Pesti Napló, 1933. augusztus (84. évfolyam, 172–197. szám)

1933-08-01 / 172. szám

Ma: Iparos és Kereskedő Napló (Ingyen külön melléklet) Ara 16 fillér Budapest, 1933 84. évfolyam 172. szám Kedd, augusztus 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra . . . 4.— pengő Negyedévre . 10.80 pengő Félévre. . . . 21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a gályaudvarokon 16 fillér ünnepnapokon . 24 fillér Vasárnap .... 32 fillér PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉGI Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL! Erzsébet korút 18—20 sz. TELEFÓN l 455—50-től 455-57-ig, 464-18 és 464-19. Szerkesztőség Bécsben* L, Kohlmarkt 7. Melyik nagyobb, melyik dicsőbb? Irtat Zsadányi Henrik Hát melyik nagyobb", melyik dicsőbb? Melyik" a legragyogóbb csillag az aviatika egének azon a részén, amelyet a mai kor szeme át tud! tekinteni? Lindbergh?... Aki szalmakalappal a fején s cigarettával a szájában beleült a gépbe, ós csak úgy uk-muk-fuk, megállás nélkül átrepülte az Óceánt? Balból. •. Aki térképekre könyökölve és időjárásjelentéseket tanulmányozva, heteken és hónapokon keresztül fontolgatott s mérlegelt, míg végre határtalan! elővigyázattal — majdnem azt mondtam, lábujjbegyen — nekieresztette huszonöt gépét a menetrendszerű útiránynak és a gépek menetrendszerű pontossággal indultak, kerülték ki a vihart, hogyták oldalt a veszedelmes zónákat és végül leereszkedtek a biztos légikikötőbet Vagy Post?... Akinek gépe szinte azt a benyomást tette, mintha egy haragos Isten dobta volna ki az iirbe! Rohant, száguldott, eszeveszett volt, látszó­lag nem törődött semmivel, se viharral, se villám­mal, se fergeteggel, se tengerrel, se őserdővel, mindegy volt neki, akármi tombolt alatta, s akár­milyen pokol tátongott fölötte! Osak ment, csak rohant, csak nyomult előre, mintha nem is gyarló gyönge ember irányította volna, hanem csak­ugyan valamilyen felbőszült Isten cikázó haragja! Hát melyik nagyobb, melyik dicsőbb? Legtöbben ezt a kérdést alighanem azon az alapon döntenék el, amelyiken azt döntik el, hogy ki tetszik jobban, a húsos szőke, vagy a szikár fekete? Ez az alap itt kissé ingatagnak látszik és ezért megbízhatóbb után kell nézni. --•ny.T-r- I. . . ­Mindenekelőtt talán azon kellene kezdeni, hogy a levegő e hősei nem egy típushoz tartoz­nak. Lényegesen különböznek egymástól, s az a tulajdonság, amely az egyiknél fényesen ragyog, a másiknál árnyékban marad. És megfordítva. Bizonyára több típus van a repülők között, mint amennyit hirtelenében ki lehetett itt venni közü­lük. De ez a három annyira szembeötlő, hogy a laikus is meg tudja őket különböztetni. Lindbergh a romatikus típus. Nem abban az értelemben, hogy nem tanulta volna meg alaposa® a szakmáját, s csak dilettáns módjára vágott neki az óceánnak, ö »korának* — a hat év előtti avia­tikának — volt a gyermeke. Annyit tett, ameny­nyit abban a korban nyélbeütni lehetett. Mit te­hetett hat évvel ezelőtt egy repülő! Meganult jól repülni, lehetőleg a legjobban repülni. Aztán ki­választotta a legjobb gépet, amit akkor megszer­kesztettek. A legellentállóbbat. Azt, amelyikről szárazföld fölött bebizonyosodott, hogy körülbelül hatezer kilométeren át engedelmeskedni fog a pilótának. Indulás előtt informálódott az óceán időjárása felől, milyen időt lehet várni a repülés ideje alatt Mindezt Lindlbergh megtette és aztán, hajrá, nekieresztette gépét a nagy víznek. A gép kitűnő volt, vagyis olyan, mint amilyennek a próba alatt mutatkozott, az időjárás sem bolondo­zott véletlenül és... Lindbergh kis kabátban, szalmakalapban leszállott Párizs környékén. Nem szeretném, ha félreértenének. A leki­csinylés, vagy az illő megnembecsülés árnyalatát sem akartam elvegyíteni e mondatokba. Csak any­nyit próbáltam kifejezésre juttatni, hogy sikere ellenére Lindbergh mákszemmel sem tekinthető nagyobb hősnek, mint azok, akik abban