Pesti Napló, 1934. május (85. évfolyam, 97–121. szám)

1934-05-01 / 97. szám

v Kedd PESTI NAPLÓ 1934 május 1­3 Ma hirdetik ki az új osztrák alkotmányt Az osztrák parlament hétfőn tartotta utolsó ülését, amelyen megszavazták az új alkotmányt „Ausztria parlamentarizmusa véget ért" Bécs, április 30. Az osztrák parlament hétfőn tartotta utolsó ülését. A Nemzeti Tanácsnak nevezett alsóház már csak azért ült ös­sze, hogy megszavazza az új alkot­mányt. A karzatok zsúfolásig­ megteltek tíz órára, amikor az ülés kezdődött- Hiányoztak a teremből a szociáldemokrata képviselők, akiket a kormány megfosztott mandátumuktól. Dr. Ramek, a kor­mány által megbízott elnök, délelőtt féltizenegy órakor bejelentette, hogy az 1933 . március 15-én felfüggesztett ülést újból megnyitja. Nagynémet tiltakozás Az első szónok dr. Hamvai, a nagynémetek képviselője volt­ Kijelentette, hogy a mai ülés összehívása házszabály- és alkotmányellenes. Az alkotmány szerint csak a Ház valamennyi tagjá­nak jelenlétében hozhatnak határozatot. Ramek elnök ezzel szemben megállapította, hogy az ülést a szövetségi kormány rendelete alapján hívták össze, ez a rendelet jogilag hatályba lépett és kötelező. Az ülést ezután bere­kesztette és a legközelebbi ülést tizenegy órára hívta össze. , , Tizenegy órakor a nemzeti tanács újabb ülésre gyűlt össze. Ramek közölte, hogy a kormány 151 szükségrendeletet terjeszt a Ház elé, köztük az új alkotmányról szóló törvényt. Megint Hampel dr. emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy minden rendelet, melyet a háborús gazdálkodás felhatal­mazási törvénye alapján bocsátott ki a kormány, alkotmányellenes. Élesen állást foglalt az ellen, hogy a nemzetgyűlés alkotmányellenesen össze­hívott ülése határozatot hozzon egy olyan rende­let ügyében, mely teljesen megváltoztatja az al­kotmányt. Még szabályosan összehívott ülés sem vehetett volna tudomásul az alkotmánynak ellent­mondó szükségrendeleteket. Ramek hivatkozott arra­, hogy az alkotmány­­jogi bizottság nem emelt kifogást a rendeletek ellen. Ezután javasolta, hogy a beterjesztett ren­­deleteket tűzzék az ülés napirendjére és azonnal tárgyalják la Előterjesztését a két megjelent nagyném­et képviselő kivételével a Ház meg­szavazta. . . Ezután Linsawr keresztényszocialista képvi­selő, mint az alkotmányjogi bizottság előadója is­mertette a­z új alkotmányt, melynek elfogadását ajánlotta a parlamentnek. Az ismertetés után a nagyném­et párt elnöke, Poppa emelkedett szólásra. Poppá, akiről isme­retes, hogy nagyon rokonszenvez a nemzeti szo­cialista mozgalommal, így kezdte beszédét: — A nemzeti blokkba tömörült nagynémet párt nevében ünnepélyesen tiltakozom a jelenlegi kormányzat ellen, mely több, mint egy év óta az alkotmányon kívül helyezte magát. Tiltakozom a mérhetetlen üldözések, az emberiség elvének meg­sértése, az internálótáborok,­ a denunciációk és a­spiclirendszer meghonosítása ellen. Pártom nevé­ben tiltakozom a mai parlamenti ülés ellen, mely az alkotmány megszegését jelenti. A mai parla­menti ülést alkotmányellenesen hívták össze és összetétele is teljesen törvénytelen. Kijelentette ezután, hogy a mai ülés határo­zatai nem törvények, hanem csupán a keresztény­szocialista párt párthatározatai. A konkordátum, melyet a kormány a mai ülés elé terjeszt, szintén nem tekinthető érvényes szerződésnek. Erre