Pesti Napló, 1934. január (85. évfolyam, 1–24. szám)

1934-01-03 / 1. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1934 január 3 nem csapta be az ajtót a francia-német megbeszé­lések előtt, ellenkezőleg, a jegyzék kedvezőbb hely­zetet teremtett a tárgyalásokra. Ha a német kor­mány őszinte és ha Németországot csakugyan a Hitler részéről sokszor hangoztatott békevágy hatja át, akkor Németország a világ közvéleményt előtt nem teheti meg azt, hogy elzárkózzék a nem­zeti haderők csökkentésének kísérlete elől, úgy, amint azt Franciaország javasolja Ami a többi érdekelt kormány magatartását illeti, egyenesen sértő volna rájuk, ha egy pilla­natra feltételeznék róluk, hogy elejtik a leszerelés ügyét és az újabb fegyverkezési verseny mellett foglalnak állást. Németország azt állítja, hogy már nem forog fenn többé a leszerelés lehetősége. Franciaország be akarja bizonyítani ennek az el­lenkezőjét. Ha pedig ez sikerült, — amint kétség­telen,­­hogy sikerülni fog , akkor minden állam kénytelen lesz határozottan állást foglalni a kérdés lényege tekinteté­ben. Németország piacokat követel Párizs, január 2. A Paris Midi berlini tudósítója beszélgetést folytatott Rosenberggel, a nemzeti szocialista párt külügyi hivatalának vezetőjével A francia-német közvetlen tárgyalásokról Rosenberg a következő­ket mondotta: — Nem tagadom, hogy s négy nemzetközi ér­tekezletek, amelyeken a tárgyaló felek egyenlő jogokkal vesznek részt, jó eredményekre is vezet­hetnek, de úgy vélem, hogy bizonyos kérdéseket előnyösebb kettesben megvitatni, hogy a közve­títő hatalmak ne idézhessenek elő félreértéseket. Németországban a közhangulat ma nem olyan franciaellenes, mint 1923-ban és az azt követő esz­tendőkben volt, amikor Franciaország súlyos fi­zetségeket követelt. Ha a jogegyenlőség alapján sikerül megegyeznünk, a légkör még jobban meg fog enyhülni. Németország számára legfontosabb kérdés a jogegyenlőség elnyerése. Az átlag németben igen sok érzékenység van és ezt az érzékenységet az utóbbi években gyakran tették próbára. De Német­ország csupán azért akar fegyverkezni, mert a körülötte lévő államok mindegyike nagyobb had­erővel rendelkezik. Esztelenség volna támadó háborúra gondolni. A locarnói szerződés követ­keztében tüstént­ egész Európa ellenünk fordulna. — És ha már Franciaország és Németország között teljes lett az egyenlőség, — kérdezte a tudó­sító — akkor hova fog fejlődni a francia-német viszony és milyen alapon fog tovább folyni az együttműködés? — A francia-német megegyezés — felelte Ro­senberg — semmi esetre sem jelentheti annak az állapotnak fentartását, amelyben jelenleg fuldok­lunk, amely megfoszt életlehetőségeinktől. Egy hatvanötmilliós népnek piasokra van szüksége. — Annyit jelent ez, — kérdezte az újságíró — hogy Németország, gyarmatokat akar szerezni, avagy pedig, hogy a nemzeti szocialista kormány Kelet-Európa átszervezésére" gondol? Koeenbers erre a kérdésre nem válaszolt. — Semmit sem mondhatok. — felelte — itt már a hivatalos körök illetékessége kezdődik és ezen a ponton nem léphetek túl Sir Joh­n Simon ma tárgyal Mussolinival a német-fran­cia ellentétről,a fegyverkezésről és a Népszövetségről Róma, január 2. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Sir John Simon angol külügyminiszter kedden délután 3 óra 25 perckor Capriból jövet repülő­gépen megérkezett Róma légi kikötőjébe Ostiába. A gépet Olaszország egyik legkiválóbb­ pilótája, Bisco őrnagy vezette, aki annak idején részt vett az atlanti rajrepülésben is. Az ostiai légikikötőben Savich olasz külügyi államtitkár, Valle tábornok, repülésügyi államtitkár, Sir Eric Drummond, római angol nagykövet és az olasz külügyminisz­térium magasrangú főtisztviselői fogadták az angol vendéget. Sir John Simon azonnal autóra szállt és Rómába hajtatott. Sir John Simon kedden még nem találkozott Mussolinival. Első estéjét az angol nagykövetségenn töltötte. Az első találkozás szerdán aélután törté­nik meg az olasz kormányelnökkel a Palazzo Ve­neziában. Ezenkívül még egy megbeszélés lesz Mussolini és Sir John Simon között csütörtök dél­előtt Pénteken az angol külügyminiszter vissza­utazik Angliába. A tanácskozások tartalmáról egyelőre még nincsenek megbízható értesülések, egészen bizo­nyos azonban, hogy a Népszövetség reformjának kérdése feltétlenül szóba kerül a megbeszélésekben­ annak ellenére, hogy a francia külügyminisztérium részéről még legutóbb is olyértelmű közleményt adtak ki, am­­ely cáfolni próbálta a népszövetségi reform problémájának római megvitatását.­­ A francia forrásból terjesztett híresztelésekkel szemben illetékes olasz körökben megállapítják, hogy — bár a római találkozások központjában minden valószínűség szerint a fegyverkezési egyenlőség problémája áll majd — bizonyára szó­ba kerül a Népszövetség reformjának kérdése is, te­kintettel arra, hogy ez a két kérdés ma Európa két legégetőbb problémája. Illetékes római körök­ben egyébként nyomatékosam hangsúlyozzák, hogy Sir Jaim Simon nemhivatalos minőségben tartóz­kodik Rómában és hogy Mussolinival folytatandó tanácskozásainak is csak magánjellege van. Virginio Gauda, a Giornale d'Italia vezércik­kében foglalkozik Sir John Simon angol külügy­miniszter római látogatásával és megállapítván az európai helyzet nehézségeit, hangsúlyozza, hogy az ellentétek központjában ma is a francia­német ellentét áll, amihez a többi nehézség kap­csolódik. Mussolini minden nagyobb kérdésben tudott kivezető utat találni, bizonyos, hogy Sir John Simonnal való találkozása során is meg­felelő megoldást tud javasolni. A fegyverkezések revíziója és a Nemzetek Szövetségének reformja lesz a megbeszélések főtárgya. Európának biztos alapokra van szüksége. Ami a Népszövetség reformját illeti, ezt Angliában is igen széles körökben tartják szükségesnek. A kis­antantnak ezzel szemben felhozott frázisai, ame­lyek minduntalan háborús fenyegetéseket tartal­maznak, egészen ártatlan verébijesztő lövöldözé­sek. A Népszövetség alapokmányát külön kell választani a békeszerződésektől, amelyek állandó­sítják az ellenségeskedést és az egyenlőtlenséget. Párizs, január 2. Párizs feszült érdeklődéssel néz Róma felé és nagy izgalommal várja, mi lesz az eredménye Sir John Simon angol külügyminiszter és Mussolini tanácskozásainak. Beavatott politikai körökben nagy horderejű döntéseket várnak a római megbe­szélésektől, annál is inkább, minthogy Sir John Simon és Mussolini találkozását hosszas diplomá­ciai előkészítés előzte meg. A párizsi lapok feltű­nően nagy tartózkodást tanúsítanak a római talál­kozás megítélésében s nyilvánvalóan azt az utasí­tást kapták a Quai d'Orsaytól, hogy ne fűzzenek kommentárokat a római jelentésekhez, nehogy azt a látszatot