Pesti Napló, 1933. október (84. évfolyam, 223–248. szám)

1933-10-01 / 223. szám

Vasárnap • PESTI NAPLÓ 1988 október 1­2 Tessék kivágni és eltenni ! —!—'— -— A FILLÉRES KLASSZIKUS 11 REGÉNYEK új SZÁM SZELVÉNYE Négy különböző számú Ily­od szelvény és 90 fillér befizetése ellenében a Pesti Napló minden példányvásárlój­a meg­kapja a Filléres Klasszikus Regények egy kötetét. Minden héten más számú szelvény jelenik meg.­­ A Pilléres Klasszikus Regényekből havonta egy kötet jelenik meg. A szelvények beválthatók Az Est-lapok főkiadóhivatalában, Budapest, VII. kerület, Erzsébet körút 18-20. szám és fiókkiadóhivatalában, V. kerület Vilmos császár út 1 2. szám. a dohánytőzsdékben, igu az újságpavillonokban és a rikkancsoknál. az essen jól, ami a hatalomnak. Gondolatai­dat nem bántja senki, amíg nem ismerik őket. Igen. A háború nyomta el először a sajtó­szabadságot. Együtt az egyéniség szabadsá­gával. A közéletével és a gazdasági életével, az a háború, amely végén már táplálkozási és még inkább nemtáplálkozási regulákat állí­tott fel, de szinte megszüntette a költözködési szabadságot is. Ember és gondolat egyformán parancs alá került. A törvény még élt, csa­k éppen te nem élhettél vele. A háború elmúlt, legalább fegyveres ré­szében és csak fegyveres részében múlt el, de itt maradtak a háborús szokások. Közöttük a sajtó szabadsága elleni agresszió. A szabad­ság midenféle formájában és vállfajában ki­jutott a divatból, miért éppen a sajtószabad­ságnak, minden szabadságok e leglényegesebb foglalatának, e gondolatszabaság e .Magna Chartajának kegyelmeztek volna meg? És mindenütt tudták igazolni a sajtó megrend­szabályozását. Újonnan alakult népi és nem­zeti igazságtalanságokra és igazságtalansá­gon épült államok nemzeti és hegemonikus szempontokra hivatkoztak. Másutt a társa­dalmi rendet féltették attól a szabadságtól, amely — ezer és egyszer bizonyította a törté­nelem — egyedül lehet tartós biztosítéka a rendnek. És ahol ezekből az érvekből nem fu­totta, ott feltaláltak egy gyönyörű új szót, a kollektivizmust, nem is mondjuk jól, mert nem feltalálták, csak kölcsönkérték és — mu­lassunk — éppen a marxizmustól, hogy nevé­ben és jegyében, a kollektivizmuséban, hadat üzenjenek az egyéniségnek és a személyiség­nek, mindannak, ami az emberben egyszeri, ami benne az én, a lélek, a motor, a becsvágy, de a boldogság is, ami benne az élet és igazo­lása annak, hogy ő itt van ezen a földön, amely az övé. Kollektivizmus és nyomában egy műlelkesedési megafonok harsonázásával stimulálva. De meddig fog ez tartani! Azt, hogy éjszaka van, lehet tudni, de hinni csak abban lehet, hogy a nap föl fog kelni, egyszer mégis csak föl fog kelni... Az emberiség örök álma a szabadság. Végül mégis min­denki az ént fogja keresni magában és az én számára, ami nélkül nincs élet, a levegőt és a napfényt. De mért beszélünk ennyit. Magyarul írunk magyar embereknek és magyar embert még soha meg nem kellett győzni akármiféle falankszter rendszer lehetetlenségéről. Mert ez a mi népünk szabadlelkű, nép, ez a nép a szabadság népe, nemzeti élettörvénye a sza­badság és ezeréves történelmének minden di­csősége és minden fájdalma is azt bizonyítja és azt igazolja, hogy nálunk a belső szabad­ság mindig egy volt az állami függetlenség­gel és a népi öncélúsággal. Amikor az ország szabad volt, mindenki szabad volt benne, de mihelyt elvették az egyes emberek szabadsá­gát, vége lett a nemzeti szabadságnak, vége az állami függetlenségnek is. Mert az állam