Pesti Napló, 1932. december (83. évfolyam, 270-294. szám)

1932-12-01 / 270. szám

Ára Í6 liílét Csütörtök, december 1 Ma: Orvosi Napló (Ingyen külön melléklet) Budapest, 1932 83. évfolyam 270. szám ELŐFIZETÉSI ARAKi Egy hóra 4.— pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 21.60 pengő Egyea szám éra Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 16 fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap.................82 fillér FESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG l Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL» Erzsébet körút 18—20. aa. TELEFÓN l József 455—50-től 56-ig, József 464-18, J. 464—W. Szerkesztőség BtosbMl L. Kohlmarkt 7. Brutális magyarellenes tüntetés és rombolás Kolozsváron Tüntetők bezúzták a kolozsvári magyar útlevélosztály ablakait, égő fáklyákat dobtak a helyiségbe, reumán zászlót tűztek ki az épületre és letépték a magyar feliratot A magyar kormány elégtételt követel Romániától A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ko­lozsvárról érkezett jelentés szerint ma délután a magyar útlevélkirendeltség épülete előtt össze­gyűlt tömeg tüntetést rendezett. A tüntetés folya­mán a kirendeltség ablakait bezúzták, az épületbe behatoltak és a földszinten lakó tisztviselő egyik szobájában a függönyöket felgyújtották. A tömeg a kirendeltség épületére a román zászlót kilűztc. Részletesebb jelentés szerint szerdán este há­romnegyednyolc órakor (keletenrópai időszámí­tás) Kolozsváron egy fáklyás tüntetőcsoport a magyar útlevélosztály kirendeltségének épülete elé vonult és kövekkel bezúzta annak összes ab­lakait, majd az égő fáklyákat a bezúzott abla­kokon keresztül a szobákba dobta. Varga kirendeltségi tisztviselő lakásában meggyulladt a A bukaresti magyar követség tiltakozik a rombolás ellen A magyar kormány utasította a bukaresti magyar követséget,- hogy a Kolozsváron ma dél­után a magyar útlevélkirendeltség épülete előtt lefolyt tüntetés és rombolások miatt jelentse be legerélyesebb tiltakozását a román kormánynál, kérje a román kormány haladéktalan intézkedé­seit abban az irányban, hogy a román helyi ható­ságok további incidenseknek feltétlenül gátat ves­senek, továbbá, hogy a román kormány a történ­tekért megfelelő elégtételt nyújtson. Szűkszavú román kommünikék Bukarest, november 30. A szerdai kolozsvári magyarellenes tünteté­sekről Bukarestben mindössze néhány szavas rövid kommünikét adtak ki. A kommüniké, amelyet a kolozsvári rendőrfőnökség szövegezett meg, a kö­vetkezőképpen szól: »Egy román nacionalista csa­pat ma uccai tüntetést szervezett a városban. Egy tüntető követ dobott a magyar konzulátus épüle­Imrédy pénzügyminiszter s „Négy hónap alatt a közigazgatás kiadásai 215 milliót tettek ki“ „Ez jóval alatta marad az egész büdsé egyharmadának s a népszövetségi bizottság által megállapított összegnek is“ — Zajos hangulat, viharok és éles összecsapások a képviselőház estig tartó ülésén zongoraterítő és elégett. A kirendeltség ablakai­nak függönyei pillanatok alatt lángralobbantak és a kirendeltség személyzete csak nagynehezeu tudta megakadályozni, hogy a tűz továbbterjed­jen és az egész épület a lángok martaléka legyen. A tömeg ezután kitűzte a román zász­lót a kirendeltség épületére, levette a ma­gyar feliratot és a bezárt kapun keresztül, annak feltörése útján igyekezett behatolni az épü­letbe. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert megérkeztek a román csendőrkülönítmények és a tömeget visszaszorították. Az egész épületet most a csendőrség és kato­naság kordonnal vette körül és nem engedi a tö­meget az épület közelébe. tere. A kő beverte az egyik ablakot«. A félhiva­talos román távirati ügynökség kolozsvári fiókja valamivel bővebb jelentést adott ki, amelyben a következőket mondja: »Abból az alkalomból, hogy csütörtökön ünnepli Románia az egyesülés évfor­dulóját, ma este fáklyásmenet vonult végig Ko­lozsvár főbb útvonalain. A tüntetés minden külö­nösebb rendzavarás nélkül folyt le és csak elvétve Öltött magyarellenes jelleget. Több magyar üzlt'i és lakás ablakait beverték, igy többek között a magyar konzulátus egyik ablakát is«. Az összes román forrásból származó jelentések úgy próbál­ják beállítani a dolgokat, hogy a történteknek nincs semmi különösebb jelentőségük. Magánfor­rásból származó értesüléseink szerint az erdélyi magyar lapoknak a hatóságok a legszigorúbban megtiltották, hogy a hivatalos infomáción kívül, más jelentéseket is hozzanak. Ezzel magyarázható, hogy erdélyi magyar lapok szerkesztőségei az éj­szaka folyamán Magyarországból jövő telefonhí­vásokra vagy egyáltalán nem feleltek, vagy pe­dig ha feleltek is, a cenzúra utasításának meg­felelően csak annyit közöltek, hogy nem tudnak semmit a kolozsvári eseményekről. Az ő igazságuk