Pesti Napló, 1934. december (85. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-01 / 271. szám
Szombat A 800 esztendős horvát-magyar együttélés és a 15 esztendős horvát-szerb egyesülés mérlege Berlin, november 30. A Berliner Tageblatt genfi levelezője beszélgetést folytatott Eckhardt Tibor magyar főmegbízottal, aki kijelentette, hogy magyar földön, mint azt már megállapították, semmiféle előkészület nem történt sem a merényletre, sem az egész öszszeesküvési ügyre. A három bűnrészes, aki egyideig Magyarországon tartózkodott, külföldön leért összeesküvésbe és ott készítette elő a tervet ezek az emberek bebizonyíthatóan sohasem kaptak útlevelet a magyar hatóságoktól. A merénylet olyan összeesküvés eredménye, amely jugoszláv területen támadt és ott ma is fennáll. A magyarok 800 éven keresztül egy államban éltek a horvátokkal és sohasem követtek el sem az egyik, sem a másik oldalon merényletet. Jugoszlávia 15 év óta él együtt a horvátokkal és a merényletek évről évre szaporodnak. Horvátország európai műveltségű állam volt és sohasem alkalmazott balkáni módszereket. Egyébként — mondotta Eckhardt — nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak olyan terrorizmus van, amit az állampolgárok gyakorolnak a hatóságokkal szemben, hanem van egy sokkal veszélyesebb terrorizmus is, amit a hatóságok folytatnak az állampolgárok ellen. Radicsot — mondja Eckhardt — a jugoszláv parlamentben erőszakos módon agyonlőtték és ez a gyilkosság a horvát lakosságot nagy mértékben felizgatta a mostani kormányrendszer ellen. Ez idő óta szóródtak szét a horvát menekültek az egész világon úgy, ahogy erre még nem volt példa. A horvát menekültek minden államnak, ahol csak voltak, ugyanazokat gombás padló légszigetelése tökéletes garanciával Adó- Kedvezmény " Télen is kivitelezhető ! WEISZ mérnök, Izabella ucea 6S. Tel. • 20-8-1*4 PESTI NAPLÓ 1934 december 1 MacDonald angol miniszterelnök Pál jugoszláv herceggel tárgyalt a magyar-jugoszláv ügyről Belgrád emlékirata az angol minisztertanács előtt Pénteken kezdi tárgyalni a Népszövetségi Tanács a marseillei ügyet Párizs, november 30. A Temps genfi, tudósítója jelenti: A saarvidéki kérdéssel foglalkozó hármasbizottság szerdán délelőtt juttatta el jelentését a Népszövetséghez. Szerdán délelőtt a Tanács Benes elnöklésével zárt ülést tart, amelyen megállapodnak a végleges munkarendben. A Tanács Jeszics jugoszláv külügyminiszter és dr. Eckhardt Tibor magyar megbízott jelenlétében fogja átvizsgálni a jugoszláv panaszt. Titulescu nem tagja ugyan a Tanácsnak, de szintén jelen lesz. A Tanács azután nyílt ülésen tüstént hozzálát a Saar-kérdés vitájához. Genfben remélik, hogy ez a vita csütörtökön este befejeződik és pénteken megkezdhetik a marseillei ügy tárgyalását Vasconcelles elnökletével. A Tanács először Jeszics jugoszláv külügyminisztert, majd Benes cseh és Titulescu román külügyminisztert, végül Eckhardt magyar megbízottat fogja meghallgatni. Általános nézet szerint előadót fognak kiküldeni, aki jelentését a január 10-iki tanácsülésen fogja előterjeszteni. London, november 30. MacDonald miniszterelnök ma reggel 8 órakor Pál herceggel, a délszláv kormányzótanács elnökével reggelizett a Buckingham-palotában. A reggelit közel két óra hosszat tartó tanácskozás követte, majd MacDonald a miniszterelnökségre hajtatott. A Press Association értesülése szerint MacDonald látogatása közvetlenül azzal a kényes helyzettel állott összefüggésben, amely a magyar kormány ellen irányuló délszláv vádak következtében állt elő. Délszlávia Sándor király megöletése körüli bűnrészességgel vádolja a magyar kormányt, Magyarország felháborodva, a vádak azonnali megvizsgálását követelte. Az ügy a népszövetségi tanácsülés elé tartozik és a Tanács bizonyára olyan eljárást kíván, amely lehetőleg minél kevesebb rossz vért szül a nemzetek között. London, november 30. A Havas iroda londoni tudósítójának értesülése szerint ma délelőtt váratlanul minisztertanácsot hívtak össze, amelyen állítólag a német újrafegyverkezés és a jugoszláv emlékirat kérdésével foglalkoztak. Ugyancsak ma délelőtt Corbin francia nagykövet látogatást tett Eden főpecsétőrnél. Úgy tudják, hogy a megbeszélések tárgya a tegnapelőtti véderővita volt. Az angol kormány ma tartotta harmadik minisztertanácsát a hét folyamán. Rendesen