Pesti Napló, 1936. január (87. évfolyam, 1–25. szám)

1936-01-01 / 1. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1936 január 1 2 Standard Uaaio A rádiókészülékei készségesen bemutatja i sí CD rn be rg magyar kir. udv. hangszergyár VII., Rákóczi út 60 Fenti rádiókészü­lékeket készség­gel bemutatja a Erzsébet körút 5. Teleién: 41-6-97 RÉSZLET CSERE . ... , ' ' konfliktusát előkészítette, mint ázofc'a szavak, amiket Viviani 1920 november lo-én mondott a Népszövetség közgyűlésén, amikor arról vi­tatkoztak, hogy Oroszország tagja lehet-e a Népszövetségnek vagy sem! Az ember kísér­tésbe jön, hogy hazugságnak nevezze még a hivatalos jegyzőkönyvet is, amely ezeket a szavakat megörökítette. Viviani így beszélt: »Mi azt az igényt tápláljuk, hogy a demokrá­ciát testesítjük meg, amely nem tűri a felülről való zsarnokságot, de éppen olyan kevéssé az alulról jövő tirannizmust sem, amety éppen olyan lealacsonyító, mint amelyik felülről jön. Mi, akik országaink általános választó­jogából jöttünk ide, akik azért állunk itt, mert mögöttünk szabad ós felelős (kormányok van­nak, amelyeknek megszabott feladatuk és al­kotmányuk van és szabadságukat sokra be­csüljük, mi elvárjuk, hogy a nagy Oroszor­szág, ha evolúcióját befejezi, a demokratikus ősforráshoz jut el: az általános választójog­hoz, amelynek megléte esetén nincs anarchia és nincs despotizmus«. Amikor Viviani mindezeket elszavalta: az antant, de elsősorban Franciaország, barát­ságtalan viszonyban állott a szovjettel, sőt el­lenséges hadállást foglalt el, amikor az orosz­lengyel harcban a lengyeleket segítette. Azóta Oroszország alkotmánya úgyszólván egy jot­tát sem változott és a demokrácia semmit sem szivárgott be a tirannikus szovjetalkotmány szellemébe. De mivel időközben Oroszország szövetségre lépett Franciaországgal és fel­élesztette a régi antantot: egyszerre senki sem emlékezett többet sem az alapokmány első szakaszára, sem Viviani büszke^ szavaira, ha­nem a zsarnoki országot a Népszövetségbe nagy hallelujával befogadták. Abesszínia sem lehetett volna soha a Nép­szövetség tagja, ha a nagyhatalmi érdekek nem tolják előre. A Népszövetség Journal Officielje unalmas olvasmány, de olykor szinte mulatságos visszaemlékezéseket revelál. Milyen jóakarattal keresték az enyhítő köriil­Asztma és szívbetegség, mell- és tüdőbaj, gör­vély- és angolkór, a bőr megbetegedései és furun­kuíózis eseteiben a mindig kellemes hatású termé­szetes »Ferenc József« keserűvíz az emésztőcsator­nát alaposad kitisztítja s a gyomor és NMk működeset kitünScs sjsb&yw** Barf©H Béla nem fogadja el a Greguss díjat NyilatKoziR a visszautasítás oKairől (Saját tudósítónktól.) A Kisfaludy Társaság három nappal ezelőtt Bartók Bélának ítélte oda a Greguss-emlékérmet, amely az idén az 1929— 1934. évkör legkiválóbb zeneművészeti alkotása számára volt esedékes. A Társaság egyhangú határozattal az emlékérmet Bartók I. zenekari szvitjének (Opus 3.) ítélte, amely az előadói je­lentés szerint Magyarországon először 1929 no­vemberében került teljes egészében bemutatásra. Bár az előadói jelentést csak a Kisfaludy Társaság január 8-iki ülésén fogja felolvasni Papp Viktor előadó, az év utolsó napján művész­körökben nagy feltűnést keltett az a