Pesti Napló, 1935. május (86. évfolyam, 98–123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

Ma: Tudományos és Technikai Napló (Melléklet) A, A IÓ ««é > (£) Budapest, 1935 86. évfolyam 98. szám Szerda, május t ELŐFIZETÉSI ARAKj Egy hóra . . 4.— pengd Negyedévre 10.80 pengő Félérre 21 60 pengd Egyes szám ára Budapesten, vidékér és a pályaudvarokon 16 fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap 82 fillér SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! VII. ker., Rákóczi út 6& Telelőn t 455 - 50-161 51-lg 464—18, 464—19. Jegypénztár, hirdetési-, elófir®» tési-, utazási- és könyvositályi VII., Erzsébet körút 18-20. Szerkesztőség Bécsben• L, Kohlmarkt 7. M kormányzó megnyitotta az ország gyűlést Nagy beszédben foglalkozott az ország helyzetével és megjelölte az ül parlament működésének vonalát Óvatos reformpolitika az ezeréves alkotmány szellemében — Magyarország és az európai béke Történelmi pompában zajlott le az ünnepélyes megnyitás az Országház kupolacsarnokában Tökéletes felépítésű volt az a beszéd, amellyel Magyarország kormányzója az új or­szággyűlést megnyitotta. Ebben a beszédben, amely rétori teljesítménynek is erősen a mindennapon felülemelkedő volt, a mai ma­gyar élet valamennyi kérdése és problémája szerepelt és egyik sem ötletszerűen, hanem egyik a másikból következve az élet és a felelősség hiánytalan logikájában. Államfői beszéd volt pártokon felül; aki ma minden magyar ember kormányzója, nem feledkezett meg egyetlen magyarról .sem. A kormányzói beszéd, amikor az ország helyzetéről, hogy úgy mondjuk, történelmi felvételt készített, először is a külpolitikai helyzetbe állította, azt be. De mint jól tudjuk, a külpolitikai helyzet ma nemcsak egyszerűen keret, hanem ok és okozó. Kül- és belpolitikai helyzet ma szorosan egybegyökerezik és szer­vesen egy beágyazódik; a kettőt éppen úgy nem lehet elválasztani egymástól, mint^ folyót és medrét. Amit ma pedig Magyarország kor­mányzója az európai béke mellett és minden új háború lehetősége ellen mondott, azt szeb­ben, emberibben, európaiabban már nem is lehet kimondani. Az európai béke megteremte­sében résztvenni, belülről megújhodni, — ebben jelölte ki Horthy Miklós kormányzó a magyar élet legközelebbi szakaszának tar­talmát. És azután részletesen foglalkozott ennek a belső reneszánsznak minden lehető terüle­tével. Szép, higgadt, okos a gazdasági és pénzügyi passzus, végig realitás, nem eldo­rádóígérgetés mágiája, de kenyér és munka járható útja. Ennyit csodák nélkül is el lehet érnünk, ennyit tehát csodák nélkül el is kell érnünk. Tiszta, mérsékelt, az ősi magyar gon­dolkodás igazságossága, mult és ma erőivel való számotvetés akar rendet teremteni, a te­lepítés és a hitbizományi refo<rm aktuálissá vált kérdései körül; a családvédelmi és az egyke elleni védelemről szóló fejezetet legjobb» legmaibb népbaráti politikának kell minősí­teni. Igazgatás ^egyszerűsítése és olcsósítása, — itt a bürokráciával torkig levő közönség vágyai és kívánságai honorálhatnak. A gon­dolatszabadság nagy eszméje mellett elhang­zott mondatokat pedig hittételnek vesszük. Az alkotmány szellemét evokálja, amikor a közjogi reformokról szól és bortól szinte el­függetleníti magát a beszéd, amikor a nemzet időtálló erényeire, az önzetlen hazaszeretetre és a lemondó áldozatkészségre apellál... A vallás lehet legkevésbé elválasztó fal magyar és magyar között és bűnt követne el a nemzet ellen az, aki a hit szent eszméjével igyekeznék politikai vagy társadalmi viszályt kelteni, — egyik sugárzó fénypontja volt ez a mondat az államfő beszédének, amely vége felé kanya­rodva testvéri, atyai meleg szavakkal simo­gatta a tragikus magyar kisebbségeket, hogy végül is a most kétszáz éve holt', de példájá­ban és emlékezetében elevenen élő Rákóczi Ferenc szellemének invokálásában találjon szép drámai kicsengést. Mindent a hazáért és semmit a privátuv^rt, Szép beszéd volt, beszédnél több, mert államfői gesztus, emberi megnyilatkozás, bölcsességgel és jósággal való magyar segítség erősen a pártokon felül és abból a pártonkívü­liségből, amely ha semlegességet jelent a pár­tokkal szemben, ugyanakkor azonban együtt­érzést és részvétet az ország minden polgárá­.val. Mert éz a beszéd mindenkihez szólt, a tör­vényelőtti egyenlőségen túl megteremtve a jogok és kötelességek egyenlőségének magas és tiszta etikai atmoszféráját. E beszéd után minden magyar ember nyugodtabban hajt­hatja fejét pihenőre, hogy másnap még seré­nyebben dolgozhasson. Optimista szózat volt és árad belőle a megnyugtatás: nem kell tar­tanunk felbomlástól, pártütéstől, radikális megrengésektől. Ez a beszéd, bár mélyen a mában gyökerezett,' hangjának megnyugtató és bátorító méltóságával, szempontjainak, stí­lusának, célkitűzéseinek emelkedettségével a ferenejózsefi legszebb időkre emlékeztetett A 1 lelkesedés, amivel fogadták, nem volt csinált, az éljen, amivel egyes passzusait lezárták, nem