figyel­mezteti a Vatikánt is erről a helyről. Kijelenti,­­hogy Ausztria nemzeti érzelmű lakossága is köve­teli a tekintély elvére épített államot, de az igaz­ság, nem pedig az erőszak alapján. Ma az a hely­zet, hogy egy­­ kisebbség vett erőszakot a nemzet óriási többségén. —_ Ezért indítványozom, hogy az alkotmány megváltoztatását ne a mai parlament, hanem nyílt szavazás döntse el- Utolsó órában appellálok a köztársaság elnökéhez, hogy tagadja meg hozzá­járulását. Végül a Németországgal való együttműködés szükségességét hirdette. „Az osztrák parlamentarizmus vége" A nagynémet szónok után a keresztényszocia­lista párt szónoka, Aigner képviselő fejtette ki a kormányzópártok állásfoglalását. Elítélte a szo­ciáldemokraták működését, majd Dollfussra mu­tatva így szólt: — Ezzel szemben a mi képviselőnk, Dollfuss kancellár, élete kockáztatásával szállt síkra elveiért. A keresztényszocialisták erre percekig tartó talpviharban törtek ki. A karzat közönsége is tap­solt. A szónok ezután arról beszélt, hogy Ausztria nem enged a katolicizmusból és hagyományaiból. Ausztria parlamentarizmusa végetért, óriási telj­hatalmat kapnak azok, akik ma a boldogulás út­jára vezetik a nemzetet. Most ismét Linsauer, az alkotmányjogi bizott­ság előadója, lépett az emelvényre: — Van egy Führerünk, — mondta Dollfusra mutatva — aki életét kockára téve vezeti a nemze­tet a boldogulás felé-Ezután szavazásra került a sor. Hampel kéré­sére az elnök először megszámolta a jelenlevő­ket. Megállapította, hogy 78 képviselő van jelen. Feltette a kérdést: elfogadják-e az alkotmány megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot?. A képviselők Foppa és Hampel kivételével megsza­vazták az új alkotmányt. A két nagynémet kép­viselő szót kért, de erre már nem kaptak enge­délyt. — Tiltakozunk a szavazás módja ellen, — kiáltotta az elnök felé Hampel, majd Foppával együtt elhagyta az üléstermet. Ezután a bent­maradottak háromszor egymásután újra megsza­vazták a­z alkotmányt. Ramek elnök végül Isten áldását kérte az új Ausztriára és ezzel az osztrák parlamentarizmus végét jelentő ülés 12 óra 16 perckor végetért. A szövetségtanács ülése Délután 2 órakor a szövetségtanácsnak neve­zett felsőház ült össze. A karzatbon számos detek­tív foglalt helyet. A szövetségtanács 50 tagja közül 10 szociáldemokratának megsemmisítették a man­dátumát. A megmaradt 40 közül 36 jelent meg, többnyire Heimwehr-ruhában. Amikor Dollfuss belépett a terembe, a megjelentek felállással üd­vözölték. Hemala elnök nyitotta meg az ülést. Be­jelentette, hogy a kormány új alkotmánytervezet­­et bocsát a szövetségtanács elé. Nyomban felfüg­gesztette az ülést, a szünet alatt megalakult az alkotmányjogi bizottság, amely az új alkotmány­tervezet fölött tanácskozott. Negyed négykor is­mét összeült az ülés. A bizottság előadója bejelent­tette, hogy nincs kifogása az új alkotmány élet­beléptetése ellen. A Landbund nevében Felsinger szövetségtanácsos nyilatkozatot olvasott fel, mely­ben a párt tiltakozott az új alkotmány életbelép­tetése ellen. A nyilatkozat felolvasása után eltá­vozott a teremből, mire a megmaradottak egy­hangúlag megszavazták az új alkotmányt. Ezután Hernal rövid beszéddel berekesztette a szövetségi tanács utolsó ülését. Beszédét a kö­vetkező szavakkal fejezte be:­­ — Eltemettük november 12-ike Ausztriáját. Éljen a szabad