hír. hogy Bartók Béla — be sem várva az előadói jelentést — máris visszautasította a Greguss-díjat. A hír ellenőrzése céljából Bartók Bélához for­dultunk, aki a következőket mondotta: — A hír igaz, az emlékérmet nem fogadom el. Erről levélben értesítettem ma a Kisfaludy Társaságot. Hogy visszautasítom, annak egyik oka az, hogy az emlék­érem odaítélése tévedésen alapult, mert az 1. zenekari szvitem nem tartozik az 1929—193ies évkörbe. Az első zenekari szvitem első teljes magyarországi előar! .-!•>» 1909-ben volt, amikor Hubay Jenő vezényelte, azóta is előadásra került, mégpedig 1920-ban Fleischer Anta. vezényletével. Ezek szerint az említett művem egyálta­lán nem is jöhetett számításba. A második ok, "amely a visszautasításra késztetett, az, hogy az 1029—1931* évek alatt sokkal érettebb kompozíciók kerültek brrnti­tatásra, mint az én /. szvitem. Én ugyan nagyon sze -e tem ezt a fiatalkori munkámat, de véleményem szerint az utóbbi hat esztendőben feltétlenül jobb müveket mu­tattak be ennél. — Ilyen módon bármilyen régi kompozíciót elő le­hetne ráncigálni. Vagy van a Greguss-díjnak szalu ly­zata, vagy nines. Nem tudom, mi vezette az elő <ió urat, hogy ezt a müvemet ajánlotta. Iievelembeii, a ift­lyet a Kisfaludy Társaságnak küldtem, megírtam, hi. ry válasszanak maguknak más előadót, mert aki zenemii • ck külső körülményeit megbírálni nem tudja, az 'hotu-tiu volna képes a belső értékek megállapítására, -J feje ;to be nyilatkozatát Bartók professzor. ményeket 1923-ban Abesszínia barbár viszo­nyaira, csakhogy ezt a keletafrikai államot, amelyet az angol és francia érdekeltségű Szudán és Egyiptom közé ékelt a természet, benyomják erőnek erejével a »szabad nemze­tek és felelős kormányok szövetségébe«. Jou­venel engedékeny szelídséggel vélte, hogy a civilizáció fokának különbözősége nem ok arra, hogy valamely államot a Népszövetség keretében egyenlőtlen elbánása alá vonjanak. Éppen azoknak az országoknak, amelyeknek e tekintetben a legnagyobb támogatásra van szükségük, kell a Népszövetségbe leendő fel­vételükkel megkapniok a támogatást, hogy feladatukat mennél könnyebben teljesítsék. Mindez vonatkozott arra, hogy Abesszíniában sem alkotmányosság nem volt, sem pedig a hu­manitás a kormányzat módszereiben meg nem nyilatkozott. Mindez a költői szárnyalás sok igazságot tartalmazott és a jótétlelkek megilletődését méltán fakaszthatta fel, de milyen más mégis mindemnek a belső értéke, ha tudjuk, hogy az autokrata és rabszolgakereskedő Abesszíniai ezen az alapon 1923 szeptember 23-án egyhan­gúlag felvették a Népszövetségbe, ellenben ugyanekkor a weimari Németország számára, amelynek akkor a legdemokratikusabb alkot­mánya volt és a műveltség és a civilizáció za­rándokhelyének tartotta az egész világ, ugyanekkor még évekig kellett hallgatnia, hogy milyen feltételek mellett lesznek kegye­sek meginvitálni a genfi palotába. Nem csoda, ha az egyoldalú hatalmi szem­pontok imádata nem tudta ezek után útját ál­lani annak, hogy a diktatúrás államformák el­szaporodjanak Európában, anélkül, hogy a Népszövetség egyetlen alkalommal is felve­tette volna a kérdést: vájjon megmaradhat-e a Népszövetség kebelében az az állam, amelyet nem az általános választójog, felelős kormány és