Pesti Napló, 1935. április (86. évfolyam, 75–97. szám)

1935-04-02 / 75. szám

3 Kedd PESTI NAPLÓ 1935 április 2 175 nyílt kerületben 132 mandátumot kapott vasárnap a nemzeti egység pártja • titkos kerületekben folyik a szavazatok számlálása Budapesten még nincs végleges döntés az ajánlásokról Nagy meglepetések a vidéken - Harminc volt képviselő kibukott (Saját tudósítónktól.) Az ország 175 nyíltan szavazó kerületében vasárnap estére befejeződött a szavazás. A nemzeti egység pártja hatalmas győzelemmel fejezte be a választás első menetét. 130 hivatalos és két nemhivatalos kormánypárti szerzett mandátumot s teljesen jogosult a felte­vés, hogy a zalai, soproni és vas megyei választá­sok, valamint a budapesti és vidéki városi titkos szavazások befejezése után körülbelül 164 képvi­selő tagja lesz annak a pártnak, amelynek fel­adata Gömbös Gyula miniszterelnök reformter­veinek megvalósítása. Pestvidéken vasárnap kezdődött, hétfőn fejeződött be a titkos­­szavazás, a felbontott próbaurnák eredménye azt mutatja, hogy a titkosan szavazó választópolgárság tekin­télyes része szintén azt a zászlót ajándékozta meg bizalmával, amelyet a miniszterelnök kibontott. akik kimaradnak a t. Házból A választás első menete bővelkedett men­tésekben. A volt képviselőház 30 ismert előkelő tagja vérzett­­ el, olyan politikusok, akiknek vá­lasztási vereségére nem igen lehetett számítani. Legelsősorban Czettler Jenőt, a képviselőház alelnökét kell említenünk. Czettler régi kerületé­ben, Jákóhalmán lépett fel, ellenfele Jenes András független kisgazdapárti jelölt volt. Czettler három cikluson keresztül képviselte a kerületet, legutóbb egyhangúan kapta meg Jákóhalma mandátumát, a keresztény pártnak és a parlamentnek egyik leg­tekintélyesebb tagja volt, alelnöki tisztségét a leg­szigorúbb tárgyilagossággal és pártatlansággal látta el. A kerület választópolgársága mindezek­kel a dolgokkal nem törődött, hanem Jenes Andrást ajándékozta meg bizalmával. Czettler ezer szavazattal maradt kisebbségben. Hegymegi Kiss Pál, a független kisgazdapárt tekintélyes vezető tagja, akit pártja körében álta­lában úgy emlegettek, mint az összeülő díj kép­viselőház második alelnökét, debreceni kudarca után, ahol tudvalevőleg elutasították ajánlásait s ennek következtében borult fel a nemzeti egység párja és a független kisgazdapárt között kötött választási megegyezés, vasárnap mind a három nyílt kerületben, ahol elindult, vereséget szenve­dett. Csengeren mindössze 192 szavazattal maradt le Mecsér András mögött. Nádudvaron és Beret­­tyóújfaluban súlyosabb vereséget szenvedett. Ve­resége következtében egy időre le kell mondania arról a reményről, hogy helyet foglalhasson a dunaparti fényes palota képviselőházi termének elnöki emelvényén. (Talán már előbb is le­ kellett mondania, mielőtt eldőlt a sorsa a választásokon: szombaton már Ulain Ferencet emlegették a poli­tikai körökben, mint a képviselőház alelnökjelölt­jét.) A különleges magyar választástechnikai szem­pontok figyelembevételével Pallavicini György veresége a választás legnagyobb meglepetése. Pallavicini a mult választáson Kállay Miklóst, a kereskedelmi minisztérium akkori államtitkárát győzte le Dombováron, egyszerűen azért, mert Dombovár környéke teli van herceg Esterházy Pál uradalmaival, s mindazok a választó­polgárok, akik a hercegtől függnek s akik egyúttal a többsé­get jelentik e kerületben, a harcos legitimista őrgrófra adták le szavazatukat. A választópolgár­ság összetétele s a dombóvári vasutasság és a her­cegi kapcsolatban élő polgárok aránya most sem változott, Rajniss Ferenc, a reformnemzedék egyik vezére mégis győzni tudott, mégpedig fölényesen győzött Pallavicini felett. Más magyarázatot alig találunk, mint azt, hogy az Esterházy-uradalom vezetői érdektelenséget nyilvánítottak a mostani választás iránt. Meglepetés Bajcsy-Zsilinszky Endre bukása. A nemzeti radikális párt elnöke a múlt parla­menti ciklusban igen sokszor szembehelyezkedett