Pesti Napló, 1934. június (85. évfolyam, 122–145. szám)
1934-06-24 / 141. szám
r Vasárnap Hozza e£ anyagoi Készítek méret szerint inget, blúzt, vizsamát fehér nemű Erzsébet korát 29. Rovat Orfeum mellett ^»v PESTI NAPLÓ 1934 június 24 15 k Hogyan túrták ki Mahler Gusztávot a budapesti Operaházból? Ludwig Kárpáth érdekes visszaemlékezései (Saját tudósítónkról) Érdekes német könyvjelenik meg a napokban. A német könyv szerzője magyar: Ludwig Kárpáth, a Bécsben élő híres zeneesztéta. •»Begegnung mit dem Genius« (Találkozás a géniusszal) ez a címe a kötetnek, mely a bécsi Fiba-Verlag kiadásában jelent meg. Kárpáth az érdekes könyvben beszámol híres zeneszerzőkkel való találkozásairól. Brahms, Gustav Mahler, Hans Richter, Max Reger, Puccini, Mascagni, Leoncavallo, Lehár Ferenc és mások a hősei a könyvnek. Ismeretlen Wagner-reminiszcenciákat is elmond a szerző. Magyar szempontból a legérdekesebb a könyv első fejezete, mely Mahler budapesti működéséről szól. Ebből a fejezetből valók az alábbi szemelvények: — 1888 szeptember 30-án délután történt. Vasárnap volt. Hosszabb sétáról tértem vissza és elmentem a Magyar Királyi Operaház előtt... Megálltam a színészbejárónál és valami felvilágosítást kértem a portástól. Ekkor megpillantottam egy simára borotvált kis emberkét, aki anélkül, hogy bárkit is megkérdezett volna, gyors léptekkel belépett a portásfülkébe és azután felszaladt a lépcsőn az igazgatói irodába. —• Ez az új igazgató. — jegyezte meg a hórihorgas portás. — Micsoda? Új igazgató van. Hiszen erről senki nem tud. Az Operának megvan még a régi érdemes igazgatója, Erkel Sándor, ő már nincs a hivatalában! — Nem tudok semmi közelebbit, — válaszolta a portás — nekem mindössze annyit mondtak, hogy ezt az urat, aki már délelőtt is itt volt, engedjem be, mert ő az új igazgató. — Hogy hívják? — Mahler Gusztáv, — felelte a portás. Most hallottam először életemben ezt a nevet. A fiatalember után ítélve nem akartam elhinni, hogy ő a Királyi Operaház igazgatója. Mindamellett besiettem egy ismerős lap szerkesztőségébe és beszámoltam arról, amit hallottam. A lapok akkor még hétfőn is megjelentek, úgyhogy hamarosan bővebbet is megtudtam Mahlerről. A lap ugyanis, ahová a hírt megvittem, — Mahler szerződtetéséről csak két nap múlva szándékoztak hivatalos jelentést kiadni — sürgősen információkat szerzett mértékadó helyről és másnap reggel már olvashattam, hogy Erkel Sándor, akinek állása már régebben megrendült, visszalépett az igazgatóságtól és helyébe a 28 éves Mahler Gusztávot nevezték ki a Királyi Opera igazgatójává, aki legutóbb Nikisch Artúr mellett mint második karmester működött Lipcsében. Negyvenhat évvel ezelőtt így láttam meg először Mahler Gusztávot. Szerződtetésének híre bombaként hatott az egész városban annál is inkább, mert neve teljesen ismeretlen volt. Nyomban meginterjúolták és miután az igazgatói irodából is naponta mentek ki a kommünikék, néhány nap múlva már közkézen forgott a neve. . . . Mahler kötelezte magát, hogy hamarosan megtanul magyarul. Ez a kötelezettsége papiroson maradt meg. Sürgősen megvalósította azonban egy másik kötelezettségét, melyet magára vállalt: magyarul éneklő együttest teremtett a budapesti Operában, amilyen addig még nem volt. A tagok nagy része magyarul énekelt ugyan, a jól fizetett primadonnák és tenoristák viszont, akiket mindig külföldről hozattak, olaszul, esetleg franciául énekeltek, németül soha, mert ez a nyelv politikai okokból gyűlölt volt (ma már nem az). Magyarul egyáltalában nem énekeltek, pedig a magyar állam szép pénzeket fizetett, ha egy híres énekes szíves volt egyik, vagy másik szerepét magyarul betanulni... A vegyesnyelvű éneklést Mahler rákfenének tartotta és ezért nem törődött a világhírességekkel és ismeretlen magyar énekestehetségeket fedezett fel. Nem kis feladatot vállalt magára. Richard Wagnert akkor Budapesten csak első korszakából való művei képviselték. A Nibelungen-gyűrűt nem ismerték. Mahler a fejébe vette, hogy a tajna kincseivel és alValkirir-rel kezdi meg működését. Megdöbbentően rövid idő alatt, három hónapon belül valósította meg tervét. Október 1-től kezdve, amikor elfoglalta az igazgatói állást, valóságos dühvel vetette magát a munkára, tevékenységi körének semilyen vonatkozását sem hanyagolta el, szinte lélekszakadva dolgozott kora reggeltől késő estig. A városban híre ment, hogy minden formaság nélkül bárkit meghallgat, aki nála jelentkezik és onnan veszi az értékeket, ahol találja. Beniczky kormánybiztos teljesen szabadkezet adott neki, úgyhogy tetszése szerint gazdálkodhatott az intézmény javára. Most elmondom, hogyan kerültem vele kapcsolatba. Miután minden további nélkül be lehetett hozzá jutni, egy héttel a hivatalbalépése után bejelentettem magamat nála. Nyomban bebocsátottak. Mahler a szavakkal fogadott: — Énekelni akar valamit. — Igenis, igazgató úr — válaszoltam és nyomban rákezdtem. — »E szent csarnokokban« — mondtam és öntudatosan hozzátettem — a »Varázsfuvolából«. Ha szabadna kérném Es-durban és nem E-durban. — Szóval egy fél hanggal mélyebben, — mondta mosolyogva Mahler és nyomban a zongorához ült. Az ária közepén néhány taktusra abbahagyta a játékot és villámló szemmel méregetett vég-g szemüvege mögül. Aztán tovább kísért. Amikor, erős bassz-baritonom teljes mélységét csillogtatva mély Ésszel abbahagytam az éneket, Mahler felugrott a székéről és így szólt: — Szerződtetem. Félórával később már a zsbémben volt a szerződés és a remete szerepe a f Bűvös vadászatból, melyben négy hét múlva kellett fellépnem. A Királyi Operaháznak akkor kis fiókszínháza volt a budai Várban. Várszínháznak hívták, kétszer-háromszor egy héten tartottak benne előadásokat, részben azért, hogy a távoli budai lakók is hallhassanak operákat, részben pedig azért, hogy a fiatal művészeket itt kipróbálják. Egészen kis színház volt, alig ötszázüléses nézőtérrel. Velem együtt még három noviciust avattak. Természetesen nagyon izgatott voltam és izgalmaimat még csak fokozta, hogy a remete csak az opera végefelé lépett színpadra. Az első bal földszinti páholyban, melyet kinyújtott kézzel majdnem el lehetett érni a színpadról, Mahler ült. Önkéntelenül is őt figyeltem. Rendkívül ideges lettem, mert két kezére támasztotta fejét és folyton grimaszokat vágott, általános szokása szerint. Én úgyszólván