Pesti Napló, 1935. március (86. évfolyam, 50–74. szám)

1935-03-01 / 50. szám

647 Péntek PESTI NAPLÓ 1935 március 1 Március 7-én utazik Berlinbe az angol külügyminiszter Anglia tízéves fegyverkezési szünetet javasol — A keleti szerződés új alakban — Schuschnigg párizsi látogatása óta módosult a dunai egyezmény terve — Sir John Simon Párizsban Párizs, február 28. Sir John Simon külügyminiszter ma — 62. születésnapján — Londonból Párizsba repült, hogy megtartsa ott előadását az angol parlamenti rend­szerről. A mai angol-francia tárgyalások bevezetése­képpen Potemkin párizsi szovjet nagykövet a dél­előtti órákban felkereste Laval külügyminisztert és nyomatékosan utalt előtte arra, hogy a szovjet­kormány nézete szerint a keleteurópai egyez­ményt a londoni nyilatkozatban foglalt többi ja­vaslattal egyidőben kell megvitatni. Sir John Simon a le bourgeti repülőtéren az újságírók előtt nem tett politikai kijelentést.­­ Délben az angol nagykövetségen szűkkörű ebéd volt, amelyen csak Flandin miniszterelnök és Laval külügyminiszter, továbbá Sir John Simon, Sir George Clerk párizsi angol nagykövet és Campbell párizsi angol ügyvivő vett részt.­­ Az ebédet diplomáciai tárgyalások követték.­­A Paris Soir tudni véli, hogy Sir John Simon mindenekelőtt ismertette a tegnapi angol minisz­tertanácson lefolyt vitát. Az angol kormány több­sége helyeselte azt a tervet, hogy Sir John Simon Berliniből Moszkvába, Varsóba és Prágába is el­látogasson. Ezzel szemben az angol kormá­ny egy része súlyos érvekre támaszkodva hangoztatta, hogy a ke­leteurópai körút megfosztaná a berlini látogatást jelentőségétől és hatásos voltától. Hit­ler megalázva érzehetné magát, hogy a látogatás nem csupán neki szól. Amellett rámutattak arra is, hogy a keleteurópai körút a berlini tárgyalá­sok eredményétől függ. Az angol kormány nem közölte a végleges döntést ebben a kérdésben és Sir John Simon a francia kormány vezetőivel ezt az ügyet, valamint a keleti egyezmény kérdését is megvitatta. A Liberté értesülése szerint Sir John Simon külpolitikai téren nem ért egyet Baldwinnal, aki azon a véleményen van, hogy Angu­snak csatlakoz­nia kell a francia kormány egyezménypolitikájá­hoz. Sir John Simon ezzel szemben attól tart, hogy ez az állásfoglalás veszélybe sodorja a berlini tár­gyalások sikerét. E tárgyalások egyik fő célja az, hogy Németországot visszavezessék a Népszövet­ségbe és a leszerelési értekezletbe. Laval ismét hangoztatta Sir John Simon előtt, h­ogy a francia kormány teljes mértékben ragaszkodik eredeti fel­fogásához és a biztonságot a kölcsönös segély­nyújtási egyezmények rendszerével akarja meg­szervezni. Sir John Simon és Laval megbeszélése csü­törtökön délután fél négy órakor ért véget. Francia-angol összefogás a demokráciáért és a parlamentarizmusért Sir John Simonnak az angol parlamenti rend­szerről tartott előadóestjén Flandin miniszterelnök elnökölt. Sir John Simon hangsúlyozta, hogy ez az összejövetel Franciaország és Nagybritannia között baráti kapcsolatok szorosabbra fűzésének újabb­ megnyilvánulása Franciaországnak és Angliának kölcsönösen tanulmányozniuk kell in­tézményeiket, mert Európa nagy nemzetei közül c­sak ez a kettő az, amely a mai korban, amikor új kormányrendszereket vezettek be és amikor a parlamenti intézmények népszerűsége a jelek sze­rint hanyatlik, megőrizte a kormányzat demokra­tikus és parlamenti jellegét. Párizs, február 28. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A csütörtöki francia-angol tárgyalásokról ki­adott hivatalos kommüniké hangsúlyozza a teljes egyetértést az angol és francia álláspont között. Mint értesülünk, Sir John Simon jövő csütörtökön utazik Berlinbe. A berlini út hivatalos időpontját csak az angol külügyminiszter Londonba való visszatérése után teszik közzé. Csütörtök este politikai körökben különféle angol kezdeményezésekről beszélnek, így állítólag Anglia a fegyverkezésre kimondandó tízéves kö­telező szünetet javasol, valamint a keleti paktum olyan formuláját, amely tekintettel van Lengyel­ország és Németország ellenállására. Eszerint Szovjetoroszorszá­g, Lengyelország, Németország, Csehszlovákia, a Balti államok és esetleg Romá­nia kötnének általános megnemtámadási szerző­dést, amely aláíróinak lehetőséget