Pesti Napló, 1935. május (86. évfolyam, 98–123. szám)

1935-05-01 / 98. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1935 máj ás 1 2 és nemzetfenntartó tradícióinkat és lehetővé kel! tenni mz ország előretekintő és céltudatos kor­mányzását. M nemzeti jövedelem, a kivitel, a pengő — A gazdasági és pénzügyi természetű teen­dőkkel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy amíg megfelelő nemzetközi megegyezés útján vissza nem tér a gazdasági együttműködés Európa államai között és amíg a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok normális rendje helyre nem áll: továbbra is elsősorban saját erőnkből kell gondoskodni a nemzet belső aazdasági megerősö­déséről s a nemzeti termelés folytonosságának fenntartásáról. Evégből céltudatos gazdasági és szociális politikára van szükség, amelynek ve­zérlőelve: a nemzeti jövedelem növelése és annak a széles néprétegek kereseti viszonyainak javítá­sával. helyes és igazságos eloszlása, ami magában foglalja a közterhek megosztásának arányossá­tételét is. Szeretettel kell felkarolnunk a nemzet nagy céljaiba bekapcsolódó munka minden ágat, szem előtt tartva azt, hogy a nemzeti jövedelem legszilárdabb alapja a magyar föld, amelyre ezert gazdasági politikánkban különös figyelmet kell fordítani Ennek keretében nagy súlyt kell helyezni a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a külföldi piacokhoz igazodó magasabbrendű mezőgazdasági kultúra iránijában. — A mezőgazdasági termelés jövedelmezősé­gét azonban a'termelés költségeinek csökkentésé­vel is elő kell mozdítani. Ennek szolgálatába kell állítani az árpolitikát is. Termésfeleslegünk el­helyezése érdekében folytatni kell a kivitel fej­lesztésére irányuló eddigi munkát. A római hár­masegvezmény errenézve megmutatta a helyes utat. Addig is, amíg' a nemzetközi légkör megtisz­tulásával el nem érkezik a normális nemzetközi árucsere helyreállításának ideje, azon kell lenni, hogy a kereskedelmet korlátozó különböző meg­kötöttségek a lehetőséghez képest fokról-fokra enyhüljenek, mindig szem előtt tartva azonban a pengő vásárlóerejének fenntartásához fűződő nagy közgazdasági és nemzeti érdekeket. Költségvetés és hitelpolitika Az állami pénzügyek terén folytatni kell az eddig is jól bevált reális költségvetési politikát, amelynek vezérelve a takarékosság és éppen ezért folytatni kell elsősorban a közigazgatás racionaii­zálásának megindult munkáját. De a budgetáris egyensúly fenntartására irányuló törekvés mellett nagy súlyt kell helyezni a munkaalkalmak terem­tésére megfelelő beruházások és közmunkák útján. — Belső erőinkre való utaltságunkban iokozatt figyelemmel kell lennünk a tőkeképződés szem­pontjaira, különösen annak a bizalomnak a foko­zására és elmélyítésére, amely a takaréktőkék gya­rapításának nélkülözhetetlen előfeltétele. Abból a célból, hogy a meglévő tőkék minél hatékonyab­ban kapcsolódjanak bele a nemzeti gazdálkodás szolgálatába, a hitelélet élénkítésére és a hitelügyi szervezet egyszerűsítésére különös gondot kell for­dítani. , , ,•»..» — További rendezesre var a gazdaadoSsagok ügye is, amely kérdés közérdekű és mégnyugtató szabályozásának a tervezerű mezőgazdasági .terme­lés folytonossága és a hitelgazdálkodás egyetemes érdekei szempontjából is nagy jelentősége van. — Külföldi adósságaink ügye állandó gondos kezelést igényel és figyelemmel kísérését mind­azon lehetőségeknek, amelyek e kérdésnek az or­szág teherbírásához igazodó és a hitelképességünk jövő fenntartásához fűződő érdekekkel számoló elintézéséhez vezethetnek. , — A gazdasági és szociális politikában nagy figyelmet kell fordítani a széles néprétegek meg­erősítésére és gondozására. Ezt a célt fogja szol­gálni a népegészségügyi szolgálatnak a falusi la­kosság felé való fokozottabb kiterjesztése- Szük­ség van intézményes családvédelemre, az egyke