Pesti Napló, 1933. július (84. évfolyam, 146–171. szám)

1933-07-01 / 146. szám

Szombat PESTI NAPLÓ 1933 júlins 1 2 ben három nappal ezelőtt előfordult bombagyár­tást leplezte le. Kiderült, hogy Neszi és Kovalik, a bécsi villanegyed egyik emeletes villájában Neszi apjának lakásán bombákat akartak gyár­tani. Az egyik bomba felrobbant és a két fiatal­ember tudvalevően súlyos égési sebeket szenve­dett Neszi halálán van. Halálos ágyán megval­lotta, hogy tényleg bombáitat akartak gyártani. Letartóztattak hat fiatalembert, akikről bebizonyo­sodott, hogy érintkezést tartottak fenn a bomba­gyártó fiatalemberekkel. Mz osztrák nácik Hitlent újabb megtorló Intézkedésekre szólították fel Mialatt a rendőrség ebeket az intézkedéseket tette, Bécs egyik legélénkebb forgalmú uocájában, a Währinger Strassenak egyik nyilvános illem­helyén, egy barna csomagolópapírba becsomagolt bombát találtak, amelynek széléről kettős zsinór lógott ki- A nyilvános illemhely felügyelőnője vétt& észre a bombát, kiszaladt az uccára és ijed­ten kiáltozta: — Bomba, bomba, meneküljetek! Természetes, hogy az amúgyis ideges és fel­zaklatott hangulatú Bécsben ez a kiáltozás a leg­nagyobb riadalmat keltette. Az emberek hanyatt­liomlok menekültek. Csakhamar megjelentek a bécsi rendőrség robbantószakértői, akik megálla­pítottáik, hogy a bomba a háborúból származó kézigránát, amely azonban nem volt megtö'tve. A nyomok egy nemzeti ßzocialista rikkancs felé vezetnek, akit alaposan gyanúsítanak, hogy ő helyezte el a bombát. Pénteken este két érdekes hlr érkezett az oszt­rák vidék két legexponáltobb pontjáról. A salz­burgi tartománygyülésen, ahol a nemzeti szo­cialista képviselők mandátumát tigyancsak meg­semmisítették. a tartománygyűlési főnök felol­vasta az egyik mandátumától megfosztott nemzeti szocialista képviselő levelét, amelyben közli a tar­tomány gyűléssel, hogy felszólította Hitlert, hogy új rcpresszáriákat léptessen életbe Ausztria és Salzburg ellen. Ez az osztrák nemzeti szocialista, akinek a neve dr. Mentz, felszólította Hitlert, hogy utasítsa ki Németországból az ott tartózkodó 270.000 osztrákok az oii élő 9000 nyugdíjast, szüntesse be az Ausztria felé irányuló tranzitóforgalmat, bo­nyolítsa le a Kelet felé irányuló teherforgalmat Csehszlovákián ál és mondja fel Ausztriának a rövidlejáratú hiteleket­A levél a tartománygyűlésben óriási felhábo­rodást keltett. A másik hír Innsbruckból érkezett. Tudvalevő, hogy az osztrák kormány betiltotta a horogkereszt viselését. Az innsbrucki nemzeti szocialisták ho­rogkereszt helyett most kék búzavirágot viselnek a kabátjuk gomblyukában. A tiroli tartomány­gyűlés most ennek a jelvénynek a viselését is büntetés terhe mellett megtiltotta. Starhemberg herceg a zsidókról és a bajor-osztrák perszonátünió lehetőségéről London, június 30. Igen.