Pesti Napló, 1935. október (86. évfolyam, 223–249. szám)

1935-10-01 / 223. szám

4 Kedd PESTI NAPLÓ igazgatási bíróság megkérdezett tagjai erről nem voltak hajlandók nyilatkozatot tenni,­­mert a man­dátum megsemmisítése szintén a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik, ezzel a jogi kérdés­sel tehát hivatalból kell majd foglalkozni a bíró­ságnak. " Verebély felsőházi tagságának sorsa a paragrafusokban A felsőházról szóló 1926. évi XXII. törvény­cikk 3. §-a a kövekezőket mondja: »Nem lehet a felsőház tagja, a­ki a vonatkozó szabá­lyok értel­mében országgyűlési képviselővé meg nem vá­lasztható.* Az 1925-ik évi XXVI. törvénycikk 9. §-a azt mondja: ^Országgyűlési képviselővé választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van.« A várható bírói döntésre vonatkozólag még a felsőházi törvény 25. §-ának első bekezdése nyújt támpontot, amely kimondja: »Felsőházi tag­sági joga megszűnniük anna­k a tag­nak, akire a felsőházi tagság tartama alatt merül fel, vagy lesz nyilvánvalóvá olyan ok, amely miatt enne­k a törvénynek 3.ik §-a értelmében a felsőház tagja nem lehet.* Verebélynél a felsőházi tagság tartama alatt merült fel a kizáró ok: országgyűlési képviselővé nem lehet megválasztani. A felsőházi tagság automatikus is felélede,s ez csak a méltóságon, vagy a hivatalon alapuló felső­házi tagoknál lehetséges, a választott tagokra a felsőházi törvény 26. §-ának 3-ik bekezdése vonat­kozik, amely a következőket mondja: »A kinevezett vagy választott felsőházi tag a felső­házi tagságot akadályozó körülmény megszűnte után nem nyeri vissza felsőházi tagságát, de újra kinevezhető vagy megválasztható.* Barczy-Barczen következik A budapesti városházán már hétfőn délben foglalkoztak Verebély felsőházi tagságának sor­sával s az a vélemény alakult ki, hogy Verebély helyére a második póttag, Botzenhardt János ke­rül, mert az első póttag, Barczy-Barczen Gábor nem tagja a törvényhatóságnak. Ezt a feltevést megdönti a felsőházi törvény 18-ik­ához fűzött magyarázat, amely szerint »felsőházi tagul a tör­vényhatóság részéről megválasztható az is, aki a törvényhatósági bizottságnak nem tagja­. Esze­rint tehát Verebély Jenő utóda Barczy-Barczen Gábor lesz a felsőházban. A városházán még egy kérdés merült fel: el­veszti-e Verebély Jenő törvényhozósáágr bigottsági tagságát? Szepesváry tanácsnok, a fővárosi köz­jogi osztály vezetője tárgyalt a problémáról Szendy polgármesterrel, azután kijelentették: — Megvárjuk az ítélet és indokolás kézbesítését. Csak azután leszünk abban a helyzetben, hogy intézke­déseket tehessünk. Mivel Verebély Jenő két funkciója közül a felsőházi a nagyobb, meg kell várni a felsőház intézkedését, csak azután kerül sor a döntésre a tör­­vényhatósági bizottsági tagság kérdésében. Gaár Vilmos magyarázata a törvényszakaszról Gaár Vilmos nyugalmazott kúriai bíró, a felsőház közjogi bizottságának tagja a következő­ket mondotta a Pesti Napló munkatársának: — Az 1925-ik évi XXVI. tc. 128. szakasza azt mondja, hogy a bíróság ítéletében öt évnél nem hosszabb időre felfüggeszti annak a személynek választójogát és vá­laszthatóságát, akinek cselekvése a választás, vagy va­lamely szavazat érvénytelenítését okozta. A törvény tehát világosan előírja, hogyha a közigazgatási bíróság a választást megsemmisíti és úgy találja, hogy ezt vala­melyik személynek a cselekvése idézte elő, illetve okozta, akkor köteles öt évnél nem hosszabb időre ki­­mondani a felfüggesztést, mert a törvény vilgosan kimondja, hogy »felfüggesztik és nem azt mondja, hogy »felfüggesztheti« a választhatóságát. Véleményem sze­rint tehát kötelezően elő van írva a felfüggesztés. Vere­bély Jenő, akinek­ aktív és passzív választójogát a köz­igazgatási bíróság ítéletileg felfüggesztette, felsőházi tagnak ezen a határidőn belül meg nem választható és nem is adhat le szavazatot felsőházi tag választásnál. A felsőház megalkotásáról szóló törvény 3-ik szakasza szerint nem lehet a felsőház tagja az, aki országgyűlési képviselővé nem választható meg. U­­gyanennek a tör­vénynek 25.ik szakasza kimondja, hogy a felsőház bi­zottsági tagsági joga megszűnt annak­ a felsőházi tag­nak, akire a felsőházi tagság tartama alatt olyan ok merül fel, amely miatt ennek a törvénynek 84. szakasza értelmében nem­ lehet tagja a felsőháznak. Megítélésem szerint tehát a törvény világosan megmondja, hogy aki országgyűlési képviselővé való megválasztása jogáll, tagsága alatt elveszíti, az megszűnik felsőházi tag lenni. 