Pesti Napló, 1934. január (85. évfolyam, 1–24. szám)

1934-01-03 / 1. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1934 január 3 nem csapta be az ajtót a francia-német megbeszé­lések előtt, ellenkezőleg, a jegyzék kedvezőbb hely­zetet teremtett a tárgyalásokra. Ha a német kor­mány őszinte és ha Németországot csakugyan a Hitler részéről sokszor hangoztatott békevágy hatja át. akkor Németország a világ közvéleményt előtt nem teheti meg azt, hogy eliárkózzék a nem­zeti haderők csökkentésének kísérlete elöl, úgy, amint azt Franciaország javasolja Ami a többi érdekélt kormány magatartását illeti, egyenesen sértő volna rájuk, ha egy pilla­natra felíóteleznők róluk, hogy elejtik a leszerelés ügyét és az újabb fegyverkezési verseny mellett foglalnak állást. Németország azt állítja, hogy már nem forog fenn többé a leszerelés lehetősége. Franciaország be akarja bizonyítani ennek az el­lenkezőjét. Ha pedig ez sikerült, — amint kétség­telen, .hogy sikerülni fog — akkor minden állam kénytelen lesz határozottan állástfoglalni a kérdés lényege tekintet: ben. Németország piacokat követel Párizs, január 2. A Paris Midi berlini tudósítója beszélgetést folytatott Rosenberggel, a nemzeti szocialista párt külügyi hivata'ának vezetőjével A francia-német közvetlen tárgyalásokról Rosenberg a következő­ket mondotta: — Nem tagadom, hogy s rmgy nemzetközi ér­tekezletek, amelyeken a tárgyaló félek egyenlő jogokkal vesznek részt, jő eredményekre is vezet­hetnek. de úgy vélem, hogy bizonyos kérdéseket előnyösebb kettesben megvitatni, hogy a közve­títő hatalmak ne idézhessenek elő félreértéseket. Németországban a közhangulat ma nem olyan franciaellenes, mint 1923-han és az azt követő esz­tendőkben volt, amikor Franciaország súlyos fi­zetségeket követelt. Ha a jogegyenlőség alapján sikerül megegyeznünk, a légkör még jobban meg fog enyhülni. Németország számára legfontosabb kérdés a jogegyenlőség elnyerése. Az átlag németben igen sok érzékenység van ós ezt az érzékenységet az utóbbi években gyakran tették próbára. De Német­ország csupán azért akar fegyverkezni, mert a körülötte lévő államok mindegyike nagyobb had­erővel rendelkezik. Esztelenség volna támadó háborúra gondolni. A locarnói szerződés követ keztében tüstént- egész Európa ellenünk fordulna, — És ha már Franciaország és Németország között teljes lett az egyenlőség, — kérdezte a tudó­sító — akkor hova fog fejlődni a francia-német viszony és milyen alapon fog tovább folyni az együttműködés? — A francia-német megegyezés — felelte Ro­senberg — semmi esetre sem jelentheti annak az állapotnak fentartását, amelyben jelenleg fuldok­lunk, amely megfoszt életlehetőségeinktől. Egy hatvanötmilliós népnek piasokra van szüksége, — Annyit jelent ez, — kérdezte az újságíró — hogy Németország, gyarmatokat akar szerezni, avagy pedig, hogy a nemzeti szocialista kormány Kelet-Európa átszervezésére' üondol? Koeenbers erre a kérdésre nem válaszolt. — Semmit sem mondhatok. — felelte — itt már a hivatalos körök illetékessége kezdődik és ezen a ponton nem léphetek túL SIp Jolin Simon ma tárgyal Mussolinival a német-fraiicla ellentétről,» fegyverkezésről és a Népszövetségről Kóma, január 2. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Sir John Simon angol külügyminiszter kedden délután 3 óra 25 perckor Capriból jövet repülő­gépen megérkezett Róma légi kikötőjébe Ostiába. A gépet Olaszország egyik legkiválóbb^ pilótája, Biseo őrnagy vezette, aki annakidején résztvett az atlanti rajrepülésben is. Az ostiai légikikötőben Suvich olasz külügyi államtitkár, Valle tábornok, repülésügyi államtitkár, Sir Eric Drummond, római angol nagykövet és az olasz külügyminisz­térium magasrangű főtisztviselői fogadták az angol vendeget. Sir John Simon azonnal autóra szállt és Rómába hajtatott. Sir John Simon kedden még nem találkozott Mussolinival. Első estéjét ag angol nagykövet&égeri töltötte. Az első találkozás szerdán ailután törté­nik meg az olasz kormányelnökkel a Palazzo Ve­neziában. Ezenkívül még egy megbeszélés lesz Mussolini és Sir John Simon között csütörtök dél­előtt Pénteken az angol külügyminiszter vissza­utazik Angliába. A tanácskozások tartalmáról egyelőre még nincsenek megbízható értesülések, egészen bizo­nyos azonban, hogy a Népszövetség reformjának kérdése feltétlenül szóbakerül a megbeszélésekben' annak ellenére, hogy a francia külügyminisztérium részéről még legutóbb is olyértelmű közleményt adtak ki, air.ely cáfolni próbálta a népszövetségi reform problémájának római megvitatását. f A francia forrásból terjesztett híresztelésekkel szemben illetékes olasz körökben megállapítják, hogy — bár a római találkozások központjában minden valószínűség szerint a fegyverkezési egyenlőség problémája áll majd — bizonyára szó­bakerül a Népszövetség reformjának kérdése is, te­kintettel arra, hogy ez a két kérdés ma Európa két legégetőbb problémája. Illetékes római körök­ben egyébként nyomatékosam hangsúlyozzák, hogy Sir Jóim Simon nemhivatalos minőségben tartóz­kodik Rómában és hogy Mussolinival folytatandó tanácskozásainak is csak magánjellege vap. Virginio Gayda. a Giornale d'Italia vezércik­kében foglalkozik Sir John Simon angol külügy­miniszter római látogatásával és megállapítván uz európai helyzet nehézségeit, hangsúlyozza, hogy az ellentétek központjában ma is a francia­német ellentét áll, amihez a többi nehézség kap­csolódik. Mussolini minden nagyobb kérdésben tudott kivezető utat találni, bizonyos, hogy Sir John Simonnal való találkozása során is meg­felelő megoldást tud javasolni, A fegyverkezések revíziója ós a Nemzetek Szövetségének reformja lesz a megbeszélések főtárgya. Európának biztos alapokra van szüksége. Ami a Népszövetség reformját illeti, ezt Angliában is igen széles körökben tartják szükségesnek. A kis­antantnak ezzel szemben felhozott frázisai, ame­lyek minduntalan háborús fenyegetéseket tartal­maznak, egészen ártatlan verébijesztő lövöldözé­sek. A Népszövetség alapokmányát külön kell választani n békeszerződésektől, amelyek állandó­sítják az ellenségeskedést és az egyenlőtlenséget. Párizs, január 2. Párizs feszült érdeklődéssel néz Róma felé és nagy izgalommal várja, mi lesz az eredménye Sir John Simon angol külügyminiszter és Mussolini tanácskozásainak. Beavatott politikai körökben nagyhorderejű döntéseket várnak a római megbe­Agy vártádul ás, szívszorongás, nehéz lég­zés, félelemérzés, idegesség, fejfájás, lehangolt­ság, álmatlanság a természetes Ferenc József keserűvíz használata által igen sokszor meg­szüntethetők. szélesektől, annál is inkább, minthogy Sir John Simon és Mussolini találkozását hosszas diplomá­ciai előkészítés elűzte meg. A párizsi lapok feltű­nően nagy tartózkodást