Pesti Napló, 1934. május (85. évfolyam, 97–121. szám)

1934-05-01 / 97. szám

v Kedd PESTI NAPLÖ 1934 május 1 2 A N08UDUAS IRÓ VJ HKINVALKOTASA • EC videjÚ amerikai ES MAG vau KIADÁS SINCLAIR. LEWIS MŰVÉSZEK. KÖTVE 4>"60P£NcÓ ATHENAEt/M hogyan építi Ausztria a maga sorsát. De min­den erkölcsi és anyagi szolidaritásunk mellett is elsősorban nézők, sőt megfigyelők vagyunk ebben az utat kereső vívódásban, amelynek remélhetőleg első nyugvópontja az új osztrák alkotmány. Nézők vagyunk és megfigyelők, — de semmiesetre sem tanítványok, vagy után­zók. A magyar alkotmány hétszázéves épülete nem szorul új rendiségek, új tanácsok és tör­vényhozó testületek dekorációira. A magyar parlamentarizmus — ezt végre meg kell mon­dani — ma egészségesebb, mint volt bármikor • történeti fejlődése során. A magyar parla­ment színvonala, erkölcsi teljesítőképessége, folyton megújuló lendülete tartja a szellemi vérrokonságot a rákosi országgyűlések roman­tikábavesző múltjával, a pozsonyi diéták bátorságával s mindenekfelett tartja a rokon­ságot a népből született s a népben továbbfej­lődő örök alkotmányosság szellemével. Ennek az alkotmányosságnak rugalmassága, elpusz­títhatatlan életereje teszi feleslegessé Magyar­országon az új kísérleteket. És ha a hatvan­hétéves osztrák alkotmányosság meg is halt, az ezeresztendős magyar alkotmányosság halhatatlan ifjúsága tovább fog élni. Véres politikai vasárnap Franciaországban Párizs, április 30. Vasárnap több véres politikai tüntetés volt Franciaországban. A nantesi kerületben pót­választás volt. Sarret, a jobboldali nemzeti egy­ség pártjának jelölje győzött 8788 szavazattal a baloldali Bcrgery 8489 szavazata ellen. A két párt -hívei véres uccai harcokban csaptak össze. A bal­joldali tüntetők megostromolták a jobboldali párt főhadiszállását, a Grand Cerf szállodát, melyet csak kevésszámú rendőrség őrzött. A szállodában tartózkodó Franklin-Bouillon jobboldali politikus telefónon felhívta Bonnefoy-Sibour prefektust, aki Chiappe után egyideig Párizs rendőrfőnöke volt és éles hangon támadta meg, amiért nem kül­dött elég rendőrt az uccára. — Nem fogadok el öntől rendeleteket — vála­szolta Bonnafoy-Sibour. mire Franklin-Bouillon dühösen ígv kiáltott a kagylóba: — Önre ma éppen úgy ráfér a jótanács, mint február 6-ikán Párizsban. Végül mégis megérkezett a nagyobb rendőri készültség és szétverte a baloldali tüntetőket. A tüntetők később a jobboldali lanok épületei elé vonultak s beverték az ablakokat. Rouenben Mendes radikálispárti képviselő politikai gyűlésén volt véres verekedés. Körülbe­lül ezerfőnyi frontharcos szidalmazni kezdte a képviselőt, mire a radikális párt hivei összevere­kedtek a frontharcosokkal. A küzdelem két óra hosszat tartott. A képviselőt végül rendőröknek kellett kimenteniök a tömegből. Bergery veresége miatt,elmérgesedett az ellen­tét a radikális párt jobb- és bálszárnya között. Hír szerint a május 11 -iki országos értekezleten a balszárny szemére veti Herriotnak, hogy elszegő­dött a reakcióhoz. Nem lehetetlen, hogy Herriot miatt kettészakad a, radikális párt. Mi lesz a Saar-vidékkel? A Népszövetség hármas bizottságának római tárgyalása Róma, április­(A Pesti Napló római szerkesztőségétől.) Egy hete tanácskozik Kómában a Népszövet­ség Saar-bizottsága. A békeszerződés értelmében 1935-ben népszavazásnak kell dönteni: Német­országhoz csatlakozzon-e a Saar-vidék, vagy meg­maradjon a tizenhatéves francia megszállás alatt? Már most előrelátható, hogy a népszavazás a fran­cia megszállás csúfos végét fogja jelenteni, hiszen még a párizsi statisztikai hivatalnak is el kellett