Csak a'keserű felháborodás hangján em­lékezhetünk meg arról a brutális támadásról, amely a megcsonkított Magyarország egyik hivatalos »külföldi« intézményét, a kolozsvári magyar útlevélhivatalt, tegnap délután egy se­reg nekivadult román »patrióta« részéről érte. Az esti órákban Budapestre befutott tudósítá­sok — ha szűkszavúan is — igen beszédesen mondják el a vérlázító esetet,amelynek lényege abban foglalható össze, hogy az Universul című román lap uszítására román állampol­gárok megtámadták a magyar konzuli iroda kolozsvári kirendeltségét, erőszakkal behatol­tak az exterritoriális védelem alatt álló ma­gyar hivatalba, annak bútorait összetörték, függönyeit elégették, helyiségeit feldúlták. Ez a szégyenteljes és megbotránkoztató esemény pedig történt tizennégy esztendővel a háború után, annak a Romániának részéről, amely Románia Erdély »győzelmes« elszakí- tásával duzzadt nagyra — és azzal a Magyar- országgal szemben* amely Magyarország meg­szabdalva, igaztalanul megcsonkítva is mindig csak békés eszközökkel, legális úton követelte és követeli .a trianoni szerződés revízióját. A mi békés követelésünkre — amelyet az örök Igazság jussán hangoztatunk Európa lelkiismerete előtt — íme, így, ilyen erőszako­san válaszolnak román részről. A magyar revíziós követelésre — amely mindig kifeje­zetten és hangsúlyozottan a béke jegyében fo­galmazódott meg s kiáltott békés, megértő or­voslás után a bennünket ért sérelmekért — a román uszítok előbb a »Tiszáig!« jelszóval fe­leltek. Egyre-másra »ellenrevíziós« gyűlése­ket tartottak az elszakított területek nagyobb városaiban, azzal a szemérmetlenül bevallott céllal, hogy demagóg követeléseik mellé — amelyek Románia határait most már a szín­magyar Tiszáig akarják kiterjeszteni — meg­szédített, felhecceit tömegeket toborozzanak. Ilyen előzmények után robbant ki szerdán délután az a kolozsvári orvtámadás, amelyet minden elfogulatlan, becsületes és igazságos ember csak megvetéssel bélyegezhet meg. Evés közben jön meg az étvágy, — tartja a közmondás. S a közmondás, úgylátszik, ez­úttal is fején találja a szöget. Romániának nem volt elég Erdély és a délkeleti részek erő­szakos megszerzése: újabb területekre áhíto­zik. A Tiszáig kellene neki a nagy magyar Alföld. Aztán... esetleg majd a Dunáig. Nem? A telhetétlenségnek elvégre hol van a határa? Bár, azt hisszük* ebben az esetben — hamis étvágyról van szó. Az egész román »el­lenrevízió« gondolata a megfélemlítés jegyé­ben fogant s csupán azt a célt látszik szol­gálni, hogy hangosságával ellensúlyozza a magyar revíziós követelések jogosságát.^ Ha Magyarország revíziót kíván — mondják az Universul romboló hősei. — és határkiigazí­tást akar, majd mi, románok is »revíziót« kö­vetelünk, egészen a — Tiszáig. Ha tetszik: szép szóval, ha nem, hát... felemelt ököllel... pusztítva, dúlva és gyújtogatva... /Mert a román »igazság« ezt nyilván így diktálja... Most már Európa is láthatja ezt az »igaz­ságot«, az ő igazságukat, amely a békés köve­telés hangoztatásával erőszakos tetteket he­lyez szembe s olyan atrocitásokra ragadtatja magát, amilyenekre a tiszta lelkiismeret leg­jogosabb elkeseredésében sem vetemedik, A 'megsértett, megbántott és megalázott magyar­ság viszont kifosztottságában is őrzi a tiszta lelkiismeret kincsét, amelyet igazának tudata, a történelem tanuságtétele s a tények jogos­sága egykép megvéd a legbrutálisabb táma­dásokkal, a legigaztalanabb és legerőszako­sabb támadásokkal szemben is. A provoká­(Saját tudósítónktól.j A képviselőház szerdai ülését tíz órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Bejelentette, hogy Saúerborn Károly visz- szavonta a dohányelőlegek ügyében tett összefér­hetetlenségi bejelentését. A kérvényügyi bizottság jelentésével kane.so- Tatban a szocialisták kérvényét tárgyalták a vá­lasztójogi reform ügyében. lásra ézért nem felel hasonló barbár módon, hanem megelégszik azzal, hogy egész Európa előtt felemeli tiltakozó szavát a kolozsvári újatü) jogsértés ellen, megvetésével bélyegzi meg azt és tovább hirdeti: Trianonban gyilkos igazságtalanság történt Magyarországgal s ezt az igazságtalanságot jóvátenni — Európa Buchinger Manó felszólalásában a fasizmust tá­madta. Róma, szerinte, most a reakció Moszkvája, a fasizmus elkésett cárizmus, a nép befolyásának kikapcsolására irányuló törekvés. Almásy elnök figyelmezteti Buchingert, hogy maradjon a tárgynál. Buchinger ezután határozati javaslatot nyuj­becsületbeli kötelessége. A mi igazságunk ki­vívásához pedig nem kell az erőszak fegyve­reihez folyamodnunk a kolozsvári inzultus után sem. Mert a mi igazságunk nem szuro­nyok kétségesen ingadozó hegyén táncol. A magyar igazságot a béke pajzsa védi s a bé­kére megért idő segíti biztos győzelemre.

Next

/
Thumbnails
Contents