Pesti Napló, 1933. november (84. évfolyam, 249–272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

V­ ira 16 litter Budapest» 1933 84. évfolyam 249. szám Péntek, november 3 Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 16 fillér ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap 32 fillér FESTI NAPLÓ HU­ni ELŐFIZETÉSI ÁRAKI Egy hóra 4.5 pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 21 60 pengő SZERKESZTŐSÉGI Rákóczi út 54 szám. KIADÓHIVATAL» Erzsébet körút 18—20 fa. TELEFON­­ 465—50-től 455-57-ra, 464-18 és 464-19 Szerkesztőség Becseani I., Kohlmarkt 7 Ma: Tisztviselő Napló (Ingyen külön melléklet) — Teljes heti rádióműsor (E A szerény kérés »Nagy megértéssel fogadta a kereske­delmi miniszter a kereskedők által előterjesz­tett kérelmeket és kijelentette, hogy még ma érintkezésbe lép­ a kérdésben érdekelt minisz­tertásaival.« Hát ezt elhisszük! Vagy lehet-e nem megértéssel fogadni olyan kérést, ami­lyennel a kereskedők előállottak? Hiszen a kereskedők nem kértek sem többet, sem keve­sebbet, mint azt, hogy bánjanak velük úgy, mint ahogy a többi foglalkozási ággal bánnak. A gazdatársadalmat például most lélek­zetvételhez juttatták. Ez nem sok, de mégis valami. Lehetővé tették neki, hogy az adóssá­gait rendezhesse. Semmi sem volt jogosultabb, mint a gazdáknak az a kérése, hogy történjék valami, nehogy az adósság összenyomja őket. Ezeket az adósságokat — ismeretes — akkor szedték a nyakukba, amikor még magas búza­árak voltak. Hol vannak ezek a búzaárak?­­Ahol a tavalyi hó. Vagy még ott se. A búza­árak oly alacsonyak, hogy hovatovább kérdé­sessé válik, érdemes-e még szántani, vetni, dolgozni, s a gazda ezer gondjával megbir­kózni. S ezek mellett az alacsony árak mellett ott voltak a magas kamatozású adósságok! Csak természetes volt tehát, hogy ezeket az adósságokat rendezzék, s a gazdáknak, ha­ csak félig-meddig is lehetővé tegyék, hogy megáll­janak a lábukon. Ez meg is történt. Senki ez ellen nem emelt kifogást. Nem is emelhetett, mert hiszen a józan ész maga mondja, aki a gazdán segít, az az egész országon segít. De ha a gazdák megsegítését elintézték, némi­ joggal segítsé­get várhatnak a szabad foglalkozásúak,­­ az orvos, ügyvéd, tanár, mérnök, iparos és a ke­reskedő is. Ez az osztály szintén megérdemli a támogatást. Elvégre nem szabad elfelejteni azt az elemi igazságot, ha a gazda nem tud vásárolni, ha a gazda bajban van, ez a baj nyomban kihat az iparosra és a kereskedőre s az utóbbiak tüstént megérzik a gazda baját. Nem kell hozzá nagy számolóképessége annak megállapításához, mit jelentett a kereskede­lem számára a mezőgazdaság lehanyatlása. S ettől a kereskedőosztálytól mégis kímé­letlenül megkövetelték, hogy a reá rótt terhek­nek tegyen eleget. A gazdák terhei szintén súlyosak. De a kereskedőosztály terheit jóval megnövelik az úgynevezett szociális terhek. Csak az tudja, mit jelentenek ezek, aki két szemével látja a sok­ idézést, nyugtát, felszólí­tást s fenyegetést, ami az OTI- és MABI-tartozások miatt egy-egy kereskedő feje körül rajzik. Alig van nap, hogy valamilyen újabb fordulat ne állana be az ilyen tartozások dol­gában az egyszerű felszólítástól egészen az árverésig. Mondanunk sem kell, hogy a kereskedők nem a szociális adó ellen tiltakoznak. A szociá­lis adó kivetésének gondolatát helyesnek tart­ják. Erre az adóra szükség van. Csakhogy ez az adó nem lehet akkora, hogy súlyával meg­,­bénítsa a kereskedő mozgási szabadságát Az adónak arányban kell lennie a forgalommal és