Ausztria, amely a szociális igaz­ság alapján épül fel. Éljen a jövő német Ausztriai Kedden, május 1-én, ünnepélyesen proklamálja az osztrák kormány az új alkotmányt. A gyáripar fejlesztése — út az aktív fizetési mérleg felé • (Saját tudósítónktól.) Pénteken nyílik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár, amely elé nagy vá­rakozással tekint az egész ma­gyar gazdasági élet. Különösen a gyáripar terményeinek bemutatá­sát várják nagy érdeklődéssel, hi­­szen a magyar gyáripar az utóbbi években rohamlépésekben fejlő­dött. A jelek szerint a magyar gyáripar olyan produktu­mokkal vonul fel a Vásáron, amelyek hirdetői lesznek a magyar ipar életrevalóságának. A gyáriparra a Vásáron váró szerepről Chorin Ferenc, a GyOSz elnöke a következőket mondta: — Magyarország, mint majdnem minden ag­rárállam, passzív fizetési mérleggel dolgozik. Év­ről évre mindig újabb kölcsönökkel, tehát eladó­­sodással tudtuk csak egyensúlyban tartani fize­tési mérlegünket. Ezért szükséges a gyáripar fej-­ lesztése, mert folyton fejlődő ipari exportunk út­ján megjavíthatjuk külkereskedelmi és fizetési mérlegünket. Ez az útja annak, hogy a kölcsönök után futó, a külföldből függő államból, önerejéből élő és gyarapodó, boldog országgá alakuljunk át.­­ Szükség van azonban a gyáripar fejleszté­sére azért is, mert ennek eredményeként a küzdő mezőgazdaság biztos és vásárlóerős városi fo­­gyasztótömegekre támaszkodhat. Bízom abban, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár olyan de­monstrációja lesz a magyar gyáripar fejlődésé­nek, amelynek kedvező eredménye minden vonal­­on érezteti majd a hatását. Chorin Ferenc A sajtódömping ügye a képviselőházban (Saját tudósítónktól.) A dömpingsajtó kérdése, amelyben szombat­on állást foglalt a Magyar Új­ságírók Egyesülete, nem marad kizárólag a ma­gyar sajtó és a magyar újságírók ügye, máris széles hullámokat vetett az egész közéletben és hamarosan ütköző pontjává lesz a politikai élet­nek is. Értesülésünk sz­erint a képviselőház keddi ülésén több szónok fog a kormány sajtódömping­jével foglalkozni. Csilléry András, Milotay Ist­ván, Bródy Ernő, Rakovszky Tibor és őrgróf Pal­lavicini György lesznek a­­költségvetési vita hol­napi szónokai és valamennyien állást foglalnak azzal a sajtópolitikával szemben, amely dömping­áron dobja a piacra a szubvencionált újságot. Az ellenzéki pártok állásfoglalása ebben a kérdésben nem új. A kisgazdapárt részéről Eck­hardt Tibor már hónapokkal ezelőtt rámutatott a dömpingsajtó súlyos veszedelmeire és a nemzeti szabadelvű párt és a szociáldemokraták is nem egyszer tették szóvá a sajtódömpinget. Az ellen­zéki pártok nemcsak sajtókérdésnek tartják az új­ságdömpinget, hanem rendkívüli fontos gazda­sági, politikai és erkölcsi problémát is látnak ab­ban a politikában, amely az adózók pénzét arra használja fel, hogy végzetes csapással fenyegesse a magánvállalkozást. Az ellenzéken az a meggyő­ződés alakult ki, hogy ebben a kérdésben engesz­telhetetlen harcot kell indítani. Politikai körökben egyébként s­ok szó esett arról is, hogy a 1932—33. évi zárszámadás szerint a sajtóalapot jelentékenyen túllépte a kormány. A dömpingáron árusított kormánylap 1933 elején indult meg. Nyilvánvaló tehát az a feltevés, hogy a sajtóalapot azért kellett túllépni, hogy a döm­pingújság előrelátható deficitjét fedezzék. Matcwalliörts.

Next