Pesti Napló, 1933. március (84. évfolyam, 49–73. szám)

1933-03-01 / 49. szám

Szerda táviratozza Lakjának, hogy a kommunista terror­akció egyik központja a rajnavidéki ipari kerüle­tekben van. A gelsenkircheni rendőrség a sorozatos házkutatások folyamán lefoglalt anyagból kétsé­get kizáróan megállapította, hogy a kommunisták márciusban a Rajna-vidéken is nagyszabásút, za­vargásokat terveztek. A kommunista akció azzal kezdődött volna, hogy sorozatos utcai zavargáso­kat provokáltak volna, később pedig kikiáltották­­volna az általános sztrájkot és lehetetlenné tették volna a legfontosabb közüzemek munkáját.. A végső terv a nyílt polgárháború volt. Az egész kommunista terrorakciónak a rajnai ipari kerü­letekből kellett volna kiindulnia. A Rajna-vidéken már hetek óta valóban fokozott mértékben folyt a kommunista agitátorok tevékenysége. Essenben, Gelsenkirch­enben és Dortmundban volt az akció központja. Dortmundban összekötő állomást ren­deztek be, amelynek az volt a feladata, hogy ál­landó kapcsolatot tartson fenn a közeli holland ha­táron keresztül a hollandiai kommunista pártta. Az elmúlt napokban a holland csendőrség tömege­sen tartóztatta le a német határ közelében fekvő holland falvakban és városokban a német kommu­nistákat, akik azért jöttek Hollandiába, hogy on­nan fegyvereket csempésszenek Németországba. Megszűnt Németországban minden közszabadság A Hitler-kormány kedd era este közzétett új szü­kségren­del­etével megszűnt Németországban majdnem minden közszabadság. A felfüggesztett alkotmányszakaszok a következő szabadságjogo­kat garantálták: a személyes szabadság sérthe­tetlenségét, a német állampolgárok lakásának sérthetetlenségét, a levél-, posta-, távíró- és tele­fontitkot, a szabad véleménynyilvánítást, a gyü­lekezési szabadságot, az egyesületek és társasá­gok alapításának szabadságát és a vagyon feletti rendelkezés szabadságát. Mindezek a szabadság­jogok most megszűntek. A birodalmi kormány és a hatóságok az új szükségrendelet értelmében bármikor beleavatkozhatnak­ a személyes szabad­ságba, korlátozhatják a szabad véleménynyilvání­tást és a szabad sajtót, betilthatnak minden gyű­lést, cenzúrázhatják a leveleket, táviratokat és telefonbeszélgetéseket s házkutatásokat és lefog­lalásokat rendelhetnek el. Az új szükségrendelet a tartományi kormá­nyok eltávolítására is felhatalmazza a birodalmi kormányt, abban az esetben, ha­­az illető tarto­mány kormánya nem teszi meg a közbiztonság helyreállítása érdekében szükséges intézkedése­ket­. Ebben az esetben az illető tartomány kor­mányzását a birodalmi kormány veszi át. A halálbüntetés kiterjesztésénél azért vették különösen is figyelembe a méreg­gyilkosságot, mert a kommunista párt székházában lefoglalt iratok tanúsága szerint a kommunista terror­akció elsősorban tömeges mérgezésekkel vette volna kezdetét. Érdekes a halálbüntetés kiterjesz­téséről szóló szakasznak az a rendelkezése is, hogy halállal büntetendő az is, aki politikai okok­ból túszul ejt valakit. A berlini rendőrfőnök kedden a késő esti órákban visszavonta a délutáni órákban kiadott zárórarendeletét. A rendőrfőnökség közlése sze­rint a rendőrfőnök bízik abban, hogy a berlini lakosság nem veszti el nyugalmát és józansá­gát és éppen ezért hatálytalanítja azt a rendele­tét, amely szerint a záróra a fővárosban további intézkedésig éjjel tizenkét óra lesz. A berliniek tehát ezentúl is reggel három óráig szórakoz­hatnak. Göring belügyminiszter beszámolója,­­ intézkedések a határokon A nemzet és az állam védelméről szóló szük­ségrendeletet Göring birodalmi miniszter jelen­tése alapján bocsátották ki. Göring kedden ter­jesztette a birodalmi kormány elé jelentését a Liebknecht-házban lefoglalt anyagról. Ez az irat­anyag többszáz méter mázsára rúg és Göring je­lentése szerint kézzelfogható bizonyítékot tartal­maz a kommunisták rendszeres ter­rortervérel A birodalmi kormány e jelentése alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a kommunisták terve óriási veszélyt rejt magában és ezért azon­nali cselekvésre szánta el magát. A Liebknerht-ház pincehelyiségeiben elkob­zott anyagból kiderült például, hogy bizonyos sze­mélyek közvetlen hozzátartozóit készültek a kom­munisták elfogni és túszként kezelni. A tervekből kiderült még, hogy nyilvános épületek felgyújtá­sát is elhatározták. A birodalmi gyűlés épületében történt gyújto­gatással kapcsolatban megállapítható, hogy Torg­ler birodalmi gyűlési kommunista képviselő a le­tartóztatott van der Lübbe gyújtogatóval és több