sza­badsága polgárainak szabadságában él. Ma­gyarság és szabadság, az egy és bár minden tiszteletünk azé az óriási erkölcsi és szellemi hősmunkáé, amit a 18-ik század francia encyklopédistái a gondolat, a sajtó, a lelkiis­meret szabadságáért végeztek, nekünk még sincs szükségünk, hogy rájuk hivatkozzunk. Itt van Kossuth Lajos, itt van a márciusi 12 pont. Minden bennük van, ami szép, ami em­b­eri, ami magyar, ami az embert emberré, a magyart magyarrá teszi. A sajtószabadság eszméje nálunk nem importált cikk és vala­miképpen alkotmányunk, ha vele párhuzamo­san is, de tőle történelmileg mégis teljesen függetlenül fejlődött ki, függetlenül attól a másik szép és klasszikus alkotmánytól, az an­goltól, azonképpen a mi modern polgári sza­badságunk is — tisztelet az iskoláján szép francia polgári szabadságnak — mégis ma­gyar. Magyar. Történelmien, elgyökerezetten magyar. Magyar a múltja, de magyar a jöven­dője miatt is írhatnánk még sok mindenről. Könnyű, kézenfekvő összehasonlítást vonhatnánk azok között az államok között, amelyek háború után is megmaradtak régi, háború előtti szabad­ságukban és azok között, amelyek egyikét vagy másikát instituálták ezeknek a most oly divatos és — nem tagadjuk — olyannyira ér­dekes újszerű diktatúráknak. És megkérdez­zük, hol megy jobban az embereknek! Kere­set, jövedelem, megélhetés hol könnyebb és hol biztosabb? A szabadságországokban! Nem vitás. Ott, ahol kritika, tanácsadás, vita és ér­velés szabad és szabaságában termékeny és termékenyítő. A szabadság — jól figyeljünk ide! — többek közt a legbiztosabb kenyéradó is. A sajtószabadságot pedig minden ország közül legelsőnek Szovjetoroszország nyomta el. És ezzel meg is mondtunk mindent Genfben szót emeltek egy nagy emberi jog, a sajtószabadság mellett. Háziünnepünk ez nekünk, kiknek mesterségünk a szó, szer­számunk a betű? Kétségkívül az. De... Kilé­pünk a mesterségből, kitágítjuk annak kere­teit. Nem mi vagyunk fontosak, akik gyako­roljuk, de azok, akikért gyakoroljuk. Az újság embereknek íródik, népeknek, nemzeteknek, egy nemzedéknek. Amelyet meg kell menteni. Szabadságban szabadsággal megmenteni. És ezért fontos nekünk, hogy Genfben íme kinyi­latkoztattak egy nagy szabadságjogot. A vi­­­lágért! A mai nemzedékért! Szabadon aka­runk írni, hogy az emberek szabadon olvas­hassanak. Szabad emberek szabad gondolato­kat szabadon mérlegelhessenek. Szabadságban a szabadságért szabadon élhessenek. Szaba­don, nem szabadosan! Mert — újra mondjuk — számunkra a szabadság a rendet jelenti és legjobb hitünk szerint tartósan a rendet csak ez jelentheti. A szabadság. Tessé­ kivágni minden szelvényt, mert csak négy különböző számú szelvény ellenében kaphatják meg olvasóink a klasszikus regények gyönyörű köteteit. A III. kötetet előfizetőink is csak szelvényeik bemutatása ellenében kaphatják meg. A szénárak új megállapítása Dr. Fabinyi Tihamér kerekedelemügyi minisz­ter a szénárakról a következő nyilatkozatot tette: " A kormány a háztartási fűtási szén és bri­kett árát a szénkartelnek és a szénkormánybiztos­ságnak megszüntetésével­­kapcsolatban már a múlt ősszel lényegesen leszállította. A fűtési idő­szak közeledtére és a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel szükségesnek tartottuk, hogy az idén újabb árleszállítással könnyítsünk a fo­gyasztóközönség helyeztén. Mivel a közönség téli szénellátása főleg Budapesten elsősorban a bri­kerre van utalva, mindenekelőtt a fővárosi bri­­kettárak csökkentésére helyeztem súlyt. A múlt