biztosítana egy­más kölcsönös megsegítésére­ kötött szerződések lé­tesítésére. Hogy ezek a javaslatok mennyiben egyeznek most a francia kormány nézeteivel, ne­héz megállapítani. S­vnt-Bric­ a­­Tourn­ban tudni véli, hogy Laval és Flandin Sir John Simon előtt kijelentették, hogy Franciaország sem a­ paktumo­kon, sem az igazságos erőviszonyokon n­apidó ga­ranciákról nem hajlandó lemondani. (T.) Párizs, február 28. Az Oeuvre értesülése szerint az osztrák kan­cellár párizsi látogatása óta a köz­­épeurópai egyezmény Rómában kidolg­ozott te­re több lé­nyeges módosuláson ment keresztül. E­­ket a módosulásokat azonban valamennyi érdekelt ál­lam — kivéve Németországot — kedvezően fo­gadja.­­ A lap értesülése szerint az egyezmény­terv körül folyó tárgyalások a következő sorrendben zajlanak le: Mihelyt Franciaország és Olaszország a keleti egyezmény módosított tervére nézve meg­egyezésre jutott, valamennyi érdekelt hatalomhoz jegyzéket juttatnak el. Ezek a hatalmak a jegy­zék alapos áttanulmányozása után közlik majd Rómával és Párizzsal megjegyzéseiket és javas­lataikat. Akkor hosszas diplomáciai tárgyalások korszaka nyílik majd meg s e tárgyalások során a végleges szöveg önmagától fog kialakulni. Ez­után sor kerülhet arra, hogy az egyezményt alá­író hatalmak közös értekezletre üljenek össze. Ettől az eredménytől azonban — írja a lap — még távol vagyunk, mert a kisantant ragaszkodik ahhoz, hogy a jövendőbeli egyezmény szövegébe illesszék bele a Habsburgok visszatérése elen szóló szakaszt. Ez a kérdés a lap szerint továbbra is súlyos nehézségeket vet fel. Moszkva, február 28. Itteni politikai körökhöz érkezett hírek sze­rint az angol kormány elhatározta, hogy Sir John Simon moszkvai útjáról csak később dönt véglegesen. Franciaország katonai helyzete minisztertanács elé kerül Párizs, február 28. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A jobboldali politikai körökkel szoros össze­köttetésben álló Jour behatóan foglalkozik Fran­ciaország katonai helyzetével és a szolgálati idő fölemelésének kérdésével. A lap feltétlenül meg­bízható forrásból azt közli, hogy Louis Marin egészségügyi miniszter, a befolyásos szélsőjobb­oldali politikus közbenjárására a kormány a leg­­közelebbi minisztertanácsok egyikének napirend­jére kénytelen volt kitűzni ezt a kérdést. A leg­utóbbi minisztertanácson Marin nagyon erélyesen sürgette a kérdés tárgyalását és emiatt szóváltásba keveredett Flandin miniszterelnökkel. Marin az­zal az érvvel szorongatta a miniszterelnököt, hogy Németország nyilvánvalóan megteszi az összes előkészületeket avégből, hogy néhány hónap midva bármilyen eshetőséggel szembeszállhasson. (T.) Párizs, február 28. A képviselőház kereskedelmi tengerészeti bi­zottsága meghallgatta Pietri miniszter tájékozta­­tását tengerészeti munkatervéről. A tengerészeti miniszter kijelentette, hogy Olaszország 35.000 tonnás hadihajót építtet, ezért a haditengerészeti minisztérium úgy vélekedik, hogy Franciaország­nak is építtetnie kell egy 35.000 tonnás páncélos hajót, amelynek építését még a folyó évben meg­kezdik. Az irodalmi és művészeti tanács első kötelessége: „a tehetségek megmentése és felkarolása" Megtartotta alakuló ülését az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács csütörtök délután öt órakor tartotta alakuló ülé­sét a Magyar Tudományos Akadémia heti ülés­termében. Az alakuló ülésen megjelent Hóman Bálint közoktatásügyi miniszter, Petri Pál és Szily Kálmán közoktatásügyi minisztériumi államtitkár és báró Wlassics Gyula helyettes államtitkár is. Tihamér Lajos miniszteri tanácsos mint a tanács ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy a kormányzó a tanács elnökévé Ugrón Gábort, társelnökeivé Herczeg Ferencet, Hubay­­Jenőt és Zala Györgyöt, alelnökeivé pedig Balló Edét, Doh­nányi Ernőt és Horváth Jánost nevezte ki. Ez­után Ugrón Gábor megnyitotta az ülést, majd Tihamér Lajos ügyvezető igazgató az irodalmi és művészeti tanácsról szóló törvény felolvasása után részleteiben ismertette a szervezeti szabály­zatot. Ezután Ugron Gábor elnök nagyszabású be­szédben ismertette a tanács minden részletre ki­terjedő, átfogó programját. A tanács célkitűzéseit ismertetve hangoz­tatta, hogy annak az állam tanácsadó és vélemé­nyező szervének