más, egyelőre még ismeretlen személlyel órák hosz­szat a parlament épületében tartózkodott, közvet­lenül a tűz kitörése előtt. Szép üzlethelyiség 2 szobás udvari lakás azonnalTM, Nagy Üzlethelyiség 2 szoba és szoba-konyhás fal májusra kiadó: IX., Ferenc körút 8. PESTI NAPLÓ 1933 március­­ 13 A LONDONI ANGOL IPPA­RI KIÁLLÍTÁS ELŐKELŐ VENDÉGEI. Az angol ki­rályné családjával meglá­togatta a monumentális ipari vásárt és több mint négy órát töltött ott. Kísé­retében voltak a yorki her­ceg és felesége, valamint György herceg is, akik mindnyájan nagyobb be­vásárlásokat eszközöltek Altonában megszállták a szocialista és kommunista párthelyiségeket Altona, február 28. A kisegítő rendőrség megszállta a kommu-­­ nista párt és a szociáldemokrata párt hivatali he­lyiségeit és a Hamburger Volkszeitung szerkesz­tőségét. A gyújtogató Van der Lübbe politikai múltja Amszterdam, február 28. A birodalmi gyűlés épületében történt gyúj­togatással kapcsolatban a holland kommunista párt elnöke, Lou de Visser képviselő kijelentette, hogy a letartóztatott Marius van der Lübbe-t nem ismeri és hogy vele sohasem találkozott, nevét kommunista körökben pedig sohasem hallotta. Ez­zel sz­emben a gyújtogató múltjáról ismeretessé vált, hogy már 1928 óta élénk tevékenységet fej­tett ki a leydeni kommunista pártszervezetben és hosszabb ideig vezetője volt az ottani Lenin-ház­nak. Eleinte tagja volt a holland kommunista pártnak, később azonban az úgynevezett nemzet­közi kommunistákhoz csatlakozott. A holland bíróságok többször elítélték az államhatalommal szemben kifejtett ellenállás miatt. A leydeni rend­őrségnek különösen sok dolga akadt vele az 1930. évi munkanélküli zavargások során. 1931-ben út­levelet szerzett, amelyre állítólag tanulmányi sportutazás végett volt szüksége, amelyet egy elvtársa társaságában akart megtenni. Akkoriban azonban nem jutott Berlinen túl, mivel a német hatóságok, mint nem­­kívánatos külföldit, ismét Hollandiába toloncoltatták. Legutoljára körülbe­lül három héttel ezelőtt látták Leydenben, ahol van der Hoeve tanár klinikáján szembetegségét kezeltette. A kommunista pártban van der Lübbe­nau semmiféle hivatalos funkciója nem volt. Rémhírek mindenfelé Berlin, február 28. Németország különböző részein a mai nap folyamán újabb nagy tüz­­eről terjedtek el hí­resztelések. A hírek forrását eddig nem lehetett megállapítani. Berlinben a d­élután folyamán­­több lap szer­kesztőségét távbeszélőn felhívták azzal, hogy Schönebergben a városi háza lángokban áll. Mások azt közölték, hogy a charlottenburgi kastély ég. Elterjedt az a híresztelés is, hogy Stuttgartban a kommunisták felgyújtották az országgyűlés épü­letét. Ezek a­­híresztelések villámgyorsan terjed­tek és nyugtalanították a lakosságot. Valamennyi esetben azonban rövid időn belül kiderült a hí­resztelések alaptalan volta. Beavatott helyen közlik, hogy a hatóságok kutatják e hírek terjesztőit s ha közrekerü­lnek, komolyabb büntetés vár rájuk. Azt hiszik, hogy a rémhírek terjesztői kommunista körökben kere­­­sendők. A lakosságot ezzel kapcsolatosan felhív­ják, hogy a rendőrök figyelmét hívják fel oly személyekre, akik ilyen koholt híreket terjesz­tenek. A német szakszervezetek elítélik a tegnapi gyújtogatást A németországi szakszervezetek szövetsége kedden este értkezletre gyűlt össze, amelyen ha­tározatilag kimondották, hogy elítélik a tegnapi gyújtogatást, megvetik a gyújtogatót akinek me­rényletét nem a birodalmi gyűlés ellen elkövetett cselekménynek minősítik, hanem a parlamentariz­muson elkövetett erőszaknak fogják föl. A szak­szervezetek mereven elzárkóznak minden terro­risztikus bűncselekmény elől és továbbra is szi­­gorú fegyelmet várnak a német munkásságtól. A német birodalmi gyűlés palotájának olvasó­terme HÍREK GYŐR VÁRMEGYÉBŐL: Fetser Antal győri megyéspüspök dr. Ra­gáts Rezső kanonok, egyházmegyei főtan­felügyelőt a püspöki szentszék elnökévé, dr. Kövér Lajos reol. tanár, szemináriumi alkormányzót egyházmegyei tanfelügyelővé, Jankovics József püspöki szertartót szentszéki bíróvá, dr. Somogyi Antal reol. tanár, püspöki tanácsost szent­széki ügyésszé nevezte ki. Havas Z. Ferenc elnyerte a rábatamási plébániát, Zsombok Ferenc szakonyi ad­minisztrátor, Németh Alajos győri közkórházi lelkész lett, dr. Szántó Antal soproni karkáplán a brüsszeli magyar hívek lelki gondozására kapott megbízást. Színházban és mindenütt, ahol sok ember van e­gyütt, fenye­geti az influenza veszélye. Fertőzés ellen megvédik a spanflavín T pasztillák .

Next