Pesti Napló, 1934. február (85. évfolyam, 25–47. szám)

1934-02-01 / 25. szám

V ' Csütörtök PESTI NAPLÓ 1934 február 1 2 a szellemiek birodalmában. És innen őt sem­miféle barna pallós jog kizárni nem, fogja és nem is tudja. Értelem... Mussolini, aki pedig talán szintén konyít valamit a dolgokhoz, az érte­lem, a kultúra útjain át építi a nagyobb és szebb Itáliát. Értelem... Mi magyarok az ér­telem, a meggyőzés fegyvereivel küzdünk Trianon ellen. Aki a revízióért harcol, a kultú­rát, a tudást, az intelligenciát ebben az or­szágban ' sosem fogja sokalhatni. És nem is fogja sokalni. Mi magyarok igenis eljegyez­tük magunkat az értelemmel és az értelmiség­gel. Aki nálunk az értelmiség ellen lázítana, az lázítana a nemzet, a történelem, a jövő el­len,. Aki nálunk az intelligencia ellen küzdene, azt a lelkek és az elmék népszavazása semmi­sítené meg politikailag. A hitleri intelligencia­ellenességből sosem lehet importcikk a kultúr­fölény Magyarországában. M „Miklós Mndor Miap" külön 1000 pengős pályázata Február 18-án hirdetjük ki az ötletpályázat eredményét Karácsonyi számálban közölte a Pesti Napló a döntést, hogy a Pesti Napló előfizetőinek háza 200.000 pengős »Miklós Andor Alap« lett, hogy a bérpalota 200.000 pengős teljes értékét készpénzben ki­osztjuk a Pesti Napló előfizetői között. Külön 1000 pengős pályázatot hirdettünk ugyanakkor arra, hogy milyen címeken adjnk ki a jutalmakat. A feltétel az volt, hogy minden előfizető megkap­hatja a 200.000 pengő összértékű ajándékokat, semmiféle más föltétel nincsen, az egyetlen döntő szempont: Aki a Pesti Napló előfizetőinek tábo­rába tartozik, annak igénye lehet a »Miklós Andor Alap« jutalmaira is. A 200-000 pengő kiosztásához előfizetőink se­gítségét' kértük. Az ötletpályázat január 31-én járt le. Eddig az időpontig, vagyis tegnap estig többezer pályázat, tervezet érkezett, amelyeknek tanulmányozásához már hozzá is kez­dett szerkesztőségünk. Annyit már megállapítot­tunk, hogy a rengeteg pályázat között sok értékes, érdekes ötlet van, amelyeket fel fogunk használni a díjak kiosztás sánál. Az ötletpályázatra külön 1000 pengő dijat tűztünk ki. még pedig egy 500 pengős első, 300 pengős máso­dik és 200 pengős harmadik dijat. Hogy kik kapják ezeket a díjakat, azt február 18-lki. vasárnapi számában hir­deti ki a Pesti Napló. 193i április 1-én kerül kiosztásra a »Miklós Andor Alapiból az első 10.000 pengő és azután min­den negyedévben újabb 10.000, vagyis minden év­ben 40.000, öt év alatt 200.000 pengőt osztunk ki. Minden évben az egész ország területén egyforma jutalmazási esélye van min­den előfizetőnknek. Ismételjük, a jutalom elnyerésének semmi más feltétele nincs, mint az, hogy az illető a Pesti Napló aktív előfizetője legyen. Minden ember tö­kéletesen egyforma itt, — ha a Pesti Napló elő­fizetője. Százmillió pengőt fordít a kormány a telepítés céljaira Megkezdődön a telepítési törvényiavastat előkészítése (Saját tudósítónktól.) Gömbös Gyula Bátor­aljaújhelyi beszédében bejelentette, hogy a kor­mány reformpolitikájának tengelyében 1931-ben a telepítés ált. A földművelési minisztériummal már meg is kezdte a telepítésre vonatkozó keret­törvényjavaslat előkészítését. A telepítési akció során egészen új földbirtok­jtolitikát akar a kormány megvalósítani. Ma még csak általánosságban vannak meg a reform ter­vei, a részletekre vonatkozóan csak akkor kezdőd­nek meg a munkálatok, ha az elvi jelentőségű kérdéseket tisztázza egymás között a pénzügymi­nisztérium és a földművelési minisztérium. A te­lepítési törvény tulajdonképpen két részből fog állni: 1. Gondoskodni kell a telepítés céljaira szol­gáló földterületek biztosításáról. Ennek a kérdés­nek megoldásánál különböző tervek merültek fel, amelyek között a nagybirtokososztály adóhátra­lékainak földben való kiegyenlítése áll előtérben. Felmerült még a vagyonváltságföldek bizonyos részének igénybevétele is a telepítés céljaira. 