érdekes nyilatkozatot adott Starhemberg herceg, az osztrák Heimwehr fővezére a Morning Post tudósítójának. Megcáfolta azokat a híresztelé­seket, hogy a Heimwehrt Mussolini pénzeli, de bizonyos, hogy a, mozgalom számíthat Olaszország erkölcsi támogatására. A Heimwehrt bécsi zsidó üzletemberek kétségtelenül támogatták, ami ért­hető, hiszen ezek a körök mindenáron meg akarják akadályozni a nemzeti szocialisták győzedelmeske­dését. A némej, nemzeti szocializmus valójában nem egyéb német bolsevizmusnál. Élesen bírálja Star­hemberg Hitleréknek a zsidókérdésben tanúsított magatartását. Ezután külpolitikai problémákról beszél és kijelenti, hogy az osztrákok németek ugyan, de nem hajlandók elporoszosodni. Ausztria és Magyarország egyesülésének terve még nem merült fel. Nézete szerint nem hangzott el az utolsó szó Németországnak és Bajorországnak perszonális unió egyesítése kérdésében. Magában Ausztriában csak az osztályharcokat kiküszöbölő és a pártok fölötti diktatúra hozhat kézzelfogliató'előnyöket: a demokrácia összeomlott. TPeiss István, a Társada­lombiztosító Intézet új vezérigazgatója. Pekanovich István, az OTI új igazgató-főorvosa Pap Géza, az OTI nyuga­lomba vonult vezérigaz­gatója GyBry Tibor belügyi he­lyettes államtitkár nyu­galomba vonult Marietta megérkezése Irta: Szomory Dezső Marietta Párizsból érkezett s mindannyian kimentünk a vasútra, az egész család, igazi szent család s jó magam is e szent család körében, hogy kellőképpen fogadjuk, üdvözöljük s ünnepeljük szívünk melegével, hűségével és ragaszkodásával. Már olyan rég nem láttuk Mariettát! Én hoztam a nagy bokrétát. Mások is hoztak virágot a család tagjai közül, de szemlátomást én hoztam a leg­nagyobb bokrétát. Szemlátomást az uocasarkon vásároltam, de azért szép illatos bokréta volt mályvavirágokból, melyeket javarészt ügyesen rejtett drótok tartottak össze, amiről, lírai költő létemre, aki tulajdon szárán képzeli a virágot, nem volt tudomásom. Amint hogy lírai költő lé­temre sok mindenről nem volt tudomásom. Közeledvén a nagy bokrétával, Csillár papa mlngyárt meglátott a perrónon. —• Rád ismerek e virágok után, 1— mondta mint egy szent, — a te finom, érzékeny lelkedre ismerek. Marietta leányom a tiéd lesz, — tette hozzá, — mert te vagy az egyetlen, aki őt meg­érdemled. Noha már két éve, hogy nem jött haza, feőt nem is írt neked, te azért hű maradtai hozzá. Mint az igazi szerető szív, ahogy az a könyvben áll, te megbocsátottál s itt vagy velünk szép virá­gaiddal e fogadtatásnál. — Borzasztó füst van! — mondta Csillámé az ura mögött, a többi családtagokkal körülötte. — Ez ellen nem lehet tenni, — felelte Csillár, r— gőzmozdonyok jönuek-mennek s füstölögnek, ez így van a külföldön is, — magyarázta, — ez ellen nem lehet tenni. Csak ép kivártam, hogy befejezze s akkor rog­töm megköszöntem szép szavait irányomban. — Boldog vagyok, — mondtam egy lépéssel közelebb fordulva hozzá, — boldog vagyok, hogy erényeimet méltányolni tetszik az igazságtalan megállapítások e szomorú korszakában. A szere­lem a leg önzőbb emberi érzés, ez tagadhatatlan, Innen van, hogy olyan kegyetlen is. Hogy nem is­mer csak haragot és bosszút, ha valami bántódás vagy sértés sebzi meg. Mindazonáltal figyelemre­méltó, hogy a mai válgágos időkben, a szűzi szel­lemi és erkölcsi fordulatok között, az emberi szív is engedett virulens sértékenységéből. Be kell val­lani, hogy a szerelem sem az már, ami volt még a háborúelőtti időkben. Különleges hevét, erejét és kábulatát, már csak néhány kivételes