évben sikerült a megelőző évi 6,74 pengős árról 5,95re leszorítani a brikett maximális irányárát. Most pedig a tatai és dorogi brikett irányárát ok­tóber elsejétől kezdődőleg további 35 fillérrel csök­kentettem, úgyhogy e brikettek ára semmiesetre sem lehet több 5,60 pengőnél, ami a két év előtti állapottal szemben 1,14 pengő árcsökkenést jelent. Ez az ár a kiskereskedő eladási ára, amelyben a házhozszálítás és­­az emeletre való felhordás is bennefoglaltatik. Aki nyilt fuvarban húsz mázsá­­nál nagyobb tételben vásárolja meg a brikettet, 4.65 pengőért kapja, 20 mázsánál kisebb nyilt fu­vartételben is legfeljebb 4­70 pengőért.­­ Ami a fővárosi szénárakat illeti, a dorogi darabos szén kiskereskedői maximális ára a múlt évben 5.65 pengő volt, a tatai darabos széné 5.57 pengő. Ezeknek árát egyformán 5.36 pengőre szál­lítottam le, azaz 29, illetve 21 filléres árcsökkentést vittem keresztül, sőt a fogyasztó az említett na­­gyobb tételek vásárlásánál nyílt fuvarban 4.44 pengő, illetőleg 4.48 pengőért vásárolhatja meg ezeket a szeneket. — A baglyasaljai darabosszén irányára a ta­valyi 5.99 pengő és tavalyelőtti 6.50 pengő helyett ez idén 5.64 penggő lesz, ami 35 fillér illetve 86 fillér á­rcsökkenés jelent. Még lényegesebb az árleszállí­tás a többi szénfajtáknál.­­ — Mindezek az árak maximális irányárak, amelyeknél magasabbbak nem követelhetők, de alacsonyabb árak a viszonyok alakulásához ké­pest lehetségesek. — Kiterjed az ármegállapítás a hazai és a külföldi eredetű koksz árára is. Bár a hazai koksztermelés és a külföldi kokszbeszerzés költ­ségei a múlt évhez képest emelkedtek, a hazai zsákolt diókokszot a fogyasztó a nagy- és közép­kereskedőnél a tavalyi 8­40 pengővel szemben ez­idén maximálisan 7.90 pergőért, a gázgyártól pedig 7.75 pengő helyett 7.55 pengőért szerezheti be. A Csepelen tároló külföldi eredetű k­oksz ára pedig olyan módon csökken, ho­­y a darabos koksz ára a tavalyi 6 85 pengővel szemben ez idén 6.75 pergő a zsákolt külföldi koksz ára a nagykeres­kedőnél 7.75 pengős lesz a tavalyi 7 90 pengővel szemben, míg a diókoksz ára mindkét viszonylat­ban 20 fillérrel magasabb. A pehelypaplan helyes elkészítési­ módja. Miért hull a pehely ? Sok panasz merült fel a pehelypaplanoknál, hogy hullatja a pelyhet. Annak nemcsak az lehet az oka, hogy a belső tok nem megfelelő, hanem­ az is, hogy a paplant nem jól készítették el, illetve nem helye­sen varrták le. A »Pluma Paplangyár« hosszú tapasztalat után rájött arra, hogy a paplant ne­m szabad kézzel le­varrni, hanem csak erre a célra konstruált speciális géppel mert ha kézzel varrjuk le a paplant, az eset­ben úgy, ahogy a szájat varrjuk, már annak meg­húzásakor egy lyukat csinálunk, amely ha azonnal nem is vehető észre, de idővel utat enged a pehely­nek. Erről magunk is meggyőződhetünk, ha kezünkbe veszünk egy befűzött tűt és azzal próbáljuk átvarrni a dunnát. Látni fogjuk, hogy húzza a tű magával a pelyhet. Ha pehelypaplant csináltatunk, még ha dunnából is, csak olyan helyre menjünk, ahol azt előírás sze­rinti géppel és garancia mellett készítik el. Miután pehelypaplant egyszer veszünk az életben, (később már csak a felső huzatot kell kicserélni) tehát ügyelni kell ar­ra, hogy az megbízható helyről kerül­jön ki, ellenkező esetben évekig bosszankodhatunk. »A Prima Paplangyár« pehelypaplan készítési módja az egész világ­on bevált és a Prima gyárak minden garanciát vállalnak arra vonatkozólag hogy az általuk készített paplan nem hullatja a pelyhet.

Next