Pesti Napló, 1934. október (85. évfolyam, 222–246. szám)

1934-10-02 / 222. szám

Kedd PESTI NAPLÓ 1934 októfier 2 2 inflációt tagadni nem lehet. így jutottak el az Egyesült Államok oda, hogy a betéteket is figye­lembevéve, az aranyfedezet ténylegesen 6—8 szá­zalékra csökkent alá. Ebben ép a legtőkegazdagább államok részé­ről űzött hitelinflációbatn több volt a politikum, mint a gazdasági érv. Ami az Egyesült Államokat illeti, befelé a prosperitást akarták a végletekig fokozni. Kifelé a világpiaci fölényért folyt a ver­seny Angliával. Stendhaltól ered a mondás: »Amerika rombadöínti Angliát«. A csendes, de el­keseredett harc sokáig ezt a képet mutatta. Előre­látó valutapolitikájával mégis Anglia kerül ki győztesen, mert az Egyesült Államok pénzrend­szerükkel és a túlméretezett hitel-inflációval vég­zetes spekulációnak nyitották meg a zsilipeket, ami máshová, mint a mostam! összeomláshoz nem ^vezethetett. Ha Roosevelt valutapolitikájának, amelyről még korai ítéletet mondani, vannak hi­bái, azok jórészt abbian keresendők, hogy ugyain­azokkal a hibás módszerekkel akarja megjavítani a helyzetet, amelyek a katasztrófát felidézték. Erős a vita az aranykészletek helytelen meg­oszlását illetőleg. Az aranykészlétek boldog tu­lajdonosai természetszerűen kétségbevonják ezt. Pedig sok igazság van e tételben. A gyenge ke­reslet rontotta meg annakidején az arany vásárló­erejét. Ennek az utóbbi években ép a fordítottja következeett be. A valutarendezések önmagukban fokozták az arany iránti keresletet. Az arany­standard-valutára való áttérés, a devizáktól való ideges szabadulás, egyik-másik kedvező fizetési mérlegű ország aranyfelhalmozása szinte »vad futást« szültek az arany után. Meg is lett az ered­mény, az arany vásárlóereje újabb rohamütem­ben a háborúelőtti színvonalra emelkedett, sőt még ennél is jobb. Az aranymegoszlás pedig egészségtelenebb, mint valaha. A tőkeszegény or­szágokból kiszívták az aranyat, végzetes deflá­cióra kényszerítvén őket. Egy pár államban pe­dig aranytúltelítettség jelentkezik, vagy áremel­kedést idézve elő, vagy bármennyire kétségbe­vonják, aranykészletek sterilizálására vezetett. Franciaország ezt veszi észre, amikor, mint hír­lik, határt kíván szabni az aranybeözönlésnek. Ez lévén a valutapolitika helyzetképe, csak 'természetes az elméleteknek és gyakorlati meg­oldásoknak sokfélesége. Az egyik rósz rideg kon­zervatív alapon, a másiik rész merész radikalizmu­son keresztül keresi a válságból kivezető utat. .Nem tartunk most seregszemlét a sok elmélet felett: A lényeg az, hogy a világ szomjazza a Valutapolitikában a stabilitást, mert az örökös vál­tozásokból eredő bizonytalanság aláássa tökélete­sen a gazdasági erőket. Vannak is bizonyos adott 1­ságok, amelyek mellett ki lehet kerülni a mai zűr­zavarból. Az első a politikai nyugalomnak a megterem­tése. A francia pénzügyminiszter a közeli napok­ban odanyilatkozott, hogy nem a frank és a többi aranyalapon álló valuta stabilitása az oka a vi­lág külkereskedelme összezsugorodásának, hanem sokkal inkább a kül- és belpolitikai nyugtalan­ság és bizonytálanság. Mindenki aláírja, de egy­úttal szép beismerés is. De ki járhat elől, ha nem Franciaország, hogy a mai áldatlan helyzet az igazságtalanságok megszüntetésével az egyes nem­zetek és egész Európa javára kedvezően megvál­tozzék. A politikai megbékélés és nyugalom visz­szaadhatja az egyes területek gazdasági és pénz­ügyi kiegyensúlyozottságát is- Előmozdíthatja to­vábbá ép e cél érdekében az európai államok kö­zött oly gazdasági