Pesti Napló, 1935. február (86. évfolyam, 27–49. szám)

1935-02-01 / 27. szám

8 Péntek PESTI NAPLÓ 1935 február 1 azokra, akik nemosak a hagyományokkal törőd­nek, hanem jövő kultúránkkal is. Az európaá művészetre nézve meglehetősen közömbös, hogy nálunk fontos vagy halogatha£ó-e a modern ízlés — de nem közömbös ifjúságunkra. Ha ebben a helyzetben maradunk, azt kell hinnünk, hogy főiskolánk elvesztette eleven ere­jét, és megmerevedett az akadémikus és natura­lisztikus formalizmusban — feladatát tehát nem tudja teljesíteni. A tizennégy év előtti reformot ennek a két művészi iránynak döntő ütközete idézte elő. De hol vagyunk ma már ettől a szel­lemi mérkőzéstől. Mi közünk a történelmi stílus­formák utátazáttához: az akadémikus művészethez; mi közünk a ki nem elégítő XIX. századbeli üres természotutánzáAhoz — de legkevésbé elégedhe­tünk meg a kontingentált művészetek kultuszá­val, tehát a mostani: eddig és ne tovább rendszer­rel, mert az már kétségtelen, hogy a főiskola ed­digi sikereit eem rendszerének köszönhette, ha­nem a szerencsésen összeválogatott művészi erők­nek. A főiskola gyökeres reformja elkerülhetetlen. Ha a képzőművészeti tanáos munkába áll — Mik dolga lesz. SSavescu román pénzügyminiszter lemondott Bukarest, január 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) S'avencti pénzügyminiszter és Manolescu­Strunya kereskedelmi miniszter között konfliktus tört ki a kivitel és bevitel _ problémájának rende­zése ügyében s Slavescu le is moudott. M<* olescü­Strungä javaslatával szemben a pénzügyminisz­ter úgy véli, hogy a lej szilárdságát nem szabad veszélyeztetni. Ezért követeli, hogy minden kivi­telből származó devizát a Nemzeti Bank rendel­kezésére bocsássanak továbbra is, mert minden más eljárás rontja a le.i árfolyamát. Manolescu­Stru pa kereskedelmi miniszter eszel szemben azon a véleményen van, hogy a kivitelt élénkí­teni kell és azt ajánlja, hogy a kivitelből szár­mazó devizáknak csak százalékát kelljen a Nefnzetí Banknak beszolg..Itatni, a maradék a piacra kerüljön, ami egyébként a fekete Valuta­tőzsdéket is megszüntetné- A konfliktust Tnta­rescu miniszterelnök sem tudta eldöuteni. S a­vescu visszalépése hivatalosan mésr nem tö-rtént meg, az esti sajtó már utódaként emlegeti Costi­n.escu jelenlegi gazdasági ós munkaügyi minisz­tert. » ÜZLETHELYISÉG 5 szép raktárhelyiségeiéi a Bt ráros térnél, jH | az új hirt közelében faiad t. Faré ->t kSrúl S ä pécsi «árnak mélyén sztrájkol hétszáz bányász Az Sgazgatéság általános üzemszünetet rendelt el A közvetítő ^izalmitérfiakat és 25 keresztény­szocialista bányászt ffogvatartanak a sztrájkolok Pécs, január 81. (A Pesti Napló tudósítójának telefón­jelentése.) Ä Dunagőzhajózási Társaság pécsi szén­bányatelepén csütörtök reggel ismét sztrájkmoz­galom kezdődött. Seggel <5 órakor mintegy 500 fonj/i munkás a föld alatt beszüntette a munkát. Felüzentek, hogy addig nem, .jönnek fel, amin kö­veteléseiket nem teljesítik. A sztrájk előzménye néhány hétre nyúlik vissza. Újévkor két keresztényszocialista munkás megvert egy szociáldemokrata bányászt. A szo­ciáldemokrata munkásság a verekedők áthelye­zését kérte, a bányaigazgatóság azonban kijelen­tette, hogy a munkások igazságukat keressék a bíróság előtt. Erre részleges sztrájk tört ki, amelynek Ili résztvevőjét u vállalat elbocsátotta. A munkáiság újabb küldöttségének kérésére visszavették ugyan a Ili bányászt, de leszállított fizetéssel- A sztrájk most azért tört ki, mert a munkásság a bányaigazgatóság intézkedését sé­relmesnek találja. A bányában a sztrájk kezdete idején 10 keresz­tényszocialista bányász