hetenként csak egy minisztertanácsot tartanak, a nehézségeket okozták, mert a horvát forradalmi menekültek mindenütt a nyugtalanság elemei voltak. A felelősséget annál kevésbé szabad Magyarországon keresni, mert a magyar kormány végrehajtotta mindazokat az intézkedéseket, amelyeket Jugoszlávia követel. Végül Eckhardt ismertette az ügy politikai hátterét és hangoztatta, hogy a kisantant célja: közvetett csapást mérni a békemódosítási politikára. Nemzetközi összefogás a terrorizmus ellen Párizs, november 30. A Le Temps részletes cikket szentel a jugoszláv emlékiratnak. Hangoztatja, hogy a jugoszláv néphangulat kényszerítette a belgrádi kormányt, hogy az ügyet Genfbe vigye■ Cikket azzal végzi: egy dolog bizonyos, az európai politikai légkört megmérgező terrorista szervezetek tényleg fennállanak- Jugoszlávia lépése nem volt felesleges, ha, a terrorizmus elleni igazi nemzetközi összefogás fog belőle megszületni. Amerikai népgyűlés, amelyen halálra ítélték Sándor jugoszláv királyt Genf, november 30. A Genfben megjelennő Courrier de Génévé »Ki a vádlott?« című vezércikkében megállapítja, hogy a jugoszláv emlékirat semmi újat és semmi szenzációt nem hoz. Jugoszlávia három vádpontra próbálja felépíteni vádjait Magyarország ellen. Az első vádpontra, amely szerint Magyarországon külön kiképzett terroristákat kiválasztottak a bűncselekmény elkövetésére, a magyar fődelegátus igazolni fogja, hogy a magyar kormány nem ment túl azon a mértéken, amit a menedékjog előírt. Ha visszaéltek a menedékjoggal, ezért nem lehet felelőssé tenni Magyarországot. Megállapítja a lap, hogy a világ minden táján élnek jugoszláv menekültek és nemcsak Seraingbem, hanem egy amerikai népgyűlésen tízezer ember jelenlétében mondották ki Sándor király halálos ítéletét■ A magyar-horvát állami együttélés idején Budapest és Zágráb között kitűnő volt a viszony, egyetlen politikai bűntény sem történt. A második vádpont, hogy a bűnösök szabadon hagyhatták el Magyarország területét. Ez a tétel nem talált igazolást. Hat héttel a marseillei merénylet előtt már csak két emigráns volt Jankapusztán, a többiek szétszéledtek. Ami pedig az útlevélkérdést illeti, a gyilkosnál hamis cseh útlevelet találtak. A magyar útlevelek épúgy hamisak lehetnek, mint a csehek. A harmadik vádpontot illetőleg pedig, amely szerint a marseillei dráma évekre visszamenő magyar aknamunka eredménye volt, a magyarok egyszerűen azzal válaszolhatnak, hogy a marseillei merénylet nem egyéb, mint Belgrád nemzeti kisebbségeket elnyomó terroristapolitikájának következménye. Nem volt kissé könnyelmű ez a vádemelés A félhivatalosnak tekinthető berni Bund ugyancsak megállapítja vezércikkében, hogy döntő bizonyítékokat a vád nem tudott produkálni. A bizonyítóanyag eredetét illetően kétesértékű, nem származik feltétlen kifogástalan forrásból. A vádak nem érdemelnek hitelt. Felvetődik a kérdés, vájjon nem volt-e kissé könnyelmű ez a vádemelés. A marseillei királygyilkosságban való tényleges felelősséget nem lehet Magyarország terhére írni. Sehogy sem lehet azt elhitetni, hogy a tettesek a magyar kormányt beavatták volna tervükbe, de azt sem lehet megérteni, hogy a magyar kormány tettestársnak legyen minősíthető azért, mert az emigránsok szabadon elhagyhatták a magyar területet. A merénylet oka Jugoszlávia belpolitikai állapotában keresendő. Helyénvalóbb lett volna minden bizonnyal, ha Jugoszlávia önmaga vizsgálatába merült volna, semhogy megvádolja szomszédját, ha mindjárt ez utóbbi nem éppen a legbarátságosabb magatartást tanúsítja is vele szemben. Ne halogassák az elintézést ! London, november 30. A News Statesman and Nation a genfi vádirattal foglalkozva azt hangoztatja, hogy kívánatos, ne halasszák el az ügy elintézését. A kisantant Jugoszláviát támogatja, Olaszország, Ausztria és Bulgária Magyarország oldalára áll. Az ellentétes erők e felvonulása rossz vért fog szülni. Marseille és Szarajevó között nem lehet párhuzamot vonni. A mai Európa nem az 1914. előtti és ma nemzetközi bíróság van az ilyen viták elintézésére. Bármilyen gyöngének bizonyult Pavelics, Percsec és Sztanisev szófiai lakomája Szófia, november 30. A marseillei merénylettel kapcsolatban Genfben előterjesztett jugoszláv emlékirat többi között szóváteszi azokat a beszédeket, amelyeket, 1929 április 