Pesti Napló, 1934. január (85. évfolyam, 1–24. szám)
1934-01-03 / 1. szám
Szerda PESTI NAPLÓ 1934 január 3 nem csapta be az ajtót a francia-német megbeszélések előtt, ellenkezőleg, a jegyzék kedvezőbb helyzetet teremtett a tárgyalásokra. Ha a német kormány őszinte és ha Németországot csakugyan a Hitler részéről sokszor hangoztatott békevágy hatja át, akkor Németország a világ közvéleményt előtt nem teheti meg azt, hogy elzárkózzék a nemzeti haderők csökkentésének kísérlete elől, úgy, amint azt Franciaország javasolja Ami a többi érdekelt kormány magatartását illeti, egyenesen sértő volna rájuk, ha egy pillanatra feltételeznék róluk, hogy elejtik a leszerelés ügyét és az újabb fegyverkezési verseny mellett foglalnak állást. Németország azt állítja, hogy már nem forog fenn többé a leszerelés lehetősége. Franciaország be akarja bizonyítani ennek az ellenkezőjét. Ha pedig ez sikerült, — amint kétségtelen,hogy sikerülni fog , akkor minden állam kénytelen lesz határozottan állást foglalni a kérdés lényege tekintetében. Németország piacokat követel Párizs, január 2. A Paris Midi berlini tudósítója beszélgetést folytatott Rosenberggel, a nemzeti szocialista párt külügyi hivatalának vezetőjével A francia-német közvetlen tárgyalásokról Rosenberg a következőket mondotta: — Nem tagadom, hogy s négy nemzetközi értekezletek, amelyeken a tárgyaló felek egyenlő jogokkal vesznek részt, jó eredményekre is vezethetnek, de úgy vélem, hogy bizonyos kérdéseket előnyösebb kettesben megvitatni, hogy a közvetítő hatalmak ne idézhessenek elő félreértéseket. Németországban a közhangulat ma nem olyan franciaellenes, mint 1923-ban és az azt követő esztendőkben volt, amikor Franciaország súlyos fizetségeket követelt. Ha a jogegyenlőség alapján sikerül megegyeznünk, a légkör még jobban meg fog enyhülni. Németország számára legfontosabb kérdés a jogegyenlőség elnyerése. Az átlag németben igen sok érzékenység van és ezt az érzékenységet az utóbbi években gyakran tették próbára. De Németország csupán azért akar fegyverkezni, mert a körülötte lévő államok mindegyike nagyobb haderővel rendelkezik. Esztelenség volna támadó háborúra gondolni. A locarnói szerződés következtében tüstént egész Európa ellenünk fordulna. — És ha már Franciaország és Németország között teljes lett az egyenlőség, — kérdezte a tudósító — akkor hova fog fejlődni a francia-német viszony és milyen alapon fog tovább folyni az együttműködés? — A francia-német megegyezés — felelte Rosenberg — semmi esetre sem jelentheti annak az állapotnak fentartását, amelyben jelenleg fuldoklunk, amely megfoszt életlehetőségeinktől. Egy hatvanötmilliós népnek piasokra van szüksége. — Annyit jelent ez, — kérdezte az újságíró — hogy Németország, gyarmatokat akar szerezni, avagy pedig, hogy a nemzeti szocialista kormány Kelet-Európa átszervezésére" gondol? Koeenbers erre a kérdésre nem válaszolt. — Semmit sem mondhatok. — felelte — itt már a hivatalos körök illetékessége kezdődik és ezen a ponton nem léphetek túl Sir John Simon ma tárgyal Mussolinival a német-francia ellentétről,a fegyverkezésről és a Népszövetségről Róma, január 2. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Sir John Simon angol külügyminiszter kedden délután 3 óra 25 perckor Capriból jövet repülőgépen megérkezett Róma légi kikötőjébe Ostiába. A gépet Olaszország egyik legkiválóbb pilótája, Bisco őrnagy vezette, aki annak idején részt vett az atlanti rajrepülésben is. Az ostiai légikikötőben Savich olasz külügyi államtitkár, Valle tábornok, repülésügyi államtitkár, Sir Eric Drummond, római angol nagykövet és az olasz külügyminisztérium magasrangú főtisztviselői fogadták az angol vendéget. Sir John Simon azonnal autóra szállt és Rómába hajtatott. Sir John Simon kedden még nem találkozott Mussolinival. Első estéjét az angol nagykövetségenn töltötte. Az első találkozás szerdán aélután történik meg az olasz kormányelnökkel a Palazzo Veneziában. Ezenkívül még egy megbeszélés lesz Mussolini és Sir John Simon között csütörtök délelőtt Pénteken az angol külügyminiszter visszautazik Angliába. A tanácskozások tartalmáról egyelőre még nincsenek megbízható értesülések, egészen bizonyos azonban, hogy a Népszövetség reformjának kérdése feltétlenül szóba kerül a megbeszélésekben annak ellenére, hogy a francia külügyminisztérium részéről még legutóbb is olyértelmű közleményt adtak ki, amely cáfolni próbálta a népszövetségi reform problémájának római megvitatását. A francia forrásból terjesztett híresztelésekkel szemben illetékes olasz körökben megállapítják, hogy — bár a római találkozások központjában minden valószínűség szerint a fegyverkezési egyenlőség problémája áll majd — bizonyára szóba kerül a Népszövetség reformjának kérdése is, tekintettel arra, hogy ez a két kérdés ma Európa két legégetőbb problémája. Illetékes római körökben egyébként nyomatékosam hangsúlyozzák, hogy Sir Jaim Simon nemhivatalos minőségben tartózkodik Rómában és hogy Mussolinival folytatandó tanácskozásainak is csak magánjellege van. Virginio Gauda, a Giornale d'Italia vezércikkében foglalkozik Sir John Simon angol külügyminiszter római látogatásával és megállapítván az európai helyzet nehézségeit, hangsúlyozza, hogy az ellentétek központjában ma is a francianémet ellentét áll, amihez a többi nehézség kapcsolódik. Mussolini minden nagyobb kérdésben tudott kivezető utat találni, bizonyos, hogy Sir John Simonnal való találkozása során is megfelelő megoldást tud javasolni. A fegyverkezések revíziója és a Nemzetek Szövetségének reformja lesz a megbeszélések főtárgya. Európának biztos alapokra van szüksége. Ami a Népszövetség reformját illeti, ezt Angliában is igen széles körökben tartják szükségesnek. A kisantantnak ezzel szemben felhozott frázisai, amelyek minduntalan háborús fenyegetéseket tartalmaznak, egészen ártatlan verébijesztő lövöldözések. A Népszövetség alapokmányát külön kell választani a békeszerződésektől, amelyek állandósítják az ellenségeskedést és az egyenlőtlenséget. Párizs, január 2. Párizs feszült érdeklődéssel néz Róma felé és nagy izgalommal várja, mi lesz az eredménye Sir John Simon angol külügyminiszter és Mussolini tanácskozásainak. Beavatott politikai körökben nagy horderejű döntéseket várnak a római megbeszélésektől, annál is inkább, minthogy Sir John Simon és Mussolini találkozását hosszas diplomáciai előkészítés előzte meg. A párizsi lapok feltűnően nagy tartózkodást tanúsítanak a római találkozás megítélésében s nyilvánvalóan azt az utasítást kapták a Quai d'Orsaytól, hogy ne fűzzenek kommentárokat a római jelentésekhez, nehogy azt a látszatot