Gömbös Gyula miniszterelnök külpolitikájával, határozott franciabarát orientációt követelt, ezzel egyidejűleg helytelenítette a német barátságot, külpolitikai állásfoglalása azonban nem változta­tott azon a barátságon, amely a miniszterelnök­höz fűzte s mikor az új választásokat kiírták, po­litikai körökben általános volt a vélemény, hogy nemcsak Zsilinszky Endre tér vissza a képviselő­házba, hanem lehetőséget adnak neki arra is, hogy legalább két-három párthívét magával hozza. A választási harc folyamán a helyzet meg­változott. Zsilinszky mind Tarpán, mind Derecs­kén­­ ebben a két kerületben lépett fel , ható­sági nyomásról panaszkodott, a vasárnapi szava­záson pedig mind a két kerületben kisebbségben maradt. Bukása határozottan­ veszteségnek szá­mít az ú­j parlament szempontjából. Fenyő Miksa, a gyáriparosok szövetségének igazgatója a nagykaposi kerületben Makkai Já­nossal, a miniszterelnök leghívebb gárdájához tartozó fiatal újságíróval küzdött. Makkai 12 szótöbbséggel legyőzte Fenyőt, aki pedig a múlt parlament egyik legértékesebb, nagyképzettségű tagja volt. Fenyő 12 szóval szenvedett vereséget, Mojzes János kisgazdapárti volt képviselő két szóval még »javított« ezen a rekordon. Mojzes a regőcei kerü­letben 3002 szavazatot kapott, nemzeti egységpárti ellenjelöltje, gróf Teleki János 3012-t! Az endrődi véres események a gyomai válasz­tásra is ráterelték a közfigyelmet. Itt Rubinek István, az egységes párt volt ügyvezető alelnöke Andaházy Kasnya Bélával mérkőzött, azzal a kis­gazdapárti volt képviselővel, aki a parlamentben rendkívül éles támadásokat intézett Rubinek ellen. A küzdelemnek tehát személyes harc jellege is volt s élességét még fokozták az endrődi esemé­nyek. Andaházy Kasnyát hat hónapra kitiltották Békés megye területéről, hívei azonban nem hagyták cserben, leszavazták rá. H2 szótöbbséggel legyőzte Rubineket, aki ezzel a vereséggel kiesett az új parlamentből. A nagyatádi kerületben Berki Gyula volt kép­viselő Szetsey István kisgazdapárti jelölttel küz­dött a mandátumért. Szetsey nagyon erős volt a kerületben, mégis Berki győzelmét várták, külö­nösen azután, hogy Berki Gyula követte gróf Bethlen Istvánt , a parlament feloszlatása után kilépett a nemzeti egység pártjából. Általában el­lenzéki érzelműnek gondolták a nagyatádi kerüle­tet, a választópolgárok azonban nem Berkiben, hanem Szétseyben vélték megtalálni ellenzéki ér­zelmeik hű képviselőjét, s nagy többséggel őt se­gítették győzelemre. Mindenesetre figyelemre mél­tó, hogy a nagyatádi kerületben 11.531 a választók száma s ebből csak 8500 szavazott. Griger Miklós Veszprémben és Bián indult, mind a két kerületben kisebbségben maradt s most már csak abban bízhat, hogy valamelyik tit­kos kerületben futó listával kerül be a képviselő­házba. Tokajban gróf Széchenyi György 1023 szava­zattal legyőzte Lázár Miklóst. Lázár képviselői működése idején óriási szolgálatokat tett a Hegy­aljának, Magyarországon és a külföldön ismét népszerűvé tette a hegyaljai borokat, fellendítette Tokaj idegenforgalmát, mégis megbukott. Az előbb felsoroltakon kívül a következő volt képviselők szenvedtek vereséget: Mihályffy Vil­mos Nep, Brodó János Nep, Heck­enberger Kon­rád Nep, Sauerborn Károly független kisgazda, Melczer Béla független kisgazda, Szakács Andor független kisgazda, Meskó Zoltán nemzeti szo­cialista, Kosztics Milán kereszténypárti, báró Orosdy Fülöpné kereszténypárti, Szabóky Jenő Nep, Musa István független kisgazda, Korodi­ Katona János Nep, báró Inkey Pál pártonkívüli, báró Biedermann Imre pártonkívüli, Gaál Endre Nep, Téglássy Béla Nep, Orffy Imre Nep, Dencz Ákos Nep, Fitz Artúr kerszténypárti, gróf Se­­rényi László független kisgazda. Serényi a vá­lasztások kiírása idején annyira biztosnak ítélte helyzetét a megyaszói kerületben, hogy nem is ő maga akart fellépni, hanem a feleségét akarta je­löltetni. A Nep Törs Tibor hírlapírót, az ismert publicistát küldte hivatalos jelöltnek