Pesti Napló, 1932. szeptember (83. évfolyam, 195–219. szám)

1932-09-01 / 195. szám

Ma: Jogi Napló (Ingyen külön melléklet) Budapest, 1932 K Ara Í6 fillér 83. évfolyam 195. szám Csütörtök, szeptember 1 ELŐFIZETÉSI ARAKi Egy hóra 4.— pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 21.60 pengd Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a Pályaudvarokon 16 fillér ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap 32 fillér PESTI NAP10 SZERKESZTŐSÉGl Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL! Erzsébet körút 18—20 sz. TELEFÓN i József 455—50-től 56-ig, József 464-18, J. 464-19. Szerkesztőség Béosbeni I.. Kohlmarkt 7. Egy kis félreértés . • * A közvélemény ereje elsöpört egy rende­letet, a Rendeletek Tára szegényebb lesz egy rendelettel, amely... már megjelent a hivata­los lapban. A visszavont abszurdum története sok tanulságot kínál s ezeket nem elég le­vonni, de össze is kell adni. Egy nagy próba­pör zajlott le a próbarendelet körül s örömmel állapítjuk meg, liogy a közvélemény meg­nyerte a próbapört. Nem szégyen meghátrálni a közvélemény előtt, de nem politika: nem számolni vele előre. Ezt a közvéleményt ala­posan megismerhették a látszatadó mult évi bemutatkozó (nem mondhatjuk, hogy: udva­riassági) látogatása alkalmából. Még ellen­próba sem kellett ehez a közvéleményhez, oly nyilvánvaló volt, hogy az egész közgazdasági közvélemény egy nagy egységfronton vonul fel ez ellen a rendelet ellen, amely politikailag az abszolutizmus, közgazdaságilag: a gyanú mérgét viszi a levegőbe s valósággal hódolt­sági területté tehette volna az egész magán­gazdaságot. Báró Korányi Frigyes nemhogy szembekerült volna ezzel a közvéleménnyel — de az élére állt s mingyárt az első napokban, amikor a pénzügyminiszteri székbe visszatért, alkalmat talált rá, hogy ezt ki is fejezze. Már ezért is érthetetlen volt ez a rendelet, cimely a miniszter helyett dr. Vargha Imre államtitkár aláírásával jelent meg, — de ha érthetetlen volt személyileg, mennyire érthe­tetlen és felháborító volt tárgyikig. Most kiderült, hogy csak félreértésről van szó ... Pardon, félreértés. Egy egész kor félre­értése, egy egész világ félreértése. Most félre­értett szavak és félreértett rendelet, sőt egy egészen félreértett pénzügyi politika helyre­igazítása címén visszavonják a rendeletet. A látszatadórendelet visszavonása tehát — való­ság. De most kérdezzük: vájjon mi lett volna, liogyha Az Esi-Lapokban fel nem támad a közvélemény lelkiismerete, mi lett volna, hogyha ez a rendelet csak úgy »elcsúszik« a többi közt... ha nem vesszük észre és nem hozzuk a nyilvánosság központi világítása elé. Mi lett volna ezzel a rendelettel 1 Próba­rendelet próbaszolgálatra. Véletlenül lépett ki az életbe, de az már nem véletlenség lett volna, hogy ott marad. Félreértésből jelenik meg, de nem félreértésből marad fenn. Láttuk annakidején, amikor a jövedéki kihágási bí­ráskodásról szóló rendelet megjelent^ láttuk, milyen nehéz egy rendelet visszavonása, mi­lyen nehéz még akkor is, hogyha egymásután két pénzügyminiszter vallja, hogy a rendele­tet vissza kell vonni és egymásután három pénzügyminiszter — nem vonja vissza. »A miniszter helyett...« Ez legalább is annyit jelent, hogy a miniszter tud róla, hogy megjelenik a rendelet. De legalább is annyit jelent, hogy tud róla az, aki a miniszter he­lyett aláírta, jelen esetben: dr. Vargha Imre államtitkár. Most »kiderül-.