ember őrizte meg, mint egy szent legenda emlékét a szívében. Engedje meg, — fejeztem be szokásos visszatéré­semmel tulajdon értékeimhez, — engedje meg, hogy magamat is e kivételes emberek közé so­roljam. — Nemcsak Hogy megengedem, — felelte Csil­lár papa, — de megerősítlek e sorban. Jön a vonat! — kiáltotta Csillámé s ekkor mindannyian, ünnepélyesen, felsorakoztunk a per­rón szélén. Még nem láttuk Mariettát, még nem láttunk semmit és senkit s már ösztönösen mosolyogtunk. A nagy füstben ami szállt mint egy felhő, csak álltunk, vártunk s mosolyogtunk. S csak moet lát­tam meg a csokorban az első mályvát drótra fűzve. S utána a többieket. Mind csupa dróton a szép nagy mályvafejeket. De már akkor Marietta Intett a vágón abla­kából, már le is ugrott a lépcsőről, mint egy tün dér olyan hajlékonyan, már szaladt is felénk a karját kitárva! — Marietta! — kiáltották a szülők öröm repesve. — Marietta! — rebegtem a sok dróttal a ka­romon. S valahogy magamat is úgy éreztem valami láthatatlan drótra fűzve. Holott átvette a csokromat, milyen boldogan, drága Marietta! De rögtön oda is nyújtotta egy kis kövér embernek, aki jött mögötte udvariasan — Egy párizsi barátom, — mondta Marietta, — igazi jó barátom, aki elkísért Pestre! — magya­rázta. — Milyen szép dolog az Ilyen igazi barátság! — mondta Csillár papa, amint jöttünk Marietta mögött a kijárat feig. Elnapolták a leszerelési konferenciát Slegler Góza tábornok felszólalása Amerika nem képviselteti magát az őszi ülésszakon Genf, június 30. A leszerelési értekezlet főbizottságának pén­teki ülésén Siegler Géza tábornok, a magyar de­legáció vezetője beszédet mondott Hangsúlyozta, hogy a magyar delegáció osztja Nadolny német nagykövet álláspontját és helyteleníti a konferen­cia elnapolását. Mi azt várjuk a konferenciától, — mondotta — hogy a lehető legrövidebb időn belül teljesítse feladatát, hogy biztosítsa az egész világ lefegyverzését és megszüntesse az igazság­talan egyenlőséget. Miután azonban a légkör, melyben a konferencia jelenleg vergődik, nem a legkedvezőbb, a magyar delegáció uem ellenzi azt az eljárási módot, melyet az elnök ajánlott, fel­teve, hogy a tervezett megbeszélések a tanács­kozások október 16-án való új raf el vételéig ei fog­ják hárítani mindazokat az akadályokat, melyek jelenleg a lefegyverzés és a jogegyenlőség meg­valositasa elé tornyosulnak. Ezért a magyar dele­gáció nem vesz részt az elnapolás kérdésében a szavazásban. Wilson (USA), Cadogan (Anglia), Massígli (Franciaország), tft Soragna (Olaszország), felszó. lalasai után a főbizottság kimondta a leszerelési konferencia elnapolását október 16-ig. Az Oeuvre londoni tudósítójának értesülése szerint Amerika nem képviselteti magát a leszere­lesi értekezlet őszi ülésszakán. Amerika — teszi hozzá a tudósító — ezidőszerint lemond arról, hogy beavatkozzék Európa ügyeibe. Egyben jelzi azonban, hogy egyes európai államok 'nem szá­míthatnak a. íovoben arra, hogy Amerikában — mint legutóbb a háború alatt történt — anyagi tamogatasban vagy akárcsak kölcsönben is ' ré­szesüljenek. Inzultálta Thyssen német nagyiparost Párizsban egy német emigráns Bécs, június 30. Az Est mai száma