tanúsítanak a római talál­kozás megítélésében s nyilvánvalóan azt az utasí­tást kapták a Quai d'Orsaytól, hogy ne fűzzenek kommentárokat a római jelentésekhez, nehogy azt a látszatot keltsék, mintha francia részről ilyen vagy olyan hangulatkeltéssel próbálnák meg­zavarni az olasz-angol tárgyalásokat. A félhivatalos Temps római tudósítója is azt táviratozza lapjának, hogy Olaszország eddig még semilyen irányban sem kötötte le magát és hogy a végleges olasz álláspontot még nem szögezték le a leszerelés kérdéseben. Annyit min­denesetre megjegyez a Temps, hogy az olasz köz­vélemény általában véve ihajlandó hozzájárulni Németország bizonyos mértékű felfegyverzéséhez, feltéve, hogy ezzel egyidejűleg bevezetik az álta­lános nemzetközi fegyverkezési ellenőrzést is. Magyarország és Ausztria adriai kikötőiről tárgyal Mussolini Sir Simonnal? London, január 2. Sir John Simon külügyminiszter a Reuter­iroda római távirata szerint elsősorban a leszere­lés kérdéséről és a Népszövetség reformjáról fog tárgyalni. A megbeszélések minden valószínűség szerint érinteni fogják a dunai államok gazdasági hely­zetét is, így azt a javaslatot is, amelyet Olasz­ország a mult ősszel Ausztria és Magyarország gazdasági újjáépítése érdekében Genfben előter­jesztett. Az is meglehet, hogy Olaszország a tria­noni béke ama határozmányainak végrehajtását Császár-fürdő (gőz P 1.20 helyett . . . , P —.90 Erzsébet sósfiirdő órai: 1 db kád P 2.— he­lyett P 1.80 1 db szalónfürdő vagy pezsgőkád P 2.40 helyett P 2*20 Hévízi iszappakolás fürdővel P 2.50 he­lyett . P 2.20 Hévízi iszappakolás lemosással P 1.50 helyett • . . P 1.30 Hungária-fürdő (gőz) P 1.30 helyett . » » . P 1.20 Uzsonnával P 1.40 helyett P 1.S0 Kádfürdő t • * f PL— Körúti-fürdö P 1.20 helyett , P 1_ Lukács-fürdő (iszap) P 1.60 helyett . . . . P L28 Rudas-uszoda: Vetközöszekrény P —.80 he­lyett P —.«4 Kabin P 1.20 helyett p —.9« Szent Imre-gyógyfürdő (Ráefiirdő): Gőz P L— helyett p ,-.80 Szécbenyl-népftirdő P L— helyett . . . . P —^80 2 db jegy vásárlása esetén további en­gedmény Széchenyi- és Gellért-fürdők: Gőzfürdőjejsy P 2— helyett P LW 2 db jegy vásárlása esetén további em­£redmén y -lapok f ciki adóhivatalában, VII., Erzsébet körűt 18—20. fiókKiadühívataiában, V., Vilmos császár út 6% Turistáknak—kirándulóknak Kiránduló- (turista*) térképek Balaton és környéke 1 : 75.000 (4 lap) 4.—; 1 : 200 000 (1 lap) Budai Aa Pillái hagyak turistatérképe az autóval járható utak feltüntetésével és Esztergora—budafoki víziül teljes Duna­térképével Budai hegyek 1 :37.500 kirándulótérkép Börzaünyhegyaég 1 :50.000 kirándulótérkép Bükk hegység I : 50.000 kirándulótérkép ... • ••MNtMMMIUtHtlIMIII 1.60 3.­i:= 2.— 2.­2.50 2. Karanca éa Medvaa 1:40 000 kirándulótérkép...»..«. Kőszegi hegység 1 : 40 000 kirándnlótérkép Mátrahegység 1 :50.000 kirándulótérkép Mecsakhegyaég 1: 75.000 kirándulótérkép 2.—, n. a. 1: 50.000 2.— Pltlahegyeeg I : 50.000 kirándulótérkép 2.— Pilla-Börzsöny hegység l:75 000.„ 2.— Velence' »6 1 :25.000 kirándutó- és vízisporttér ép ..._.„.„„ 2.— Vértaahogyaég 1:50.000 kirándnlótérkép 2.