Pesti Napló, 1934. október (85. évfolyam, 222–246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
Kedd PESTI NAPLÓ 1934 október 22 inflációt tagadni nem lehet, így jutottak el az Egyesült Államok oda, hogy a betéteket is figyelembe véve, az aranyfedezet ténylegesen 6-8 százalékra csökkent alá. Ebben ép a legtőkegazdagabb államok részéről űzött hitelinflációban több volt a politikum, mint a gazdasági érv. Ami az Egyesült Államokat illeti, befelé a prosperitást akarták a végletekig fokozni. Kifelé a világpiaci fölényért folyt a verseny Angliával. Stendhaltól ered a mondás: »Amerika rombadönti Angliát«. A csendes, de elkeseredett harc sokáig ezt a képet mutatta. Előrelátó valutapolitikájával mégis Anglia kerül ki győztesen, mert az Egyesült Államok pénzrendszerükkel és a túlméretezett hitelinflációval végzetes spekulációnak nyitották meg a zsilipeket, ami máshová, mint a mostani összeomláshoz nemvezethetett. Ha Roosevelt valutapolitikájának, amelyről még korai ítéletet mondani, vannak hibái, azok jórészt abban keresendők, hogy ugyanazokkal a hibás módszerekkel akarja megjavítani a helyzetet, amelyek a katasztrófát felidézték. Erős a vita az aranykészletek helytelen megoszlását illetőleg. Az aranykészletek boldog tulajdonosai természetszerűen kétségbevonják ezt. Pedig sok igazság van e tételben. A gyenge kereslet rontotta meg annak idején az arany vásárlóerejét. Ennek az utóbbi években ép a fordítottja következett be. A valutarendezések önmagukban fokozták az arany iránti keresletet. Az aranystandard-valutára való áttérés, a devizáktól való ideges szabadulás, egyik-másik kedvező fizetési mérlegű ország aranyfelhalmozása szinte »vad futást« szültek az arany után. Meg is lett az eredmény, az arany vásárlóereje újabb rohamütemben a háború előtti színvonalra emelkedett, sőt még ennél is jobb. Az aranymegoszlás pedig egészségtelenebb, mint valaha. A tőkeszegény országokból kiszívták az aranyat, végzetes deflációra kényszerítvén őket. Egy pár államban pedig aranytúltelítettség jelentkezik, vagy áremelkedést idézve elő, vagy bármennyire kétségbevonják, aranykészletek sterilizálására vezetett. Franciaország ezt veszi észre, amikor, mint hírlik, határt kíván szabni az aranybeözönlésnek. Ez lévén a valutapolitika helyzetképe, csaktermészetes az elméleteknek és gyakorlati megoldásoknak sokfélesége. Az egyik rész rideg konzervatív alapon, a másiik rész merész radikalizmuson keresztül keresi a válságból kivezető utat. .Nem tartunk most seregszemlét a sok elmélet felett. A lényeg az, hogy a világ szomjazza a Valutapolitikában a stabilitást, mert az örökös változásokból eredő bizonytalanság aláássa tökéletesen a gazdasági erőket. Vannak is bizonyos adottságok, amelyek mellett ki lehet kerülni a mai zűrzavarból. Az első a politikai nyugalomnak a megteremtése. A francia pénzügyminiszter a közeli napokban odanyilatkozott, hogy nem a frank és a többi aranyalapon álló valuta stabilitása az oka a világ külkereskedelme összezsugorodásának, hanem sokkal inkább a kül- és belpolitikai nyugtalanság és bizonytalanság. Mindenki aláírja, de egyúttal szép beismerés is. De ki járhat elől, ha nem Franciaország, hogy a mai áldatlan helyzet az igazságtalanságok megszüntetésével az egyes nemzetek és egész Európa javára kedvezően megváltozzék. A politikai megbékélés és nyugalom viszszaadhatja az egyes területek gazdasági és pénzügyi kiegyensúlyozottságát is- Előmozdíthatja továbbá ép e cél érdekében az európai államok között oly gazdasági összefogások létrejöttét, amelyek nemcsak lehetővé teszik az egyes gazdasági területek megkívánt erőkifejtését, hanem Európát k képessé teszik, hogy kellően felvehesse a versenyt a többi földrészekkel is. Rá kell már lépni egyszer a fennálló követelések és tartozások rendezésének útjára. Jólesett olvasni, hogy a francia politikában nagy tekintélynek örvendő Flandin volt pénzügyminiszter egyik nemrég megjelent cikkében nyíltan elismeri, hogy nem valószínű, hogy a különböző államok részéről felvett kölcsönök teljes egészükben viszszafizethetők legyenek. Vallja, hogy rendezésnek kell bekövetkezni a hitelezők és adósok kölcsönös áldozatkészségével. Helyes álláspont, minél előbb megcselekszi a világ, annál gyorsabban megindulhat a javulás útján. Igazságos is, mert ezek a kölcsönök telítve vannak azokkal a hibaforrásokkal, amelyek az elmúlt idők pénz- és hiteléletét jellemezték. El kell kezdeni a világnak az árképletek és hibaforrások kizárásával a valutarendezést is. Előbbi feltételek teljesedése egyenesen megteremti erre az alapot- Ma sokat hivatkoznak »a régi« aranyalapra. Igazában véve a »régi« szó sokszor jórészt egypár éve történt valutarendezéseket fedez. A valóság az, amit az Angol Bank elnöke nyilatkoztatott ki, hogy »a,,bankelvek dinamiku- sak, s ezért fejlődésnek s módosulásnak vannak alávetve«. Annyi bizonyos, hogy bármennyire akarják kikapcsolni az aranyat, ez nem fog sike- rülni. De a múlt sem fog a teljességében feléb redni, de az arany nem egy vonatkozásban, vál- tozott szerepkörben fogja teljesíteni a maga hivatását. A jelen válságos idők épúgy, mint a száz év előttiek, ha sok keserves tapasztalat árán is, kialakítják a helyes és egészséges pénzrendszert. Itt is az ideje, hogy megszűnjön már az a sok hipokrízis, amiben most él a világ. Rendezett valutaviszonyok előttreviszik a jegybankok összeműködését. Elkerülhetetlen lesz ez a világvaluták egymáshoz való viszonya szempontjából, valamint a megromlott valutájú országok pénzrendszerének alátámasztása végett. Ez az együttműködés eredményezheti az aranynak arányosabb megoszlását, adhatja vissza sok tekintetben az arany egészséges működését- Bekövetkezik ez, ha az arany az egyes gazdasági területek termelési és fogyasztási szükségleteinek megfelelően oszlik meg s nem lesz egyes helyeken túltelítettség, más helyeken aranyínség. A gazdasági élet is vissza kell hogy kapja természetes rendjét. Ha a valutapolitikában a rend helyreáll, maguktól szűnnek meg mindazok a tilalmak, korlátozások, megszorítások és gátló akadályok, amelyek a felkavart valutahelyzetnek a termékei. Micsoda csalódás lesz ez azokra, akik a mai zűrzavar árnyékában gondolnak érvényesülni és elhelyezkedni. A válság a gazdasági élet legfinomabb mechanizmusát, a hiteléletet tette tönkre. Proudhon mondása beteljesült, hogy a hitel a gazdasági élet legdrámaibb területe. A hiteléletnek az igazi hivatása ellenben nem apusztítás, hanem a gazdasági erőknek életserkentése és működésbehozatala. Lehet-e ott viszont hiteléletről szó, ahol akár politikai, akár gazdasági okokból mindig oly intézkedésekkel találkozik a tőke, amelyek mindenre alkalmasak, csak egyetlen dologra nem: a bizalom és biztonság érzésének felkeltésére. A jelen idők őrületét mi sem tükrözteti annyira vissza, mint a tőkéknek egyrészt teljes visszavonul ••Na, másrészt szinte hisztérikus ideoda való rohan-futása, mindennek és mindenkinek kárára. A bizalom helyreállítása megszünteti ezt az állapotot, megteremti újra a józan és okos takarékosságot és visszaadja a tőke és pénzpiacnak — de tegyük hit, a régi hibaforrások kiküszöbölésével — egészséges működését. — De — ami a legdöntőbb — új irányt kell vennie a nemzetközi gazdaságpolitikának is. A politikai és monetáris okokból végletekbe menő autarchikus irányt fel kell váltania a szabadabb mozgásnak. A világ rá fog eszmélni, hogy nem a kényszer, hanem az okosan alkalmazott szabadság a gazdasági élet éltető eleme. Politikai megnyugvás, rendezett pénz- és hitelviszonyok, az áruknak, tőkéknek és szolgáltatásoknak szabad mozgása összetartozó fogalmak. Együttesen hatalmas erőt képviselnek, egymással szembenállva, vagy működésükben meggátolva, a pusztulás kórokozói. . Van kibontakozás a mai rettenetes válságból. Ha ma minden ok is megvan a legnagyobb peszszimizmusra, ne adjuk fel a reményt, hogy a világ mégis csak észretér. Igen kevesen tudják, hogy a világ első bankja, az Angol Bank, részben régi temető helyén helyezkedik el. Van ebben valami jelképies. Évszázadokra menő történetében sokszor kellett romokat eltakarnia. Nem volt más sorsa testvértársainak, a többi országok jegybankjainak e sem Viszont egy szellemes olasz regényíró szerint a temető csendes laboratórium az új élet számára. A jegybankokra sem vár most más hivatás, minthogy a politika remélhető józanra fordulásával és az ezzel alátámasztott egészséges pénz- és hitelélet visszaállításával eltakarítsák végre a romokat s megindítsák újra a friss és pezsgő életet. LAUSANNE INSTITUT MORGANA U£lV kJ£1111111 ROUTE DU SIGNAL (SVÁJC) Mr és Mme. Dr. Robert a legszebb negyedben fekvő nagy, parkos villájukban korlátolt számban felvesznek 14 éves korig fiúkat és leánykákat, továbbá 18 éves korig oly ukileányokat, akik francia nyelvű oktatásban óhajtanak részesülni. Tenisz, sportok. Pénziőárak : 14 évig 250, azontúl 300 sv. frank. Pengőfizdés Budapesten. Ravasz püspök: S a pontifex maximus helyét így foglalja el a Führer... A protestáns ünnepi hét vasárnapi megnyitásán az állam, a nemzet s az emberiség kölcsönhatásáról beszélt Ravasz László (Saját tudósítónktól.) A protestáns ünnepi hét első napján, vasárnap este gyűlést tartott a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. Ravasz László református püspök nagy megnyitóbeszédet mondott. Az egyház és az állam viszonyát ismertette. — Az állam nem olyan világalakító tényező, mint az egyház, az emberiség, a család vagy a házasság. Átmeneti intézmény, mely azért támadt, hogy a megromlott emberiségben a békét fentartsa, az igazságot szolgáltassa s a közhatalmat gyakorolja. Áttért ezután a püspök a mai aktuális problémákra. A párizskörnyéki békeszerződések, amelyek hihetetlen igazságtalansággal aláztak meg egyes nemzeteket, a nacionalizmusnak ma uralkodóvá vált formáját adják és azt magyarázzák is. A népeket a többi között a faj és a vér is teszi, a nép a legnagyobb akarat, a legnagyobb történelmi erő, tehát sorompóba állítása új történelmi korszakokat nyithat meg. Az emberiség egysége viszont nem fajbiológiai meggondolásokban, hanem rendeltetésében áll. Az emberiség erkölcsi és szellemi világprogram: Istenképiség, ami annyit jelent, hogy az emberiség Istentől vett egy feladatot és Neki felelős. A faj egységét tették az egész emberi élet sorsdöntő forrásává és meghatározásává egyes államokban, voltaképpen materiális miszticizmus az, ami a nemzeti szocializmus fajelméletében rejlik. Természetes dolog, hogy a nép akkor tud lényegéből mindent kifejteni, ha öntudatos szervezetben