a kereseti lehetőséggel. Miféle adó az, amely nem törődik a gazdasági helyzet való­ságával? Az ilyen adó csak igazságtalansá­gokra vezethet. Az ilyen adó előbb-utóbb eljut odáig, hogy az adóalany képtelen kifizetni, s a hátralékok egyre növekednek. Ezeknek a hátralékoknak­­ nem az elen­gedését kérik a kereskedők, hanem csak any­nyit, hogy hosszúlejáratúlag, kamatmentesen törleszthessék. Ez csak nem szerénytelen­ kí­vánság?. Nem is csodáljuk tehát, ha a ke­reskedelemügyi miniszter megértéssel fogadta Franciaország felkészült a nagy arany csatára Ford behódolt Rooseveltnek — Amerika csak francia frankért vásárolhat aranyat Párizsban — Megkötötték az angol-amerikai valutafegyverszünetet — A Federal Reserve Bank állítólag a Francia Bankkal együttmű­ködve akar aranyat venni­­ Emelkednek az aranyárak (Saját tudósítónktól.) Az amerikai események legfontosabb fejleményei az utolsó három nap­alatt a következők: L Henry Ford hónapok óta tartó elkeseredett harc után behódolt Rooseveltnek és kijelentette, hogy aláírja az automobilipar kódexét. Ford csat­lakozása az újjáépítési mozgalomhoz az elnök po­litikájának egyik legnagyobb győzelmét jelenti. 2. Az amerikai arany­vásárlások a csütörtöki nap folyamán megkezdődtek. Az európai pénzpia­cokon még mindig rendkívüli idegességgel nézik Roosevelt aranyvásárlási politikáját, de az első napok riadalma jelentékenyen enyhült. 3. A háborús adósságok kérdésében fontos ta­nácskozások voltak Tie ,­evell elnök és Sir Frederic Light-Ross, az angol kormány gazdasági tanács­adója között. Az adósságrendezési tárgyalásoknak úgy Londonban, mint Washingtonban nagy poli­tikai jelentőséget tulajdonítanak. Az amerikai gazdasági é­s pénzügyi­­ helyzet mindenesetre olyan fordulóponthoz érkezett, amelynek további következményei egyelőre belát­hatatlanok. Fora kapitulál Newyork, november 2. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Amerika politikai életének legnagyobb esemé­nye Ford visszavonulása a Roosevelttel való sze­mélyes és világ­nézleti harcban. Kétségtelen, hogy az automobilkirályt üzleti meggondolások késztették arra, hogy a Roosevelt-féle radikális és gazdasági politikának behódoljon és elismerje a­ munkásságnak azt a jogát, hogy kollektív szer­ződéseket kössön a munkaadóval. A Ford-gyárak üzletét rendkívül kedvezőtlenül befolyásolta az újjáépítési bizottsággal folytatott harc. A hivata­los közületek, így például a rendőrség, amelyek hatalmas tételekben vásároltak Ford- kocsikat, Ford legközelebbi konkurensénél, a General Mo­torsnál fedezték automobilszükségtétellket és Ford­nak tartania kellett attól is, hogy a nem hivatalos bojkottmozgalom a közönségre is átcsap. Fokozta a helyzet élességét a Ford-­­y­árakban fel-fellob­banó sztrájkmozgalom. Kedden este, 24 órával Ford kapitulációja előtt, szintén súlyos zavargá­sok voltak Detroitban, az automobilipar központ­jában. Háromezer sztrájkoló munkás rohanta meg a gyárépületeket, kifosztották az irodákat és a levelezést máglyákra rakva, nyílt utcán eléget­ték. A rendőrség ugyan szétverte a tüntetőket, azonban a Ford-gyárak vezetősége e­bből a tünte­tésből is kiérezh­ette a tömeghangulatot, amelynek lehetetlen volt továbbra is ellentállni. Konzervatív keretek között mozognak az arany vásárlások Az aranyvásárlás mértékéről a kormány eddig nem tájékoztatta a közönséget. Senki sem­ tudja, hogy mennyi aranyat akar Amerika fölvásárolni a külföldi piacokon? Valószínűnek tartják, hogy a vásárlások egyelőre konzervatív keretek között fognnk