keltsék, mintha francia részről ilyen vagy olyan hangulatkeltéssel próbálnák megzavarni az olasz-angol tárgyalásokat. A félhivatalos Temps római tudósítója is azt táviratozza lapjának, hogy Olaszország eddig még semilyen irányban sem kötötte le magát és hogy a végleges olasz álláspontot még nem szögezték le a leszerelés kérdésében. Annyit mindenesetre megjegyez a Temps, hogy az olasz közvélemény általában vévehajlandó hozzájárulni Németország bizonyos mértékű felfegyverzéséhez, feltéve, hogy ezzel egyidejűleg bevezetik az általános nemzetközi fegyverkezési ellenőrzést is. Agyrártúdulás, szívszorongás, nehéz légzés, félelemérzés, idegesség, fejfájás, lehangoltság, álmatlanság a természetes Ferenc József keserűvíz használata által igen sokszor megszüntethetők. Magyarország és Ausztria adriai kikötőiről tárgyal Mussolini Sir Simonnal? London, január 2. Sir John Simon külügyminiszter a Reuteriroda római távirata szerint elsősorban a leszerelés kérdéséről és a Népszövetség reformjáról fog tárgyalni. A megbeszélések minden valószínűség szerint érinteni fogják a dunai államok gazdasági helyzetét is, így azt a javaslatot is, amelyet Olaszország a múlt ősszel Ausztria és Magyarország gazdasági újjáépítése érdekében Genfben előterjesztett. Az is meglehet, hogy Olaszország a trianoni béke ama határozmányainak végrehajtását Császár-fürdő (gőz P 1.20 helyett . . . . P 2.90 Erzsébet sósfürdő órai: 1 db kád P 2.— helyett P 1.80 1 db szalonfürdő vagy pezsgőkád P 2.40 helyett P 2.20 Hévízi iszappakolás fürdővel P 2.50 helyett . P 2.20 Hévízi iszappakolás lemosással P 1.50 helyett . . . P 1.30 Hungária-fürdő (gőz) P 1.30 helyett . » » . P 1.20 Uzsonnával P 1.40 helyett P 1.20 Kádfürdő • * 1 PL— Körúti-fürdő P 1.20 helyett . P 1_ Lukács-fürdő (iszap) P 1.60 helyett . . . . P L28 Rudas-uszoda: Vetkőzőszekrény P —.80 helyett P —.«4 Kabin P 1.20 helyett p —.9« Szent Imre-gyógyfürdő (Rácfürdő): Gőz P L— helyett p ,.80 Széchenyi-népfürdő P L— helyett . . . . P —^80 2 db jegy vásárlása esetén további engedmény Széchenyi- és Gellért-fürdők: Gőzfürdőjelsy P 2— helyett P LW 2 db jegy vásárlása esetén további em£redmény -lapok . cikiadóhivatalában, VII., Erzsébet körút 18—20. fiókKiadóhivatalában, V., Vilmos császár út 6. Turistáknak—kirándulóknak Kiránduló- (turista*) térképek Balaton és környéke 1 : 75.000 (4 lap) 4.— 1 : 200 000 (1 lap) Budai Aatillás hagyak turistatérképe az autóval járható utak feltüntetésével és Esztergoma—budafoki víziút teljes Dunatérképével Budai hegyek 1 :37.500 kirándulótérkép Berzanyhegység 1 :50.000 kirándulótérkép Bükk hegység 1 : 50.000 kirándulótérkép ... • ••MNtMMMIUtHtlIMIII 1.60 3.1. 2.— 2.-2.50 2. Karanca és Medvaa 1:40 000 kirándulótérkép...»..«. Kőszegi hegység 1 : 40 000 kirándulótérkép Mátrahegység 1 :50.000 kirándulótérkép Mecsakhegység 1: 75.000 kirándulótérkép 2.—, n. a. 1: 50.000 2.— Pillahegység 1 : 50.000 kirándulótérkép 2.— Pilla-Börzsöny hegység 1:75 000.„ 2.— Velence' »6 1 :25.000 kiránduló- és vízisporttérép ..._.„.„„ 2.— Vértaahegység 1:50.000 kirándulótérkép 2.