Pesti Napló, 1932. július (83. évfolyam, 144–170. szám)
1932-07-01 / 144. szám
Péntek A törvényhatósági tanács egy szavazattöbbséggel kimondotta a HÉV megvásárlását (Saját tudósítónktól.) Megdöbbentő határozatot hozott ma délután a főváros kisközgyűlése: kimondotta, hogy a nehézségekkel küszlölő HÉV-et a főváros adófizető közönségének nyakába sózza. Olyan viszonyok között keletkezett ez a határozat, amelyek félelmetesen súlyosak és amelyek a polgárság élén álló vezetőkre egyetlen elháríthatatlan kötelességet rónak: enyhíteni, mindenképpen és mindenáron enyhíteni a terheken. Ilyen körülmények között hogyan lehet ma újabb terhet rakni arra az adófizető polgárságra, amely a meglevőket sem bírja már, mint ahogy azt az elpusztult és pusztuló exisztenciák tízezrei bizonyítják. A legmegdöbbentőbbnek tartjuk, hogy a főváros kisközgyűlése éppen most látja elérkezettnek az időt ahoz, hogy a fővárossal ilyen megváltási tranzakciót hajtasson végre s éppen most találja úgy, hogy más problémánk nincs, mint a HÉV-et rettenetes terheink közé venni. Megváltási tranzakció! Nem. A kisközgyűlésnek ebben a határozatában nincsen »megváltás«, ebben a határozatban csak tranzakció van, mégpedig elítélendő és a legélesebb tiltakozásra késztető tranzakció. Ezt a határozatot nem lehet megmagyarázni, csak helyteleníteni és elítélni. Újabb jelét lehet látni benne annak a könnyelmű gazdálkodásnak, amely nem törődve deficittel, jajszóval, a főváros egész közönségének tiltakozásával, olyan financiális kirándulásokra indul, amelyek csak veszteségekbe vezethetnek. Egyetlen reménységünk van ebben az ügyben: az, hogy a kisközgyűlés határozata nem végleges. Hátra van még a főváros közgyűlése, hátra van még a minisztérium. Hisszük, hogy a döntő, elutasító és éppen ezért megnyugtató szót még csak ezután fogják kimondani. A törvényhatósági tanács döntésének, mellyel a Helyiérdekű megvásárlását kimondták, izgalmas előzményei voltak. A pénzügyi bizottság hétfőiülésén, a pártok szónokai kijelentették, hogy szó sem lehet az ajánlat elfogadásáról, mert az pénzügyi szempontból elfogadhatatlan. Még a Wolff-párt is szembehelyezkedett a polgármester előterjesztésével, ellenezte azt az egész ellenzék, a szocialisták, demokraták, szabadelvűek. A legfeltűnőbb az volt, hogy a keresztény párt törvényhatósági tanácstagjai valamennyien felvonultak a polgármester ellen. Maga a tanácsülés a legizgalmasabb hangulatban fut össze. Míg Volner Gyula, Becsey Antal, Kozma Jenő, Scheuer Róbert és Payr Hugó a HÉV megváltása mellett, Bródy Ernő, Peyer Károly, Révész Mihály, Láng Lajos és Wolff Károly az előterjesztés ellen szólaltak fel, számolgatták, hogy hány szavazata van a polgármesteri javaslatnak. A kereszténypárti Ilovszky János és a kormánypárti Usetty Béla eltávoztak a tanácsülésről , este 9-kor az volt a helyzet, hogy tizenketten szavaznak majd az előterjesztés mellett, tizenketten pedig ellene. A felszólalások után Borvendég Ferenc alpolgár PESTI NAPLÓ 1932 július 13 A népszövetségi kölcsön trusteejei óvást emeltek a genfi jegyzőkönyv állítólagos megszegése ellen A MTI jelenti: A Budapesti Közlöny pénteki számában a következő hirdetmény jelenik meg: Hirdetmény a magyar királyság 1924. évi államkölcsöne kötvénybirtokosai számára. A magyar királyság 1924. évi államkölcsönének trusteejei közlik, hogy miután nehézségek merültek fel a kölcsön szolgálatára Magyarországon tartott összegeknek a szükségek külföldi fizetési eszközökre történő átváltása tekintetében, a trusteeknek már birtokában lévő külföldi fizetési eszközök összege ezidőszerint elégtelen az augusztus elsején esedékes kamat teljes fedezésére. Amennyiben a kormány augusztus elseje előtt nem hajtaná végre a szükséges átutalásokat, az e célra létesített tartalékalapnak a majd szükségesnek mutatkozó mértékig történő felhasználásával fog a teljes összeg esedékességekor a bankároknak folyósíttatni. A magyar kormány, bár