Pesti Napló, 1935. január (86. évfolyam, 1–26. szám)

1935-01-01 / 1. szám

Kedd PESTI NAPLÓ 1933 január 1 3 Legelőzékenyebben bemutatja és kiszolgálja Stern b erg Hangszergyár, Rákóczi út 60. •»A béke alapja az igazságossági amilyenből a provencei pásztorok pipáznak. — Nagyon szeretem a magyarokat, — mondja — igen sok kiváló embert ismerek közülök. Hosz­szú évek komoly barátsága fűzött a magyarok igazi nagy emberéhez, a »great old manhez«, Ap­ponyi Albert grófhoz. Adatci, a legkedvesebb, legszellemesebb tar­salgó. Szavai kristálytiszta hegyipatak módjára csörgedeznek ajkáról. Szívesen válaszol kérdé­seimre, arcvonásai soha nem árulják el érzelmeit, csupán egy futó pillanatra borul el tekintete s homlokán mély ráncok képződnek, amikor a fel­tartóztathatatlannak látszó világnyomorúság előre­töréséről beszélgetünk. Szemem a világosbarna diófából készült hatal­mas könyvszekrényre téved s miközben Gábor Móric kollégám Adatci vonásait igyekszik pa­pirra vetni, mint egy film pereg le előttem a döntőbíróság elnökének csodálatosan ragyogó élet­pályája. Tokióban született 1870-ben, 22 éves korában jogi doktorrá avatták, a külügyminisztérium szol­gálatába állt s négy évvel később, a 26 éves ifjú a párizsi japán nagykövetség titkárának felelős­ségteljes munkáját végzi. 1903-ban a tokiói egye­tem tanárává nevezik ki, ahol a »nemzetközi jog« és a »diplomácia történetéről« tart előadást. — Az orosz-japán háborúban a sasebi döntő­bírák között ül s a világháború befejeztével, a japán állam képviseletében ő a Népszövetség első delegátusa. 1923-ban a brüsszeli magyar-ro­mán optáns perben, valamint a budapesti Páz­mány Péter tudományegyetem és a csehszlovák állam birtokperében is ő elnököl. 1929 óta a há­gai nemzetközi döntőbíróság elnöke. — Japánban gyakran és szívesen beszélnek a lovagias magyar testvérnemzetről, — mondja Adatci s ajka körül finom mosoly játszadozik. — Kegyelmes uram. általános értékű, de min­ket magyarokat igen közelről érintő kérdésekre várunk öntől feleletet. — Kérdezzen kérem, szívesen válaszolok, de bocsásson meg, ha nem térek ki a napipolitikára. — Van-e remény a békés fejlődésre, anélkül, hogy a háborúban kellene a megoldást keresnünk? — Kétségtelenül. A népek békésen fejlődhet­nek anélkül, hogy a háborúba kellene menekül­niük, az államférfiak belátják, hogy a gazdasági nehézségek megoldásának az érdekében mindent el kell követniök, hiszen ezek nehezednek a legsú­lyosabban az emberek millióinak egzisztenciáira. Ezeket el kell intézni. Mint a Népszövetség egyik képviselője, annakidején min, den tőlem telhetőt megtettem, hogy azokat a problémákat, gazdasági és pénzügyi kérdéseket, amelyek sokszor áthidal­hatatlannak látszó bonyodalmakat okoztak a né­pek egymáshoz való békés viszonyában, megold­hassuk. Emlékszik reá bizonyára, tizenegy évvel ezelőtt a japán megbízottak nevében egy nagy kérdéssel kapcsolatban, amely oly közel áll a né­pek boldogságához, egy tervezetet terjesztettem a Népszövetség elé. Igaz ugyan, hogy évről évre elismerésreméltó haladás észlelhető e téren, de még mindig nem abban a mértékben, ahogy arra szükség volna. Akkor haladnak Genfben a helyes úton, ha rövid időn belül megoldják a leszerelés kérdését. — Hozzájárulhntr.a-e a nemzetközi döntőbíró­ság tekintélyének latbavetésével a tartós béke biztosításához? — Minden bizonnyal. A nemzetközi döntő­bíróság érvényesíthetné, befolyását egy tartós. BOLDOG ÚJÉVET a Pesti Napló olvasóinak! Boldog újévet, — újévi vi- 1 végtelen folytatásos regénynek jövő évi anyaga Jóval songó kismalacot, amely tekintélyes hízóvá duzzadjon az év végére — szerencse­fillért, amely