Pesti Napló, 1934. augusztus (85. évfolyam, 172–196. szám)
1934-08-01 / 172. szám
Szerda Budapest, 1934 július 31. II. Rákóczi Ferenc IS ezt a törtérebellis volt S** fülébe súgta , egy náci ügyvédecske, egy horogkeresztes abergcini Herr Doktor a bécsi statáriális tárgyaláson. Planetta Ottó védője kinevezte magát Rákóczi védőjévé, példátlan erkölcsi rövidlátásában ez a kis bécsi ügyvédecske a planettát öszszetévesztette a Planétával. Ami lehet egyszerűen ostobaság is, de szerintünk van egy fajtája az ostobaságnak, ami már bűn, de mindenesetre szemtelenség. Ekkora ostobasággal, mint ezé a bécsi náci ügyvédé, ezé a barnába borsolt jogtechnikusé, az ember egyszerűen nem megy ki az uccára. Még kevésbé száll fel a védői emelvényre. És tiltakozunk az ellen is, hogy ez a sehonnai kis ügyvédecske, hogy megvédhesse azt a napi vérdíjért dolgozó bérgyilkost, a magyar történelemtől úgy kérje kölcsön II. Rákóczi Ferencet, ahogyan nyilván kölcsön szokott kérni a kávéházban tíz sillinget és kölcsönkapni ötöt. A Libertás fejedelmének eszményi alakját nem , vonhatják be egy gangszterper tárgyalásába, a barna gyilkosokat nem tehetik meg Rákóczi Ferencé, még kevésbé Rákóczi Ferencet nácivá. Kurucság és nácizmus között talán még van egy kis különbség és ám az a Planetta Rákóczi korában és földjén él, az igazságos fejedelem nyilván éppen úgy felkutatta volna, mint ahogy az uccai reakciónak ez a banditája, akkor a szabadság fejedelmének életére tör. Erdélyi kurucfejedelem és bécs külvárosi apacs, ezt egy napon és egy védőbeszédben említeni, osztrák földön elkövetett magyar nemzetgyalázás, ami után a legkevesebb, hogy a védőügyvéd urat sürgős patológiai vizsgálóinak kellett volna, alávetni. Lehet, hogy Planetta halálfélelme védőjének is elvette eszét és így követhette el ezt a szörnyű történelemhamisítást, ami egyúttal jelenhamisítás is. Hagyjon a náci ügyvéd békét Rákóczi Ferencnek, ha pedig tényleg annyira tudatlan, akkor kérje vissza sürgősen azt az iskolanénzt, amellyel adós maradt. Kuruc kereszt és horogkereszt közt óriási a különbség. Rebellisnek lenni — mondta az ügyvéd úr — nem bűn. De ennyire ostobának lenni — mondjuk mi — már egyenesen bűnhalmazat. Rákóczi és Planetta, kuruc és náci — aber gehns Herr Doktor. Sinds so gut. Ja? Mindig lesznek az irodalom bólados Robinzonjai, akik Kobinzonost, heppy-enddel végzik a puszta szigeten, hanem az élet boldogtalan Robinson hadnagyai, akiket idegen golyó küld a háláiba, mint az angol Robinson hadnagyot a török szigeten. De... de ez a golyó valóban tévedés volt s ezért az egyetlen tévedésért egyre fizet, egyre lelkiismeretesebben, egyre gyakrabban, egyre bocsánatkérőbben fizet a török kormány. Kétezer fontot fizetett eddig és fizet tovább a fiatal hadnagy családjának. Egyetlen véletlenért, egyetlen halálért, egyetlen emberért, egyetlen életért, amiért soha semmi nem sok, csak éppen.. . csak éppen leszoktattak róla bennünket, hogy az emberéletnek ára is van. Értéke is, amiért felelni kell, amiért helyt kell állni, amit jóvá kell tenni. Ha pénzzel, hát pénzzel, ha belátással,, hát belátással. Ott még tudják, ott még érzik Törökországban. Fanyarságában is édes, meleg és jóleső »török édesség« ez a kártérítés. Mert mindig lesznek Robinsonok, de nem Törökországban hal meg a legtöbb. Virágzik a költészet _ ki hinné hol? — Argentínában, ahol a kiadott könyvek statisztikájában a verseskötetek vezetnek. A líra a favorit, a poézis a rekorder, — mégis befutottak minden elődöntős kibukás ellenére? Esztendők óta temeti a világ a költészetet, amely most egyszerre első lett Argentínában. A leányzó nem halt meg, csak aludt, átaludta az összes válságokat s amikor