csecsemőkoromtól kezdve muzikális voltam, de a grimaszoktól olyan zavarba jöttem, hogy eltévesztettem a taktust és Erkel karmesternek csak nagy fáradsággal sikerült helyrelendítenie énekeimet. Tudtam, hogy sorsom megpecsételődött. Ebben nem is csalódtam. Másnap délelőtt Mahler aláírásával levelet kaptam, mely értesített, hogy szerződésem érvénytelen. Ezzel véget is ért színipályám. Huszonkétéves voltam. Bántott ugyan a dolog, de fiatalos könnyedséggel napirendre tértem a katasztrófa fölött és visszatértem első szerelmemhez, az újságíráshoz, melyhez mindmáig hű maradtam. ... Mahler két és fél évig működött a budapesti Operánál. Kezdetben agyba-főbe dicsérték, később azonban eleinte óvatosan, majd egyre hevesebben kezdték támadni, úgyhogy elvesztette munkakedvét. Amikor Beniczky kormánybiztos lemondott és gróf Zichy Gézát, a félkarú zongoraművészt és zeneszerzőt nevezték ki intendánsnak, vége lett Mahler uralmának is. A zenegróf, aki a magyar főnemességhez tartozott, azt hitte magáról, hogy alkalmas az Opera személyes vezetésére és ezért nagy buzgalommal fogott hozzá, hogy az alájarendelt igazgató életét elkeserítse... Az erőszak politikáját követte, melyhez Mahler egyáltalán nem szokott hozzá Az Opera egy ősi alapszabályát akarta megváltoztatni gróf Zichy: megnyirbálta az igazgató jogait és önhatalmúig kiterjesztene kötelességeit. Mahler tudta, hogy gróf Zichy ki akara túrni az Operából és ezért csöndben, más állás után kezdett nézni. Hamarosan szinte az ölébe pottyant az új állás Neve akkor már ismertté vált és Pollini udvari tanácsos, a hamburgi városi színház vezetője évi K.OCO márka tekintélyes jövedelemmel hat évre szerződtette. Mahler óvakodott attól, hogy a titokban kötött szerződést bárkinek is elmondja, annál is inkább, mert egyáltalában nem akarta teljesíteni az intendáns forró vágyát, hogy tudniillik minden kártérítés nélkül eltűnjön Budapestről. Közölte gróf Zichivel, hogy hajlandó állásáról lemondani, ha megfelelő kártérítési összeggel felbontják szerződését, mely még két és fél évre szólt. Megindultak a hosszú tárgyalások és alkudozások, mi végül egy délelőtt gróf Zichy hivatta az igazgatót és közölte vele, hogy a kormány hajlandó 25.000 forint kártérítést fizetni neki. — Nyomban átvehetem ezt a pénzt! — kérdezte Mahler, és igenlő választ kapott. — Gróf Zichy telefononált az állampénztárba, hogy Mahler Gusztáv rögtön odamegy a pénzért. Mahler kocsiba ült, az állampénztárhoz hajtatott, ahol készpénzben, minden további nélkül kifizették neki a 25.000 forintot. Ez déltájban történt. Én akkoriban katona voltam Éppen a kaszárnyából jöttem ki, hogy anyámhoz menjek ebédre. Az Operával szemben levő Sleuttor-kávéházban találkoztam Mahlerrel. Éppen kiszállt a kocsiból. Megpillantott és hozzám sietett. Nyilván én voltam az első, akivel találkozott és ragaszkodott hozzá, hogy az első embernek elmondja az örömhírt. — Tudja, mi újság? Egy félóra óta nem vagyok az Opera igazgatója. Most jövök az állampénztárból, ahol 25.000 forint végkielégítést kaptam. Még egy titkot elárulok: már a zsebemben van egy hamburgi szerződés. A legrövidebb időn belül elhagyom Budapestet. Az Opera