Pesti Napló, 1933. január (84. évfolyam, 1–25. szám)

1933-01-01 / 1. szám

tUjévi $ im —. Ära 32 IUI er Budapest» 1933 ELÖFlZETESl ARAKj Egy hör» 4 — pengd Negyedévre 10. SO pengd Félévre 21 60 pengő Ggyea szam ara Budapesten vidékén es a pályaudvarokon 16 fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap . . 82 (illó* Esti beszéd az esztendői* k! Ó esztendő estéjén, új esztencl ggeléii eszünkbe jut... Sok minden jut l ' be ebben a tótágasba fordult világban. Szil­veszterek, békebeli újesztendők, ai > wv még a szimpla újévi kívánságnak is ara^y. döngése volt. A B. U. É. K. sok évszázadom., de . t kedves — kedves, mert emberi — uai. iáiá nak. És hogy ez is liogy megváltozott, Milyen babonásan. milyen félve, milyen űrt ien, beliü­ről mennyire lét és meggyőződés nélkül kíván­nak az emberek ma boldog újesztesdőt egy­másnak. Hiszen 1914 óta hányszor kív etil] hányszor kívántuk hiába. És esziin <- j ut... Eszünkbe jut az esztendő utolsó reménye, ami kiadós fiaskó volt, gazdaság fiaskó, a Schreiber-féle gabonacég fizetésképtelensége, Amiről, ily ünnepietlen eseményről, azét írunk mégis ünnepi cikkben, mert ar, t--e !•• i> * ben jelképértéket látunk. Nem eg; s p fizetésképtelenséget, egyet a sok koziil. mii fájdalom, az utóbbi időben megszokunk. 1 mögött a fizetésképtelenség mögött a • j. búza tragédiája van és benne van ; •! . kereskedelem tragédiája, amintho; ' l ­volt — most körülbelül két eszter. \je ­Strasser és König cég lehanyatlását j véreznek a magyar Budenbrock-háza pusz­tulnak bűntelen cégek, tisztessége ha> k. amelyek nem hadiszállításból, 13.0111 * ] fí** túrás spekulációból és harácsból te' tír* amelyek itt álltak már mélyen a bé® >en. aranytisztességben, hites szolidságba i., kás becsületben és becsületes munk n.iB ez a cég megingott és ha azt írjuk, h ijy eé akkor ne csak egy cégtáblára tessék ; nojol; ; de akkor tessék vizuálisán felsorako c a sok gazdát, akinek gabonáját Se >• -k évtizedeken át összevásárolták ét a ' il íg­piacok felé irányították, a cég alkali,; znjfcíait, ügyfeleit és ez ügyfelek között az ad( >6 árt, a postát, a. vasutat, a vám- és illeték r-'ó hi­vatalokat, közintézményeket, amely k tnnyi esztendőn át olyan sok pénzt látta, •hreí­beréktől. Mert az adópénztár is ügyf a /tói­hivatal, a vasút is az, értsük meg vé ... nogj az államgazdaság a magángazdaságból <•' a fiskus igazi ereje a polgárok adózói pes,­önök is szeretnék, ha végre és legalább így ünnepi cikkben másról is írnánk, nem csak közgazdaságról. Mi is. Nekünk is volnának szebb, színesebb, ünnepibb, boldogítóbb té­máink. De nem rajtunk áll, hogy megkeressük, még kevésbé, bogy megtaláljuk őket. Az új­ságíró tolla rájár arra, amit a napi élet, gond, nyűg elébe tár és ma mindenki, aki másról ír, mint a kenyérről, a pénzről, a munkáról, más­ról ír akár pünkösdkor, akár karácsonykor, íikár újévkor, az félrebeszél, az lialandzsázik. Igazán csak arról lehet beszélni, amiről az em­ber álmodik, ma pedig mindenki gondokról álmodik. Gondokkal gondokban gondokról ál­modik. Ma ez a téma, A mai gond és az, hogy holnap ne legyen gond. Ez a világ beteg. A gazdasági élet kór­sága nem különlegesen magyar betegség. Mi is megkaptuk azt, amit a többi ország, akiket ma már csak a történelmi malicia oszthat fel győzőkre és legyőzőitekre. Hol van ma itt győzői Ki győzött, végeztével