is tartózkodott, .akik nem osatlakoztak a sztrájkolókhoz. Közülük tizenöten csoportba verődtek és sikerült a föld felszínére kerülniök. Csütörtök délben munkásküldöttsóg jelent meg Balsay Aladár bányafőtanácsos-i^azgatónál és Szabolcs helyettes-igazgatónál s kérték őket, hogy változtassák meg a .114 munkás visszavéte­lére vonatkozó súlyos feltételeket. Az igazgatóság vezetői kijelentették, hogy amíg a munkások a tárnából fel nem jönnek, nem tárgyalnak velük. Délután 2 órakor a részleges sztrájk miatt általá­nos üzemszünetet rendeltek el. Az eddigi jelenté­sek szerint rendzavarás nem történt. Délután a niunkasvezérok érintkezésbe léptek a sztrájkoló bányászokkal. Két bizalrniférfi le­szállt a2 aknába. A munkások azonban hajthatat­lanok maradtak és a bizalmiférfitlkat a bánya mélyén fogvalarlották. A bányaigazgatóság p Pesti Napló pécsi tudó­sítója előtt kijelentette, hogy ez a sztrájk már nem kenyérharc, hanem egy kis csoport terrorista­akciója. A kis eeóport a higgadtan gondolkozó bányászokat teri-orizálja, de az igazgatóság neai fogja tűrni a rendbontást és helyre fogja állítani a munkafegyelmet, , A késő esti órákban újabb fordulathoz ert a pécsbányatelepi bányászsttrájk. Az esti felváltás idején a Széchenyi-aknában is leálltak a felvonók és a bányászok felüzenték, hogy ők is sztrájkba lépnek és nem jönnek ki a felszínre. Így az éhség­sztrajkclók száma 698-ra emelkedett. Túlnay József párttitkár kérte a DGT igazga­tóságát, hogy lemehessen a bányába a sztrájkolok közé. Az igazgatóság a párttitkár kérését megta? gadta.xaire az levél útján lépett érintkezésbe a sztrájkolókkal. A bányászok felizenték, hogy ők már nem törődnek a pártvezetőség utasításaival, akik folyton tárgyalnak ós eredményt nem érnek el, ők folytatják a sztrájkot. A lenn rekedt ke­resztényszocialista bányászokat azért nem engedik feljönni, mert amíg azok lenn vannak, addig élel­miszert kaphatnak fentről. A késő esti órákban a pécsi rendőrkapitány­ságon értekezlet volt, amely után rendőri bizott­ság szállt ki, hogy a lenmaradt keresztényszo­cialista munloásokat karhatalominal felhozzák a mélyhői. A rendőri bizottság megállapította, hogy jelenleg semmit sem tehet a lecn fogvatartott keresztényszocialista munkásokért, mert a sztráj­kolok keresztberakott gerendákkal úgy elzárták a a felvonókat, hogyha azokat erőszakkal megindí­tanák, beomlana az egész bánya aknabejárata. Ellenben ahogy feljönnek a sztrájkoló munkások, azonnal eljárás indul ellenük személyes szabadság megsértése címén. MAGYARORSZÁG INGYEN MELLÉKLETE Kritizált irányít, hart* gotada közönségnek, beszámol az esemé* nyakról, tervekről és rajzos technikai cikke' ket nyújt amatőrök* nek és laikusoknak Szereposztásos magyar mflsor Az eddiginél is részletesebb, egyetlen úrsbeoszfásos küífíM műsor! nsn IFJABB REGÉNY Irtai HELTAI JENŐ 81 : Az efajta kérdésekre a lány azelőtt min' dig gorombán felelte, szemtelenül vihogott, hetykén odavágta: mi közöd hozzá! Most űem találta meg régi hangját, másként hal­lotta a kérdést is mint a múltban, amikor szemtelenül bizalmaskodó, ingerkedő» ugrató­íze volt. A kérdés egyszerű, tiszta, és komoly­Volt most, a jóbarátnak, majdnem az aggódó apának a kérdése. Ügy is feleli rá, egysze­rűen, komolyan: — Hogy volnál Tudhatod, hogy nincs. Miért kérdezed? — Csafc úgy. A színészetedén töröm a fejemet... azon, hogy mi hiányzik belőled. Azt hiszem, a szerélem. Ami öröm és gyötrő­dés van a szerelemben. A rajongás. A nyug­talanság. A szomjúság, A vágy meg az oda­adás ... Nincsenek olyan emlékeid, amelyek táplálnának. Visszaszüzesedtél faluöi kis­lánnyá. Ezért