összefogások létrejöttét, ame­lyek nemcsak lehetővé- teszik az egyes gazdasági területek megkívánt erőkifejtését, hanem Európát Jiépessé teszik, hogy kellően felvehesse a versenyt a többi földrészekkel is. Rá kell már lépni egyszer a fennálló követe­lések és tartozások rendezésének útjára. Jólesett olvasni, hogy a francia politikában nagy tekin­télynek örvendő Flandin volt pénzügyminiszter egyik nemrég megjelent cikkében nyiltan elismeri, hogy nem valószínű, hogy a különböző államok részéről felvett kölesönök teljes egészükben visz­szafizethetők legyenek. Vallja, hogy rendezésnek kell bekövetkezni a hitelezők és adósok kölcsönös áldozatkészségével. Helyes álláspont, minél előbb megcselekszi a világ, annál gyorsiabban megindul­hat a javulás útján. Igazságos is, mert ezek a köl­csönök telítve vannak azokkal a hibaforrásokkal, amelyek az elmúlt idők pénz- és hiteléletét jelle­mezték. LAUSANNE INSTITUT MORGANA U£lV kJ£1111111 ROUTE DU SIGNAL (SVÁJC) Mr és Mme. Dt. Robert a legszebb negyedben fekvő nagy. parkos vllláiuk­ban korlátolt számban felvesznek 14 éves korig fiúkat és leánykákat, to­vábbá 18 éves korig oly urileányokat, akik francia nySlvü oktatásban óhajtanak részesülni. Tenisz, sportok. Penziőárak : 14 évig 250, azontúl 300 sv. frank. Pengőfizdés Budapesten. El kell kezdeni a világnak az álképletek és hibaforrások kizárásával a valutarendezést is. Előbbi feltételek teljesedése egyenesen megteremti erre' az alapot- Ma sokat hivatkoznak »a régi« aranyalapra. Igazábanvéve a »régi« szó sokszor j jórészt egypár éve történt valutarendezéeeket fedez. A valóság az, amit az Angol Bank elnöke nyilatkoztatott ki, hogy »a,,bankelvek dinamiku- j sak, s ezért fejlődésnek s módosulásnak vannak alávetve«. Annyi bizonyos,- hogy bármennyire akarják kikapcsolni az aranyat, ez nem fog sike- \ rülni. De a mult sem fog a teljességében feléb- : redni, ée az arany nem egy vonatkozásban, vál- ) tozott szerepkörben fogja teljesíteni a maga hi­vatását. A jelen válságos idők épúgy, mint a száz év előttiek, ha sok keserves tapasztalat árán is, kialakítják a helyes és egészséges pénzrendszert. Itt is az ideje, hogy megszűnjön már az a sok hipokrízis, amiben most él a világ. Rendezett valutaviszonyok előtfbreviszik a jegybankok összeműködéeét. Elkerülhetetlen lesz ez a világvaluták egymáshoz való viszonya szem­pontjából, valamint a megromlott valutájú orszá­gok pénzrendszerének alátámasztása végett. Ez az együttműködés eredményezheti az aranynak ará­nyosabb megoszlását, adhatja vissza sok tekintet­ben az arany egészséges működését- Bekövetkezik ez, ha az arainy az egyes gazdasági területek ter­melési ós fogyasztási szükségleteinek megfelelően oszlik meg s nem lesz egyes helyeken túltelített­ség, más helyeken aranyínség. A gazdasági élet is vissza kell hogy kapja természetes rendjét. Ha a valutapolitikában a rend helyreáll, maguktól szűnnek meg mindazok a tilalmak, korlátozások, megszorítások és gátló akadályok, amelyek a felkavart valutahelyzetnek a termékei. Micsoda csalódás lesz ez azokra, akik a mai zűrzavar árnyékában gondolnak érvénye­sülni és elhelyezkedni. A válság a gazdasági élet legfinomabb mechanizmusát, a hiteléletet tette tönkre. Proudhon mondása beteljesült, hogy a hitel a gazdasági élet legdrámaibb területe. A hiteléletnek az igazi hivatása ellenben nem a •pusztítás, hanem a gazdasági erőknek életserken­tése és müködésbehozatala. Lehet-e ott viszont hit teléletről szó, ahol akár politikai, akár gazdasági okokból mindig oly intézkedésekkel találkozik a