Pesti Napló, 1935. október (86. évfolyam, 223–249. szám)
1935-10-01 / 223. szám
4 Kedd PESTI NAPLÓ igazgatási bíróság megkérdezett tagjai erről nem voltak hajlandók nyilatkozatot tenni,mert a mandátum megsemmisítése szintén a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik, ezzel a jogi kérdéssel tehát hivatalból kell majd foglalkozni a bíróságnak. " Verebély felsőházi tagságának sorsa a paragrafusokban A felsőházról szóló 1926. évi XXII. törvénycikk 3. §-a a kövekezőket mondja: »Nem lehet a felsőház tagja, aki a vonatkozó szabályok értelmében országgyűlési képviselővé meg nem választható.* Az 1925-ik évi XXVI. törvénycikk 9. §-a azt mondja: ^Országgyűlési képviselővé választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van.« A várható bírói döntésre vonatkozólag még a felsőházi törvény 25. §-ának első bekezdése nyújt támpontot, amely kimondja: »Felsőházi tagsági joga megszűnniük annak a tagnak, akire a felsőházi tagság tartama alatt merül fel, vagy lesz nyilvánvalóvá olyan ok, amely miatt ennek a törvénynek 3.ik §-a értelmében a felsőház tagja nem lehet.* Verebélynél a felsőházi tagság tartama alatt merült fel a kizáró ok: országgyűlési képviselővé nem lehet megválasztani. A felsőházi tagság automatikus is felélede,s ez csak a méltóságon, vagy a hivatalon alapuló felsőházi tagoknál lehetséges, a választott tagokra a felsőházi törvény 26. §-ának 3-ik bekezdése vonatkozik, amely a következőket mondja: »A kinevezett vagy választott felsőházi tag a felsőházi tagságot akadályozó körülmény megszűnte után nem nyeri vissza felsőházi tagságát, de újra kinevezhető vagy megválasztható.* Barczy-Barczen következik A budapesti városházán már hétfőn délben foglalkoztak Verebély felsőházi tagságának sorsával s az a vélemény alakult ki, hogy Verebély helyére a második póttag, Botzenhardt János kerül, mert az első póttag, Barczy-Barczen Gábor nem tagja a törvényhatóságnak. Ezt a feltevést megdönti a felsőházi törvény 18-ikához fűzött magyarázat, amely szerint »felsőházi tagul a törvényhatóság részéről megválasztható az is, aki a törvényhatósági bizottságnak nem tagja. Eszerint tehát Verebély Jenő utóda Barczy-Barczen Gábor lesz a felsőházban. A városházán még egy kérdés merült fel: elveszti-e Verebély Jenő törvényhozósáágr bigottsági tagságát? Szepesváry tanácsnok, a fővárosi közjogi osztály vezetője tárgyalt a problémáról Szendy polgármesterrel, azután kijelentették: — Megvárjuk az ítélet és indokolás kézbesítését. Csak azután leszünk abban a helyzetben, hogy intézkedéseket tehessünk. Mivel Verebély Jenő két funkciója közül a felsőházi a nagyobb, meg kell várni a felsőház intézkedését, csak azután kerül sor a döntésre a törvényhatósági bizottsági tagság kérdésében. Gaár Vilmos magyarázata a törvényszakaszról Gaár Vilmos nyugalmazott kúriai bíró, a felsőház közjogi bizottságának tagja a következőket mondotta a Pesti Napló munkatársának: — Az 1925-ik évi XXVI. tc. 128. szakasza azt mondja, hogy a bíróság ítéletében öt évnél nem hosszabb időre felfüggeszti annak a személynek választójogát és választhatóságát, akinek cselekvése a választás, vagy valamely szavazat érvénytelenítését okozta. A törvény tehát világosan előírja, hogyha a közigazgatási bíróság a választást megsemmisíti és úgy találja, hogy ezt valamelyik személynek a cselekvése idézte elő, illetve okozta, akkor köteles öt évnél nem hosszabb időre kimondani a felfüggesztést, mert a törvény vilgosan kimondja, hogy »felfüggesztik és nem azt mondja, hogy »felfüggesztheti« a választhatóságát. Véleményem szerint tehát kötelezően elő van írva a felfüggesztés. Verebély Jenő, akinek aktív és passzív választójogát a közigazgatási bíróság ítéletileg felfüggesztette, felsőházi tagnak ezen a határidőn belül meg nem választható és nem is adhat le szavazatot felsőházi tag választásnál. A felsőház megalkotásáról szóló törvény 3-ik szakasza szerint nem lehet a felsőház tagja az, aki országgyűlési képviselővé nem választható meg. Ugyanennek a törvénynek 25.ik szakasza kimondja, hogy a felsőház bizottsági tagsági joga megszűnt annak a felsőházi tagnak, akire a felsőházi tagság tartama alatt olyan ok merül fel, amely miatt ennek a törvénynek 84. szakasza értelmében nem lehet tagja a felsőháznak. Megítélésem szerint tehát a törvény világosan megmondja, hogy aki országgyűlési képviselővé való megválasztása jogáll, tagsága alatt elveszíti, az megszűnik felsőházi tag lenni. 