vagy langyos. Ezért nem tu­dod mondani; szeretem! Mondd: ezereteml — Szeretem! — Forróbban mondd, Őszintébben* Ne a szerepre gondolj. Attól függetlenül mondd. Gondolj valakire, akit szeretsz. Űgy mondd! A lány kiszabadult egy kicsit abból a hi­nárból, amelybe lassan-lassan mind a ketten belesüppedtek. Nevetett: ,— Ha nincs senkim, akire gondoljak 1 — Eay régi emberre, egy régi csókra ... Általánosságokét mondott eddig, célza­tosság nélkül, találomra beszélt csak, bele a levegőbe, de most, hogy régi csókot emlege­tett, hirtelen fölvillant benne egy régi csók. emléke. Sokszor megcsókolta Jucit, játékosan, erőszakosan, akárhányszor Nüsival együtt mulatott a lány fölháborodásán, mérges ver­gődésén. De egyszer egy éjjel igazán megcsó­kolta. Tréfának szánta akkor is és vad kívá­nást gyújtott föl benne, talán a lányban is; mind a ketten megijedtek attól a csóktól. Tud inélf róla Juci, emlékezik még rá? Nem olyan csók volt az, amelynek a súlya nem nagyobb egy közönyösen odavetett jónapot vagy bizal­mas szervusz pehelysúlyánál. Lélekre nehe­zedő súlya volt ennek a csóknak, úgy cipelte mint vaiami nagy terhet, megszokta, nem is gondolt többé arra mit cipel, azt érezte ösak, hogy fájón nyomja valami. Nem lehetséges, hogy a lányról emlék nélkül mult el ez a csók, hiszen ő is fölolvadt benöe, szédülten vissza­adta. Két év óta egyikük se beszélt róla, titkos megállapodás volt közöttük, el kell felejteni 1 Most, hogy az alvó lakás éjszakai csöndjében megint ilyon közel voltak egymáshoz, Elemér ráeszmélt arra, hogy öem felejtette el. ÉS látta ä lányon is, hogy erre a régi csókra gon­dol ... azért hallgat, azért nem mer szólni, érzi talán, hogy ebben a fojtó levegőben meg­változik a szó értelme ég értéke. Nem lehet ezt a beszélgetést folytatni, mert lappangó láz fűti, nyugtalanító zavaros gondolatok bujkálnak legszíntéletiebb szavai között iö. Juci fölállt és az íróasztalon keresztül kezét nyújtotta: — Jő éjszakát, Elemér. És köszönöm. Mégégyszer átveszem szobámban az első fel» Vonást... Illem ér bólintott: — Jól teszed. Mondd mégegyszer: szere­tem. A lány zavartan nevetett, de engedelme­sen utána mondta. — Jobb. Sokkal jobb. Még mindig nem az igazi. Az egész színészetben ez ä legnehe­zebb. Jól mondani ezt a szót. De te tanulé­kony vagy, érdemes veled egy kiösit kínlódni. Fölállt és átment az íróasztal túlsó olda­lára a lányhoz. — így mondd: szeretem! Szépen, forrón mondta a szót, nagy gya­korlata volt benne a színpadon is> az élet­ben is, Juci a fejét rázta: — Nem mondom. Ügysem tudom így mondani. Fáradt vagyok. Majd holnap. Elemér konokul ismételte a szót: szeré» tem, szeretem... Megjátszotta a szót, szí­nészkedett, —- Idefigyelj! Százféleképen lehet inon« dani. Lágyan, hízelgőn, szenvedélyesen, Szo­morúan ... Csak úgy nem, ahogy te fflondöd. Próbáld mégegyszer. Gondold azt, hogy en­gem szere tea... nekem mondod! Magához ölelte a lányt, elfektette hatal­mas mellén, megsimogatta és megcsókolta a hajót. Sügd ide a mellényemre, a mellemre... A lány kitépte magát az ölelésből: — Bolond vagy! Ez már nem tanulás, ez játék... — Persze hogy az. Játék. De ha ezt a já­tékot tudnád, nem kellene tanulnod... Megint magáhoa ölelte. Hátrahajtotta Juci fejét» Nézz föl rám. A szemembe. így mondd: szeretem. Űgy mondd, hogy megcsó­kolhassalak utána. De nem várt a csókkal. Megcsókolta úgy ahogy akkor éjjel Ifjabb szobájában, fiö a lány Ugyanúgy csókolta vissza. Azután leros­kadt a székbe és két kezével eltakarta aa arcát! — Borzasztó! Miért csinálod ezt Vélem? Hogy szabad ezt...? (Folytatása következik.) 1 f

Next

/
Thumbnails
Contents