elleni rendszeres védekezés megindítására, a kis­gazda, kisiparos és kiskereskedő munka- és kere­seti ífhetőségeinek szaporítására és a munkásság szociális szükségleteinek istápolására. Bir tökrefor*m és telepítés — A gazdasági reformpolitika terén a legna­gyóbb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak, bölcsességgel párosuló önmérsékletével arra kell törekedni, hogy minden radikalizmustól menten met, teremtsük azt as egészséges nemzeti birtok­politikát, amelynek célja a nemzetfenntartó erők­nek minél életképesebbé tétele. A magyar föld­höz való szeretettől áthatva kell lenni minden­kinek, aki a magyar rög- megművelésével járul hozzá a nemzet;' ei"tékek növeléséhez. Éppen ezért az egészséges, nagy- és középbirtok alátámasztása mellett, minél több kisbirtokot és önálló egzisz­tenciát kell teremteni, hogy ezzel szélesebb réte­geknek megadjuk a, lehetőséget a nemzet erköl­csi és anyagi javainak gyarapításához. Ennek a gondolatnak kell irányítani a telepítési politikát és a hitbizományok korszerű reformját is. . — Az érdekképviseletek terén mutatkozó rendszertelenség megszüntetése, valamint a mun­kaadók és munkások érdekeinek méltányos ösz­szeegyeztetése lesz a célja az érdekképviseleti reformnak, amely a nemzet egyetemes gazdasági érdekében a különböző gazdasági ágazatok mű­ködését is összhangba kívánja hozni. ~ Az igazságügyi törvényhozás feladata az Igazsárjügyi szervezet terén a gazdasági és társa­dalmi élet alakulása folytán szüVs&resnek mutat­kozó reformokat megvalósítani. Tovrb'i epvs7-»rfl; sítésre-és, gyorsításba szorul a molnári .és büntető, peres eljárás. Ennek kapesAn foglalkozni kell a bírói és ügyészi szervbzet, bizonyos mértékű átala­kításának a kérdésével is, A gazdasági, forgalmi és hitelviszonyok változásai kell hogy állandóan fog­lalkoztassák az igazságügyi kormányzatot. Az anyagi jogba vágó feladatok köziil különös figyel­met érdemel a kereskedelmi társaságok .(a rész­vénytársaságok és szövetkezetek) reformja és a büntetőjog egyes hiányainak és fogyatkozásainak a nemzet felfogásának és érdekeinek megfelelő törvényhozási szabályozása. Állandó figyelemmel kell kísérni a magánjogi törvény tervezetének ha­tása alatt kialakuló bírói gyakorlatot, hogy maj­dan a tervezet elveinek kikristályosodása után a változott életfelfogást is megvalósító magyar pol­gári törvénykönyv megalkotható legyen. „ Meg kell őrizni a gondolatszabadság nagy elvét" — Meg kell alkotni a sajtójog, a sajtóközigaz­gatás és a sajtórendészet reformját is. A reform keresztülvitelénél sértetlenül kell megőrizni a gondolalszubadság nagy elvét, de azt megfelelően össze kell egyeztetni a magasabb állami és nem­zeti érdekekkel, va amint az erkölcsi élet törvé­nyeivel — A közoktatásügy terén módot kell találni a legutóbbi években szünetelő iskolaépítési akciók — bár szerényebb keretekben való — folytatá­sára. A művelődéspolitika központi kérdése azon­ban a nemzetnevelési intézmények reformja. Min­den iskolatípusban különös gondot kell fordíta­nunk a jellem- és öntudatképzés, az állampolgári nevelés, az etikus életfelfogás, valamint a nép.ies és középfokú gazdasági irányú szakoktatás nagy szempontjainak érvényesítésére. S hogy ezek meg­felelően érvényesüljenek, biztosítanunk kell vala­mennyi iskolában a nevelés egységét. Ezt a célt fogják szolgálni a közoktatásügyi igazgatás rende­zéséről, a középfokú és főiskolai oktatás korszérű újjászervezéséről szóló törvényjavaslatok. Az is­kolában és iskolán kívül nagy gondot kell fordí­tani a testnevelés további okszerű fejlesztésére és az e célt szolgáló intézmények, így az iskolai sport­telepek, a nemzeti stadion és sportcsarnok létesí­tésére. Hasonlóképpen gondoskodni kell az iskó­lánkívüli népművelés szervezetének törvényes rendezéséről, valamint a közelmúltban biztató ki­látásokkal megkötött kultúregyezmények