­ban a pénzügyi rekonstrukciós társaság útján tör­ténhetik. Azt a tényt, hogy indítványokat terjeszt a kongresszus elé, a törvényhozás tekintetében, Hoover azzal a súlyos felelősséggel indokolta, amely vállára nehezedik• Nagy feltűnést keltett, hogy Hoover program­ját látható izgalomban, reszkető kézzel olvasta fel. Fejtegetéseit — nyilván túlmunka következté­ben — szemmeljáthatóan rendkívül idegesen adta elő óe hangját nagyon rosszul lehetett érteni. Ami­kor Hoover befejezte szavait, a szenátus tagjai rövid tapssal adóztak neki. Hoover nyomban visz­szatért a Fehér Házba. Beszéde nem aratott nagy sikert. Washingtoni hivatalos körökben utalnak arra, hogy ez volt az első alkalom, amikor Hoover a szenátits és tiem az egész kongresszus előtt be­szélt. Hoover beszéde alatt a rendőrség a szenátus épülete előtt nagyobbszabású őrséerct állított fe', mert kommunista tüntetésre számítottak. A szenátus pénzügyi bizottsága kedden dél* után tartott ülésén alig egy negyedórával Hoover beszédének elhangzása utan, az elnök adóügyi ja­vaslatait 12 szavazattal 8 szavazat ellenében, elve­tette. A Jorga-kormány lemondott Június elsején csak fizetésük felét kapják meg a román köztisztviselők Károly király reális takarékossági programot követelt Jorgától —• Titulescut táviratilag hívták Bukarestbe — Széles parlamenti alapokon nyugvó kormány alakul Bukarest, május 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Jorga-kormány lemondott. A kormányt ott is az buktatta meg, hogy a külföldi államok nem voltak hajlandók újabb kölcsönt nyújtani s az Jorga Károly király Titulescu állampénztárban már nincs elég pénz a köztiszt­viselők elsejei fizetésének folyósítására. Kedden délután öt órakor minisztertanács kezdődött a királyi palotában Károly király el­nöklésével. A minisztertanács két óra hosszat tar­tott s amikor este hét órakor végetért, Jorga mi­niszterelnök közölte a palota előtt várakozó új­ságírókkal, hogy a kormány beadta lemondását és hogy Károly király elfogadta a lemondást. A kormány nem vállalhatta a felelősséget azért, — mondotta Jorga az újságíróknak — hogy június elsején a köztisztviselők már csak fizetésük öt­ven százalékát kaphatják meg s miután külföldi kölcsönre nem volt kilátás, a kormány nem talált más kiutat a fennálló nehézségek leküzdésére, mint a lemondást. Ezzel az aktussal 'ehetővé tet­ték, hogy új kormány alakuljon az iddieinél szé­lesebb politikai bázison, arríire feltétlenül szükség van ahoz, hogy a külföld bizalma helyreálljon és Románia ismét kölcsönhöz juthasson. A lemondott miniszterelnök végül kijelentette, hogy az új kor­mányt valószínűleg Titulescu alakítja meg és hogy már el is ment a távirat Londonba, amely­ben felkérik Titulescut, jöjjön sürgősen Buka­restbe. Jorga a királyi palotából már gyalog ment haza s miniszteri autóját visszaküldte a minisz­terelnökségre. Drámai jelenetek során mondott le a kormány A Jorga-kormány lemondása drámai körülmé­nyek között ment végbe- A minisztertanács azzal kezdődött, hogy Károly király beszédet tartott, amelyben rámutatott a megoldásra váró aktuális kérdésekre és kijelentette, hogy a felelős alkotmá­nyos tényezőknek a legsürgősebben hozzá kell lát­niok a nagy problémák megoldásához. Ezután Argetoianu pénzügyminiszter ismertette hosszabb előadásban az ország vigasztalan pénzügyi hely­zetét. A következő szónok Jorga miniszterelnök volt, aki különböző előterjesztéseket tett a költ­ségvetés egyensúlyának biztosítására és kijelen­tette, hogy véleménye szerint a helyzetet csak rendszeres takarékossággal lehet megoldani. Ez­után egymásután szólaltak fel az egyes miniszte­rek s mindegyikük elmondotta, milyen lehetősége*

Next

/
Thumbnails
Contents