sajtószabadiság firmamentuma alatt kormá­nyoznak 1? Miután a nyugati nagy demokrata áilamok elkövették Abesszíniával az első vét­kezést (bár már ekkor sem voltak szeplőtle­nek, mert Sziám belépte is az alapokmány megszegését jelentette), úgy cselekedtek, mint a bűnös asszony, akinek csak az első vétkezés esilk nehezére, de a többit már könnyedén űzi. Meg sem moccant senki a diktatúrák népszö­vetségi nyüzsgésére és valóban groteszk lát­vány volt, amikor a Népszövetség Tanácsának elnöki székében néhai Marinkovics jugoszláv külügyminiszter osztogatta az igazságot 's ápolta a békét, akinek hazájában a parancs­uralom legdurvább formája veszélyeztet ie Európa nyugalmát és terjesztette az elkesere­dést ós bizalmatlanságot a nemzetközi új rend ellen, amelyet a szabadság és igazság nevében szólítottak életre. Nincs gondolkozó ember, aki fájdalommal ne látná a Népszövetség drámai vergődését a dilemmák örvényében, amelybe az abesszin­olasz konfliktus hajította. Senki sem tud az elől sem elzárkózni, hogy valóban a demokrá­cia hanyatlása egyre növelte a világon a ^há­borús veszedelmet, mert minden háborúi")': sokkal nehezebb megszerezni a népek, mint a kormányok hozzájárulását. De a történelem, számára megmarad a feladat, hogy feltegye a nagy kérdést: ki a felelős érte, hogy idáig jutottunk? Ki felel azért, hogy a béke»zer/'i dés Németországot azzal szoríiotta a lefegy­verezésre, hogy ez csak bevezfitö je Jesz az it­talános leszerelésnek, amint ezt a versaille.v' szerződés szó szerint mondja es mégis nem­hogy követték volna a német birodalmat a le­szerelésben, hanem a többi államok egyre t'o kozták saját fegyverkezésüket. Ki felel azért hogy tűrték a rabszolgarendszert Abesszin; i­ban csak azért, mert. Abesszínia barátsága n< a; volt alárendelt jelentőségű sem Angliára, sem Fraiieiáörszágra'? Ki felel azért, hogy olyan országokban is fejcsóválás nélkül nézték a diktatúrákat, amelyek külön kisebbségi szer­ződésekben kötelezték maglikát áz élét és- s za­badság biztosítására és e helyett deportálások­kal és kivételes törvényszékekkel dolgozták! És hány és hány ilyen felelősséget fog felvetni a történelem és ezek között azt is, hogy a Világ békéjét kockára tették azzal, hogy nem 6rkiéri­tek a világ demokráciájának megvédésén, ha­nem most, hogy a fegyverek ropognak és a tankok robognak, sopánkodnak azon, hog> a parancsuralom rendszere lángbaborította a világot? Az angol politika jelszava, amit lord Lytton adott ki a tavasszal, amikor megcsi­nálta a Népszövetség mérlegét: Y thanlt GocJ for the Ligue of Nations — hálát adok Isten nek a Népszövetségért. Vájjon meddig -szú.' még el az ajkakon ez a hálarebegés? És ha el­hal: alkkor kinek a bűne lesz, hogy az emberi­ség legnagyobb reménységétől megfosztottak bennünket? Tessék kivágni és eltenni A PESTI NAPLÓ-KÖNYVEK S2ELV£WYE Négy darab ilyen szelvény bemutatása mellett 1 P-ért kapja meg lapunk min­den olvasója a Pesti Napló-könyvek köteteit. A negyedik kötet jan. 1-én jele­nik meg. Címe: HUSley : „tégaaűrág és társai". A szelvények beválthatók »Az Est«-lapok kiadóhivatali üzlethelyiségében, Erzsébel k6rút 18, valamint minden bizományosnál,lapelárasítónál,dohánytőzsdében ég ujságpaVillonban

Next

/
Thumbnails
Contents