töke, amelyek mindenre alkalmasak, csak egyet­len dologra nem: a bizalom és biztonság érzésének felkeltésére. A jelen idők őrületét mi sem tükröz­teti annyira vissza, mint a tőkéknek egyrészt tel­je? visszavonul •'•»a, másrészt szinte hisztérikus ide­oda való rohan-futása, mindennek és mindenkinek kárára. A bizalom helyreállítása megszünteti ezt az állapotot, megteremti újra a józan és okos ta­karékosságot és visszaadja a tőke és pénzpiacnak — de tegyük hmS, a régi hibaforrások kiküszöbö­lésével — egészséges működését. — De — ami a legdöntőbb — új irányt kell vennie a nemzetközi gazdaságpolitikának is. A politikai és monetáris okokból végletekbe menő autarchikus irányt fel kell váltania a szabadabb mozgásnak. A világ rá fog eszmélni, hogy nem a kényszer, hanem az okosan alkalmazott szabad­ság a gazdasági élet éltető eleme. Politikai meg­nyugvás, rendezett pénz- és hitelviszonyok, az áruknak, tőkéknek és szolgáltatásoknak szabad mozgása összetartozó fogalmak. Együttesen hatal­mas erőt képviselnek, egymással szembenállva, vagy működésükben meggátolva, a pusztulás kór­okozói. , Van kibontakozás a mai rettenetes válságból. Ha ma minden ok is megvan a legnagyobb pesz­szimizmusra, ne adjuk fel a reményt, hogy a vi­lág mégis csak észretér. Igen kevesen tudják, hogy a világ első bankja, az Angol Bank, részben régi temető helyén helyezkedik el. Van ebben valami jelképies. Évszázadokra menő történeté­ben sokszor kellett romokat eltakarnia. Nem volt más sorsa testvértársainak, a többi országok jegybankjainak esem- Viszont egy szellemes olasz regényíró szerint a temető csendes laboratórium az új élet számára. A jegybankokra sem vár most más hivatás, minthogy a politika remélhető jó­zanrafordulásával és az ezzel alátámasztott egész­séges pénz- és hitelélet visszaállításával eltaka­rítsák végre a romokat s megindítsák újra a friss ós pezsgő életet. Ravasz püspök: S a pontifex maximus helyét így foglalja el a Führer... Á protestáns ünnepi hét vasárnapi megnyitásán az állam, a nemzet s az emberiség kölcsönhatásáról beszélt Ravasz László (Saját tudósítónktól.) A protestáns ünnepi hét első na uján, vasarnap este gyúlést tartott a Ma­gyar Protestáns Irodalmi Társaság. Ravasz László református püspök nagy megnyitóbeszédet mondott. Az egyház és az állam viszonyát ismer­tette. — Az állam nem olyan világalakító tényező, mint az egyház, az emberiség, a család vagy_ a há­zasság. Átmeneti intézmény, mely azért támadt, hogy a megromlott emberiségben a békét fen­tartsa, az igazságot szolgáltassa s a közhatalmat gyakorolja. Áttért ezután a püspök a mai aktuális problé­mákra. — A párizskörnyéki békeszerződések, amelyek hihetetlen igazságtalansággal aláztak meg egyes nemzeteket, a nacionalizmusnak ma uralkodóvá vált formáját adják és azt magyarázzák is. A né­peket a többi között a faj és a vér is teszi, a nép a legnagyobb akarat, a legnagyobb történelmi erő, tehát sorompóbaállítása új történelmi korsza­kokat nyithat meg. Az emberiség egysége viszont nem fajbiológiai meggondolásokban, hanem ren­deltetésében áll. Az emberiség erkölcsi és szellemi világprogram: Istenképiség, ami annvit jelent, hogy az emberiség Istentől vett egy feladatot és Neki felelős. A faj egységét tették az egész em­beri élet sorsdöntő forrásává és meghatározásává egyes államokban, — voltaképpen materiális miszticizmus az. ami a nemzeti szocializmus faj­elméletében rejlik. Természetes dolog, hogy a nép akkor tud lényegéből mindent kifejteni, ha Ön­tudatos szervezetben él. Így lett az állam a nép