Jelentett«, hogy Párizsban egy né­met fiatalember inzultálta Thyssent, a leggazdagabb és legismertebb német nagyiparost, aki tudvalevőleg a Hit­ler-mozgalom legagilisabb és legbőkezűbb támogatója. A jelenetről a Pesti Napli bécsi szerkesztője magánúton a következő értesüléseket kapta: A kínos jelenet a francia főváros egyik legelőkelőbb szállodájának, a C^ridge hotel halljában játszódott le. Ebben a hotelben lakik Thyssen Ágoston is, aki Francia­országban is nagyon díosérőleg nyilatkozott Hitlerről. Az előkelő szálloda halljában a kínos esetet megelőzőleg az egyik asztalnál több német úr ült, akik német nyel­ven beszéltek a németországi viszonyokról, Hitlerről, akinek szereplését kritizáló megjegyzésekkel illették. A szomszéd asztalnál ült Thyssen a társaságával. Űgylát­szik, nem tetszett neki, amit a másik asztalnál ülő urat beszéltek, mert hirtelen felállott, odabent hozzájuk és a következőket mondotta: — Én Hitlert a világ legnagyobb zsenijének tar* tom, aki most vagy később a franciákat is meg fogja tanítani. Hiszen hamar sor kerül a, háborúra. Ha az emberiségen segíteni akarunk\ hárbm emberfajtának kell kipusztulnia: a szabadkőműveseknek, a klerikálisok­nak és a zsidóknak. Thyssennek erre a megjegyzésére a másik társaság egyik tagja kijelentette, hogy véleménynyilvánításra joga van mindenkinek és 6 a maga részéről Hitlert hülyének tartja. Thyssen erre a megjegyzésre felragadott az asztalról egy hamutartót és a következőt kiáltotta: — Ha est a kijelentését vissza nem vonja azonnal, úgy ezt a hamutartót a fejéhez vágom. Az a férfi, akihez Thyssen ezt a felszólítást intézte és aki egy német menekült volt, szó. nélkül felállott, Thyssenhez lépett és mielőtt Thyssen ' fenyegetését be* válthatta volna, felpofozta 6t. A kinoe jelenetnek a két társaság tagjainak beavat« kozása vetett véget. ( HÍREK HEVES VÁRMEGYÉBŐL: Szmrecsányi Lajos egri érsek a következő végzett teológusokat szentelte papokká: Barsy István, Csehil László, Csurilla La­jos, Czakó Ferenc, Debrey Ferenc, Eper« jessy Dénes, Gersenyi Péter, Obeda Endre, Olay István, Plankó János. Schober Tibor és Simon Sándor. Ugyanekkor áldozópapokká szűntélték a követ­kező ferencrendi szerpapokat is: Juhász Ágoston, Kol­lár Kázmér, Sali Elek, Szabados Anzelm és Thun AU bin. — Az egri Angolkisasszonyok leánygimnáziumá­nak és felsőkereskedelmi iskolájának a tanévzáró ün­nepélyén a műsor szereplői voltak: Wagner Alexandra, Antony Klára, vitéz Veszprémy Dezső igazgató, Feren­czy Rózsi. Kriska Hona, Migály Anna, Graul Klára, Pelrovay Ibolya, Halmay Márta és Szlopkó Irén. — A tiszántúli esperesi kerület tanítógyűlésén Tiszafüreden Kalocsay Gusztáv kerületi esperesplébá^ios elnöki meg­nyitója után Pap Mária nasryiványi tanítónő. Nyika József örvényi kán torta ni ó és Sélley Mária tiszafüredi tanítónő tartottak előadást. — A tiszáninneni felső es­peresi kerület r. ka*, tanítói köre Füzesabonyban tar­totta évi közgyűlését. Szabó Elek h. esperes megnyitó beszéde után Fekete Béla bc«enyőti>leki káplán Tábl János szíhalmi, Kelemen Ferenc borsa:!szomerei é* Jósvay Crábor Boroszlói tanítók tartottak előadást, j j

Next

/
Thumbnails
Contents