Pesti Napló, 1932. június (83. évfolyam, 119–143. szám)
1932-06-01 / 119. szám
Ára 16 Kitér Ma: Népszerű Tudományos és Technikai Napló (Ingyen külön melléklet) Budapest, 1932 K 83. évfolyam 119. szám Szerda, június 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK» Egy hóra 4.5 pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 21.60 pengő Egyes szám Ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 1ő fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap ... 32 fillér PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATALI Erzsébet körút 18—20. o. TELEFON I József 465—50-től 56-ig. József 464-18, J. 464-19. Szerkesztőiség Bécsbent L. Kohlmarkt 7. 1 A második sárga könyv Szerzője ennek is: gróf Károlyi Imre, címe: »Az örvény szélén«. Első könyvének címe, mint ismeretes, »A kapitalizmus válsága« volt... a könyv sikerének — címét hamarjában nem is tudnók megállapítani. A könyv tartalmánál is figyelemreméltóbb volt— sikere, amelynek titka talán az, hogy a szerző azokról a problémákról beszélt, amiről világszerte annyian és annyian magukban gondolkodtak. És még valami. A szerző nem a szerzők nyelvén beszélt és nem a politikusok nyelvén, nem a pártpolitika tájszólásain ,és nem az úgynevezett »szakértő« hideg és halott jelbeszédeivel, hanem beszélt egész egyszerűen — úgy, ahogy az emberek egymással beszélgetnek, mikor nem szónokolnak, mikor nem kapacitálnak, amikor nem agitálnak, amikor, hogy triviálisan mondjuk: nem akarnak semmit... Mert Károlyi Imre csak figyelmeztetni akar arra, amit lát. Most a hangos töprengést, amely első röpiratában megkezdődött, folytatja a másodikban, amely ma jelent meg. A könyv ismertetését az olvasó a Pesti Napló más helyén találja meg. (Első könyvének hatását megtalálja mégegy csomó más könyv nyomaiban.) Hangos beszélgetés ez, amelyet Károlyi Imre kicsit önmagával , és kicsit egy egész világrésszelfolytat; van benne sok a bosszankodó ember hangjából és van benne sok egy világközvélemény visszhangjából. Minden tanácsa jó?Minden »lelete« és diagnózisa megtámadha-atatlan? Minden észlelete kétségtelen? Nem.Mi is távol állunk nem egy megállapításától és javaslatától. De kétségtelen a segítő szándék és kétségtelen az, hogy van itt egy ember, akinem tud aludni az ország gondjától, sőt van itt egy ember, akinek az egész világ feje fájés az egész civilizáció sorsa. Nem azért, mintha menthetetlennek tartaná — erről szó sincs! De ép azért, mert látja, hogy mennyire menthető minden és látja, hogy mennyire nemcsak valami misztikus és arányaiban megfoghatatlan és átfoghatatlan világválságon múlik, de mennyire múlik igenis — embereiken is és vezetőkön, politikai és főleg közgazdasági vezetőkön, hatalmas vezető szellemeken, akiket nem lát. Gróf Károlyi Imre alkalmasint úgy érezte első könyvének óriási sikere után, hogy ez a siker kötelezi őt. Alkalmasint úgy érezte, hogy ez után a siker után nem vonulhat vissza a magánembernek, hanem folytatnia kell ezeket a tudósításokat (mert alapjában tudósításokról van itt szó, egy semmiféle párthoz, irányhoz, frakcióhoz hozzá nem kötött ember tudósítja honfitársait arról, milyen képekben tükröződik le benne a világés elsősorban a mai magyar világ élete) és ki kell állnia megint egyedül, egy könyvvel a kezében, hogy rapszodikusan úgy, ahogy gondolja, elmondja a maga mondanivalóit. Magától értetődik, hogy a könyvben sok a kritika is a pártokról és politikáról. De ez a kritika nem egy pártember kritikája, hanem egy olyan emberé, aki és azért látja közelről a dolgokat, mert messziről nézi. Egy emberé, aki sokat tanul, sokat olvas és tapasztalatait alkalmasint akárhányszor végig is szenvedi, akinek a gondolataiban és kifejezésmódjában minden van, csak sablon, unalom és unottság nincs, és aki bizonyára csak azért nem sajnálja, hogy ennyire »érdekes«, mert ezáltal is felhívhatja az érdeklődést azokra a kérdésekre, amelyek annyira foglalkoztatják s amelyekkel minden jó magyar foglalkozik. Hoover S. O. S. kiáltása a szenátusban Meggyorsult a gazdasági élet hanyatlása Amerikában — A dollár a külföldön elértéktelenedett — Új takarékossági intézkedések szükségesek Hoover adójavaslatait elvetette a pénzügyi bizottság Hoover Washington, május 31. Az amerikai szenátusnak kedden nagy napja volt. A délutáni ülésen Hoover a teljesen megtelt padsorok és a zsúfolt karzatok előtt az ország súlyos helyzetére való tekintettel, személyeen felszólalt az adókérdésről Hoover nagyszabású szanálási programot terjesztett elő, amely a következő három pontból áll: az államháztartás kiegyensúlyozása, a dollár stabilizálása és munkanélküliségi törvény megalkotása. — Kötelezve érzem magam, — mondotta Hoover nagy beszédében — hogy beszámoljak a szeenátusban arról a súlyos helyzetről, amely országunkban a legutolsó napok alatt