7 oooooooooeoowscsstt« T&Af e+oicfr> Verebély Jenő nyilatkozata Munkatársunk beszélt Verebély Jenővel, aki a következőket mondotta: — Pár napig nem voltam Budapesten és ezalatt nem volt alkalmam senkivel tanácskozni a kérdésről. Annyit mondhatok, megdöbbentett a közigazgatási bíróság ítélete. Harminc éve vagyok jogász, de még olyan bírói eljárást nem láttam, ahol a szembenálló felek kihallgatása nélkül hoztak volna ítéletet. Lehetetlennek tartom, hogy a bíróság ne menjen bele a bizonyítás elrendelésébe, amikor a másik fél ezt kéri. Ha a bíróság abba a helyzetbe került volna, hogy elrendeli a bizonyítást, — véleményem szerint — nem hozott volna ilyen súlyos ítéletet. Legutóbb is, amikor petícióval támadták meg az én elnöklésemmel történt választást, a bíróság elrendelte a széleskörű bizonyítást. •* Én a közéletben elvekért küzdöttem és dolgoztam, becsülettel és tisztességgel. Engem soha semmiféle animózizás senkivel és semmiféle párttal szemben nem vezetett. Sajnos, a közigazgatási bíróság ítéletét tisztelettel tudomásul kell vennem. El kell fogadnom, bármenynyire is súlyos ez rám nézve. Ha lefolytatták volna a vizsgálatot, kiderült volna, hogy a törvényben megkívánt 5000 fó aláírása nem volt meg azoknak a pártoknak, amelyeket elutasítottunk. Teljességgel érthetetlen, hogy az ítélet engem egy évre megfosztott választójogomtól is, holott mint elnök egyáltalán nem éltem szavazati jogommal, tehát nem is élhettem vissza azzal. Nem is jutottam abba a helyzetbe, hogy szavazzak. Tehát nem követhettem el törvénysértést. Én, mint elnök, csak abban az esetben szavaztam volna, ha eldöntetlen lett volna a szavazás. A két bizottsági tag egyhangúlag hozta meg a határozatát, tehát nem is juthattam abba a helyzetbe, hogy leadjam a szavazatomat. Nem értem a közgazgatási bíróságnak az ítéletét azért sem, mert engem soha semmiféle személyi ambíció és semmiféle érdek semmiféle párttal szemben nem vezetett. Nekem semmi károm vagy hasznom nincs abból, hogy indul-e egy párt vagy nem indul. Én csak a törvényben előírt feltételek mellett működtem és nyugodt lelkiismerettel mondom, hogy semmiféle törvénysértést nem követtem el. Munkatársunk ezután kérdést intézett Verebély Jenőhöz, mit szól ahhoz a lehetőséghez, hogy a közigazgatási bíróság ítélete maga után vonhatja felsőházi tagságának megsemmisítését? — Nem tudom, hogy erre megvan-e a törvényes lelhetőség. Lehet, hogy meg fogják semmisíteni a mandátumomat. Ez ellen nem tehetek semmit, mint a közigazgatási bíróságinak az ítéletével szemben sem. Mindenesetre fájdalma®, ha bekövetkezik, mert eddig becsületesen szolgáltam a közérdeket. A keresztény ellenzék és a legitimista néppárt az új választáson A nemzeti legitimista néppárt, amelynek akciója a déli kerületi választás megsemmisítését eredményezte, az alapválasztáson Friedrich István keresztény ellenzéki pártjával együtt indult. Valószínű, hogy a két pártnak a szövetkezése megmarad az új választásra is. A Grigor-pártban hétfőn este értekezlet volt, foglalkoztak a jelölések kérdésével. Politikai körökben felmerült az a hír, hogy Griger Miklósnak nem lévén mandátuma, ő kerül a déli kerületi lista első helyére. A legitimista pártban történt megbeszélésen nem hoztak végleges határozatot, de valószínűnek látszik, hogy Griger előtérbe állítására nem kerül sor, hanem Payr Hugót hagyják meg a lista első helyén, miután Payrnak erős beszervezett tábora van a kerületben. Friedrich Istvánnal az éjszakai órákban nem tudtak beszélni. Ha ő is hozzájárul a régi lista fenntartásához, akkor a jelöltek névsorának élén a következő nevek fognak szerepelni: 1. Payr Hugó, 2. Friedrich István, 3. Griger Miklós, 4. Biber József. 