végre hajtásáról és további kiépítéséről. — Továbbra is nagy gondot kell fordítanunk a m. kir. I onvédségnek a kor színvonalán való megtartására. Közfotfi reformok és üf közigazgatási szervezet — Jelentőségükben kiemelkedő .helyet fognak elfoglalni az országgyűlés es a kormány munka­rendjében a magyar alkotmány szellemében meg­alkotandó közjogi természetű reformok. Ezek azt célozzák, hogy a nemzet kormányzata az igazi nemzeti közvélemeny szabadon megnyilvánuló együttes akaratán nyugodjék és lehetővé tegyék a kormányzat számára a nemget erőteljes és fe­lelősségtől áthatott vezetését. — E közjogi jellegű reformalkotások során gondoskodni kell arról is, hogy az állami és kö­zületi közigazgatás fejlődése lépést tartson a kör követelményeivel. A jó, gyors, olcsó és a népet megértő és odaadással gondozó közigazgatás ideálja felé kell haladnunk, a központi ügyinté­zés aránytalanságainak lehető leépítésével és a hatáskörök arányos megosztásával. É szempon­toknak megfelelően elő kell készíteni a magyar közigazgatás általános reformját, amely a várme­gyék Skl intézményéből megőrizve és megtartja mindazt, ami helyes, jó és idő illó. olyan közigaz­gatási szervezetet ad az országnak, amely számol az egyes vidékek különleges igényeivél, az adó­fizető polgárság teherviselőképességével és lehe­tővé teszi az állami akarat gyors és hatályos ér­vényesülését. — Nehéz, történelmi időkben kezdi meg tanács­kozásait az országgyűlés s hazánk sorsa attól függ, hogyan tud a nemzet e történelmi idők követel­ményeihez felemelkedni. Fokozottabb mértékben lesz tehát szükség arra, hogy a magyar nép aka­ratának és bizalmának letéteményese: az ország­gyűlés rendelkezzék azokkal az örökbecsű értékek­kel, amelyek á nemzetet ezer éven át fenntartot­ták, az önzetlen hazaszeretet, a lemondó áldozat­készség, a tűrni, kitartani és akarni tudás erényei­vel. M vallás nem tehet elválasztó fal*' — Hazánkat ismét naggyá, nemzetünket me­gint boldoggá az ország fialnák csak olyan össze­fogása teheti,, amely felülemelkedve minden elvá­lasztó irányzaton, — az egyetemes magyar gondo­lat jegyében egyesit minden építőeröt. A vallás lehet legkevésbé elválasztó fal magyar és magyar között s bűnt követne el a nemzet ellen az, aki a hit szent eszméjével igyekeznék politikai vagy társadalmi viszályt kelte/ni. Ezt elhárítani köteles­ségünk. Amikor ezen irányelvek szerint munkál­juk a magyar jelent és jövőt, gondoljunk kisebb­ségi sorsban élő fajtestvéreinkre, akik iránt soha el nem múló szeretettel és ragaszkodással visel­tetünk. — Vegyünk példát, merítsünk erőt annak a nagy magyar szabadsághesnek az életéből és küz­delmeiből, akinek ketezázéves elmúlásáról most emléke/ik meg áhítatos kegyelettel a nemzet. A Vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc géniuszának vezércsillaga ragyogjon előttünk, mely vezércsil­lag egy örökké világító útmutatást ad a magyar közélet számára: »Mindent a hazáért és semmit a privátumért«.. v- ,,• ... — A közös nagy magyar cél: a boldog magyar jövendő érdekében kifejtendő Munkásságunkra e gondolatok jegyében kérem az Isten áldását és az 1935. évi április hó 27-ére egybehívott örszággyü­lést megnyitottnak jelentem ki. Mz országgyűlés megnyitása Délelőtt 10 órakor üres volt a kupolacsarnok, lenyűgöző építészeti szépségével várta az állam­főt, az országgyűlés két házának tagjait, a dip­lomatákat, a meghívott vendégeket. Az ablakok ezer színre bontották az Országházra tűző nap­fényt, sejtelmes félhomályban állt a kupolacsar­nok márványoszlopaival, falfestményeivel, finom építészeti díszeivel, történelmi szobrocskáival, a megnyitásra előkészített páholysorával, a bíboi szőnyeggel borított emelvénnyel, amelyre hang­erősítéseket szerelnek. A lépcsőház még teljesen sötét volt, fölötte mozdulatlanul őrködött a dísz beöltözött palo'aőr. Időnként