szerencsés pengékké serdüljön a jövő Szilveszterre, — álarcos ké­ményseprőt, akiből jövőre igazi kéményseprő legyen a saját ház saját tűzhelye kö­rül. Boldog újévet, — bol­dog évet! Az újévi szim­bólumok nőjjenek valóság­gá az évben, az újévi aján­dékok törjenek át a retikü­lök és vitrinek keretén; le­gyen valósággá a szerencse, legyen életté a jókívánság. Legyen élet! A csiszolt, sí­ma szercncse-nippek helyén legyen élet; lélegző, törek­vő, békülékeny, meleg, ka­pálózó és megbocsájtó élet, a szilveszteri harangok tisz­ta zenéje után jöjjön az élet termékeny lármája: a kalapács és a toll, a fűrész és a poroló, a gépek ős az épülő kövek zenéje, minél erősebben, minél harsogób­ban, minél rendetlenebb gazdagságban, minél ered­ményesebben. Boldog új­évet, boldog évet, boldog valóságot kíván a Pesti Napló olvasóinak! A Pesti Napló, amely a valóság folytatásos regényét adja ol­vasóinak egész éven át első betűjétől az utolsóig, — szívből kívánja, hogy ennek a | legyen, mint az idei volt. sí A béke alapja az igazságosság" Utolsó beszélgetés Adatcival Hága, december 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) A hágai Békepalota 27-es szobájában dolgozik csendben, szerényen a nemzetközi döntőbíróság el­nöke. Pontosan tizenegy órakor kopogtattunk az elő­szoba ajtaján s átadtuk névjegyeinket egy bájos fiatal hölgynek, az elnök titkárnő­jének. Alig egy félperc múlva, a feltáruló hatalmas diófaajtó kü­szöbén, mint egy csontbafaragott japán miniatűr, előttünk állott a legfelsőbb földi bíróság elnöke s elragadó kedvességgel betessé­kelt diófával burkolt dolgozószo­bájába. Hatalmas íróasztalával szem ben hellyel kínált meg s szokat lan kedvességgel széket tolt alánk. Finomművű szivaros- és cigarettásszelencéjét elénk tartva, segítségünkre siet s nagy szakér­telemmel válogatja ki számunkra az illatos ha­vannát. Ö maga egyszerű fápipára gyújt, olyanra, ..datci béke érdekében, amennyiben az elébe került ügyek vizsgálatának lefolytatásánál a. jog zabá­lya.it alkalmazza. A béke biztosításának a leg­jobb módja az, hogy nemzetközi kapcsolatoknál az igazság elvét alkalmazzuk. A népek közötti igazságosság elvének pedig legjobb kifejezői: a nemzetközi jogszabályok. — Melyik volt a legérdekesebb jogesete ed­dig, kegyelmes uram? — Jogi pályafutásom a nemzetközi bíróságnál rövidebb keletű annál, hogy ebből az időből nyi­latkozhatnék. Ellenben az orosz-japán háború ide­jén, 1904—1905-ben a sasebi döntőbíróság tagja vol­tam, s mint ilyen, részt vettem a japánok által zsákmányulejtett hatvan hadihajó ügyének a tár­gyalásán. E hódítások vizsgálata sok gondot oko­zott nekem, de amikor a Portsmouthban megtartott konferencián létrehoztuk az orosz-japán bókét, <12 orosz kormány elismerte az általunk hozott hatá­rozatok jogosságát a hadihajókra vonatkozólag. Ez nagy elégtétel volt számomra, mint bizonyság amellett, hogy a japán bíróság a nemzetközi jog­szabályokat szigorúan alkalmazta. Ügy emlékszem erre, mintha tegnap történt volna. — Az újságíró a legdiszkrétebb ember, aki nagy önuralommal és önmegtagadással rendelke­zik — fűzte tovább a beszélgetés fonalát Adatci — s igen gyakran nem írhatja meg azt, amit sze­retne. Japánul Schimbun-Kisha-nak hívják az újságírót, szól, s már le is írja ezt a két szót. Búcsúzásnál az ajtóig kisér, megköszöni a lá­togatást, s üzenetképpen átnyújt egy fehér lapot, amelyre energikus szép betűivel azt a mondatot írta, amelyet japán írásjelekkel a jólsikerült arc­kép alá rajzolt: A béke alapja az igazságosság. Balázs Pál Qtfo M-m&ai MINŐIN ORION *ADI$KERISKED$NÍI KAPHATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents