Pesti Napló, 1934. október (85. évfolyam, 222–246. szám)

1934-10-02 / 222. szám

Kedd PESTI NAPLÓ 1934 októb­er 2­3 Gömbös miniszterelnök rádiószózata Beszámoló két kormányzati esztendő eseményeiről és nagyszabású építőprogram a harmadik esztendő küszöbén (Saját tudósítónktól.) Gömbös Gyula minisz-­­­­er, valami visszhang, pár arc... terelnök hétfőn este harmadszor jelent meg a rá­ •­­ Tegyetek be székeket és jöjjetek be néha­dió sándoruccai székhá­zában, hogy a magyar népnek beszámoljon kor­mányzatának eddigi eredményeiről, célkitűzé­seiről, jövő terveiről, irányelveiről, hogy meg­rajzolja bel- és külpoli­tikánk körvonalait. Fél kilencre hirdette a rádió a beszéd kezdetét, pontosan negyedkilenc­kor az MTI sándorutcai székháza elé gördültek a miniszterelnöknek és kí­séretének autói. A kapu­ban leveldi vitéz Kozma Miklós, Wünscher Fri­gyes és Hável Béla fo­gadták Gömbös Gyulát, aki Antal István sajtófő­nök, Rákóczi Imre he­lyettes sajtófőnök, Men­gele Ferenc külügyi saj­tófőnök, Marton Béla és Bobory György képvise­lők kíséretében érkezett meg. Rövid üdvözlés, ke­resztülhaladnak az udva­ron a rádió kapujáig, ahol Hlatky Endre és vitéz Somogyváry Gyula igazgatók köszöntik, mint házigazdák, a miniszter­elnököt. Gömbös Gyula fekete ruhában, fekete kalap­ban, jókedvűen beszélget társaságával, amelyhez később az újságírókon kívül Szörtsey József, a TESz elnöke és báró Szalay Gábor, a posta vezér­igazgatója csatlakozik. A miniszterelnök első útja az 5-ös számú felolvasószobába vezet. Eddigi be­szédeit a régi épületszárnyban mondotta el, az 5-ös számú felolvasószoba már az új stúdióban van. A beszéd szövegét Gömbös az asztalra helyezi. Körülnéz: az ablak be van függönyözve, hiányzik a megfigyelőablak, amely mögül tavaly még látni lehetett a miniszterelnököt, meg lehetett figyelni gesztusait, arcvonásait. Kissé ridegnek érzi a szo­bát, a gyakorlott szónoknak szüksége van közön­ségre, nem jó arra a hideg, érzéketlen, fehér koc­kára rábeszélni, kell valami kontaktus a közönség­mi­ndan, hogy ne legyek egyedül! — mondja niszterelnök. A székeket behordják, vége a beszélgetésnek, a fényképezésnek, 8 óra 29 percen áll a mutató, sietve érkezik Pilótás Lili, a rádió bemondóhölgye, a miniszterelnök kedvesen üdvözli: »önnek ugyan­annyi írás van a kezében, mint nekem«, — mondja és bezárul mögöttük a felolvasószoba ajtaja. A kis szobában a­ miniszterelnökön és a szpíkeren kívül Antal István, Marton Béla és Bobory György foglal helyet. A többiek az előcsarnokban hangszóróból hallgatják a beszédet. Nyolc óra harminc perckor, talán még egy gondolattal előbb is, konferálja Filótás Lili a nagy eseményt. •­ Vitéz jákfai Gömbös Gyula magyar királyi miniszterelnök mondja el rádiószózatát. És már fel is hangzik Gömbös Gyula katoná­san pattogó szava: adásom tárgyára. Kormányzó úr őfőméltósága bizalmából két esztendőt töltöttem el immár a magyar királyi kormány élén. Amikor átvettem ezt a felelősségteljes tisztet, min­djárt az első na­pon részletes és világos kormányprogramot ad­tam. A rögtöni feladatok megjelölésén kívül egy 95 pontból álló nemzeti munkatervvel léptem a nemzeti közvélemény elé. Ennek a munkatervnek az volt a rendeltetése, hogy világosan megjelölje azokat a célokat, amelyek felé az országot ve­zetni akarom. Szabatosan körvonalazza azokat az elveket, amelyek kormányom mindennapi tevé­kenységének keretét alkotják, hogy megérzékel­tesse a közvéleménnyel azt a szellemet, amely a rám bízott nagy nemzeti jelszavak megőrzésénél szemem előtt lebeg. Ezt a 95 pontot bizonyos olda­lakról eleinte élet gúny és lekicsinylés fogadta. Ez engem nem kedvetlenített el, mert míg egy­részt tudtam azt, hogy minden új lépésnek ez az osztályrésze, másrészt abban is biztos voltam, hogy ezt a gúnyt, éleet és csipkelődést abban a mértékben fogja felváltani a megértés és az elis­merés hangja, amilyen mértékben meg tudja a kormány győzni a magyar közvéleményt szándé­kai komolyságáról, s minden törekvése realitá­sáról, arról, hogy semmi más célunk nincs, mint a keserves magyar sors elviselhetővé tétele, és semmi más érdek nem fűz mostani nehéz tisztünk ellátásához, mint az az elszánt akarat, hogy a ma­gyar jövő szilárd alapjait lefektessük, ha talán nem is a mostani sokat szenvedett generáció, de gyermekeink és unokáink számára. Nagy meg­nyugvás és belső elégtétel számomra, hogy a nemzet nagy többsége nemcsak hogy megértette és magáévá tette a nemzeti munkatervből