udvariasan üres. Visszhangos szózat volt szép és bölcs mértékletességében, szellemének gáncstalan magyarságában. Jó útravaló or­szággyűlésnek és országnak, választóknak és megválasztottaknak. A kormányzói beszédről és az országgyűlési megnyitásáról rósíletes tudósításunk a következő: M kormányzó beszéde 'K. kormányzó a következő beszéddel nyitotta meg az új országgyűlést: — A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyűlés tagjait. — Az országgyűlés tanácskozásai a nemzet­közi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kezdődnek meg. A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nemhogy előre vitték vojna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés úf ján, de még job­ban szétválasztották. — Az egyoldalúan megállapított, erőszakkal kikényszerített békeszerződésebet nem lehet ész­szerűen békeszerződéseknek nevezni. — A lelkek megnyugvása és békéje, a. jólét nyugalma és a népek között a szeretet uralma csak akkor következhetik be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak végre elszánják ma­gukat arra, hogy a megegyezéses béke útjára lép­jenek. Ki gondot hatna ma Háborúra ? — A közelmúlt világégés véres emlékeinek hatása alatt ki gondolhatna ma komolyan hábo­rúra és ki akarna újabb mérhetetlen katasztrófá­kat felidézni? Am a béke fenntartása, az igazi béke megvalósítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a népek egymást megbecsülve, kölcsönös megértésben és szeretetben éljenek egymás mel­lett, mint az igazságra alapított nemzetközi tár­sadalomnak szabad és egyenjogú tagjai. — A bizalmatlanság, nyugtalanság és visszavo­nás okozta általános gazdasági és szociális válság még mindig fennáll és — sajnos — még ma is le­hetetlenné teszi hazánk szamára, hogy mindeu erejével a jövőt építő munkához fogjon. — A társadalom, a nemzet s a kormány erő­feszítéseinek túlnyomó részét állandóan az az igyekezet tartja lekötve, hogy a nemzet hajóját, a veszélyes szirteket kikerülve, a hullámok fölött tudjuk tartani. — Ez az igyekezetünk — hála a nemzet sorsa fölött őrködő Gondviselésnek és népünk ősi eré­nyeinek — mindezideig sikerrel járt s bár a nem­zeti társadalomnak súlyos szenvedéseket kellett elviselnie, a világválság magyarországi kihatá­saival szemben a nemzet mindezideig csorbítha­tatlan ellenálló erőt tanúsított. Nemcsak hogy megőrizte lelki egyensúlyát, fenntartotta a belső remet, nyugalmat és a legsúlyosabb viszonyok közepette sem vesztette el a jobb jövőbe vetett hitét, áe gazdasági és társadalmi nehézségek el­lenére is meg tudta teremteni az eljövendő békés és termékeny kibontakozás előfeltételeit. Magyarország kész együttműködni a béke megteremtésében . —. A vehető európai államokban mindjobban megerősödik az a belátás, hogy a nemzetek egy* másközötti viszonyában kiegyensúlyozott ét szi­lárd helyzetet kell teremteni. A gazdasági élet általános válsága is összefogásra indít s azt a reményt kelti, hogy talán a közös nyomorúság fogja megteremteni azt, amit az emberi belátás és jóindulat eddig elmulasztott. — A magyar nemzet készségét fejezi ki az­iránt, hogy résztvegyen az eur ópai béke és együtt­működés nagy művének megteremtésében. A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nevet, ha az igazságosság és a jog talapzatán nyugszik. Ezért nemcsupán hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem előtt, de az igazi béke ügyét is szol­gálni véljük azzal a törekvésűnkkel. amellyel aa európai kibontakozásra irányuló elkövetkező tár­gyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos igényeinek. Hogy azonban ez kellő erővel történhessék, szükséges, hogy a nemzet belső ere­jének latba,vetésével tudjon fellépni a nemzetközi fórumok előtt. Ennek pedig nélkülözhetetlen ' fel ­tétele, hogy az állami és nemzeti élet egyre sú­lyosbodó mindennapi feladatainak megoldása mel­lett nyomban hozzáfogjunk a nemzet belső életi erőinek gyarapításához. Újítások az. alkotmányosság és a fokozatos fejiöetés szellemében A nemzetnek, ha továbbra is teljesíteni akarja történelmi küldetését, meg kell ujhodnia gazdasági, szociális, jogi, kulturális és politikai vonatkozásokban egyaránt. — Ez alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron váló újítás gondolata a vezérlő­szempont, hanem a reális élet szükségleteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves magyar alkotmányosság szel­lemében hivatva lesznek szolgáhú a fokozatos fej­lődést, a nemzet belső életerőinek megsokszorozá­sát és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartóz­kodó építőmunka alapjainak megszilárdítását. — Meg kell tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dolgozó magyar számára; gyorsabbá, hatályosabbá, ol­csóbbá kell tenni az állami és közületi szervek működését; a társadalmi együttműködés érzését és kötelékeit meg kell erősíteni; át kell szervezni nemzetnevelésünket; fenn kell, tartani ősi életképes < *

Next

/
Thumbnails
Contents