Pesti Napló, 1934. június (85. évfolyam, 122–145. szám)
1934-06-02 / 122. szám
Szombat PESTI NAPLÓ 1934 június 23 A kormányzó Borvendég Ferencet kinevezte Budapest főpolgármesterévé Huszár Aladár az OTI elnöke lesz (Saját tudósítónktól.) A fővárosnál hivatalosan is megtörtént a rendszerváltozás. A Magyar Távirati Iroda pénteken délután a következő két hivatalos kommünikét adta ki: A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésére dr. Huszár Aladárt, Budapest székesfőváros főpolgármesterét ettől az állásától saját kérelmére felmentette és egyúttal megengedte, hogy részére odaadó és buzgó szolgálatáért újólagos elismerését tudtul adják. A kormányzó a belügyminiszter előterjesztésért Borvendég Ferencet, Budapest székesfőváros alpolgármesterét Budapest székesfőváros főpolgármesterévé kinevezte. Az új főpolgármester Borvendég Ferenc az első főpolgármester, akit nem választottak, hanem akit a kormányzó az új fővárosi törvény alapján emelt a díszes méltóságba. Borvendég Ferenc nem új ember a fővárosnál, egész életét a főváros szolgálatában töltötte el. 1876 november 17-én született. Szülei egyáltalában nem voltak gazdagok és nem igen tudtak segíteni tanulmányai elvégzésében. Már a középiskolában a maga munkájára volt utalva, vidékről került fel a fiatal diák és erősen küzdött a megélhetésért. »Hamarább ismertem meg a küzdő életet, mint sok más ifjú — írja önéletrajzában —, de hamarább szereztem meg az edzettséget, a rugékonyságot, az élet változó viszonyaival, sokszor ridegségével szemben. Ez a korai kapcsolat a komoly élettel már korán elsegített azoknak a tanulságoknak megszerzéséhez, azoknak az életelveknek a kialakulásához, amelyek egész eddigi pályámon megtartottak a józan mérséklet medrében, amelyek által eljutottam a dolgoknak és körülményeknek tárgyilagos mérlegeléséhez. A szerzett emberismeret megóvott a csalóka illúzióktól, sok tévedéstől.« Budapesten a református gimnáziumban tette le az érettségit. A gimnázium igazgatója annyira megszerette, hogy besegítette a székesfővároshoz. 1897-ben került a városi adminisztrációba. A milleniumi kiállítás után nagy lendületet vett a magyar főváros. A fiatalember együtt fejlődött a várossal. Először a gazdasági hivatalban dolgozott, majd a kerületi közigazgatáshoz került és így az adminisztráció minden ágát megismerte. 1907-ben került vissza a központba, a középítési ügyosztályban kapott megfelelő munkakört. Ebbe a hivatalba tartoztak annak idején a vízvezetéki, gázvilágítási és áramszolgáltatási ügyek. Borvendég ekkor kezdte tanulmányozni az üzemi kérdést, az üzemek fejlődése végigkísérte egész pályáján. A nagy útépítési és útburkolási program megvalósítása sok lehetőséget adott képességei kifejlesztésére. 1913-ban mint tanácsjegyzőt kinevezték a vízvezetéki és világítási ügyosztályba és mint az ügyosztályvezető állandó helyettese, a három üzem ellenőrzését vállalta A háború nehézségeit is sikerült leküzdenie, 1922-ben pedig néhai Sallay Árpád tanácsnok halála után hivatalosan is átvette a vízvezetéki és világítási ügyosztály vezetését. Eleinte mint főjegyző, majd mint helyettes tanácsnok, 1923 októberében pedig mint tanácsnok igazgatta ezt a fontos ügyosztályt. A háború után mindent megtett az üzemek zavaros ügyeinek megoldására és a fővárosi üzemek fejlődése nevéhez fűződik. 