1935 október 1 Ernszt Sándor beszéde a kereszténypárt aggodalmairól és irányelveiről „A szabadságot és az alkotmányt féltjük és szolgáljuk" — A párt elfogadja a reformok gondolatát „A külpolitikában vigyázni kell" (Saját tudósítónktól.) A kereszténypárt hétfőn délután Turi Béla elnökletével szervezői értekezletet tartott. Gróf Zichy János pártelnök egyéb elfoglaltsága miatt nem jelent meg. Az elnöki megnyió után Ernszt Sándor ismertette a párt jelenlegi álláspontját és működésének jövő irányelveit. Hangoztatta, hogy a kereszténypárt feltétlenül fenntartja önállóságát. A párt különösen a gazdaadósságok végleges rendezését kívánja, ebben nagyobb tempót, gyorsabb megoldást követel. Nemcsak a jog, hanem a méltányosság szempontjait is figyelembe kell venni. — A reformok gondolatát elfogadja párt, — mondotta Ernszt — hiszen mindig javítani kell, mert enélkül elposhad a társadalom. A földbirtokreformot is szükségesnek tartjuk. Ezért áldozatot kell hozni a földtulajdonosnak, a földhözjuttatattnak és az államnak. Kifejtette Ernszt, hogy az alkotmányjogi kérdések körül aggodalmai vannnak. Vigyázni kell a OKTÓBER Magyar Szemle A szerkesztőbizottság elnöke BETHLEN ISTVÁN GRÓF A háromszázéves Pázmány-egyetem ECKHART FERENC A fejedelem és főtábornoka MARKÓ ÁRPÁD A hubertendorfi népfőiskola KOVÁCS IMRE Hét falu táplálkozási viszonyai SZABÓ ZOLTÁN A kiállítások művészete BIERBAUER VIRGIL Az őszi filmévad előtt KRAMPOL MIKLÓS Alkotmányrevízió Romániában SZÁSZ ZSOMBOR A csehszlovákiai magyar iskolaügy BORSODY ISTVÁN Külpolitikai szemle OTTLIK GYÖRGY Magyar kisebbség Romániában ZATHURECZKY GYULA Olaszország külpolitikája az abesszin viszályig FREY ANDRÁS Szerkeszti SZEKFÜ GYULA MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG Budapest, Vilmos császár-út 3 Évi 9.G0 P (6 kötet ,,Kincsest,sír"-ral) jelszavakkal, mert ma sok a féligazság és a tévedés. — A szabadságot és az alkotmányt féltjük — mondotta — s egyúttal szolgáljuk, mert e két tényező nélkül elképzelhetetlen a kultúra. A tekintély és szabadság harmóniáján akarjuk a jövőt felépíteni. — Ami a külpolitikát illeti, — folytatta — a magyarságnak, mint kis nemzetnek, vigyáznia kell. Mindig saját biztonságunk szempontjából kerestük az orientációt. Nem szabad egy nagyhatalomhoz fűzni az ország sorsát, hanem minél több barátot kell szerezni. Megállapította Ernszt, hogy a kereszténypárt egyik ellenzéki párttal sincs szoros szövetségben, a distanciákat a szükséghez képest állapítják meg a többi párt felé. Este pártvacsora volt, amelyen már Zichy János is megjelent és beszédet mondott. — Mi, — mondotta — nem csatlakozhatunk, azokhoz, akik a központi hatalom terjesztése érdekében sorvasztják az önkormányzatokat, sőt szövetkezünk olyanokkal, akik segítségünkre vannak abban, hogy az önkormányzati jogok a központi hatalom alá ne kerüljenek. Ernszt Sándor felszólalásában a külpolitikai kérdések elsőrangú fontosságára mutatott rá. Utána Turi Béla, Berkel Mihály, Kállay Tibor, Huszár Károly és Czettler Jenő beszélt. Hitler Königsbergben Königsberg, szeptember 30. Hitler birodalmi kancellár ma délután Königsbergbe érkezett. Hitler részt vesz azokon az ünnepségeken, amelyek keretében Hindenburg hamvait átszállítják végleges temetkezési helyére és meglátogatja Kelet-Poroszország több intézményét. Kíséretében van Blomberg birodalmi hadügyminiszter és Fritsch tüzérségi tábornok, hadseregfőparancsnok. A kancellár megtekintette a königsbergi gyalogezred lőgyakorlatait. Elkészült az első debreceni jelölőlista Debrecen, szeptember 30. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) Ma este megszületett az első debreceni jelöltlista- Györki Imre este megérkezett Debrcenbe és a szociáldemokrata párt vezetősége tanácskozásra, ült össze. Megállapították a szociáldemokrata párt választásilistáját, amely a következő: Györki Imre, Takács Ferenc (Hódmezővásárhely), Bárdos Ferenc, Sonnenwirth Lajos, Antalffy József és Kovács János. A többi pártnál még mindig nincs döntés.