kell lenni, de , javaslatokat is tesz az államnak, figyelemmel kíséri az irodalom és művészet jelenségeinek időszerű kérdéseit, mű­vészeti kiállításokat rendez és a művészeti okta­tás kérdéseiben véleményt mond. Legelső köteles­sége a tanácsnak a tehetségek megmentése és fel­karolása­ Az irodalomra áttérve a szerzői jogvédelem és az írók szociális biztosításának fontosságát emelte ki. Rámutatott arra, hogy milyen fontos az elszakított részek irodalmával való kapcsolat fenntartása. A tanács egyik feladata az, hogy harcot indítson a ponyvairodalom és a selejtes irodalmi művek ellen. A képzőművészeti ágnál az első feladat szin­tén a szerzői jogvédelem, valamint a kontárság és hamisítás elleni küzdelem. Szervesen meg kell ol­dani a vidéki képkiállítások és képtárak kérdését. Minden vármegyei székhelyen kulturális bizottsá­got kell alakítani. A rádió az irodalom és művé­szetek körül nagy szolgálatokat tesz és tehet nem­csak a zene, hanem az irodalom terén is. A rádió a tervszerűen megrendezett szabadiskolákkal kap­csolatban egészen új korszakot teremthet a vidék életében, így a Budapesten koncentrált művészet is piacra találhat. Rámutatott arra, hogy tárgy­sorsjátékok rendezésével, a megbízások vételek al­kalmával szakértői tanács igénybevételével javí­tani lehetne a művészek helyzetén. Hangoztatta az építészet nehéz helyzetét, amely az építkezések szünetelés miatt következett be. Ezzel kapcsolat­ban kiemelte, hogy az épületek művészi kiképzé­sét mennyire elhanyagolják. Az iparművészettel foglalkozva rámutatott a közönség nevelésének fontosságára, arra, hogy az iparművészettel az élet minden jelensége kapcso­latban van. Végül a zeneművészettel foglalkozott. A zené­szek jobban vannak megszervezve, — mondotta Ugron Gábor — mint a többi művészek. Szerzői jogvédelmük jobb és a nemzetnek olyan produk­ciója van zenészekből, amely a világon bárhol megállja helyét. Szükség volna­ azonban a vidéki városok zenei életének fejlesztésére. Fontos fel­adata a zeneművészetnek ezenkívül a népi zene kincseinek konzerválása. Ugron Gábor beszédét a következő szavakkal fejezte be: — A magyyar írók, festők, szobrászok és zené­szek a magyar, kultúra úttörői. A magyar kultú­rának e téren csodálatos a gazdagsága. Ezt a gazdagságot biztosítani kell. Elő kell segíteni a meglevő megőrzése mellett az eljövendő fejlődést. Meg kell menteni az aranyat, elválasztva a salak­tól és szét kell szórnunk a világ négy tája felé bi­zonyságául a magyar tudásnak, képességnek és tehetségnek, a magyar kultúrának és a magyar élniakarásnak. Bevonták a francia lobogót a Saar-vidéken ... Saarbrücken, február 28. Knox főmegbízott még ma este átadta a hatal­mat Albisi bárónak. Ma este 18 óra 20 perckor jókora néptömeg jelenlétében, minden zavaró eset nélkül bevonták a kincstári bányaigazgatóságon kitűzött francia lobogót. A Havas-iroda értesülése szerint a Saar-vidék­nek Németországba való újbóli bekebelezése foko­­zatosan fog végbemenni. A Saar-vidék külön köz­igazgatási terület marad, amelynek igazgatását Bürckel birodalmi kormánybiztos fogja ellátni. Politikai tekintetben a Saar-vidék a nemzeti szo­­cialista párt birodalmi szervezetének új tagjaként fog szerepelni. Gazdasági szempontból a Saar-vi­déket még hat hónapon át elzárva tartják a Biro­dalom többi részétől. Ez az állapot abból fog ál­lani, hogy a németországi ipari és kereskedelmi vállalatoknak megtiltják, hogy utazókat küldje­nek a Saar-vidékre, viszont a saarvidékieknek is tilos lesz a birodalom többi részébe bizonyos áru­kat­ szállítani. Ami az adóztatást illeti, a Saar­vidék legalább is hat hónapon át mérsékeltebb adózásnak lesz alávetve, mint a birodalom többi része. A Saar-vidék visszacsatolása alkalmából a bi­rodalmi kormány általános közkegyelmi törvényt bocsátott ki a Saar-vidékre vonatkozóan. Azoknak a büntetését, akiket egy évet meg nem haladó fog­házbüntetésre ítéltek, elengedik, s az olyan bírói eljárásokat, amelyekben a várható büntetés ennél nem nagyobb, beszüntetik. Nem esnek a közkegye­lem alá azok, akik súlyosan büntetett előéletűek, vagy akiket fegyházbüntetésre ítéltek. : Láz, bágyadtság és fájdal­mak az influenza ellejelei. Ilyenkor vegyünk nyorr­bae] ASPIRIN­IcdrCeXtaC Gyógyszertárakban kapható.

Next