kinyitotta a szemét, egyszerre győzött, legyőzte a szakkönyveket, legyőzte a történelmi intimitásokat, legyőzte a riportregényt, legyőzte az epikát. Argentínai líra, — ilyesmit nem lehetne importálni Európába, amely elrontotta a gyomrát az epikán, az életen, amely olyan naturalista epikát produkált neki az utolsó esztendőkben, hogy ideje volna felfrissítenie magát a líra üde italával. Jöjjön a költő, aki úgy törődik magával, hogy közben az egész világra gondol, — jöjjön talán a költő az életnek azon új epikusai helyett, akik úgy törődnek az egész világgal, hogy közben csak magukra gondolnak. Gyomor- és hátbántalmak, hasüregbeli vérpangás, izgékonyság, migrén, kimerültség, szédülés, szívszorulás, rémes álmok, ijedősség, általános rosszullét, a munkaképesség csökkenése sok esetben rövidesen megszűnnek, ha a beteg néhány napon át reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" cserűvizet iszik. Az emésztőszervi bajok orvosprofesszorai általánosan dicsérik a Ferenc József viz enyhe és megbízható hatását s azt gyakorlatukban sűrra rendelik. PESTI NAPLÓ 1934 augusztus 1 1 Kivégezték Dollfuss gyilkosait Kedden délután felakasztották Planetta Ottót és Holzweber Ferencet • Folyik a nagy tisztogatás egész Ausztriában Bécs, július 31. (A Pesti Napló bécsi szerkesztőségének telefonjelentése) Kedden reggel negyed tízkor folytatta a rendkívüli katonai törvényszék Dollfuss gyilkosai bűnperének az éjszaka folyamán félbeszakított tárgyalását. Steinberger János detektovfelügyelőt hallgatták ki elsőnek, aki a puccs idején a kancellári hivatalban tartózkodott. Elmondotta, ,hogy ő vette észre először, hogy megrohanják az épületet, azonnal értesítette Dollfuss kancellárt és Karwinszky államtitkárt. Dollfuss kancellár azonnal dolgozószobájába sietett, a következő pillanatban már megjelent három-négy puccsista és revolverrel kényszerítette őt, hogy a falhoz álljon. A kancellár sorsáról csak később értesült. Dollffussit nem lehetett volna megmenteni Ezután Pommer vezérőrnagy, lőszakértő mondotta el vallomását. — Két fegyverről — mondotta a vezérőrnagy — kétségtelenül megállapítottuk, hogy lövéseket adtak le belőlük. Az egyik Planetta Ottóé- Kizárt dolog, hogy a második lövés automatikusan dördült volna el, mint ahogy Planetta állítja-Denk szakértő megerősíti a vezérőrnagy szakvéleményét. Ezután dr. Székely egyetemi magántanár, orvosi szakértő mondja el, hogy lőporokozta perzselésből meg lehet állapítani, hogy a kancellárt ért golyót legfeljebb 15 cm távolságból adták le, 6 cm-rel a balfül alatt hatolt be, átfúrta a nyakat, majd a tarkó tájékán a gerincen is áthatolt s végül a jobb hónaljban jött ki. A gerincsérülés feltétlenül halálos volt. Az elnök kérdésére, meg lehetett volna-e menteni a kancellárt, az orvosszakértő így felelt: — A halált lassú elvérzés okozta ugyan, de kétségtelen, hogy a kancellár életét a leggondosabb ápolás is csak néhány nappal tudta volna meghosszabbítani. A második lövést fél méter távolságból adták le és ez nem okozott komolyabb sérülést. Ezzel a bizonyítási eljárás befejeződött és az elnök meghallgatta a védelem új indítványait. Az államügyész ellenezte a védelem javaslatát, hogy a bizonyítást kiegészítsék és a bíróság rövid tanácskozás után elutasította a védelem minden indítványát. Az elnök átadta a szót az államügyésznek. A vád és védelem harca A félórás vádbeszéd nevetségesnek mondotta a vádlottak védekezését s a gyilkosságot bizonyítottnak tekintette. Az egész ügy kimeríti a hazaárulás és a gyilkosság minden kritériumát. A rebellisek veszélybe sodorták Ausztriát, — mondotta az ügyész — egy szikra elég lett volna, hogy idegen hatóság nyomuljon be