ismerni, hogy a Saar-vidék 823.000 lakosa közül 823.000 német és németül is beszél. A franciák te­hát minden erejükkel igyekeznek megakadályozni a népszavazást és a mai német belpolitikai hely­zetet akarják felhasználni, hogy az 1935-ös dön­tést elodázzák. A bizottság elnöke Aloisi meg­hatalmazott miniszter, tagjai pedig Cantillo ar­gentiniai és Lopez Olivan spanyol megbízottak. A francia taktikázás A bizottságnak eredetileg Madariaga spanyol főmegbizott. a legszélsőségesebben németellenes franciabarát lett volna tagja, azonban akadályoz­tatása miatt nem vehetett részt a tárgyalásokon és így a Népszövetség Lopez Olivant küldte he­lyébe- A németek fellélekzettek, de csakhamar ki­derült, hogy Lopez OUvan éppoly intranzigens németellenes, mint Madariaga és vakon követi a francia barátai által megadott utat. Francia­ország álláspontja szerint a népszavazást meg kell akadályozni, meTt: 1. Németország már nem tagja a Népszövet­ségnek, tehát egyoldalúan felbontotta minden nép­szövetségi kötelezettségét és lemondott minden jogáról, mely népszövetségi tagsága révén meg­illette volna. 2. Franciaországnak semmiféle garanciába sincs arranézve, hogy Németország a Saar-vidék kiürítése után teljesíteni fogja a békeszerződésben vállalt kötelezettségeit és aranyban ki fogja fi­zetni a jelenleg francia kezelésben lévő és Francia­ország által kisajátított szén- és vasbányák ér­tékét. 3. Franciaország az esetleges Németországhoz való csatlakozás után nem látja biztosítottnak a francia állampolgárok élet- é s vagyonbiztonságát. A német ellenvélemény és Itatásos rémhírek A német álláspont szerint teljesen közömbös, vájjon Németország tagja-e a Népszövetségnek, vagy sem; a Saar-vidék százszázalókig német ea így lakóit feltétlenül megilleti a jog, hogy leg­alább hovatartozóságukról szabadon döntse­nek és ne legyenek kénytelenek egy idegen állam megszálló csapatainak és egy négyszeres többség­ben idegen kormányzatnak uralma alatt élni. Az, hogy vájjon Németország teljesíteni fogja-e vál­lalt kötelezetségeit és kifizeti-e aranyban a szén­és vasbányák értékét, Németország szerint csak másodrendű kérdés és erről a népszavazás után kell tárgyalni, amikor a dolog már aktuálissá vált. Az élet- és vagyonbiztonság a német álláspont sze­rint Németországban ma százszázalékig megvan és így a francia okoskodás csak a népszavazás el­húzását célozza, de minden komoly alapot nél­külöz. A francia kormány a Saar-bizottság római ülé­sét arra is felhasználta, hogy a sajtóban megfelelő rémhírek lássanak napvilágot. így például a mult héten több francia lap vezetőhelyen közölte, hogy a Saar-vidék nemzeti szocialista vezére a német visszafoglalás első negyvennyolc órájára szabad fosztogatás engedélyezését kérte Hitlertől. Ezzel a »büntető expedícióval« akarta megjutalmaztatni a saarvidéki nemzeti szocialistákat- Hitler a lapok szerint »csak« huszonnégy órai fosztogatást enge­délyezett volna. Ilyen és ehez hasonló eszközökkel akarnak hatni nemcsak a saarvidéki németekre, hanem a bizottság tagjaira is. Németország—Franciaország 1:2 A bizottság összetétele neim valami nagyon kedvező a németekre. Mindhárom megbízott a la­tin csoporthoz tartozik és ez már magábanvéve igen komoly hendikepet jelent Németország szá­mára. Aloisi teljes pártatlanságát a németek is el­. ismerik, de nem is kétséges, hogy az évekig Pá­rizsban élt Cantilo és Lopez Olivan nem tartoznak Németország és különösen nem a Harmadik Biro­dalom barátai közé. Még ha Aloisi teljesen német­párti volna, akkor sem tehetne sokat é^ mint a bizottság tárgyalásairól kiszűrődött: nem is na­gyon tud tenni