1931 március 1-ikén Budapest alpolgármestere lett. Azóta főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozik. Budapest pénzügyi irányítása az utolsó években elsősorban az ő munkája. A Pesti Napló már napokkal ezelőtt megírta, hogy főpolgármesterré való kinevezése befejezett tény. A kormányzó 1931 június 1-én nevezte ki díszes méltóságába. Borvendég és Sipőcz tanácskozása Pénteken délután Borvendég Ferenc főpolgármester Sipőcz Jenő polgármester társaságában jelent meg a belügyminiszternél. Előzően Borvendég és Sipőcz hosszasan tárgyaltak egymással és ennek kapcsán elterjedt annak a híre, hoy Sipőcz polgármester feltétlenül megtartja állását. A főpolgármester és a polgármester a további együttműködés részleteit beszélték meg egymással. Huszár Aladár távozó főpolgármester szintén a Városházán volt. Először Sipőcz polgármesternél akart búcsúlátogatást tenni, de a polgármesternél éppen tanácskozás volt, erre átment Liber alpolgármesterhez, akivel azután együtt jelent meg Sipőcz polgármesternél. A Városházán természetesen megkezdődtek a kombinációk. Megüresedett az egyik alpolgármesteri állás, amelyért nagy tülekedés folyik. Változatlanul három jelölt neve van forgalomban: Lamotte Károly, Szendy Károly és Szemethy Károly között fog eldőlni a harc. A pártok elsősorban Lamotte Károlyt támogatják, de nagyon sok híve van Szendynek is, de az sincs kizárva, hogy az új főpolgármester a behelyettesítés fegyveréhez fog nyúlni. Legvalószínűbbnek találják azt a megoldást, hogy Lamotte lesz az alpolgármester és ebben az esetben a pénzügyi tanácsnoki pozíció üresedik meg. Huszár Aladár az OTI elnöke lesz Az kétségtelen, hogy a miniszterelnök felajánlotta Huszár Aladárnak az OTI elnöki pozícióját. Huszár Aladár eddig még nem nyilatkozott, hogy a díszes pozíciót elfoglalja, annál kévébé akart dönteni, mert hiszen Huszár Károly e pillanatban még a Társadalombiztosító élén áll. Huszár Aladárt megnyugtatták, hogy Huszár Károly távozása befejezett tény és a távozó főpolgármester barátai azt javasolják, hogy fogadja el a miniszterelnök ajánlatát. Huszár Aladárnak ez azért volna jó megoldás, mert továbbra is a fővárosnál maradna. Az OTI elnöke ugyanis hivatalból a törvényhatósági bizottság tagja és ezenkívül ugyancsak hivatalból helyet foglal a felsőházban is. Nem lesz álláshalmozó a fővárosnál A fővárosi elnöki ügyosztály már régebben feldolgozta az összes alkalmazottak adatait. Az álláshalmozásokat feltétlenül megszüntetik. Eddig az volt az álláspont, hogy nem tekinthető álláshalmozónak az, akinek nyugdíjából, vagy több állásból származó jövedelme havi 300, 600, illetve 900 pengőt meg nem haladja. A fővárosnál alig van olyan tisztviselő, akinek jövedelme ezeken az összegeken felül lenne és így nem volna álláshalmozó. Most megváltozott a helyzet és 200, 400, illetve 600 pengőben akarják maximálni a jövedelmi értékhatárokat. Ennek alapján több álláshalmozót el fognak bocsátani. A Tabán terveit újra előveszik Annak idején Borvendég Ferenc még alpolgármester korában forszírozta a Tabán újjáépítését A terveket el is készítették, de ezek a különféle bizottságokban megakadtak. Úgy látszik, most újra előveszik a Tabán ügyét. A városrendezési szakbizottságot június 10-ikére összehívták. Még ebben a hónapban közgyűlés elé akarják vinni a Tabán felépítésének kérdését, ki akarják sürgetni a Közmunka Tanács jóváhagyását s még a nyár folyamán meg akarják indítani a nagyarányú földrendezési munkákat. Borvendég Ferenc Miskolcra utazom autóval szombat délután 3 órakor. Néhány utast magammal vinnék személyenként . 7.—ért Vissza Miskolcról szombat este 9 órakor jövök Budapestre, amikor Miskolcon ven- nék fel útitársakat Jelentkezés Budapesten AZ EST utazási irodájában, Miskolcon a Miskolci Könyvnyomda Rt.