annak a hábo­rúnak, amely úgy ért végett hogy nem ért véget. Hanem folytatódott áttéve a gazdasági síkra. És folytatódik ma is. Félig háborús, félig középkori rendszabályokon, autarchián, kiviteli és behozatali tilaimakon, erőszakos vámvédelmeken, kölcsönös piacirtásokon és legfőképpen egy már nem is titkolt kölcsönös 84 • évfolyam I, száro Ví s > 9 Január 1 ^ERKESZTÖSÉQi Kikóczi út 5« KIADOH IVATALi Err ébet körút 18—20 ra. TELEFÓN. .el 455—50-től 56-lg, Jó? ef 464-18. J 464—19. jrkesztöség BtoiMni L. Kohlmarkt 7 mm*m*m TfÁ zter: f íJt\>. í « és nehézség ep lenére ugodt Mzaffodússai nézek a ffitö&e«* Beszé£gCtés a ps nzü&ymüntszterret az iíf esztendőT && szßä t * % & l• itséaPéi* s problémája nem annyira pénzügyi? mint inká&b gazdasági természetű kér» dés'* - „fokozni kel fa nemzeti jövedelmetx** — Bot» goznt és &&dvez.&munkaalkalmakat kell teremteni" M gent U vgyai - s —„ ntem jő&olok, de reménykedem" J-.nrédy Béla (Saját tud('$i!/>->km.)- A X'V'ló raoakaUu*« &z 3932 (•v uüj}k< - apiiti a délwt&ni Éj iiboii jelcnt Imrédtr B.j'ir ; 671-3-j" m! n' lRi! térnél, akit arra >;<ri. bfffy cinnek a kcfiaov eazt^adöiwr* ritylsó . <jraiban, ai fij csztiudőnok k-ussöbán, — bt regdfclvtü nagy clftfj, itság? miatt röviden, de «vigi« p.'<r • «ó? 8® — ciomi.va cl. Víio.nórvj l: a . fceíyzei r-61 & az ikról.n alnelyok­bau EZ o 'tig reaafc/ÄWlh«*­5* A ptn?.ig.v',iii sátor rvqgt'.í.k 1 tVii ií­Mny perci ), Qmr \ JéJ, r Ifivel)- .-«6­kat vclf atíves' r.<. r.áui r ' 'Vtó ! — Át. 1»»: ••/•'•». é i«t elaősiv u.,-, u büdté­k. rciés érd.Uh, — rnoi a pénzügyi ioi'-zter. — A inagya bikisé- pflóblé. jiem oan> • • ir aceiá'is • , ;eUcvü, iulnt- inkúbi' gr; Je^g-i ,enún. zeiti kérdés, í i'etulete ar< >ak a gai úgi váli-úg-tok, amely j -mgiasiá'iioi az epést viiugon és a lés1 ti josabb tn i az anr+rországobat érintette. :\fjagyaror$ .ágot iíle­W"« pediá hozsiá- -1 mindeh a az a , r 1 da-^á jilag egyensályozatkii at- yí^t amt ybea, tri-won; béke­íizrrzcdLs rendelkezései folytál jjitotí fik. A kői; * sé ívefés boly reállítíwánál a ; rollémi természeté­íifck aiogfelfiden igen nagy súlyt ke l retni a gaz­dasáűl szempontokra. A nemzet j5\erl<>.t»e nagyon I megonppant ess azért, nem lehet azzal mipGtflégeuni, hoay ezt a megcsappant nemzeti jövedelmei igye­kezzünk annak az aránylag *§r>U lakott és Híd­aj--Júra i bíró on. gnáí: polgárai, kötött Mtt.1őleg s 'igesan ela,: an:, íanem ennek a ö ' lenv íj,:cí • ii i. tör kedni. Pereze, ez íem negy rr.ai'ól hotn&sira és itraen«t.leg áldoza­tokat ts ke-. hnzuL E. . »161 nem. (ér-betűnk, ki, in,irt a tnagim.® termel -séűe3 eroJniényére vagyunk ntalvú é? ren iezés alkre . ló reális javakat fi ia iriális >ó&?da8Z' rekkek ic.'o leinet szaporítani, t-hccsak a munka útja vezet la hz adott körülmé­nyek között ehető 1" k • Íré*."- rb munkafeltételek int f ,-eict a. Kltar*«: < é= ,--ozi hazr-ezoretottel r! feltétlír.ül sikorüli * 1 és e.4Írt minden goad •-s.ne'-éasérf dacára iyugo bizakodással nézek a jövübo.. v; .