2. Meg kell teremteni a telepítés pénzügyi elő­feltételeit, még abban az esetben is, ha csak azo­kat a törpebirtokosokat juttatják a telepítési ak­ció során földhöz, akik nem egészen nincstele­nek, hanem bizonyos csekély anyagi erővel ren­delkeznek. Ebben az esetben is körülblül 100 mil­lió pengő szükséges telepítési célokra, s éppen ezért folynak a tanácskozások a pénzügyminisz­tériummal, hogy miképpen volna lehetséges erre a célra 100 millió pengős alapot létesíteni. A telepítés kérdésével szoros összefüggésben áll az az elgondolás is, hogy hogy a közeli időben meg kell valósítani a hitbizományi reformot is, amelyet annakidején még gróf Bethlen István kezdeményezett. A telepítési akció céljaira a kor­mány nyeremény-kölcsöntervvel foglalkozik, de csak akkor akarja a nyereménykölcsön ügyét tár­gyalni, ha biztosítva látja a pénzügyminisz­térium a 100 milliós alapot. A telepítés céljaira adandó pénzbeli segély kérdése is belekapcsolódik a tervbe, mert az elhibázott földbirtokrefonm­Emésztési gyengeség, vérszegénység, le­soványodás, sápadtság, mirigybetegségek, bőr­kiütések, kelések, furunkulusok eseteiben a természetes Ferenc József keserűviz szabá­lyozza a belek annyira fontos működését politika után a földhözjuttatottaknak forgótőkére is szükségük van. A pénzügyminisztériumban most folynak az adatgyűjtési munkák, hogy mi­lyen nagybirtokosok vann*ak nagyobb adókkal hátralékban és milyen összeget jelent ez, ha, ter­mészetben róják le adóikat. A földművelési mi­nisztériumban a telepítési előmunkálatokat Ni­zsalovszky Endre egyetemi tanár vé^zi, aki évekig az igazságügyminisztérium törvenyelőké­3 UTAZASI SLÁGER: Madách-iionai Bt A f ehfl február 3. Színház­DKLJIVSÜ jeggyel együtt 27.70 P-tŐI Társasutazás HX I • «la jb február 8-án, Karizsii^s™­170.— P-t ől (Csak odautazás 82.- P) Nizza­IKIonte Carlo Február 14-én 245.-P-IŐI (Hotel Mediterannée) Felvilágosítással szolgál és jelentkezé­seket elfogad Az Est utazási iroda, Er­zsébet körút 18-20 Vilmos császár út 62. IBUSz MAVhiv. menetjegyiroda,V.ker.. Vigadó tér 2. és az összes fiókiroda szí tő osztályálban működött és 6 készítette el annakidején a hitbizományi reformjavaslat első vázlatát és ő dolgozta fel azokat a stattisztikai adatokat, amelyeket erre a célra annakidején Ángyán Béla akkori államtitkár beszerzett. A te­lepítés kérdését a kormány olyan vidékeken akarja megvalósítani, ahol a földmunkások s a gazdasági cselédek eddig nem tudtak földhöz jutni. Rövidesen sor kerül a távfűtés bevezetésére A jövő héten már a szakbízottságok eló kerül a szerződéstervezet (Saját tudósítónktól.) A távfűtés ügye elérke­zett a megvalósulás stádiumába. Elkészült a fő­város és a vállalkozói érdekeltség között létesí­tendő szerződés tervezete, amelyben a vállalkozók részére ötvenéves koncessziót biztosítanak. Az Elektromos Művek két régi telepe fogja a gőzt szolgáltatni a távfűtés céljaira. Csütörtökön dél­előtt a városházán szakértekezlet lesz az összes érdekelt ügyosztályok és intézmények képviselői­nek bevonásával. Megvitatják a szerződésterveze­tet^ melyet a jövő héten már a bizottságok eló terjesztenek. Rövidesen a tanácsülés is letárgyalja az előterjesztést, úgy hogy hamarosan sor kerül a távfűtési koncesszió