— Útikalauzok TurlstakSny vak Kaphatók Az Cst könyvkereskeébdésen, VII., Erzsébet körút IS—20 fogja ajánlani, amelyek szabad kikötői jogot biz­tosítnak Ausztriának ós Magyarországnak Trieszt­ben és Fiúméban. Olaszország ugyanis szeretné az országok tengeri kereskedelmének egy részét az adriai kikötőkbe átterelni. A francia pénzügyminiszter újból erélyesen állásiíoglalt az infláció ellen Párizs, január 2. — Szembe akarunk nézni az 1934 év minden normális eshetőségével — mondotta Bonnet — és megkíséreljük a szükséges kölcsönfelvétel össze­kapcsolását a szanálási művelettel, amely lehetővé teszi a függő adósság lényeges részének átváltoz­tatását hosszabb lejáratúvá. Arról van szó, hegy 1934. év végóig 4 vagy 5 milliárdra csökkentsük a forgalomban lévő kinestári jegyek mennyiségét, amely nemrégiben még 15 milliárd volt. Bonnet pénzügyminiszter, aki az államadós­ságok összegét 11 és fél milliárdban jelölte meg, újból erélyesen elítélte a pénzfelhigítást, amelyet mindig: elutasított és minden erejével továbbra is tiltakozni fog ellene, mert semmit sem old meg, a dolgozókat pedig a legkegyetlenebb megpróbál­tatásoknak teszi ki, kiszolgáltatja őket a spekulá­ciónak s amellett végzetes csapás veszedelmével fenyegeti a' kormányzás rendszerét is. A bank­jegyek felhalmozása meg fog szűn®i, ha a közvé. lemény tudatára ébred a pénzügyi egyensúly helyreállásénak és az államkincstár meggyógyu­lásának. A hitelkamat is alább fog szállni, még­pedig mind az államkölcsöné, mind az ipari és kereskedelmi állalatok hiteléé, mert eztknek is ol­csóbb hitelre van szükségük, hogy vésítoredméni'­ben leszállhassanak az árak. Bonnet kifejezte azt az óhaját, hogy az állam­kincstári kérdések maradjanak kívül a politikai harcokon. HÍREK HEVES VARMEGYÉBŐL: Kis interjú dr. Puky Árpáddal. Gyöngyös város polgármesterével. — Tervbevett közmunkáinkból az út­javítási és burkolási mmaká k, melyek 3 hónap óta naponként 60—100 munkást foglalkoztattak, befejezés előtt áll. Előre haladott stádiumban van és a havazás beálltáig elkészül a Mátrában a Kékes-szálló vízmedencéjétől (1015 m> Mátraházáig terjedő kétezernyolcszáz méter hosz­szú silefutó pálya. Folytatjuk a Mérges-patak szabályozását, a régi meder betöltését és a csator­názási munkalatokat. Ez utóbbiak keretében kö­rülbelül 15.000 napszámot nyujtunk, melyen kívül szép számmal vannak munkásaink a Mátrában folyió építkezéseknél is foglalkoztatva. Gyöngyö­sön ezidőszerint munkanélküli nincs. Az Cigri status quo izr. hitközség közgyűlésén elnökké nagy ©cséri Kdnitz Dezsőt választották meg. Dr. Balázs Jenő válaszási üdvözlőbeszéd© után a választók nevében Preszler Ármin köszönötte népes küldöttség élén iiagy­ecséri Kunitz Dezsőt, aki válaszbeszédében a felekezeti békességet, s a hazaszeretetben való testvéri összeforrást és Nagy-Magyarország feltámadásáért folytatott mun­kálkodást tűzte kt további munkálkodása oéljául. Fájdalomtól összetört szívvel bánatosan jelentem, hogy bát­ványozásig imádott hűséges élettársam, az ideális feleség esz­ményképe, a megtestesült Jóaág dr. Bayor Dezsoné szül. Halmi Joli aki tíz esztendei zavartalan boldogságot ajándékozott élelemnek, martiromsággal viselt hosszú betegség után, ma hajnalban, szelíd mosollyal ajkán, 36 éve« korában örökre eltávozott, Budapest, 1933 december 31. Dr. Bayor Deisjí. Gyászolják ízűlei! Malmi Géza és naja, testvérei 1 Jene, Elza, Margit, Méria és az összes rokonság. Szép lelke a Mindenhatóhoz már visszaszállt, fóldl maradvá­nyait 1034 január 1-én helyeztük őrök nyugalomra. MaavitltlogaUavk mallffiéiél kérjük l

Next

/
Thumbnails
Contents