«, hogy a miniszter nem tudott róla és az államtitkár úr is távol volt. Hogy a kifogásolt rendelkezések csupán egy régebbi előadói tervezet elgondolásai vol­tak, amelyeket a kormány nem telt magáévá és csak technikai tévedésből kerültek bele ... Óh a modern technika minden vívmánya, hogy nem tudja elhárítani az ilyen technikai tévedést. Óh ez a tévedés, amely rendeletként jelentet meg egy régebbi előadói tervezetet — sőt még a tervezetnek is csak elgondolását. Óh, az alaposság, amely annyira jellemzi a bürokráciát, óh a felületesség, amely annyira jellemzi a... hírlapírót! A rendelet tehát megjelent... magától. Magától jelent meg, mint egy félreértés hőse. Magától jelent meg és magától kavarta fel sz egész közgazdasági életet. Sajnálatos, hogy megjelent-, de örvende­Teljes katonai egyenjogúságot követel Németország A itikos diplomácia útjai Jersey-szigeten és Newyorhban — Herriot a német hadsereg problémájáról tárgyalt Jersey-n —Montague Norman rejtélyes amerikai útja — A háborús tartozások és a nyersanyagárak A német kormány fegyverkezési jegyzéke szerdán érkezett Párizsba Herriot Cherbourgban találkozik Chamberlainnel Papén kancellár: A Saar-vidéket sürgősen vissza kell csatolni Németországhoz London, augusztus 31. (A Pcfti Na]>ló tudósítójától.) Ügy látszik, mintha iámét visszatérnének a titkos diplomácia napjai. .Rejtelmes diplomáciai tárgyalások folytak egy időben Jersey szigetén és Newyorhban. A nyilvánosság semmit sem tudhat meg a két tárgyalás igazi tartalmáról és arról, hogy milyen összefüggés van a két megbeszélés között. S most még jobban komplikálja a világ­politikai helyzetet a néniét jegyzek, amelyet szer­dán nyújtottak be Párizsban s amely egyenjogú­ságot követel Németországnak a katonai fegyver­kezés terén. Ennek . diplomáciai aktusnak külö­nös ízt ad Papén ny !atKozata a Saar-vidék hala­déktalan visszacsatol. ; Németországhoz. Jó! beavató!t fran JB lapok, mint például a Journal des Débats, úgy tudják, hogy komoly összefüggés van Herriot és Sir Herbert Samuel jerseyi és Montagu Norman newyorki tárgyalásai között. Ugyanezen a véleményen van a Lib'crté is. valamint az angol Daily Herald. A Temps véle­ménye szerint minden cáfolat ellenére igen nagy­fontosságú tárgyalások folytak Jersey szigetén a francia miniszterelnök és az angol belügyminisz­ter között. Herriot kijelentette ugyan, hogy ő csak azért ment Jerseybe, hogy adatokat gyűjtsön ahoz a Victor Hugo életrajzához, amelyen most dolgo­zik, ezzel szemben beavatott körökben úgy tud­ják, hogy az angol és a francia államférfiú között szó volt a flottáié szerelési kérdésekről, sőt a né­met hadsereg problémájáról is- Herriot már a lausannei konferencián is kijelentette, hogy haj­landó tárgyalni a német hadsereg keretéinek ki­terjesztéséről, ha ennek ellenében Németország egy bizonyos jóvátételi »megváltási« összeget fizet. Erről a problémáról tárgyalt most Herriot és az angol belügyminiszter. A lapok egyrésze arról ír, hogy küszöbön áll a régi angol-francia antant fel­élesztése. Ezenkívül — mint a Daily Herald írja — szó volt arról is, hopv Franciaország és Anglia »gentleman-agreement«-et készítsenek elő a küszö­bönálló világgazdasági konferenciára. Ezzel kap­csolatban van összefüggés Montagu Norman ti­tokzatos amerikai útja és a jerseyi megbeszélések között. Norman az amerikai bankárokkal állítólag arról tanácskozott, hogy miképpen lehetne keresz­tülvinni az ár- és valutastabilizációt. Sir Herbert Sámuel a lap szerint részletesen beszámolt Her­riotnak Norman amerikai tárgyalásainak ered­1 menyéről. Anierikai pénzügyi körökben nasry feltűnést keltett, hogy ugyanakkor, amikor Norman, az an­gol bank kormányzója Newyorkban tartózkodik, odaérkezett Ogdeii Mills amerikai pénzügyminisz­ter és Mellon londoni amerikai nagykövet is. A cáfolatok