-nál 223 egykés község van Magyarországon — állapította meg Győrött Kenéz Béla A fehér ember fogy, a színes szaporodik, a francia fogy, a német szaporodik (Saját tudósítónktól.) Úrnapján zsúfolásig töltötte a győri városháza dísztermét az előkelő közönség, mely részben Budapestről érkezett a Magyar Statisztikai Társaság ünnepi ülésére. Megjelent az ülésen, melyen a miniszterelnököt Bencs Zoltán miniszteri tanácsos képviselte, Breyer István győri püspök, Thirring Gusztáv, a fővárosi statisztikai hivatal ny. igazgatója, Kováts Alajos h. államtitkár. Laky Dezső egyetemi tanár, a Tudományos Akadémia képviselője, Ilgyefalvi I. Lajos, Konkoly-Thege Gyula és még sokan mások. Bud János megnyitó szavai után Szauter Ferenc győri polgármester üdvözölte a vendégeket, majd Kenéz Béla elnök tartotta meg előadását Népesedési kérdések címmel, melynek során arra a következtetésre jutott, hogy a népszaporodás irányát nem annyira gazdasági tényezők, mint egyéni okok szabják meg. Míg a 19. században a népesség megháromszorozódott, — mondotta Kenéz Béla — addig mostanában a születési arányszám visszaesett, ezer lélekre évenként 16—20 születés esik. — Franciaország szaporodása. — folytatta Kenéz — akárcsak Belgiumé, megállott s népessége 1960 ban kétmillióval kevesebb lesz, míg Németország éppen 1960-ban éri el népesedése tetőfokát, Anglia pedig tíz évvel előbb. Ha változás nem történik, a dolgok mai menete szerint 1960-ban a szláv államok lakossága éri el Európa abszolút többségét. A fehér fajok népesedési adatait tekintve, az európai 16—20 ezrelékkel szemben Japánban 33, Indiában 37, Egyiptomban 44 ezrelék a születési arányszám. A magyar születési arányszám az 1930. évi 31 ezrelékről 21,6 ezrelékre esett s míg Nagy-Magyarországon 1900-ban 1000 házasságból 217 törvényes gyermek született, a trianoni Magyarországon 1920-ban 188, 1930-ban 135, vagyis tíz év alatt 28 százalékos csökkenést értünk meg. A magyar házasságok majdnem, 18 százaléka meddő, csak 25 százaléka olyan, melyből két gyermek születik. Az országban 223 úgynevezett egyke-község van s a, fogyólakosságú községek egész sorával találkoztunk. Bár ezzel szemben négyszer ennyi községben haladja meg a születési arányszám a 30 százalékos, fel kel vennünk a küzdelmet az egyke ellen s meg kell szüntetnünk okait, mert ezen fordul meg a magyarság jövője. SÜMft Növényklinikára növényeit rabizza a ! Szobanövények szakszerű, gondos ápolását vállalom. Erkélyek díszítését, sírok kiültetését ízlésesen rendezem. I., Németvölgyi út 10. Telefon 54-4-47. Hívásra házhoz jövök. Kertészet Somlói út 8 Hárommilliárd a francia fegyverkezés fokozására Párizs, június 1-A kamara pénzügyi bizottságának csütörtöki ülésén több mint 3 milliárd frankot szavaztak meg a fegyverkezés fokozására. Ebből az összegből Franciaország északi és keleti határvédelmét, valamint légi haderejét építi ki és új hadikikötőket is létesítenek. Pétain tábornagy, hadügyminiszter nagy beszédben ismertette a javaslatot. — A 3100 milliós befektetés feltétlenül szükséges, — mondotta — mert a kormánynak hiteles értesülései vannak, hogy Németország minden erejét megfeszítve fegyverkezik. A honvédelem minisztériumaiban részletes jelentések vannak arról, hogy milyen nagy hadikészülődéseket tesz Németország, tehát minden hazaszerető francia gondoljon erre és eszerint cselekedjék. A képviselőház péntek délelőtti ülésén 420 szavazattal 125 szavazat ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. A bizalmi szavazásra Albertin szocialista képviselő interpellációja adott alkalmat. Albertin ugyanis kifogásolta, hogy a kormány büntető intézkedéseket alkalmazott több pénzügyőr és adótiszt ellen, akik részt vettek a február 12-i és április 16-i marseillei tüntetésekben. A kormány erre napirendi javaslatot terjesztett elő a közigazgatási személyzet fegyelmének és rendjének fentartása érdekében és ezzel kapcsolatban felvetette a bizalmi kérdést. Germain-Martin pénzügyminiszter, aki a vitában a kormány részéről felszólalt, kijelentette, hogy a kormány nem nézheti összetett kézzel azt, hogy a köztársasági gondolat elmerüljön a zűrzavarba és fegyelmezetlenségbe.