a másik két megbízott ellen. Fran­ciaország az egész népszavazási ügyet el akarja halasztatni. Ha ez nem sikerülne, akkor legalább azt akarja elérni, hogy a francia megszállósereg tartsa fenn a rendet a Saar-vidéken a szavazás alatt is és ne rendeljen a Népszövetség semleges — spanyol vagy olasz rendőrséget — a Saar-területre. A megállapodás értelmében Franciaországnak ehez nem volna joga- De a mai német kormányzat külpolitikai helyzete következtébeh könnyen meg­lehet, hogy a bizottság mégis a Saar-vidéken hagyja a francia katonaságot, amely így tagadha­tatlanul nyomást gyakorolhat a szavazás kimene­telére. Legjobb eseten erkölcsi nyomást. A bizott­ság elhatározása és' javaslata ugyan még nem volna döntő, hiszen a Saar-kérdésben végered­ményben a Népszövetség plenáris iilése dönt. de aki ismerj, a praLmen tar izmus és különösen, a nép­szövetségi parlamentarizmus szerkezetét, bizonyog lehet benne: legfeljebb csekély módosításokkal el fogják fogadni a bizottság javaslatát. Rómában meg nem szövegezi meg a bizottság végleges dön­tését. hanem május 7-én, a népszövetségi ülés előtti napokban Genfben állapodik meg a végleges javas­latról. Bizonyos, hogy ezen a javaslaton fog múlni: eláshatja-e Németország és Franciaország legalább egyidőre a csatabárdot, eltűnik-e a német-francia ellentétek egyik legfőbb okozója, vagy továbbra is cérnaszálon függ-e majd a hely­zet a Eajnántúlon. Barcs Imre BaKos Mérné szül. Epstein Emilia a maga valamint gyermekei: László és Margit, továbbá veje: Sauerteig HenriK, unokája: GyurKó és kiterjedt rokonsága nevében fájdalommal tudatja, hogy a legodaadóbb íérj, a legjobb apa és a rajongásig szerető nagyapa Bakos Mór KeresKedelmi tanácsos, a BaKofen Mór arany«, ezüstárugyár tulajdonosa, aranyművesmester, a Budapesti Aranyműves Ipartestület eJnöKe, a NemesfémiparosoK, KeresKedőK és OrásoK Országos SzövetségéneK társelnöKe, a Budapesti Nemesfém és DrágaKScsarnoK igazgatóságának tagja április hó 29-én, 64 éves korában, boldog házassá­gának 34-ik évében, hosszú szenvedés után elhunyt Feledhetetlen drága halottunk földi marad­ványait május hó 1-én délután 4 órakor helyez­zük a rákoskeresztúri izraelita temető halottas­házából örök nyugalomra. RészvétlátogatásoK mellőzését KérjüK. A Budapesti Arany-, Ezüstműves, Ékszerész, Aranyverő, Úratokkészítő Ipartestület elöljáró­sága mély fájdalommal jelenti, hogy felédhe­tetlen rezére BaKos Mór úr aranymüvesmester, ipartestületi elnök, kereskedelmi tanácsos stb. április hó 29-én hossz! szenvedés után elhúnyt. Több mint egy évtizeden át volt küzdel­meinkben vezérünk, mindannyiunk atyai barát­ja, kinek jósága, szakmája iránti hűsége örökké példaadó lesz számunkra. Földi maradványait május hó 1-én délután 4 órakor helyezzük a rákoskeresztúri irr. temetőben örök nyugalomra. Emlékétörökké megőrizzük! A NemesfémiparosoK, KeresKedőK és OrásoK Országos Szövetsége, a Budapesti Nemesfém» és DrágaKScsarnoK elnöKsége, igazgatósága úgy a maga, mint testületeik minden tagja nevében fájdalommal jelentik BaKos Mór ár aranymüvesmester, KeresKedelmi tanácsos, a Szövetség társelnöKéneK, a DrágaKScsarnoK igazgatósági tagjánaK elhunytát Negyen éven át dolgozott mint mester új iparágak megteremtésével a szakma felvirágoz­tatásán, két évdizeden át munkálkodott a szak­mai közélet fejlesztésén példaadó önzetlenség­gel, puritán becsületességgel, mindannyiunk oda­adó, hűséges barátjaként Felejthetetlen halottunkat május hó 1-én, délután 4 órakor kísérjük a rákoskeresztúri temető halottasházából utolsó útjára. EmléKe KözöttünK örökké élni fog! j

Next

/
Thumbnails
Contents