az időben szinitén kísérleteztek az Óceán átrepülésével, de kísérletük nem sikerült. Ezek épúgy felkészültek a kalandra, mint Lindbergh, de egy levegőörvény, vagy valami más keresztülhúzta számításukat. Szóval, Lindberghnick sikerült, nekik nem. De nem azért, mintha Lindbergh bátrabb, körültekintőbb, okosabb, lángeszűbb pilóta és emberpéldány lett volna és a gépe különb gép lett volna! Hanem azért, mert valamilyen előre nem látott mozzanat aa ö iervjiket meghiúsította, Lindbeigbét pedig nem. De err5 a mozzanatról ők épúgy íudtak, vagy nem tudtak, mint ahogy Lindbergh tudott vagy nem tudott róla. S ők épúgy fel voltak készülve, vagy nem voltak felkészülve a vele való szembeszállásra, mint ahogy Lindbergh fel volt készülve, vagy nem volt felkészülve. I IL Még Jobban érezhetőbbé válnak Lindbergh tet­tének — vagy babérainak — körvonalai, ha Balbo babérja mellé tesszük. Itt közbe kell vetni, hogy Balbon nem csupán Balbo tábornokot kell érteni. Amikor azt mondjuk, hogy Hindenburg nyerte meg a tannenbergi csatát, az intelligens ember bölcsen tudja, hogy a csata megnyerésében még néhány tisztnek legalább annyi része volt, mint Hindenburgnak- Csak a mindent egyetlenegy pontra visszavezetni szerető észjárás foglalja ösz­sze ilyen egyszerűen az eseményeket Éppen így a Balbo-repülés előkészítésében és végrehajtásá­ban is többenj vettek részt de ugyanaz az ész­járás ismét egy személyre, a rokonszenves Bálbo­ra pontosít össze minden dicsőséget Ez azonban nem zavarhatja az okoskodás menetét A Balbo-babért tehát az különbözteti meg leg­inkább a Lindbergh-babérfcól, hogy a Balbo-vál­lalkozást a lehető legalaposabban előkészítették, úgy, ahogy azt e pillanatban előkészíteni lehet. Minden emberileg, elképzelhető eshetőséget számí­tásba vettek s ugyanakkor kiszámították azt is;, hogyan lehet a kedvezőtlen eshetőségeket megke­rülni vagy legyőzni. Itt nem bíztak semmit a vé­letlenre, már amennyiben az aviatika mai állapo­tábon a véletlent kiküszöbölni lehet Minden le­mérhetőt lemértek, kipróbáltak és ellenőriztek. Talán úgy tudnám magam legszabatosabban ki­fejezni, ha azt mondanám, hogy Lindbergh vállal­kozásában a kalandszcrűség még nyolcvan száza­lék volt s csak húsz százalék a minden körülmé­nyek között helytálló matematikai valóság. Balbo vállalkozásában húsz százalékra szorították le a kalandszerűséget s nyolcvanra emelték fel azokat a tényeket, amelyekre két lábbal állani lehet Van azután még egy lényeges különbség a kettő között A Lindbergh-vállalkozás egyetlen egy gépet röpített egyik helyről a másikra. A Balbo-vállalkozás huszonötöt. Még szakértőnek sem kell lenni, hogy láthassa az ember, mily nagy a különbség a kettő között, — ha csak egy gép röpítésének kockázatát vállalom, vagy ha meg­szorzom ezt a kockázatot huszonöttel. De talán még a huszonöttel való szorzás sem fejezi ki tel­jesen a különbséget Valószínű, hogy a gépek szá­mának szaporodásával a nehézségek nem szám­tani, hanem mértani arányban növekednek. Ez az oka annak, amiért a Balbo-vállalkozás tünemé­nyesnek látszik s minél jobban nézi az ember, annál több hősiességet fedez fel benne. De ez a hősiesség nem a romantikus hősiesség, amely abban tetőzik, hogy behunyt szemmel ro­han neki a veszedelemnek- Hanem az a modern hősiesség, amely a veszedelmet megelőzi, elkerüli, lecsökkenti, s ha kell, legyőzi. Ez a nagyszerű mo­dern hősiesség hatotta át a Balbo-vállalkozást, amely kiadott parancsszóra, egy akarattól irá­nyítva, menetrendszerűen, mindent előre lemérve és kiszámítva, áthajított Alpeseken, Óceánon, a kontinenseken huszonöt gépet, és rajta százegy­néhány embert. III. Ennek a modern hősiességnek egy másik vál­tozata mégjobban kiteljesedett Post földkörüli repülésében. Post kétségkívül csak egy gépet ve­zetett, s így az ő tettét ebből a szempontból nem lehet tárgyilagosan egyenértékűnek mondani Balboék tettével De van a Poet-mérleg