hazánkba. A polgárháború a legborzasztóbb dolog és ez a két ember felelős a polgárháború felidézéséért. Az ügyész vádbeszéde után az első védő, aki Planettát védte, igyekszik az egész puccs jelentőségét kisebbíteni és azt firtatta, hogy a lázadóknak szabad menlevelet, salvus conduetust ígértek. A másik védő azt vitatta, hogy Planetta szándékosan ölte volna meg Dollfuss kancellárt. A harmadik védő valóságos nemzeti szocialista programbeszédet tartott és kétségbe vonta a katonai bíróság illetékességét. A vádlottak tevékenységét fanatizmussal igyekezett menteni és arra hivatkozott, hogy rebellisnek lenni nem szégyen. A védők beszédére az ügyész röviden felelt és kijelentette, hogy nem sikerült a bizonyítékokat megdönteni. A kancellár gyilkosa bocsánatot kér az özvegytől A Ballhaus-puccs két kivégzett vezére különben az utolsó órákban teljesen megtört. Viselkedésükben már nyoma sem volt annak a felhéjazásnak, amelyet a puccs letörését követő első napokban tanúsítottak. Mind a ketten őszinte megbánásnak adták tanújelét, amikor a katonai törvényszék befejezte a tárgyalást és ítélethozatalra vonult vissza. . Planetta Ottó, a császárvadászok egykori törzsőrmestere feszes vigyázzban állott az elnök elé, amikor megkérdezte tőle, kíván-e még valamit mondani az utolsó szó jogán. — Nem tudom, — mondotta — hány óráig fogok még élni, azt az egyet azonban szeretném megmondani, hogy nem vagyok gyáva gyilkos. Igazán nem gyilkolási szándékból cselekedtem. Szeretném még azt is megmondani, hogy mint ember mélyen fájlalom tettemet és arra kérem a kancellár úr feleségét, bocsásson meg nekem. Holzweber Ferenc szintén vigyázz-állásban adta elő utolsó mondanivalóját. Amikor megkapta az utasítást a puccs végrehajtására, a leghatározottabban megígérték neki, hogy vér nem fog folyni. Azt is mondották, hogy Bintelen miniszter már ott lesz a kancellári hivatalban és az új kormány kinevezése már befejezett tény lesz. Ezzel szemben az történt, hogy nem találta ott a kancellári hivatalban az új kancellárt, akitől az egész akció kiindult. Rögtön átlátta a helyzetet és odamentey miniszterhez, akinek mindent nyiltan elmondott. — Azt mondottam a miniszter úrnak. — fejezte be Holzweber szavait — hogy most itt állok és nem tudom, mit kellene tennem. Önként vállaltam a felelősséget embereimért, mert nem volt ott senki, aki pártfogásába vette volna őket. Ítélet, halál A katonai bíróság 1 óra 25 perckor, félórás tanácskozás után, hirdette ki ítéletét, amelyben mindkét vádlottat bűnösnek találta s ezért a bécsi katonai bíróság mindkettőjüket akasztófára és a perköltségek megtérítésére ítélte. Ha az elítéltek kegyelmet nem kapnak, a halálos ítéletet először Holzweberen, azután Planettán kell végrehajtani. Az indokolás A halálos ítélet indokolása kiemeli, hogy a felségárulás bűntettének tényálladékát, amellyel a két terheltet vádolták, hiánytalanul bebizonyították. Mind a két vádlott tagja a nemzeti szocialista német munkáspártnak és beismeri, hogy részt vett a szövetségi kancellári hivatal elleni akcióban, továbbá, hogy tudomása volt arról, hogy a kormányt foglyul kell ejtenie. Az épületbe összesen 150 ember hatolt be, amiből már kitűnik, hogy a lázadás ismérvei fennforognak. A két vádlottnak főkolomposi szerepe volt. Ami a Planetta terhére rótt gyilkosság bűntettét illeti, ő maga bevallotta, hoggy rálőtt a szövetségi kancellárra. A tanúvallomásokból az is kitűnt, hogy Planetta kétszer lőtt a szövetségi kancellárra és hogy az automatikus kettős lövés lehetetlen volt. Az ölési szándék mellett szól maga az esemény lefolyása is, továbbá az, hogy feltétlenül halált okozó fegyvert használtak egészen közelről. Súlyosbító!!