kifejezést adott annak a szándékának, hogy az összegek átutalását, mihelyt a körülmények megengedik, ismét felvegye, a Főkötvény és a Genfi Jegyzőkönyv határozmányainak további megszegésével oly utasításokat bocsátott ki, hogy a kölcsön biztosítékául lekötött jövedelmek hozamából a jövőben csupán oly összegek utaltassanak be a trusteeknek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlájára, amelyek e bank hivatalos árfolyamán átszámítva, a Tökötvény alapján esedékes részletek pengőellenértékének felelnének meg. A trusteek haladéktalanul lépéseket tettek, hogy a Főkötvény és a Genfi Jegyzőkönyv e megszegései ellen óvást emeljenek s e fejleményekről a Nemzetek Szövetségének főtitkárát is értesítették. Illetékes helyen a hirdetményre a következőket jegyzik meg: A Népszövetség erkölcsi támogatásával 1924-ben kibocsátott 7/1%-os magyar államadóssági kötvények trusteejei e hónap 1-én közzétett hirdetményünkben megemlítik, hogy a magyar kormány a trusteek számlájára egyelőre csak a kölcsön szolgálatára szükséges összegeknek megfelelő pengőket utalja át. A körülményeket nem ismerőkre ez azt a benyomást teheti, mintha a magyar kormány az eredeti kölcsönfeltételeket szándékosan nem tartaná be. A magyar kormány a múlt év szeptember havától kezdve állandóan tájékoztatta a népszövetség pénzügyi bizottságát és a trusteeket az ország pénzügyeiről és devizahelyzetéről s tíz hónapja mindenben igyekezett a pénzügyi bizottság óhajainak megfelelően eljárni. A kormány ez idő alatt állandóan figyelmébe ajánlotta a pénzügyi bizottságnak, hogy devizakészleteknek el kell fogyniok, mert az Európában ma általánosan követett külkereskedelmi politika folytán a kivitel állandóan csökken s mert az ország legfontosabb mezőgazdasági exportcikkeinek ára mintegy egyharmadára esett. Jóllehet biztosan előrelátható volt, hogy a devizakészleteknek ily körülmények között ki kell merülniük, Magyarország a pénzügyi bizottság és a trusteek kívánságához képest az, utolsó lehetőségig transzferálta a népszövetségi kölcsön szolgálatára szükséges összegeket. Most azonban a devizahiány oly mértékű, hogy a további transzferálások e miatt abszolúte lehetetlenekké váltak. Hasonlóan — a kormány akaratától független — kényszerhelyzet okozza, hogy a kormány ezidőszerint a trusteek számlájára nem tud nagyobb pengőösszeget átutalni, mint, amennyi a népszövetségi kölcsön szolgálatára szükséges. A kölcsön biztosítására lekötött állami bevételek ugyanis mintegy hat és félszeresét teszik a kölcsön szükségletének. A trusteek a General Bond-ban gyökerező jogaikkal élve úgy határoztak, hogy az állami bevételeknek ezt az egész összegért, zár alá veszik, amíg a kormány a kölcsön szolgálatára szükséges összegeket devizákban nem transzferálja, Minthogy ezek a bevételek az állam összes bevételeinek mintegy 30 százalékát teszik, kétségtelen, hogy azok zárolása esetén az államháztartás végzetesen fennakadna, mert a már minimumra leszállított állami szükségletek nagy része fedezetben maradna. Ez bizonyára a trusteek intencióinak sem felelne meg, mert az ország gazdasági életének és belső rendjének biztosítása a hitelezőknek is nagy érdeke. A magyar törvényhozás a legsúlyosabb áldozatok árán csak most volt képes a költségvetést egyensúlyba hozni és ezzel az infláció veszedelmét elkerülni. Ezeket az eredményeket a legnagyobb mértékben veszélyeztetné, ha a kölcsön szolgálatára szükséges pengőösszegeken felüli állami bevételekkel a kormány nem rendelkezhetnek. Illetékes helyen rámutatnak még arra, hogy a népszövetségi kölcsön félévi szolgálatára szükséges összeg a trusteek rendelkezése alatt tartalékolva van, ebből tehát módjukban áll a legközelebbi szelvényesedéketység fedezetét biztosítani. A magyar kormány, amint arra egyáltalán lehetőség adódik, újra megkezdi a transzferálást. A HAJ ÉRZÉKENY A KÖZÖNSÉGES SZAPPANOKKAL SZEXBEN! A ruhamosáshoz megfelelnek a közönséges szappanok és