tisztviselők tűntek fel, lépéseik zaját elnyelték a süppedő szőnyegek. Azután kinyitották a parlament oroszláncs főkapuját, odakinn rendőrszakaszok sorakoztak és kordonba rendezkedtek. Később a Szabadság tér felől katonazene hallatszott, az indulók páttogó Ütemére csapatok vonultak a Ház elé. A kupola­csarnok lépcsőházába alabárdos testőrök érkeztei?, sisakosan, bíborbélésű fehér köpenyben, Halk ve­zényszavak hangzottak, az őrség elhelyezkedett. A főbejárat elé megérkezett az első autó, magyar díszbe öltözött felsőházi tagokat hozott­A budavári koronázó-tamplomban Glattfel­der Gyula csanádi püspök mondott misét, a Deák téren Raffay Sándor evangélikus püspök prédi­kált az ünnepi istentiszteleten, a Kálvin téri re­formátus templomban Ravasz püspök beszélt, a görögkeleti szerb templomban Zubkovics Györiry püspök celebrálta a misét,, az unitáriusok templo­mában Józan Miklós imádkozott, Isten áldását kérte az orszá/rgyülés munkájára, a dohányuccai izraelita templomban Hevesi Simon vezető fő­rabbi beszélt. A törvényhozás tagjai vallásuk szerint megoszolva résztvettek az ünnepi isten­tiszteleteken, onnan érkeztek a parlamentbe. Gyülekezés Kozma Miklós belügyminiszter és Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter a koronázó-templom­ból érkezett, egyenesen a főkapu elé. Mind a két miniszter fekete díszmagyárban volt. Gömbös Gyula miniszterelnök a Deák-téri evangélikus istentiszteleten jelent meg, onnan jött a Házba: dolgozószobájába ment. A kormányelnök piros al tábornagyi díszruhát. prémes fehér mentét viselt az ünnepélyes i^of-nyimson. Jött a többi miniszter: Fahinyi •aranydisztől csillogó krém díszmagyarban, Darányi fekete dol­mányára sötétbordó mente borult, Lázár, Hóman és Kanya tiszta fekete magyar díszben volt, mel­lükön a magyar érdemkereszt zöld selyemszalag­jával. Képviselők, felsőházi tagok, diplomaták és főispánok érkeztek, történelmi díszruhákban, ősi ékszerektől ragyogóan, liagyont érő díszkard,okkal, kitüntetések erdejével, tábornokok skarlátpiros egyenruhában, főpapok ünnepi díszben: maga a megelevenedett történelem a kupolacsarnok. Mi­niszterek, felsőházi tagok, képviselők, főispánok feleségei, leányai, arisztokrata hölgyek gyönyörű tavaszi toalettekben sétáltak, beszélgettek a kör­folyósón. A legelsők között érkezett a kupolacsarnokba gróf Károlyi Gyula és Herczeg Ferenc. Követek jöttek: frakkban, dúsan díszített diplomata egyenruhákban, katonai attasék kísé­retében. Kezdetben a külföldi egyenruhák voltak túlsúlyban a kupolacsarnokban gyülekező óriási társaságban, később azonban egyre több lett á díszmagyar, kibontakozott az országgyűlés meg­nyitásának magyar történelmi pompája. A képviselők a Ház társalgójában gyülekez­tek. a főrendek a felsőházban, a gyülekezés azon­ban rendszertelen volt, mind többen voltak azok, akik a kupolacsarnoki a mentek, díszruháik pompajával ékesítették a meghívott vendégek színpompás tömegét, Angelo Rótta pápai nuncius érseki dísíbeu vonult be kíséretével a kupolacsarnokba, azon« nal elfogatta helyét a kormányzói díszemelvóuy mögött, az első diplomácia} páholyban. Az egyházfejedelmek sorát gróf Mikes János szombathelyi és Shvoy Lajos székesfehérvári püspök nyitotta meg, azután megérkezett a Vár­ból Glattfeldér Gyula csanádi piisnok, majd be­vonult Szmrecsányi egri érsek. Hanauer váoi püspök, Breyer győri püspök, Kelemen Krizosz­tom pannonhalmi főapát, fy'erner Adolf zirci apát. A főpapok az emelvény baloldalán helyei, kedtek el. Az arisztokráták gróf Károlyt Gvtila, cróf Széchenyi Bertalan, gróf Andrássv Géza, bástd Perényi Zsigmond és gróf Teleki Tibor körül gyülekeztek. Féltízen kettőkor megérkezett Józ8"f főherceg, tábornagyi dUzban, kezében ü marsallbottal. A főherceg páholyába kísér te Auguszta főherceg­asszonyt, Anna főhercegnőt, József Ferenc főher-

Next

/
Thumbnails
Contents