— Útikalauzok Turistakönyvak Kaphatók Az est könyvkereskedésen, VII., Erzsébet körút IS—20 fogja ajánlani, amelyek szabad kikötői jogot biztosítnak Ausztriának és Magyarországnak Triesztben és Fiuméban. Olaszország ugyanis szeretné az országok tengeri kereskedelmének egy részét az adriai kikötőkbe átterelni. A francia pénzügyminiszter újból erélyesen állást foglalt az infláció ellen Párizs, január 2. — Szembe akarunk nézni az 1934 év minden normális eshetőségével — mondotta Bonnet — és megkíséreljük a szükséges kölcsönfelvétel összekapcsolását a szanálási művelettel, amely lehetővé teszi a függő adósság lényeges részének átváltoztatását hosszabb lejáratúvá. Arról van szó, hogy 1934. év végéig 4 vagy 5 milliárdra csökkentsük a forgalomban lévő kincstári jegyek mennyiségét, amely nemrégiben még 15 milliárd volt. Bonnet pénzügyminiszter, aki az államadósságok összegét 11 és fél milliárdban jelölte meg, újból erélyesen elítélte a pénzfelhigítást, amelyet mindig elutasított és minden erejével továbbra is tiltakozni fog ellene, mert semmit sem old meg, a dolgozókat pedig a legkegyetlenebb megpróbáltatásoknak teszi ki, kiszolgáltatja őket a spekulációnak s amellett végzetes csapás veszedelmével fenyegeti a kormányzás rendszerét is. A bankjegyek felhalmozása meg fog szűn®i, ha a közvélemény tudatára ébred a pénzügyi egyensúly helyreállásának és az államkincstár meggyógyulásának. A hitelkamat is alább fog szállni, mégpedig mind az államkölcsöné, mind az ipari és kereskedelmi állalatok hiteléé, mert ezeknek is olcsóbb hitelre van szükségük, hogy részteredményben leszállhassanak az árak. Bonnet kifejezte azt az óhaját, hogy az államkincstári kérdések maradjanak kívül a politikai harcokon. HÍREK HEVES VÁRMEGYÉBŐL: Kis interjú dr. Puky Árpáddal, Gyöngyös város polgármesterével. — Tervbe vett közmunkáinkból az útjavítási és burkolási munnkák, melyek 3 hónap óta naponként 60—100 munkást foglalkoztattak, befejezés előtt áll. Előre haladott stádiumban van és a havazás beálltáig elkészül a Mátrában a Kékes-szálló vízmedencéjétől (1015 m) Mátraházáig terjedő kétezernyolcszáz méter hoszszú sílefutó pálya. Folytatjuk a Mérges-patak szabályozását, a régi meder betöltését és a csatornázási munkálatokat. Ez utóbbiak keretében körülbelül 15.000 napszámot nyujtunk, melyen kívül szép számmal vannak munkásaink a Mátrában folyó építkezéseknél is foglalkoztatva. Gyöngyösön ezidőszerint munkanélküli nincs. Az Cigri status quo izr. hitközség közgyűlésén elnökké nagymcséri Kolnitz Dezsőt választották meg. Dr. Balázs Jenő válaszási üdvözlőbeszéd© után a választók nevében Preszler Ármin köszönötte népes küldöttség élén nagyecséri Kunitz Dezsőt, aki válaszbeszédében a felekezeti békességet, s a hazaszeretetben való testvéri összeforrást és Nagy-Magyarország feltámadásáért folytatott munkálkodást tűzte ki további munkálkodása céljául. Fájdalomtól összetört szívvel bánatosan jelentem, hogy bálványozásig imádott hűséges élettársam, az ideális feleség eszményképe, a megtestesült Jónág dr. Bayor Dezsőné szül. Halmi Joli aki tíz esztendei zavartalan boldogságot ajándékozott élelemnek, martíromsággal viselt hosszú betegség után, ma hajnalban, szelíd mosollyal ajkán, 36 éves korában örökre eltávozott. Budapest, 1933 december 31. Dr. Bayor Deisjí. Gyászolják szülei! Malmi Géza és naja, testvéreit Jenő, Elza, Margit, Méria és az összes rokonság. Szép lelke a Mindenhatóhoz már visszaszállt, földi maradványait 1034 január 1-én helyeztük örök nyugalomra. Maavithloga Vark mallifiéjét kérjük !