él. Így lett az állam a nép külső megjelenési formája, azoknak a szerveknek rendszeres egysége, amelyekben a nép a maga életét akarja. Az állam tehát minden tevékenységet felölel és szabályoz, ez a totális állam eszméje, törvényhozói szuverenitást igényel magának a közösség és az egyén minden olyan megnyilvánulásánál, amely a népakarat által szabályozható. — Nem lehet csodálni, hogy a nép egész hatalmat egy ember kezébe adja, aki helyette gondolkozik és rendelkezik, s ne csodálkozzunk, ha ez az ember akarja megmondani azt is, hogy az egyház mit higgyen! Ez a katolikus egyházfogalom világi mása és egyszersmind torzképe. — A pontifex maximus helyét így foglalja el a Führer. Ez a felfogás széttöri az egyház fogalmat, merőben megváltoztatja az államról alkotott teológiai felfogásunkat és megüresíti az emberiség fogalmát. E nézet szerint ugyanis az egész emberiseg csak sötét háttér, amelyből kiemelkedik az uralkodó alak. Szükség tehát ezekben a zűrzavaros időkben hangoztatni az isteni kijelentés nagyságát- A nemzet az emberiségért van, mint ahogy a nemzetért van az állam. Az emberiség gondolata egyetemes világcél, amit a kijelentés így ad tudtunkra: Teremtsünk embert a magunk képére és hasonlatosságára, akiben a teremtés betetőzik és célhoz ér. Az emberiségért van a kultúra és nincs a teremtett mindenségben semmi, ami feljebbvaló érték volna, mint a humánum. Ezért nagy kár, hogy az emberiség eltávolodik a humánum életetadó fogalmától és formájától és egyéb értékekkel akarja magát kárpótolni. Mégsem szabad a humánumot mindenek fölé tenni, mint ahogy a liberalizmus tette, mert ellentéte a divinum, a krisztusi megváltó munka középpontja. Az ember kétségkívül csak a nemzete útján valósul meg. A valóságos, a kézzelfogható, a testetöltött ember először a nemzeti s csak azután a személyi ember. Az állam a nemzetért van s az a legjobb államformula, amely a nemzet egyéniségét a legteljesebben érvényesíteni tudja. Magában véve nincs jó, vagy rossz államforma, ez a hasznosság és az alkalmatosság kérdése. Az etatizmus viszont betegség jele, akkor szokott bekövetkezni, amikor nagyon elgyengült a nemzet életereje, válságos időkben szükséges, de emberi nagyság etatizmus alatt sohasem virult ki.• Az egyház önmagában szupernacionális, — így végezte Ravasz László — de a legnagyobb szolgálatot teszi a nemzetnek, mert elvesztett istenképiségét igyekszik helyreállítani a Krisztusban. Az élet célja, értéke, értelme az emberben az istenkép, amely felelősen tükrözi az Istent. A Führer és a pontifex maximus mögött ott sugárzik egyetlen nagyságként: Krisztus... A püspök után dr. Mélyusz Elemér egyetemi tanár tartott előadást a türelmi rendelet kiadásának körülményeiről, majd dr. Török Emil egyetemi magántanár ismertette a protestáns irodalmi társulat negyvenhatéves múltját. Református tanárgyűlés Hétfőn délelőtt az ünnepi hét keretében közgyűlést tartott az Országos Református Tanáregyesület. Az ülésen Hóman Bálint kultuszminiszter is megjelent. Vitéz Bessenyey Lajos, a debreceni református főgimnázium igazgatója mondott elnöki megnyitót. A magyar tanár nem indulhat általános antropocentrikus, hanem csakis hungarocentrikus ideálok után. Kun Sándor egyetemi tanár javaslatára hódoló táviratban köszöntötték Horthy Miklós kormányzót, majd Petri Pál államtitkár a magyar református tanárság nemzetfenntartó szerepét hangoztatta. Dr Balogh Jenő ny. miniszter megértő fiatalságot kért a megértő tanár mellé- Számos előadás hangzott el ezután.