kiadására. Először a Lipót­város, Terézváros és a Belváros területére vezetik be a távfűtést. Ma kezdi meg a képviselőházi bizottság a fővárosi javaslat tárgyalását (Saját tudósítónktól) A képviselőház közjogi és közigazgatási bizottsága csütörtök délelőtt kezdi tárgyalni az új fővárosi javaslatot. Az el­lenzék a bizottságban a benyújtandó módosítá­sokra nézve egyöntetű állásfoglalásra készül, és különösen azok ellen a szakaszok ellen akar har­colni. amelyekben a főpolgármesterre átruházott jogikat túlzottaknak tartja- Együttesen küzd az ellenzék a választási szelvényrendszer ellen is, amely eddig is súlyos terhet jelentett nekik. Ras­say Károly a miniszterelnökkel való tanácskozá­sát, melyet szerda délelőtt folytatott, a fővárosi törvényjavaslat bizottsági tárgyalásával hozzák kapcsolatba. HÍREK PEST VARMEGYÉBŐL: Cegléden a Gazdasági Egyesület most tar, totta közgyűlését dr. Dobos Sándor elnöki lete alatt. Az elnöki megnyitó után Molnár Géza titkár terjesztette elő évi jelentésót, A tisztikar névsora a következő: Dr. Dobos Sándor elnök, Csipkó László alelnök, Váróczy Mihály alelnök, Bezzegh Ernő igazgató, vitéz Herceg József al­igazgató, dr. Antal István ügyész, Bálint Ferenc pénz­tárnok, Kuhla Béni ellenőr, Hitter Gyula jegyző, Molnár, Géza titkár; választmányi tagok lettek: Antal István, Antal Mihály. Biró Pál, Bóbis Sándor, Csernus Ferenc, Csernus András, Csapó Mihály, Dobos László, Ecscri Fe­renc. Füle Jpzsef, Füle Zsigmond, Füle Sándor, Füle La­jos, dr. Hartyáni Imre, Hartyáni Zoltán, Hegedűs Jár nos, Hörömpö Zsigmond. Juhász Ferenc, Kernács Já­nos, ifj. Kernács Pál, Klement István,, Kovács József, Kárteszi János, Kardos Mihály, Lakos József, Magyar I. József, B. Molnár Elemér, Mészáros István, Pálinkás György, Sütő Pál, Szolcol János, Szabó Károly, dr. Szak­ter József, ifj. Unghváry József, Varga András, Várko­nyi Sándor, Monori Pál. Mint a tanyai gazdakörök el­nökei: Pálinkás Jámos Füle Ferdinánd, Szegedi László; a hitelszövetkezet kiküldöttei: dr. Nagy Rezső, Erdős József, Nyiri János. Gazdasági felügyelő Forster István. HÍREK HAJDÚ VÁRMEGYÉBŐL: Kis interjú báró Vay László főis­pánnal. j — Várható-e javulás az új esztendő­ben? — Világszerte gazdasági és politi­kai válság van, ennek természetesen mi is érez­zük a hatását. Csüggednünk mégsem szabad, vi­szont kár lenne vérmes reményeket táplálni. A helyzet nem változhat meg máról holnapra, de türelemmel, kitartással, fokozatos, céltudatos munkálkodással kell a kívánt cél felé töreked­nünk. Csodát ne várjunk, de ha mindenki meg­teszi a kötelességét a legmagasabb polcon épúgy, mint a legszerényebb helyen, akkor bízhatunk a magyar jövendő jobbrafordulásában. Benkö József debreceni tűzoltó®arancsnokot huszon­ötéves szolgálatáért díszéremmel tüntették ki. — A deb­receni dlakonusképző intézet ünnepélyes felavatásán Baltazár Dezső püspök, báró Vay László főispán, Far. kas Géza, Vargha Sándor, Nagy István, dr. Vásáry István működtek közre. — A hajdubagosi Sinay-emlék­ünnepólyen Kardos Lajos, dr. Révész Imre, Csikesz Sándor, dr. Nagy Sándor tartottak beszédet. Szomorú szívvel Jelentjük, hogy szereteti férjem, édesapánk, estvérünk és sógorunk ENGEL BERNÁT éltté 60-ik évében hosszú szenvedés után elhunyt. Utolsó útjára 1934 február 1-én délután fél 4 órakor kísér­jük a rákoskeresztúri izr. temetőben. Legyem emléke áldott. Özr. Engel Barnátní szül. Rosenberg Hermin, Ilona, Irén, Ödön, Artúr gyermekei, 8zv. dr. Lfiwinger Adolfné, Elek Adolf, Engel Salamon, Elek Qyula. SzászAntalné testvéréi. Sógorai és sógornői.

Next

/
Thumbnails
Contents