* ,F..i 4k '.!. v. ivetaég fiónzügyi bizott, -a tiKsiHí r-ii<or utt. t ki Genfbef — kér­I .teil fíiiaiatAísurt ; Valót, i uh / „ ,'<ví S-t ka táján indulok I (f.: A pénzűi v bi/oti t jj iival és a Kép­! «MVeísé«: illstékw t-. ;.yozői' e! >4 ajtók beszélni lainda .c:fcról az a.kta&ík ptazi s-v' és az azokhoz kaposotódí t&zilwigi leér.' .j.r -i amelyek Ma­•jyarorszáfít-t érdeklik ós teimészé-es;n igyekezni lo„ok tájékozódd, az áltnlá ;o- v: ggazda&ági és pc'-iiziigyi heiyze iőí 13. A kert. rdelmi pcl.tlka mai eltorzulásai 1 u ta >—. elhagyott szige­ten és az egye ? oiözágo' .V; i-. l»a helyes politikát akarnak kö\ 1 i. állarrj fi-ry emuiel kall lenniök a \ ilágárarrJatókru. .»iásokba ueal bonsátkozha­tom de rfménykediink. gyűlölségen át. I együnk tisztességesek és esd­endő fordulóján is vaJljuk be, hogy ez nem y'ékeattij,ns:féra. í luopabnu még mm dig a üá­-v>rú szelleme diktál, a gyaorfc^áté, a bizal­matlanságé és a kölcsönös irigységé, amiben az a szomorúan mulatságos, hogy éppen akkor irigykedik egyik a másikra, amikor igazán nincs mit irigyeljen a másiktól. És a másik az egyiktől. Es ilyen háborús atmoszférában természetesen lehanyatlanak a közszabadsá­gok, noha hosszú történelmi tapasztalat bizo­nyítja, hogy gazdasági föllendülés C3ak a sza­badsága az igazi, az átélt demokrácia, az egyenlő elbánás korszakában van. Amikor belül az országokban szabad levegő van, ki­felé pedig a nyitott ajtók, a kölcsönös bizalom és megértés politikája. Amikor az egyes or­szágok úgy akarnak, — de nem csak akarnak, hanem tudnak is élni — hogy élni hagyják a másikat is. Amikor ráébrednek arra a primi­tív igazságra, logy nekem, is akkor megy jól, amikor minderikinek. Igen. Az ói gyáram, az én boltom, az én színházam, az én laboratóriumom is csak ak­kor tud dolgozni, ha a többi is. A szomszéd csukott boltjár. még egyetlen reális kereskedő sem gazdagodott meg komolyan. A lehúzott redőny ragályos és az egész csak sorrendi, kérdés, hogy ki mikor következik a fiaskós listán. Viszont ha a szomszédomban érdemes boltot nyitni, az azt jelenti, hogy nekem is jól megy, az a másik is csak az^rt próbálkozik, mert látja, hogy nekem érdemes, munkáin nem esik a vízbe, de annak eredményét be tu­dom vinni bankba és takarékba vagy tovább forgatni t; bén és r ru; oen. Bizalom és szeretet másik iránt. 1U <••-.; országokra, fogiaikozasi kalegóriáKra, vállalatokra, egyé­nekre. Ennek a kölcsönös bizalomnak és sze­retetnek van pedig egy megszervezett gazda­sági formája is. A hnel. Ami ma nincs. Ami nélkül pedig talpraáliás, föllendülés elképzel­hetlen. Amíg a hitel nem tölti ki régi kere­teit, addig a termelés sem. És a fogyasztás sem. Mint láthatjuk, minden összefügg egy­mással. Szinté a hajszálcsövesség törvényei szerint. Tehát: ha nem akarjuk, hogy elromol­jon minden, akkor meg kell gyógyítani mindent. Keserű köszöntő Szilveszterrel De ezt akarjuk. Hogy az emberek ráeszméljenek, fel­ébredjenek. És nogy tudják nem csak azt, hogy most minden nagyon rossz, hanem azt is, hogy mentől rosszabb most minden, annái jobb kell hogy legyen és .lesz is jobb. Mert amikor ennyire általános, akkor íneeszíínnek a kis kárörömök. Amikor már ott tartunk, hogy vagy minden elszárad, vagy minden ki­virágzik, akkor abból már csak egy nagy ál­talános tavasz jöhet. Mert az élet törvénye mégis az v élet és sosem a halál. Amikor a baj a legálfalánosabb és a legmélyebb, akkor lesz a gyógyulás egyetemes. 1933. Reméljük, hogy így lesz benne? Hogy ez lesz a gyógyulás esz­tendeje? Mi nem reméljük, hanem tudiuk. Jobb lesz, mert jobbnak kell lennie. Az élet­nek ugyanis van többek közt egy remek tu­lajdonsága. Az, hogy folytatódik.

Next

/
Thumbnails
Contents