Pesti Napló, 1936. január (87. évfolyam, 1–25. szám)
1936-01-01 / 1. szám
Szerda PESTI NAPLÓ 1936 január 12 Standard Unaio A rádiókészüléket készségesen bemutatja i s a CD rn berg magyar kir. udv. hangszergyár VII., Rákóczi út 60 Fenti rádiókészülékeket készséggel bemutatja a Erzsébet körút 5. Telefon: 41-6-97 RÉSZLET CSERE . ... . ' ' konfliktusát előkészítette, mint azok a szavak, amiket Viviani 1920 november 10-én mondott a Népszövetség közgyűlésén, amikor arról vitatkoztak, hogy Oroszország tagja lehet-e a Népszövetségnek vagy sem! Az ember kísértésbe jön, hogy hazugságnak nevezze még a hivatalos jegyzőkönyvet is, amely ezeket a szavakat megörökítette. Viviani így beszélt: »Mi azt az igényt tápláljuk, hogy a demokráciát testesítjük meg, amely nem tűri a felülről való zsarnokságot, de éppen olyan kevéssé az alulról jövő tirannizmust sem, amely éppen olyan lealacsonyító, mint amelyik felülről jön. Mi, akik országaink általános választójogából jöttünk ide, akik azért állunk itt, mert mögöttünk szabad és felelőskormányok vannak, amelyeknek megszabott feladatuk és alkotmányuk van és szabadságukat sokra becsüljük, mi elvárjuk, hogy a nagy Oroszország, ha evolúcióját befejezi, a demokratikus ősforráshoz jut el: az általános választójoghoz, amelynek megléte esetén nincs anarchia és nincs despotizmus«. Amikor Viviani mindezeket elszavalta, az antant, de elsősorban Franciaország, barátságtalan viszonyban állott a szovjettel, sőt ellenséges hadállást foglalt el, amikor az oroszlengyel harcban a lengyeleket segítette. Azóta Oroszország alkotmánya úgyszólván egy jottát sem változott és a demokrácia semmit sem szivárgott be a tirannikus szovjet alkotmány szellemébe. De mivel időközben Oroszország szövetségre lépett Franciaországgal és felélesztette a régi antantot, egyszerre senki sem emlékezett többet sem az alapokmány első szakaszára, sem Viviani büszke szavaira, hanem a zsarnoki országot a Népszövetségbe nagy hallelujával befogadták. Abesszínia sem lehetett volna soha a Népszövetség tagja, ha a nagyhatalmi érdekek nem tolják előre. A Népszövetség Journal Officielje unalmas olvasmány, de olykor szinte mulatságos visszaemlékezéseket revelál. Milyen jóakarattal keresték az enyhítő körülményeket 1923-ban Abesszínia barbár viszonyaira, csakhogy ezt a keletafrikai államot, amelyet az angol és francia érdekeltségű Szudán és Egyiptom közé ékelt a természet, benyomják erőnek erejével a »szabad nemzetek és felelős kormányok szövetségébe«. Jouvenel engedékeny szelídséggel vélte, hogy a civilizáció fokának különbözősége nem ok arra, hogy valamely államot a Népszövetség keretében egyenlőtlen elbánása alá vonjanak. Éppen azoknak az országoknak, amelyeknek e tekintetben a legnagyobb támogatásra van szükségük, kell a Népszövetségbe leendő felvételükkel megkapniuk a támogatást, hogy feladatukat mennél könnyebben teljesítsék. Mindez vonatkozott arra, hogy Abesszíniában sem alkotmányosság nem volt, sem pedig a humanitás a kormányzat módszereiben még nem nyilatkozott. Mindez a költői szárnyalás sok igazságot tartalmazott és a jótétlelkek megilletődését méltán fakaszthatta fel, de milyen más mégis mindennek a belső értéke, ha tudjuk, hogy az autokrata és rabszolgakereskedő Abesszíniat ezen az alapon 1923 szeptember 23-án egyhangúlag felvették a Népszövetségbe, ellenben ugyanekkor a weimari Németország számára, amelynek akkor a legdemokratikusabb alkotmánya volt és a műveltség és a civilizáció zarándokhelyének tartotta az egész világ, ugyanekkor még évekig kellett hallgatnia, hogy milyen feltételek mellett lesznek kegyesek meginvitálni a genfi palotába. Nem csoda, ha az egyoldalú hatalmi szempontok imádata nem tudta ezek után útját állani annak, hogy a diktatúrás államformák elszaporodjanak Európában, anélkül, hogy a Népszövetség egyetlen alkalommal is felvetette volna a kérdést: vájjon megmaradhat-e a Népszövetség kebelében az az állam, amelyet nem az általános választójog, felelős kormány és sajtószabadság firmamentuma alatt kormányoznak? Miután a nyugati nagy demokrata államok elkövették Abesszíniával az első vétkezést (bár már ekkor sem voltak szeplőtlenek, mert Sziám belépte is az alapokmány megszegését jelentette), úgy cselekedtek, mint a bűnös asszony, akinek csak az első vétkezés esik nehezére, de a többit már könnyedén űzi. Meg sem moccant senki a diktatúrák népszövetségi nyüzsgésére és valóban groteszk látvány volt, amikor a Népszövetség Tanácsának elnöki székében néhai Marinkovics jugoszláv külügyminiszter osztogatta az igazságot és ápolta a békét, akinek hazájában a parancsuralom legdurvább formája veszélyeztette Európa nyugalmát és terjesztette az elkeseredést és bizalmatlanságot a nemzetközi új rend ellen, amelyet a szabadság és igazság