7 oooooooooeoowscsstt« T&Af e+oicfr> Verebély Jenő nyilatkozata Munkatársunk beszélt Verebély Jenővel, aki a következőket mondotta: — Pár napig nem voltam Budapesten és ezalatt nem volt alkalmam senkivel tanácskozni a kérdésről. Annyit mondhatok, megdöbbentett a közigazgatási bíró­ság ítélete. Harminc éve vagyok jogász, de még olyan bírói eljárást nem láttam, ahol a szembenálló felek ki­hallgatása nélkül hoztak volna ítéletet. Lehetetlennek tartom, hogy a bíróság ne menjen bele a bizonyítás elrendelésébe, amikor a másik fél ezt kéri. Ha a bíró­ság abba a helyzetbe került volna, hogy elrendeli a bizonyítást, — véleményem szerint — nem hozott volna ilyen súlyos ítéletet. Legutóbb is, amikor petícióval támadták meg az én elnöklésemmel történt választást, a bíróság elrendelte a széleskörű bizonyítást. •*­ Én a közéletben elvekért küzdöttem és dolgoztam, becsülettel és tisztességgel. Engem soha semmiféle ani­mózizás senkivel és semmiféle párttal szemben nem ve­zetett. Sajnos, a közigazgatási bíróság ítéletét tisztelet­tel tudomásul kell vennem. El kell fogadnom, bármeny­nyire is súlyos ez rám nézve. Ha lefolytatták volna a vizsgálatot, kiderült volna, hogy a törvényben megkí­vánt 5000 fó aláírása nem volt meg azoknak a pártok­nak, amelyeket elutasítottunk. Teljességgel érthetetlen, hogy az ítélet engem egy évre megfosztott választó­jogomtól is, holott mint elnök egyáltalán nem éltem szavazati jogommal, tehát nem is élhettem vissza azzal. Nem is jutottam abba a helyzetbe, hogy szavazzak. Tehát nem követhettem el törvénysértést. Én, mint el­nök, csak abban az esetben szavaztam volna, ha eldön­tetlen lett volna a szavazás. A két bizottsági tag egy­hangúlag hozta meg a határozatát, tehát nem is jut­hattam abba a helyzetbe, hogy leadjam a szavazatomat. Nem értem a közgazgatási bíróságnak az ítéletét azért sem, mert engem soha semmiféle személyi ambíció és semmiféle érdek semmiféle párttal szemben nem veze­tett. Nekem semmi károm vagy hasznom nincs abból, hogy indul-e egy párt vagy nem indul. Én csak a tör­vényben előírt feltételek mellett működtem és nyugodt lelkiismerettel mondom, hogy semmiféle törvénysértést nem követtem el. Munkatársunk ezután kérdést intézett Vere­bély Jenőhöz, mit szól ahhoz a lehetőséghez, hogy a közigazgatási bíróság ítélete maga után von­hatja felsőházi tagságának megsemmisítését? — Nem tudom, hogy erre megvan-e a törvényes le­­lhetőség. Lehet, hogy meg fogják semmisíteni a mandá­tumomat. Ez ellen nem tehetek semmit, mint a közigaz­gatási bíróságinak az ítéletével szemben sem. Minden­esetre fájdalma®, ha bekövetkezik, mert eddig becsülete­sen szolgáltam a közérdeket. A keresztény ellenzék és a legitimista néppárt az új választáson A nemzeti legitimista néppárt, amelynek akciója a déli kerületi választás megsemmisítését eredményezte, az alapválasztáson Friedrich István keresztény ellenzéki pártjával együtt indult. Való­színű, hogy a két pártnak a szövetkezése megmarad az új választásra is. A Grigor-pártban hétfőn este értekezlet volt, foglalkoztak a jelölések kérdésével. Politikai kö­rökben felmerült az a hír, hogy Griger Miklósnak nem lévén mandátuma, ő kerül a déli kerületi lista első helyére. A legitimista pártban történt meg­beszélésen nem hoztak végleges határozatot, de valószínűnek látszik, hogy Griger előtérbe állítá­sára nem kerül sor, hanem Payr Hugót hagyják meg a lista első helyén, miután Payrnak erős be­szervezett tábora van a kerületben. Friedrich Ist­vánnal az éjszakai órákban nem tudtak beszélni. Ha ő is hozzájárul a régi lista fenntartásához, ak­kor a jelöltek névsorának élén a következő nevek fognak szerepelni: 1. Payr Hugó, 2. Friedrich Ist­ván, 3. Griger Miklós, 4. Biber József. 