keltsék, mintha francia részről ilyen vagy olyan hangulatkeltéssel próbálnák meg­zavarni az olasz-angol tárgyalásokat. A félhivatalos Temps római tudósítója is azt táviratozza lapjának, hogy Olaszország eddig még semilyen irányban sem kötötte le magát és hogy a végleges olasz álláspontot még nem szögezték le a leszerelés kérdésében. Annyit min­denesetre megjegyez a Temps, hogy az olasz köz­vélemény általában véve­­hajlandó hozzájárulni Németország bizonyos mértékű felfegyverzéséhez, feltéve, hogy ezzel egyidejűleg bevezetik az álta­lános nemzetközi fegyverkezési ellenőrzést is. Agy­rártúdul­ás, szívszorongás, nehéz lég­zés, félelemérzés, idegesség, fejfájás, lehangolt­ság, álmatlanság a természetes Ferenc József keserűvíz használata által igen sokszor meg­szüntethetők. Magyarország és Ausztria adriai kikötőiről tárgyal Mussolini Sir Simonnal? London, január 2. Sir John Simon külügyminiszter a Reuter­iroda római távirata szerint elsősorban a leszere­lés kérdéséről és a Népszövetség reformjáról fog tárgyalni. A megbeszélések minden valószínűség szerint érinteni fogják a dunai államok gazdasági hely­zetét is, így azt a javaslatot is, amelyet Olasz­ország a múlt ősszel Ausztria és Magyarország gazdasági újjáépítése érdekében Genfben előter­jesztett. Az is meglehet, hogy Olaszország a tria­noni béke ama határozmányainak végrehajtását Császár-fürdő (gőz P 1.20 helyett . . . . P 2.90 Erzsébet sósfü­rdő órai: 1 db kád P 2.— he­lyett P 1.80 1 db szalonfürdő vagy pezsgőkád P 2.40 helyett P 2.20 Hévízi iszappakolás fürdővel P 2.50 he­lyett . P 2.20 Hévízi iszappakolás lemosással P 1.50 helyett . . . P 1.30 Hungária-fürdő (gőz) P 1.30 helyett . » » . P 1.20 Uzsonnával P 1.40 helyett P 1.20 Kádfürdő­­ • * 1 PL— Körúti-fürdő P 1.20 helyett . P 1_ Lukács-fürdő (iszap) P 1.60 helyett . . . . P L28 Rudas-uszoda: Vetkőzőszekrény P —.80 he­lyett P —.«4 Kabin P 1.20 helyett p —.9« Szent Imre-gyógyfürdő (Rácfü­rdő): Gőz P L— helyett p ,­.80 Széchenyi-népfü­rdő P L— helyett . . . . P —^80 2 db jegy vásárlása esetén további en­gedmény Széchenyi- és Gellért-fürdők: Gőzfürdőjelsy P 2— helyett P LW 2 db jegy vásárlása esetén további em­£redmény -lapok . ciki­adóhivatalában, VII., Erzsébet körút 18—20. fiókKiadóhivatalában, V., Vilmos császár út 6. Turistáknak—kirándulóknak Kiránduló- (turista*) térképek Balaton és környéke 1 : 75.000 (4 lap) 4.—­ 1 : 200 000 (1 lap) Budai Aa­tillás hagyak turistatérképe az autóval járható utak feltüntetésével és Esztergoma—budafoki víziút teljes Duna­térképével Budai hegyek 1 :37.500 kirándulótérkép Berza­nyhegység 1 :50.000 kirándulótérkép Bükk hegység 1 : 50.000 kirándulótérkép ... • ••MNtMMMIUtHtlIMIII 1.60 3.­1.­ 2.— 2.-2.50 2. Karanca és Medvaa 1:40 000 kirándulótérkép...»..«. Kőszegi hegység 1 : 40 000 kirándulótérkép Mátrahegység 1 :50.000 kirándulótérkép Mecsakhegység 1: 75.000 kirándulótérkép 2.—, n. a. 1: 50.000 2.— Pillahegység 1 : 50.000 kirándulótérkép 2.— Pilla-Börzsöny hegység 1:75 000.„ 2.— Velence' »6 1 :25.000 kiránduló- és vízisporttér­ép ..._.„.„„ 2.— Vértaahegység 1:50.000 kirándulótérkép 2.