mozogni. Kongresszusi körökben az a hír terjedt el, hogy Roosevelt a dollár értékét 331-­a százalékra akarja csökkenteni és hogy felhatalma­zást fog kérni a kongresszustól a szövetségi ban­­­kok aranykészletének megvásárlására. Ennek az intézkedésnek a célja az lenne, hogy a ko­mány közvetlenül ellenőrizhetné az Egyesü­llt Államok­nak több mint 3 és 17 milliárd dollárt kitevő­ aranykészletét. Hogy Amerika e pillanatban nem akar va­­lutaháborút kezdeni, azt az a tény is mutatja, hogy az Egyesült Államok kormánya az Angol Bankot kérte meg az aranyvád A b­oltok lebonyolí­tására a londoni piacon. W­ashingtoni értesülések szerint az Angol Bank egyelőr­e nem adott hatá­rozott választ, ellenben kilátásba helyezte, hogy tartózkodik a megtorló intézkedésektől mindad­dig, amíg az amerikai aranyvásárlások nem ve­szélyeztetik az angol érdekeket. Az aranyvásárlásokat a tartalékbankot- ból nyújtju­k le, ami ugyancsak azt mutatja, hogy egyelőre óvatosan akar eljárni Roosevelt ebben a­ kérdésben. Roosevelt úgy véli, hogy a nemzeti talpra lilás mozgalma kielégítő módon halad előre. Misa Per­kins munkaügyi­­miniszter közölte az elnökkel, hogy a munkabérek átlaga óránkénti 42 centről 51 centre emelkedett, a heti munkaidő pedig 42 órá­ról 36-ra süllyedt. A kormánykörök előre látták, hogy egyes i­rágakba­n, nevezetesen az acél-, a szövő- és bőriparban pangás fog bekövetkezni, ez azonban csak a március—júliusi túltermelés kö­vetkezménye. A mezőgazdasági termékek piaci árának arányszáma tavasz óta 40-ről 52 re emelke­dett, a mezőgazdasághoz szükséges iparcikkek árá­nak arányszáma pedig 68-ról 77-re emelkedett. Az­ első valuta fegyverszüneti egyezmény Anglia és Amerika között csütörtökön létre­­jött az első valutafegyverszüneti egyezmény. A Federal Reserve Bank of Newyork és az Angol Bank­ ideiglenes megállapodást kötöttek, amely­nek az a célja, hogy megakadályozza a dollár és a font nyílt harcának kitörését. Az Angol Bank feltételesen semlegességre kötelezte magát az amerikai jegybankokkal szemben és megígérte, hogy nem foganatosít semmiféle ellenintézkedése­ket az amerikai aranyvásárlások megakadályozá­sára mindaddig, amíg az amerikai aranyvásárlá­sok nem sértik Anglia érdekeit. A csütörtök délelőttre beharangozott első ame­rikai arany vásárlások elmaradtak. A londoni pia­­con senki sem vásárolt­ Amerika számlájára ara­nyat, miután azonban most már kétségtelen, hogy­az arany vásárlások napokon b­elü­l megkezdődnek, az arany ára határozottan szilárd irányzatot mu­tatott. A színarany jegyzése másfél sillinggel drágult s tőzsdezárlatkor 133 silling 3 pencet fizettek egy imeia színaranyért. A dollár értékelése egy árnya­lattal lanyhább volt-­s­ egy­­ font sterlingért 4,72 dollárt fizettek, szemben az előző napi 4,79­/1 dol­­lárral. A londoni tőzsdén csütörtökön egyébként olyan hírek is voltak forgalomban, hogy a new­yorki Federal Reserve Bank nemcsak az Angol a kérést. Ső­t még azt sem csodálnánk, ha a kérést rövidesen teljesítené, őszintén meg­vallva, reméljük is, hogy ezt a kérést rövide­sen teljesíteni fogják, hiszen soha nem volt még nagyobb szükség nemcsak az együttm­ű­ködés, de a segítség harmóniájára, mint ma. A kereskedőt és iparost nem választja el semmi a gazdától,­­ legfeljebb a... közös gondok. Ezeknek a gondoknak megszüntetése közös érdeke mindenkinek, még a pénzügy­minisztériumnak is, amely hihetőleg jobban szereti­ az adót­ fizetni tudó, erős gazdasági ,»alanyokat«, mint tönkrement kereskedőket és iparosokat.

Next