1935 október 1 Ernszt Sándor beszéde a kereszténypárt aggodalmairól és irányelveiről „A szabadságot és az alkotmányt féltjük és szolgáljuk" — A párt elfogadja a reformok gondolatát „A külpolitikában vigyázni kell" (Saját tudósítónktól.) A kereszténypárt hétfőn délután Turi Béla elnökletével szervezői értekez­letet tartott. Gróf Zichy­ János­ pártelnök egyéb elfoglaltsága miatt nem jelent meg. Az elnöki megnyió után Ernszt Sándor ismertette a párt jelenlegi álláspontját és működésének jövő irány­elveit. Hangoztatta, hogy a kereszténypárt feltétlenül fenntartja önállóságát. A párt különösen a gazda­adósságok végleges rendezését kívánja, ebben na­gyobb tempót, gyorsabb megoldást követel. Nem­csak a jog, hanem a méltányosság szempontjait is figyelembe kell venni. — A reformok gondolatát elfogadja párt, — mondotta Ernszt —­ hiszen mindig javítani kell, mert enélkül elposhad a társadalom. A földbirtok­reformot is szükségesnek tartjuk. Ezért áldozatot kell hozni a földtulajdonosnak, a földhözjutta­­tattnak és az államnak. Kifejtette Ernszt, hogy az alkotmányjogi kér­dések körül aggodalmai vannnak. Vigyázni kell a OKTÓBER Magyar Szemle A szerkesztőbizottság elnöke BETHLEN ISTVÁN GRÓF A háromszázéves Pázmány-egyetem ECKHART FERENC A fejedelem és főtábornoka MARKÓ ÁRPÁD A hubertendorfi népfőiskola KOVÁCS IMRE Hét falu táplálkozási viszonyai SZABÓ ZOLTÁN A kiállítások művészete BIERBAUER VIRGIL Az őszi filmévad előtt KRAMPOL MIKLÓS Alkotmányrevízió Romániában SZÁSZ ZSOMBOR A csehszlovákiai magyar iskolaügy BORSODY ISTVÁN Külpolitikai szemle OTTLIK GYÖRGY Magyar kisebbség Romániában ZATHURECZKY GYULA Olaszország külpolitikája az abesszin viszályig FREY ANDRÁS Szerkeszti SZEKFÜ GYULA MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG Budapest, Vilmos császár-út 3 Évi 9.G0 P (6 kötet ,,Kincsest,sír"-ral) jelszavakkal, mert ma sok a féligazság és a té­vedés. — A szabadságot és az alkotmányt féltjük — mondotta — s egyúttal szolgáljuk, mert e két té­nyező nélkül elképzelhetetlen a kultúra. A tekin­tély és szabadság harmóniáján akarjuk a jövőt felépíteni. — Ami a külpolitikát illeti, — folytatta — a magyarságnak, mint kis nemzetnek, vigyáznia kell. Mindig saját biztonságunk szempontjából ke­restük az orientációt. Nem szabad egy nagyhatal­­omhoz fűzni az ország sorsát, hanem minél több barátot kell szerezni. Megállapította Ernszt, hogy a kereszténypárt egyik ellenzéki párttal sincs szoros szövetségben, a distanciákat a szükséghez képest állapítják meg a többi párt felé. Este pártvacsora volt, amelyen már Zichy János is megjelent és beszédet mondott. — Mi, — mondotta — nem csatlakozhatunk, azokhoz, akik a központi hatalom terjesztése ér­dekében sorvasztják az önkormányzatokat, sőt szövetkezünk olyanokkal, akik segítségünkre van­nak abban, hogy az önkormányzati jogok a köz­ponti hatalom alá ne kerüljenek. Ernszt Sándor felszólalásában a külpolitikai kérdések elsőrangú fontosságára mutatott rá. Utána Turi Béla, Berkel Mihály, Kállay Tibor, Huszár Károly és Czettler Jenő beszélt. Hitler Königsbergben Königsberg, szeptember 30. Hitler birodalmi kancellár ma délután Kö­nigsbergbe érkezett. Hitler részt vesz azokon az ünnepségeken, amelyek keretében Hindenburg hamvait átszállítják végleges temetkezési helyére és meglátogatja Kelet-Poroszország több intéz­ményét. Kíséretében van Blomberg birodalmi hadügyminiszter és Fritsch tüzérségi tábornok, hadseregfőparancsnok. A kancellár megtekintette a königsbergi gyalogezred lőgyakorlatait. Elkészült az első debreceni jelölőlista Debrecen, szeptember 30. (A Pesti Napló tudósítójának telefon­jelentése.) Ma este megszületett az első debreceni jelölt­lista- Györki Imre este megérkezett Debrcenbe és a szociáldemokrata párt vezetősége tanácskozásra, ült össze. Megállapították a szociáldemokrata párt választási­­listáját, amely a következő: Györki Imre, Takács Ferenc (Hódmezővásárhely), Bárdos Ferenc, Sonnenwirth Lajos, Antalffy József és Kovács János. A töb­bi pártnál még mindig nincs döntés.

Next