21-én Szófiában egy lakoma alkalmával Pavelics, Percsec és dr. Sztanisev mondottak és amelyben bejelentették, hogy együttműködésre léptek egy Jugoszlávia ellen irányuló közös mozgalom érdekében. Ezek a beszélgetések kizárólag törvényes tevékenységre vonatkoztak és hogy erre vonatkozóan 1929 április 20-án nyilatkozatot adtak ki. A nyilatkozatban, amelyet egyfelől Pavelics 63 Percsec, másfelől a bolgár kormány által annak rendje és módja szerint elismert törvényes macedón nemzeti bizottság képviselői írtak alá, bejelentik, hogy az az elviselhetetlen uralom, amelynek a horvátok és macedónok alá vannak vetve, kötelességükké teszi, hogy összhangba hozzák törvényes tevékenységüket abból a célból, hogy a horvátok és a macedónok számára biztosítsák az emberi és nemzetiségi jogokat, a politikai szabadságot és a teljes politikai függetlenséget. A horvátok vezérei és a macedón nemzeti bizottság vezérei — mondja a nyilatkozat — megragadják a mostani alkalmat, hogy egymásnak kezet nyújtsanak és közös erőfeszítéssel iparkodjanak a két testvérnépnek emez eszményeit megvalósítani. A jugoszláv emlékirat szerint dr. Sztanisev , aki ebben az időben a macedón nemzeti bizottság elnöke volt, a macedón forradalmár szervezet vezérének mondja, ami teljesen valótlan. Sztanisev a törvényes és elismert macedón bizottságnak volt az elnöke, tagja volt a bolgár parlamentnek és nemzetközi kisebbségi értekezleteken több ízben képviselte a macedón emigránsokat. A kérdéses lakoma, amelyet a macedón bizottság adott a horvát vezérek számára, teljesen nyilvános lett. Az Union Palace szállóban tartották meg a külföldi sajtó számos képviselőjének részvételével. A jugoszláv emlékirat ellentétbe jut önmagával, amikor egy ízben Mihajlov Ivánt mondja a forradalmár szervezet vezérének, valamivel odább pedig Sztanisevet tünteti fel ugyaneme szervezet vezérének. is a Népszövetség a múltban, még mindig számolni kell vele és döntéseit a vitában álló felek még tiszteletben tartják. Zsivkovics tábornok a jugoszláv lépés hátterében Róma. november 30. A Corriere della Sera azt írja, hogy az emlékirat okai között nem utolsósorban játszik szerepet az, hogy a jugoszláv kormányzótanács és a katonai csoport között éles ellentétek állanak fenn. A jugoszláv kormány, hogy bebizonyítsa erélyességét, kénytelen volt ezt a lépést megtenni Genfben Magyarország ellen már csak azért is, hogy saját felelőssége helyett Magyarországot állítsa a kérdés előterébe. A jugoszláv emlékirat ágyúlövése azonban túlságosan rövid lert és nem az ellenségben, hanem főkép saját oldalán tett kárt. Az Osservatore Romano szerint a jugoszláv emlékirat csak arra jó, hogy a világ figyelmét ráterelje a nemzetközi terrorizmus elleni egyesült intézkedésekre. Az Affair Estori szerint a jugoszláv éles támadás megzavarhatja a béke alapjait. Jugoszlávia odáig alacsonyodott, hogy Miki egérfilmekhez hasonló fényképfelvételekkel bizonyítsa az állítólagos tényeket. A jugoszláv emlékirat anynyira nevetséges, hogy a marseillei Shakespearetragédiát közönséges bohózattá alakította át. Az egész ügy hátterében — írja a lap — Zsívkovics tábornok áll. A szerb katonai párt vissza akar kerülni a hatalomra és ezért a kormány jónak látta, hogy megindítsa Zsívkovics sürgetéseire Magyarország ellen a durva támadást. Zsivkovics szakértője a király gyilkosságnak, mert hiszen hadnagykorában ő engedte be a konokba Obrenovics Sándor és felesége gyilkosait, annyira azonban mégsem szakértő, hogy előre látta volna a mai fejleményeket. A Tribuna megállapítja, hogy a jugoszláv emlékirat csak arra volt jó, hogy bebizonyítsa az első jugoszláv jegyzék vádjainak tarthatatlanságát. Ami a merényletért való felelősséget illeti, maga a francia rendőrség is beismerte, hogy a merényletet közvetlen előkészületek útján szervezték meg és ezért voltaképpen csak arról a szervezkedésről lehet beszélni, amelyet az utolsó állomáson, Franciaországban végeztek el a gyilkosság előkészítői. Pál herceg Lebrunnel is a jugoszláv emlékiratról tárgyal Párizs, november 30. (Havas) Pál jugoszláv régensherceg, aki Londonból Párizsba érkezett, holnap villásreggelire Lebrun vendége lesz. A két államfő valószínűleg olyanforma eszmecserét fog folytatni, mint amilyet Pál herceg V. György királlyal folytatott, főként a jugoszláv megkeresésről.