köv.etel­oldalán két olyan tétel, amely gondolkodóba kell, hogy ejtse az embert Az egyik az, hogy Post az egész földet repülte körül. Nem csupán -civilizált területeket ejtett út­jába, s az Atlanti óceánt egyetlenegy »slukkra« vette. A másik az, — s ez az igazi, nagy, modern hősiesség — hogy törhetetlenül bízott erős akara­tában, leleményességében és energiájában- Nem volt annyira óvatos, talán túlóvatos és latolgató,, mint Balbo. Nem csupán annak a nehézségnek ment neki, amelynek leküzdése kilencvenkilenc százalékig biztosítva volt. De nekiment olyan akadályoknak is, amelyekről nyilvánvaló volt, hogy azokat csak olyan rendkívüli emberek győz­hetik le, mint amilyen ő volt. S ha új, váratlan akadályok bukkantak fel, hallatlan eréllyel ve­tette magát rájuk, és nem nyugodott addig, amíg le nem győzte őket. És ez nem volt Lindbergh-szerű »hasikerülje, ha nem, belepottyanok a vízbe«-féle vállalkozás sem. Hanem egy olyan embernek a tette, aki éve­ken keresztül gyakorolta a testét-lelkét és tudásál a nehézségek leküzdésében, s amikor megvalósí­tásra került a sor, harcba vitte teste és lelke min­den atomját. Még akkor is talpraugrott, amikor a viszontagságok mind a két vállát odanyomták a földhöz. Postnak körömfeketényi szerencséje nem volt, Lindberghnek egy zsákkal tele volt a hátán,, a körülmények nem kedveztek neki. ha szá­mításokat végzett, e számításokat feldöntötte vihar, tenger, őserdő Minden ellene fordult és ő. mégis felülkerekedett, elérte célját, huszonnégy órával megjavította földkörüli útjának rekordját Az ilyen tett határozottan szép- Büszkék lehe­tünk rá, hogy Postot az emberi faj termelte ki. ; IV. De ezzel az elmefuttatással még mindig nincs eldöntve, melyik hát a nagyobb, melyik a dicsőbb, őszintén megvallva, olyan laikusnak tartom ma­gam az aviatika terén, hogy nem mernék bíróként fellépni e téren. Hanem engedjék meg, hogy mi­előtt önök szavaznának és döntenének, ebbe a ver« senybe még két embert benevezzek. Az egyik az. aki a repülőgépet »feltalálta«, azt a gépet amely a levegőnél nehezebb és mégis fel tud emelkedni a levegőben. Itt ismét nem lehet egyetlen emberre gondolni". Pónaúd, Kress, Phi­lips, Hargrave, Lilienthal, Orville és Wilbur Wright... ezek mind »feltalálták« a repülőgépet. Ezek mind — s alkalmasint még néhányan — fa­natikusan hittek a levegőméi nehezebb igazságá­ban. Mindaddig dogmaszáimba ment, hogy a leve­gőben osak a levegőnél könnyebb emelkedhetik fel s így egy olyan gép, mint amilyennel manap­ság ide-oda röpködnek, olyan fizikai képtelenség, mint akár a kör négyszögesítése vagy az örökké mozgó test. Ez dogma volt. Annál is több. Fizikai természettörvény, amelyben kételkedni annyi volt, mint a kétszer kettő helyességében kételkedni. Hát ennek a dogmának ment neki a repülőgépi »feltalálója«. Ez zúzta széjjel a tapasztalati bizo­nyítékok gőzkalapácsával. Tudják-e, mit jelent\ezT Tudják-e, mi az egy dogma? A dogma egy akkora kőszikla, mint a föld összes hegységei együttvéve, s ráadásul a holt kráterei. Ilyen súllyal nehezedik dogma, előítélet, múlt, megszokottság és beidegr­zettség az emberi agyra. Ks ő ezt az óriási súlyt dobta le az elméjéről! Ezt a szörny-5 nagy kőszik« •lát morzsolta össze, hogy elméje kitágulhasson és újat teremthessen. Hát neim hősiesség ez? A másik versenyző, akit figyelmükbe ajánlok, talán még meg sem született. Ez a repülőgépet az egész emberiség szolgálatába fogja állítani. M-ert nemde mindnyájan tudjuk, hogy Lindbergh, Balbo, Post, s valahányan vannak, vagy akik mögöttük állanak, voltaképpen egy célt tartanak szem előtt Hogyan lehetne a repülőgépből olyaa fegyvert kovácsolni, amellyel a szomszédos állam lakosaiból minél többet ki lehessen irtani. De ha majd ő fog startolni, ő, akinek a repülőgépe a bé­kességet és nyugalmat viszi el minden népek« nek •.. És rooet teesék ezavaatl! • - .i - >

Next

/
Thumbnails
Contents