kiáradó lelkületet és annak minden pontját átható igaz és őszinte szellemet, de teljes támogatásban is ré­szesített annak megvalósítására irányuló kor­mányzati munkámban, nak. Mi a célja ennek a kormányzati munká­m Ma is változatlanul az, amit a Nemzeti Munkaterv első pontja két évvel ezelőtt határozot­tan és szabatosan megjelölt: »A magyar nemzet megerősítése, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biz­tosítása. De mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott céhú és erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított, független állam keretén belül valósítható meg, politikám első fel­adatának az öncélú nemzeti állam kiépítését te­kintem«. — A Nemzeti Munkaterv élén lefektetett , vi­lágos célkitűzés mozgatta azt a politikát és azt a kormányzati munkát, amelyet a vezetésem alatt álló kormány az elmúlt két év alatt mind külső, mind belső vonatkozásban folytatott. — A külpolitikában a kormány fő célja köze­lebbről az volt, hogy egyrészt megszerezze, illető­leg megtartsa és biztosítsa a magyar nemzet szá­mára a világ részéről azt a megbecsülést, amely őt múltjánál, történelmi teljesítményénél és belső értékeinél fogva megilleti, másrészt olyan nem­zetközi pozíciót vívjon ki az ország számára, amely a jog és az igazság szellemében lehetővé teszi nemzetünknek az alkotómunkát, a békés fej­lődést és a polgárok jólétének megteremtését. új miniszterelnök távozik a Stúdióból. Körülötte: Kozma Miklós, Hável Béla, Wünscher Frigyes és Hlatky Endre Gömbös miniszterelnök beszéde — Magyar Testvéreim! •— Kormányralépésem második évfordulóján ismét a mikrofon elé állok, hogy a rádió hatal­mas nyilvánosságán keresztül beszámoljak, mi­ként sáfárkodtam az eltelt két esztendő alatt az ország rámbízott javaival és miként irányítot­tam a gondjaimra bízott magyar politikát. De mielőtt erre rátérnék, legyen szabad egy pilla­natra valamivel távolabbi időkre visszaemlékez­nem. A magyar »ab urbe condista" — Néhány hét múlva tizenötödik évfordulója lesz annak a napnak, amikor Magyarország kor­mányzója a Nemzeti Hadsereg élén bevonult az ország fővárosába. E másfél decennium minden esztendejét a magyar történelem egykor római számokkal fogja jegyezni és azoknak klasszikus értelemben fog történelmi jelentőséget tulajdoní­tani. Mert, amint a latin história »ad urbe con­dita«, a »város alapításától« számította az időt: egy későbbi kor történetírója méltán kezdheti et­től a dátumtól a háború utáni magyar kor törté­nelmét, ahonnan független nemzeti életünk új útjai indultak neki a jövendőnek. Súlyos küz­delmek között eltelt 15 esztedő volt ez, amelynek kemény megpróbáltatásai közepette a független Magyarország megállván helyét a népek verse­nyében, ma a rendnek, a nyugalomnak és a sta­bilitásnak országa. Hogy ez így van, mindenki érzi. II. z­­ női szövet újdonságaink árban, minőségben, választékban vezetnek LÁSZLÓ és FEKETE különleges női és férfi divatkelmék áruháza IV., Petőfi Sándor ucca 14-16 A nemzeti munkaterv — Ez után a visszaemlékezés után áttérek elő­ A nemzeti egység gondolata — Belső politikám célját, stílusát és módszerét ez a külpolitikai célkitűzés determinálja. Az a meg­látás, hogy a nemzet e nagy célt csak akkor érheti el, ha a maximális belső erőket tudja összegyűj­teni, felhalmozni és a történeti célok szolgálatába állítani. A belső erőgyűjtés és energiagyarapítás volt tehát a legfontosabb belppolitikai célkitűzésem, amelyet kiegyensúlyozott gazdasági helyzet, igaz­ságos szociális viszonyok, békés társadalmi at­moszféra és mindezek fundamentumára felépült nemzeti egység megvalósítása útján kívántam szolgálni és előmozdítani. Ezért hirdettem két év alatt nem csökkenő energiával és ezért hirdetem ma is ugyanezzel a hitbeli meggyőződéssel a nem­zeti egység gondolatát és az igazi nemzeti egység megteremtésének szükségességét — társadalmi, politikai és lelki vonatkozásokban egyaránt. Az ugya­nis a rendíthetetlen meggyőződ­ésem, hogy a mai rendkívül nehéz és komplikált nemzetközi helyzetben, óriási világerők ütközése közepett, a súlyos belső problémák egész sorával megterhelt, kicsiny Magyarország csak akkor fogja tudni VISSZA A TERMÉSZETHEZ! Kis Igmándnak vizét issza, Életét meghosszabbítja * 60 év még nem korhatár Annál, ki Igmándit használ Schmidthauer-téle IGMANDI KESERŰVÍZ kis üvegben 0'35 lit Sch­midthauer-féle IGMANDI KESERŰVÍZ nagy üvegben O-T­at. HA ÖNNEK RITKÁN KELL - VEGYEN KIS ÜVEGGEL

Next