nevében szólítottak életre. Nincs gondolkozó ember, aki fájdalommal ne látná a Népszövetség drámai vergődését a dilemmák örvényében, amelybe az abesszinolasz konfliktus hajította. Senki sem tud az elől sem elzárkózni, hogy valóban a demokrácia hanyatlása egyre növelte a világon a "háborús veszedelmet, mert minden háborús")", sokkal nehezebb megszerezni a népek, mint a kormányok hozzájárulását. De a történelem, számára megmarad a feladat, hogy feltegye a nagy kérdést: ki a felelős érte, hogy idáig jutottunk? Ki felel azért, hogy a békeszerződés Németországot azzal szorította a lefegyverezésre, hogy ez csak bevezettője lesz az iltalános leszerelésnek, amint ezt a versaille.v szerződés szó szerint mondja es mégis nemhogy követték volna a német birodalmat a leszerelésben, hanem a többi államok egyre fokozták saját fegyverkezésüket. Ki felel azért hogy tűrték a rabszolgarendszert Abesszíniban csak azért, mert Abesszínia barátsága nea volt alárendelt jelentőségű sem Angliára, sem Franciaországra? Ki felel azért, hogy olyan országokban is fejcsóválás nélkül nézték a diktatúrákat, amelyek külön kisebbségi szerződésekben kötelezték magukat az élet és szabadság biztosítására és e helyett deportálásokkal és kivételes törvényszékekkel dolgoztak! És hány és hány ilyen felelősséget fog felvetni a történelem és ezek között azt is, hogy a Világ békéjét kockára tették azzal, hogy nem őrkiéritek a világ demokráciájának megvédésén, hanem most, hogy a fegyverek ropognak és a tankok robognak, sopánkodnak azon, hogy a parancsuralom rendszere lángbaborította a világot? Az angol politika jelszava, amit lord Lytton adott ki a tavasszal, amikor megcsinálta a Népszövetség mérlegét: Y thank God for the Ligue of Nations — hálát adok Istennek a Népszövetségért. Vájjon meddigszú, még el az ajkakon ez a hálarebegés? És ha elhal, akkor kinek a bűne lesz, hogy az emberiség legnagyobb reménységétől megfosztottak bennünket? Asztma és szívbetegség, mell- és tüdőbaj, görvély- és angolkór, a bőr megbetegedései és furunkulózis eseteiben a mindig kellemes hatású természetes »Ferenc József« keserűvíz az emésztőcsatornát alaposan kitisztítja s a gyomor és NMk működését kitüntés sjsb&gw** Barf©H Béla nem fogadja el a Greguss díjat Nyilatkozik a visszautasítás okairól (Saját tudósítónktól.) A Kisfaludy Társaság három nappal ezelőtt Bartók Bélának ítélte oda a Greguss-emlékérmet, amely az idén az 1929— 1934. évkör legkiválóbb zeneművészeti alkotása számára volt esedékes. A Társaság egyhangú határozattal az emlékérmet Bartók I. zenekari szvitjének (Opus 3.) ítélte, amely az előadói jelentés szerint Magyarországon először 1929 novemberében került teljes egészében bemutatásra. Bár az előadói jelentést csak a Kisfaludy Társaság január 8-iki ülésén fogja felolvasni Papp Viktor előadó, az év utolsó napján művészkörökben nagy feltűnést keltett az a hír, hogy Bartók Béla — be sem várva az előadói jelentést — máris visszautasította a Greguss-díjat. A hír ellenőrzése céljából Bartók Bélához fordultunk, aki a következőket mondotta: — A hír igaz, az emlékérmet nem fogadom el. Erről levélben értesítettem ma a Kisfaludy Társaságot. Hogy visszautasítom, annak egyik oka az, hogy az emlékérem odaítélése tévedésen alapult, mert az 1. zenekari szvitem nem tartozik az 1929—1931 es évkörbe. Az első zenekari szvitem első teljes magyarországi előad! .!•» 1909-ben volt, amikor Hubay Jenő vezényelte, azóta is előadásra került, mégpedig 1920-ban Fleischer Antal vezényletével. Ezek szerint az említett művem egyáltalán nem is jöhetett számításba. A második ok, "amely a visszautasításra késztetett, az, hogy az 1029—1931* évek alatt sokkal érettebb kompozíciók kerültek kemutatásra, mint az én. szintem. Én ugyan nagyon szeretem ezt a fiatalkori munkámat, de véleményem szerint az utóbbi hat esztendőben feltétlenül jobb műveket mutattak be ennél. — Ilyen módon bármilyen régi kompozíciót elő lehetne ráncigálni. Vagy van a Greguss-díjnak szabályzata, vagy nincs. Nem tudom, mi vezette az előasó urat, hogy ezt a művemet ajánlotta. Sievelemben, amiilyet a Kisfaludy Társaságnak küldtem, megírtam, hiáry válasszanak maguknak más előadót, mert aki zeneművek külső körülményeit megbírálni nem tudja, azhozatia volna képes a belső értékek megállapítására, - fejezte be nyilatkozatát Bartók professzor. Tessék kivágni és eltenni A PESTI NAPLÓ-KÖNYVEK S2ELV£WYE Négy darab ilyen szelvény bemutatása mellett 1 P-ért kapja meg lapunk minden olvasója a Pesti Napló-könyvek köteteit. A negyedik kötet jan. 1-én jelenik meg. Címe: HUSley : „Jéganyrág és társai". A szelvények beválthatók »Az Est«-lapok kiadóhivatali üzlethelyiségében, Erzsébet körút 18, valamint minden bizományosnál,lapelárusítónál,dohánytőzsdében és újságpavillonban