külső megjelenési formája, azoknak a szerveknek rendszeres egysége, amelyekben a nép a maga életét akarja. Az állam tehát minden tevékeny­séget felölel és szabályoz, ez a totális állam esz­meje, törvényhozói szuverenitást igényel magá­nak a közösség és az egyén minden olyan meg­nyilvánulásánál, amely a népakarat által szabá­lyozható. — Nem lehet csodálni, hogy a nép egész ha­talmat egy ember kezébe adja, aki helyette gon­dolkozik és rendelkezik, s ne csodálkozzunk, ha ez az ember akarja megmondani azt is, hogy az egyház mit higgyen! Ez a katolikus egyházfoga­lom világi mása és egyszersmind torzképe. — A pontifex maximus helyét így foglalja el a Führer. Ez a felfogás széttöri az egyház fogal­mat,^ merőben megváltoztatja az államról alkotott teologiai felfogásunkat és megüresíti az emberiség fogalmát. E nézet szerint ugyanis az egész embe­risen csak sötét háttér, amelyből kiemelkedik az uralkodó alak. Szükség tehát ezekben a zűrzava­ros időkben hangoztatni az isteni kijelentés nagy­sagát- A nemzet az emberiségért van, mint ahogy a nemzetért van az állam. Az emberiség gondolata egyetemes világcél. amit a kijelentés így ad tud­tunkra: Teremtsünk embert a magunk képére és hasonlatosságára, akiben a teremtés betetőzik és célhoz ér. Az emberiségért van a kultúra és nincs a teremtett mindenségben semmi, ami feljebbvaló érték volna, mint a humánum. Ezért nagy kár, hogy az emberiség eltávolodik a humánum életet­adó fogalmától és formájától és egyéb értékekkel akarja magát kárpótolni. Mégsem szabad a humá­numot mindenek fölé tenni, mint ahogy a libera­lizmus tette, mert ellentéte a divinum, a krisztusi megváltó munka középpontja. — Az ember kétségkívül csak a nemzete útján valósul meg. A valósagos, a kézzelfogható, a testet­öltött ember először a nemzeti s csak azután a sze­mélyi ember. Az állam a nemzetért van s az a leg­jobb államformula, amely a nemzet egyéniségét a legteljesebben érvényesíteni tudja. Magábanvéve nincs jó, vagy rossz államforma, ez a hasznosság és az alkalmatosság kérdése. Az etatizmus viszont betegség jele, akkor szokott bekövetkezni, amikor nagyon elgyengült a nemzet életereje, válságos időkben szükséges, de emberi nagyság etatizmus alatt sohasem virult ki. —• Az egyház önmagában szupernacionális, — így végezte Ravasz László — de a legnagyobb szol­gálatot teszi a nemzetnek, mert elvesztett isten­képiségét igyekszik helyreállítani a Krisztusban. Az élet célja, értéke, értelme az emberben az isten­kép, amely felelősen tükrözi az Istent. A Führer és a pontifex maximus mögött ott sugárzik egyet­len nagyságként: Krisztus... A püspök után dr. Mélyusz Elemér egyetemi tanár tartott előadást a türelmi rendelet kiadá­sának körülményeiről, majd dr. Török Emil egye­temi magántanár ismertette a protestáns irodalmi társulat negyvenhatéves múltját. Református tanárgyűlés Hétfőn délelőtt az ünnepi hét keretében köz­gyűlést tartott az Országos Református Tanár­egyesület. Az ülésen Hóman Bálint kultuszminisz­ter is megjelent. Vitéz Bessenyey Lajos, a debre­ceni református főgimnázium igazgatója mondott elnöki megnyitót. A magyar tanár nem indulhat altalanos antropocentrikus, hanem csakis hungari­centrikus ideálok után. Kun Sándor egyetemi ta­nar javaslatára hódoló táviratban köszöntötték Horthy Miklós kormányzót, majd Pctri Pál állam­titkár a magyar református tanárság nemzetfenn­tartó szer epét hangoztatta. Dr- Balogh Jenő ny. miniszter megértő fiatalságot kért a megértő tanár melle- Szamos előadás hangzott el ezután.

Next

/
Thumbnails
Contents