Magyaszóra. Erre gróf Serényi régi kerületében maradt és­­s megbukott. A A mandátumok elosztása a pártok közt az első választási nap után Tizenegy kerületben még nem dőlt el a man­dátumok sorsa. Három, vagy több jelölt volt, az abszolút többséget senkinek sem sikerült megsze­reznie, az első két helyen végzett képviselőjelöl­tek között jövő vasárnap tartják meg a pótválasz­tást. A tizenegy kerületből hatban nemzeti egy­ségpárti és független kisgazda jelöltek állnak szemben. M JVép képviselői A nemzeti egység pártjának megválasztott h­i­vatalos jelöltjei a következők: Melczer Lilla föld­birtokosnő Garbócbogdány, Szalay László földbir­tokos Szepsi, Patacsi Dénes kisgazda Baranya­szentlőrinc, Marschall Ferenc földművelési állam­titkár Jánoshalma, Lányi Márton Tótkomlós, Mol­nár Imre földbirtokos Berettyóújfalu, Nyiri István földbirtokos Biharkeresztes, Létay Ernő Bihar­nagybajom, dr. Hunyady Ferenc, a Kisbirtokosok Földhitelintézetének igazgatója Szalárd, vitéz Mis­kolczy Hugó földbirtokos Székelyhíd, Lukács Béla földbirtokos, Ónod, Végváry József, a Turul-szövet­ség fővezére Nagylak, Vitéz Bánsághy György orvos Törökkanizsa, dr. Lakatos Gyula ügyvéd Nagy­szentmiklós, Lázár Andor igazságügyminisz­ter Szentes, Szeder János, a szentesi MOVE elnöke Kiskundorozsma, gróf Károlyi Viktor földbirtokos Mindszent, Farkas Elemér földbirtokos Herceg­falva, Czermann Antal ny. pénzügyminiszteri ta­nácsos Mór, Tasnádi Nagy András kultuszállam­titkár Hajdúszoboszló, Szinyei-Merse Jenő földbir­tokos Hatvan, Ivády Béla volt miniszter Pásztó, Winchkler István kereskedelmi államtitkár Gyön­gyös, vitéz Bobory György földbirtokos Tiszafüred, vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök Abad­­szalók, Antal István sajtófőnök Jászberény, Mezey Lajos ügyvéd Kunszentmárton, báró Urbán Gáspár földbirtokos Mezőtúr, Kenéz Béla volt kereske­delmi miniszter Szolnok, dr. Erődi Harrach Tiha­mér ügyvéd Tiszaföldvár, Brandt Vilmos Török­szentmiklós, Zsindely Ferenc Komárom, Surgoth Gyula ny. törvényszéki tanácselnök Tatabánya, Veres Zoltán ny.­­főszolgabíró Salgótarján, Sztra­nyavszky Sándor, a nemzeti egység pártjának el­nöke Szirák, Karafiáth Jenő ny. kultuszminiszter Ipolyszalka, Marton Béla, a Nep főtitkára Alberti, Preszly Elemér belügyi államtitkár Cegléd, Meskó Rudolf ny. főszolgabíró Gyömrő, Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter Kaposvár, Mecsér András földbirtokos Csenger, Péchy László földbirtokos Mátészalka, vitéz Ujfalussy Gábor ny. altábornagy Nagykároly, Illés József egyetemi tanár Gáva, Makkai János hírlapíró Nagykapos, Thuránszky Pál földbirtokos Nyírbátor, Ger­gelyffy András földbirtokos Nagykálló, báró Láng Boldizsár földbirtokos Királyhelmec, Bornai Gábor Sátoraljaújhely, Reményi-Schneller Lajos, az Altruista Bank vezérigazgatója Baja, Pinezits István volt felsőházi tag Sopron, Hóman Bálint kultuszminiszter Székesfehérvár, Miskolczy Ist­ván Derecske, Leöl­össy Árpád földbirtokos Nagyszalonta, Kühne Lóránt volt felsőházi tag Magyaróvár, Pintér László kanonok Zurány, Má­­riássy Mihály földbirtokos Monor, Pesthy Pál ny. miniszter Gyönk, Törs Tibor szerkesztő Megyaszó, vitéz Rátz Kálmán ny. huszárőrnagy, publicista Sárospatak, dr. Alföldy Béla, az OTI volt alel­nöke Bácsalmás, báró Vojnits Miklós földbirtokos Tompa, Temesváry Imre, a költségvetés állandó főelőadója Szeghalom, Szily Márton földbirtokos Sásd. Dr. Béldy Béla múzeumi őr, a Nép propagan­daosztályának vezetője Siklós, Brogli József Sza­lánta, gróf Teleki János, a MATEOSz vezérigaz­gatója Regőce, Maday Gyula Hajdúnánás, Uzonyi György Hajdúböszörmény, Meissner Károly Nád­udvar, dr. Knob Sándor, a GyOSz főtitkára Dorog, Fellner Pál Tata, báró Vay Miklós földbirtokos Az első választási napon a következő man­dátumszámokat érték el a pártok: Nemzeti egység 132 Független kisgazdapárt 1­ Kereszténypárt 3 Legitimista n­ép­párt 1 Reformnemzedék 1 Nemzeti szocialista párt 1 Pártonkí­vüliek 8

Next