ellenére is biztosra veszik a lapok, hogy Norman veliik is fontos tárgyalásokat folytat a háborús tartozások és a nyersanyagárak kérdésé­ről. Állítólag egy újabb angol kölcsön ügyében is folynak a megbeszélések, amelyeken angol részről egy magasraiuTú hivatalos személvjség. amerikai részről pedig Thomas Lamont. a Morgan-barikház társtulajdonosa vesz részt. Hasonló értesülései vannak a Vossisehc Zeitungnak is. Montague Norman egyébként váratlaunl eluta­zott Bar-Harbourba. ahol az elmúlt héten az ame­rikai bankárok megbizottaival tárgyalt. Beavatrott »newyorki pénzügyi körökben az a vélemény ala­kult ki. hogy Norman csak azért sietett elutazásá­val, nehogy azt mondják, hogy hivatalos tárgya­lásokat folytat Ogden Mills-szel. Valójában ezek a tárgyalások mégis csak folynak. Kétségtelen, hogy a tárgyalások célja a háborús tartozások és az ár stabilizáció kérdésének rendezése. A német jegyzék a fegyverkezések egyenjogúságától Párizs, augusztus 31. Szerdán délben megérkezett Párizsba a né­met kormány jegyzéke, amelyben Németország teljes egyenjogúságot követel a katonai fegyver­kezések terén. A Quai d'Orsayról származó in­formációk szerint a birodalmi kormány most hét­főn szánta el magát erre a nagyjelentőségű lé­pésre, amelynek célja a legyőzött államok kato­nai szuyerénitásának visszaállítása. Báró Neu­rath német külügyminiszter hétfőn felkereste Francois-Poncet berlini francia nagykövetet, akivel hosszas tanácskozást folytatott. Távozása előtt a külügyminiszter jegyzéket nyújtott át a francia nagykövetnek, amelyben a német kor­mány a leghatározottabb formában leszögezi Né* metország álláspontját, a katonai egyenrangúság kérdésében. A jegyzék azzal végződik, hogy a - német kormány- felkéri a francia kormányt, kezdjen tárgyalásokat ebben a kérdésben Német­országgal. Francois-Poncet a német jegyzéket kedden repülőgépen Párizsba küldte, ahová a jegyzék szerdán délben érkezett meg. Miután Herriot miniszterelnök és külügyminiszter ozidő­szerint a normann szigeteken tartózkodik, a jegyzéket a Quai d'Orsay a külügyminisztérium, kabinetfőnöke, Alphar vette át. A kabinetfőnök a jegyzsék tartalmának áttanulmányozása után vonatra ült és Cherbourgba utazott, hogy a leg­tes a reakció, amelyet keltett. Mert azt jelenti ez, hogy igenis a közvéleményben óriási erő van, — azt jelenti ez, hogy az igazság átütő ereje félreértéssé tud tenni... egy rendeletet, amely megjelent a hivatalos lapban. Azt je­lenti ez, hogy igenis, érdemes küzdeni. Azt je­lenti ez, hogy a magyar közgazdasági élet és közvélemény szervezete alapjában egészséged — ha nem lett volna egészséges, nem reagál­hatott volna ilyen hatalmas erővel erre... a félreértésre. Erre a kis tévedésre, amely ha véletlenül nem tűnik fel, az egész közgazda­sági élet nyögte volna. De hagyjuk most az indokolást, amellyel a próbaszolgálatos rende­letnek ezt a véglegesítését lefújták. A rendelet visszavonásának tényéhez ké­pest nem fontos, hogy milyen indokolással vonták vissza. Még jó, hogy a visszavonást, indokolhatták, — mert a rendelet, az teljesen 1 indokolhatatlan volt. Indokolhatatlan és fölös­leges. Mi nem tagadjuk, büszkék vagyunk arra, hogy az első arcvonalban vívtuk ki ezt a sikert a nagyközönségnek, amely a félreér­tés ... valódi áldozata lett volna, hogyha a félreértést nem fedezik fel. És most még csak egy kérdést a további... félreértések elkerü­lésére. Ha valóban csak félreértésről van szó,, nem még nagyobb, sőt a legnagyobb ... félre­értésre adhat okot, ha továbbra is dr. Vargha Imre államtitkár ír alá rendeleteket... a mi­niszter helyetti

Next

/
Thumbnails
Contents