kifejlődött. Az Egyesült Államok gazdasági életének hanyatlása különösen meggyorsult. Egyéb okokon kívül az államháztartás kiegyensúlyozása is kétségeket és aggodalmakat hívott életre a külföldön abban a tekintetben, vájjon az Egyesült Államok kormánya képes-e még kötelezisélyeinek teljesítésére. Ennek az volt a következménye, hogy nagyarányú aranyelvonások történtek. A dollár a külföldön elértéktelenedett. Az Egyesült Államoknak azonban egy segédforrásuk van, hogy átjusson a válságon. Hoover ezután gyors cselekvésre szólította fel a szenátust- Azt kívánta, küldjenek ki pártfeletti gazdasági bizottságot, amelynek az lenne a feladata, hogy a terhek igazságos megosztásával újabb takarékossági intézkedéseket dolgozzon. Hoover kijelentette, hogy az általános eladási adó (generál salestax) gondolatával nem ért egyet. Ajánlotta ellenben az 1,75 százalékos korlátozott eladási adó bevezetését. A szükségmunkaprogram kiterjesztését, annak az államháztartásban előirányzott kereteit Hoover elvetette, a munkanélküliek segélyezésének szükségességét azonban elismerte, noha hangsúlyozta, hogy ez a segélyezés csak a már fennálló hivatalok, elsősorban a pénzügyi rekonstrukciós társaság útján történhetik. Azt a tényt, hogy indítványokat terjeszt a kongresszus elé, a törvényhozás tekintetében, Hoover azzal a súlyos felelősséggel indokolta, amely vállára nehezedik. Nagy feltűnést keltett, hogy Hoover programját látható izgalomban, reszkető kézzel olvasta fel. Fejtegetéseit — nyilván túlmunka következtében — szemmel láthatóan rendkívül idegesen adta elő de hangját nagyon rosszul lehetett érteni. Amikor Hoover befejezte szavait, a szenátus tagjai rövid tapssal adóztak neki. Hoover nyomban viszszatért a Fehér Házba. Beszéde nem aratott nagy sikert. Washingtoni hivatalos körökben utalnak arra, hogy ez volt az első alkalom, amikor Hoover a szenátus és nem az egész kongresszus előtt beszélt. Hoover beszéde alatt a rendőrség a szenátus épülete előtt nagyobbszabású őrszeret állított fel, mert kommunista tüntetésre számítottak. A szenátus pénzügyi bizottsága kedden délután tartott ülésén alig egy negyedórával Hoover beszédének elhangzása után, az elnök adóügyi javaslatait 12 szavazattal 8 szavazat ellenében, elvetette. A Jorga-kormány lemondott Június elsején csak fizetésük felét kapják meg a román köztisztviselők Károly király reális takarékossági programot követelt Jorgától —• Titulescut táviratilag hívták Bukarestbe — Széles parlamenti alapokon nyugvó kormány alakul Bukarest, május 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Jorga-kormány lemondott. A kormányt ott is az buktatta meg, hogy a külföldi államok nem voltak hajlandók újabb kölcsönt nyújtani s az Jorga Károly király Titulescu állampénztárban már nincs elég pénz a köztisztviselők elsejei fizetésének folyósítására. Kedden délután öt órakor minisztertanács kezdődött a királyi palotában Károly király elnöklésével. A minisztertanács két óra hosszat tartott s amikor este hét órakor végetért, Jorga miniszterelnök közölte a palota előtt várakozó újságírókkal, hogy a kormány beadta lemondását és hogy Károly király elfogadta a lemondást. A kormány nem vállalhatta a felelősséget azért, — mondotta Jorga az újságíróknak — hogy június elsején a köztisztviselők már csak fizetésük ötven százalékát kaphatják meg s miután külföldi kölcsönre nem volt kilátás, a kormány nem talált más kiutat a fennálló nehézségek leküzdésére, mint a lemondást. Ezzel az aktussal lehetővé tették, hogy új kormány alakuljon az ideieinél szélesebb politikai bázison, arr mire feltétlenül szükség van ahoz, hogy a külföld bizalma helyreálljon és Románia ismét kölcsönhöz juthasson. A lemondott miniszterelnök végül kijelentette, hogy az új kormányt valószínűleg Titulescu alakítja meg és hogy már el is ment a távirat Londonba, amelyben felkérik Titulescut, jöjjön sürgősen Bukarestbe. Iorga a királyi palotából már gyalog ment haza s miniszteri autóját visszaküldte a miniszterelnökségre. Drámai jelenetek során mondott le a kormány A Jorga-kormány lemondása drámai körülmények között ment végbe A minisztertanács azzal kezdődött, hogy Károly király beszédet tartott, amelyben rámutatott a megoldásra váró aktuális kérdésekre és kijelentette, hogy a felelős alkotmányos tényezőknek a legsürgősebben hozzá kell látniuk a nagy problémák megoldásához. Ezután Argetoianu pénzügyminiszter ismertette hosszabb előadásban az ország vigasztalan pénzügyi helyzetét. A következő szónok Jorga miniszterelnök volt, aki különböző előterjesztéseket tett a költségvetés egyensúlyának biztosítására és kijelentette, hogy véleménye szerint a helyzetet csak rendszeres takarékossággal lehet megoldani. Ezután egymásután szólaltak fel az egyes miniszterek s mindegyikük elmondotta, milyen lehetőségek