küszöbét nem lépem többé át, íróasztalomat a titkárom hozza rendbe, örülök, hogy mehetek, gróf Zichyvel nem lehetett többé együtt dolgozni. Mahler gyorsan bekapott egy imbiszt a kávéházban. Megvártam, azután barátságosan elbúcsúzott tőlem. Így tehát működésének utolsó napján folytattam vele egyetlen hosszabb budapesti beszélgetésemet. Csak ezen hirdetés felmutatója vásárolhat 5 drb 20 dekás 69*/*-os színszappant 5 drb40 dekás opa 2 kg hátiszappan fillérért fillérért M0IH7C Pszereszappan a szalonot előkelő illatában, celluloid szappantartó tokban fillérért háztartási osztálya, Rákóczi út 72 félemelet Filléres gyors és ünnepi vonatok a „Hegyaljai Két"-re a) Ünnepi vonatok július 1-én, vasárnap: 1. Budapestről Sátoraljaújhelyre. Budapest keleti pályaudvarról indul reggel 5.30-kor, Sátoraljaújhelybe érkezik délelőtt 10.50-kor, vissza Sátoraljaújhelyből indul este 18.50-kor és Budapest keleti pályaudvarra érkezik éjjel 0.19-kor. Ennél a vonatnál útközbeni leszállás még Miskolcon sem lehetséges. A menettérti jegy ára 5.30 pengő. 2. Gyöngyösről, Egerből és Miskolcról Sátoraljaújhelybe. A menettérti jegy ára Gyöngyösről 4.20 pengő, Egerből 3.50 pengő. Miskolcról 2 pengő. 3. Debrecen és Nyíregyházáról Sátoraljaújhelybe. Útközbeni felszállással Tokaj és Szerencsen. A menettérti jegy ára Debrecenből 3.50 pengő. Nyíregyháza és a többi állomásokról 2.20 pengő. Az ünnepi vonatokra menettérti jegyeket a Menetjegyiroda kizárólag olyan utasoknak szolgáltat ki, akik a »Hegyaljai Hét«-re szóló kedvezményes igazolványukat a menettérti jeggyel egyidejűleg megváltják. b) Filléres gyorsvonatok július 1-én, vasárnap: 1. Debrecenből Siófokra. A menettérti jegy ára 6.20 pengő. A le- vagy felszállás budapesti állomásokon ennél a vonatnál nincsen megengedve. 2. Komáromból Balatonalmádiba. A menettérti jegy ára 3.10 pengő. 3. Sopronból és Szombathelyről Siófokra (Nagykanizsán át). Felszállási lehetőség Vasváron és Rábamolnáriban. A menettérti jegy ára Sopronból 5.50, a többi állomásról 4.50 pengő. 4. Hódmezővásárhelyről, Szentesről, Kecskemétről és Szegedről Gyöngyösre. A menettérti jegy ára Hódmezővásárhelyről és Szentesről 5.50, Szegedről 5, Kecskemétről és Nagykőrösről 3.60 pengő. 5. Gyula és Békéscsabáról Balatonföldvárra. Útközbeni felszállás Békésföldvár, Mezőberény, Mezőtúr és Gyomán. Leszállás Siófokon is. A menettérti jegy ára Gyuláról 6.40 pengő, Békéscsabáról 6.20 pengő. A fenti vonatoknál mindennemű kedvezményes, vagy szabadjegy érvénytelen. A menettérti jegyeket a menetjegyirodák árusítják, s ott nyerhető minden további felvilágosítás is. A budapesti sátoraljaújhelyi vonathoz a BESzKAR megfelelő csatlakozó járatokat indít. G. Budapestről Sopronba, Budapest keleti pályaudvarról indul reggel 5 50-kor. Sopronba érkezik 10.12-kor. Vissza Sopronból indul 18.44-kor, Budapest keleti pályaudvarra érkezik 22.55-kor. A menettérti jegy ára 5 pengő. Calla Flubela VELENCE: Hotel Fensio ASTORIA a Márkus térnél. Minuten szobibom Folyóvíz. Hírnives kéces és magyar konyha. Kedvenc szállója a Velencét látogató magyaroknak. Teljes penzió 30.— L. Pengőbefizetés. Bpesten Felvilágosítási ad Az Est utazási irodija