mosóporok. Az élő hajnak más kell: az enyhe, szódamentes Elida Shampoo, mely dússá és ragyogóvá teszi. MINDENRETI FEJMOSÁSHOZ ELIDA SHAMPOO mester reflektált a felszólalásokra. Közben előkerítették Usetty Belát és most már 13-an voltak a HÉV megvásárlása mellett. Elrendelték a szavazást: tizenhárom szavazattal tizenkét szavazat ellenében a HÉV részvénytöbbségének megszerzése mellett döntöttek. A szavazás számaránya egyáltalán nem fejezi ki a pártok álláspontját. A tizenhárom szavazatból 8 szavazat esik a községi polgári pártra, egy a keresztény ellenzékre, négy szavazatot pedig a főváros tisztviselővezetősége adott. Végeredményében tehát nem a tanács választott bizottsági tagjai, a közgyűlési pártok megbízottai döntötték el a szavazás eredményét, hanem a főváros vezetősége. A HÉV megvásárlásának ügyét a főváros hétfői közgyűlése elé viszik. Amíg a tanács nem döntött, arról beszéltek, hogy a közgyűlés fogja eldönteni, elfogadható-e az ajánlat vagy sem. A tanácsülés után azt kezdték magyarázni, hogy a fővárosi törvény értelmében ez nem tartozik a közgyűlés elé, mert a tanácsnak kell utasítást adni azon részvénytársaságoknak, melyek megveszik a HÉV részvénytöbbségét. A közgyűlés elé csak olyan előterjesztést akarnak vinni, mely úgy szólana, hogy döntse el a közgyűlés, helyesli-e a közlekedési eszközök egyesítését. Ez az előterjesztés tulajdonképpen lehetetlenné teszi majd a közgyűlés számára, hogy érdemben foglalkozzon a Hév megvásárlására vonatkozó ajánlattal. A baloldali pártok feltétlenül tiltakozni fognak az ellen, hogy a közgyűlési akarat megnyilvánulásának ilyen előterjesztéssel útját álják. A tanácsülés többi tárgyát gyors teutóban tárgyalták le. Hozzájárultak ahhoz, hogy a főváros rövidlejáratú valutakölcsöneit azonos feltételek mellett prolongálják. A népligetben iskolai sporttelepet fognak létesíteni, Gundel Károlynak, a Gellért szálló vendéglősének szerződését módosították s a bérminimum fizetése alól mentesítették, a Pasaréten ingatlant engedtek át a Ferenecieknek templom építése céljából. Tárgyalni kellett volna a bánhidai elektromos centrálé megvásárlásának ügyét is, ezt azonban levették a napirendről. A „vágújhelyi gangszer" elmondta a Lindbergh bébi meggyilkolásának részleteit Vágújhely, június 30. Vágújhelyen a rendőrségen jelentkezett egy titokzatos ember, aki kilétét semmiképpen sem hajlandó elárulni és azt vallotta, hogy ő a Lindbergh-gyerek egyik elhurcolója. Az önként jelentkező állítólagos gangszert őrizetben tartják és bár vallomása hihetetlennek látszik, szakadatlanul folyik kihallgatása prágai rendőrtisztviselők és detektívek jelenlétében. A titokzatos ember részletesen elmondta, hogy hat társával hogyan hurcolták el a Lindbergh-gyermeket. Európaiak bíztak meg hét gangszert a gyermek elrablásával, ő nyitott be álkulccsal a Lindbergh-gyerek szobájába és kiemelte a gyereket ágyacskájából. A gyermekrablás után Londonba hajóztak, ott várták a kitűzött pénzjutalmat. Londonban elhatározták, hogy ő három társával együtt Szovjetoroszországba megy, a többi bandita Németországban keres menekülést. A cseh határt Oderbergnél lépték át, Zsolnán társai megbízták, hogy cigarettát és ennivalót szerezzen, amikor visszatért az autóhoz, társai már eltűntek és magukkal vittek minden hamis ekményt és a kocsiban eldugott pénzt. Csütörtöki kihallgatásán felmutatták előtte a Lindbergh-bébi fényképét, mire mindkét kezével eltolta magától a képet, értelmetlen szavakat mormolt, jajveszékelni kezdett és arra kérte a rendőrtisztviselőket, hogy ne kényszerítsék áldozata fényképének megtekintésére. A gyermek meggyilkoláról a következőket adta elő: a banda kockával sorsolta ki, hogy kinek kell meggyilkolnia a gyermeket. A kockajátékban ő vesztett és neki kellett vállalnia a megbízatást. Magához vette autójából a francia kulcsot és azzal kétszer egymás után teljes erejével ráütött a gyermek fejére. Mindkét ütés halálos volt