— Útikalauzok Turistaköny­vak Kaphatók Az est könyvkereske­­désen, VII., Erzsébet körút IS—20 fogja ajánlani, amelyek szabad kikötői jogot biz­tosítnak Ausztriának és Magyarországnak Trieszt­ben és Fiuméban. Olaszország ugyanis szeretné az országok tengeri kereskedelmének egy részét az adriai kikötőkbe átterelni. A francia pénzügyminiszter újból erélyesen állást foglalt az infláció ellen Párizs, január 2. — Szembe akarunk nézni az 1934 év minden normális eshetőségével — mondotta Bonnet — és megkíséreljük a szükséges kölcsönfelvétel össze­kapcsolását a szanálási művelettel, amely lehetővé teszi a függő adósság lényeges részének átváltoz­tatását hosszabb lejáratúvá. Arról van szó, hogy 1934. év végéig 4 vagy 5 milliárdra csökkentsük a forgalomban lévő kincstári jegyek mennyiségét, amely nemrégiben még 15 milliárd volt. Bonnet pénzügyminiszter, aki az államadós­ságok összegét 11 és fél milliárdban jelölte meg, újból erélyesen elítélte a pénzfelhigítást, amelyet mindig­ elutasított és minden erejével továbbra is tiltakozni fog ellene, mert semmit sem old meg, a dolgozókat pedig a legkegyetlenebb megpróbál­tatásoknak teszi ki, kiszolgáltatja őket a spekulá­ciónak s amellett végzetes csapás veszedelmével fenyegeti a­ kormányzás rendszerét is. A bank­jegyek felhalmozása meg fog szűn®i, ha a közvé­­lemény tudatára ébred a pénzügyi egyensúly helyreállásának és az államkincstár meggyógyu­lásának. A hitelkamat is alább fog szállni, még­pedig mind az államkölcsöné, mind az ipari és kereskedelmi állalatok hiteléé, mert ezeknek is ol­csóbb hitelre van szükségük, hogy részteredmény­­ben leszállhassanak az árak. Bonnet kifejezte azt az óhaját, hogy az állam­kincstári kérdések maradjanak kívül a politikai harcokon. HÍREK HEVES VÁRMEGYÉBŐL: Kis interjú dr. Puky Árpáddal, Gyöngyös város polgármesterével. — Tervbe vett közmunkáinkból az út­javítási és burkolási munnká­k, melyek 3 hónap óta naponként 60—100 munkást foglalkoztattak, befejezés előtt áll. Előre haladott stádiumban van és a havazás beálltáig elkészül a Mátrában a Kékes-szálló vízmedencéjétől (1015 m) Mátraházáig terjedő kétezernyolcszáz méter hosz­szú sílefutó pálya. Folytatjuk a Mérges-patak szabályozását, a régi meder betöltését és a csator­názási munkálatokat. Ez utóbbiak keretében kö­rülbelül 15.000 napszámot nyujtunk, melyen kívül szép számmal vannak munkásaink a Mátrában foly­ó építkezéseknél is foglalkoztatva. Gyöngyö­sön ezidőszerint munkanélküli nincs. Az Cigri status quo izr. hitközség közgyűlésén elnökké nagy­mcséri Kolnitz Dezsőt választották meg. Dr. Balázs Jenő válaszási üdvözlőbeszéd© után a választók nevében Preszler Ármin köszönötte népes küldöttség élén n­agy­ecséri Kunitz Dezsőt, aki válaszbeszédében a felekezeti békességet, s a hazaszeretetben való testvéri összeforrást és Nagy-Magyarország feltámadásáért folytatott mun­kálkodást tűzte ki további munkálkodása céljául. Fájdalomtól összetört szívvel bánatosan jelentem, hogy bál­ványozásig imádott hűséges élettársam, az ideális feleség esz­ményképe, a megtestesült Jónág dr. Bayor Dezsőné szül. Halmi Joli aki tíz esztendei zavartalan boldogságot ajándékozott élelemnek, martíromsággal viselt hosszú betegség után, ma hajnalban, szelíd mosollyal ajkán, 36 éves korában örökre eltávozott. Budapest, 1933 december 31. Dr. Bayor Deisjí. Gyászolják szülei! Malmi Géza és naja, testvéreit Jenő, Elza, Margit, Méria és az összes rokonság. Szép lelke a Mindenhatóhoz már visszaszállt, földi maradvá­nyait 1034 január 1-én helyeztük örök nyugalomra. Maavith­loga Vark mallifiéjét kérjük !

Next