Pesti Napló, 1936. július (87. évfolyam, 148–174. szám)

1936-07-01 / 148. szám

Szerda Utazási cikkek Bőröndök Kazetták Kosarak Nécessültek nagy választékban CORVIN A JÓ MINŐSÉGEK ÁRUHÁZA­ toktól megvilágítva, hangerősítővel megerősítve huszonkét percig tartó beszédet mondott, hangja néha a meghatottságtól el-elcsuklott, elhalkult, a végén berekedt, mialatt az alkonyodó nap sugarai, amelyek az ablakon áttörtek, bearanyozták a fe­kete kabátja alól kikandikáló fehér gyolcsingét. A hallgatóság padsoraiból Jéze professzor a nála levő kéziratból figyelte a négus beszédét, jelét adva annak, hogy a négus felszólalását ő szövegezte meg. Azok, akiknek a színházi események iránt ér­zékük van, elragadtatással nézték a hálás szerepet, amelyben a négus ezúttal a világ közvéleménye előtt megjelent. Az elmenekült uralkodó a világ politikusai előtt! Abesszínia császára a világhoz szól! Micsoda szerep ez egy nagy színésznek! Saj­nos, a négus száraz és fakó hangon olvasta fel mondanivalóját, amely unalmas is volt, hosszadal­mas is volt. A négus beszédének politikai hatása alia lesz, de lélektani hatása óriási: a Népszövet­ség mai izgalmait levezette és a rendkívül izga­tottságban, amelyet a tüntetés okozott, bizonyos nyugalomnak, sőt unalomnak adott helyet, ame­ly úrrá lett hosszú előadása alatt a teremben. Álta­lában az a nézet alakult ki, hogy ezek után a Nép­szövetség közgyűlése visszatérhet a tanácskozás rendes és megszokott medrébe, JS négus jogvédelmit kér. A négus egyébként kijelentette, hogy azért menekült el, mert ezzel meg akarta menteni népét a pusztulástól. Húszévi uralkodása alatt — mon­dotta — mindig az abesszin nép anyagi és erkölcsi jólétének emelésén fáradozott. A négus ezután azzal érvelt, hogy Abesszíniára a háborút rákényszerítették s az ország önvé­delmi harcot folytatott. Az együttes biztonság ér­dekeire hivatkozott s hangoztatta, hogy Abesz­színiának joga van a Népszövetség erkölcsi és pénzügyi támogatásához. _ — Jogvédelmet kérek a Népszövetség 52 álla­m­ától és kérdezem, milyen válasszal térhetek majd vissza hazámbó” — mondotta befejezésül. Mint Abesszínia császára kijelentem, hogy nem fogok meghajolni az erőszak előtt. A négus beszéde után, amelyet amhara nyel­ven adott elő, sajtófőnöke kíséretében visszament a helyére. Szomszédja, Ras Nasibu mély meghaj­lással üdvözölte, a rövid úton, a pódiumtól az ötö­dik sor sarkáig a Népszövetség tagjainak rokon­szenves tapsa kísérte. Kétségtelen, hogy ez a taps sokkal élénkebb volt, mint lett volna, ha a tünte­tés nem tört volna ki. Természetes, hogy az érdeklő­dés a négus beszédének francia és angol tolmácso­lása után, amely egy órát vett igénybe, a tüntetők felé fordult. Kiderült, hogy a tüntetésben több olasz hírlapíró vett részt, közöttük rendkívül­­ is­mert és az egész világon nagyrabecsült újságírók és publicisták. A népszövetségi hírlapírók feltűnő deklarációja A Népszövetségnél akkreditált hírlapírók szö­vetségének elnöke és főtitkára röviddel az incidens után a Népszövetség sajtótermében a következő deklarációt függesztette ki: dA Népszövetségnél akkreditált hírlapírók egyesületének elnöksége helyteleníti és elítéli egy olasz újságírócsoportnak viselkedését, amely meg­feledkezve a foglalkozás méltóságának legele­mibb szabályairól, olyan viharos incidenseket provokált a Népszövetség június 30-i közgyűlé­sén, amelyek példátlanok a Népszövetség történe­tében. Az egyesület megállapítja, hogy ezek az újságírók nem tagjai az egyesületnek. Mégis kö­telességének tartja az egyesület vezetősége, hogy a sajtó nevében bocsánatot kérjen őfelségétől, Abesszínia császárától és a közgyűlés elnökétől. Az elnökség bizonyos abban, hogy az összes új­ságírók kívánságait tolmácsolja, tartozzanak azok bármilyen nemzethez, azoknak az újágíróknak az érzelmeit, akik a Népszövetség munkáját figye­lemmel kísérik.­ Lecsillapodik az izgalom A négus beszédének befejezése és a hosszú fordítások után természetszerűleg ellankadt az ér­deklődés a közgyűlés mai ülése iránt és a delegá­tusok kiözönlöttek a folyosókra, ahol a hírlap­írókkal együtt megbeszélték az izgalmas esemé­nyeket. Általában az a nézet alakult ki, hogy megértik az olasz újságírók nemzeti és hazafias álláspontját, bár ez nem használt a jó olasz ügy­nek. Ez kifejezésre jutott az uccán is, amikor este nyolc órakor az ülés befejezése után a négus szen­vedő arccal, kísérői társaságában eltávozott a Népszövetség palotájából és beszállott autójába. Ebben a pillanatban a palota körül csoportosult közönség lelkes tapsban tört ki, amely mindaddig tartott, amíg a négus el nem hajtatott. A Nép­szövetség delegátusai valóságos izgalomban és nagy viták között távoztak el a palotából, ahol szerdán délelőtt féltizenegy órakor lesz a legkö­zelebbi ülés, amelyen ismét, nagy szenzáció vár­ható. Léon Blum bemutatkozása a Népszövetség előtt és Eden angol külügyminiszter beszéde, Ruttkay György. PESTI NAPLÓ 103« JfjEki« I 3 Eden és Blum megteremtették a legszorosabb angol-francia együttműködést Genf, június 30.­­Vasárnap és hétfőn egész sor megbeszélést folytattak a Genfben időző államférfiak. Vasár­nap Léon Blum, Delbos francia külügyminiszter és Eden angol külügyminiszter kirándultak a francia területen fekvő Annecy-be, ahol hosszas megbeszélést folytattak és a jelek szerint megál­lapodtak a szoros angol-francia együttműködésre vonatkozólag. A kiszivárgott hírek szerint a há­rom államférfi megállapdott abban, hogy a meg­torló rendszabályokat felfüggesztik ugyan, de a Népszövetség nem ismeri el az Abessziniában je­lenleg fennálló helyzetet, egyelőre nem firtatja a népszövetségi reform kérdését, a legközelebbi jövőben azonban ismét megkezdik a tanácskozá­sokat a locarnoi kérdésben. Hír szerint Anglia hajlandó a Dardanellákon való szabad átvonulás kérdésében engedményeket tenni az orosz állás­pontnak. Hétfőn egész nap élénken kommentálták az Annecy-i tárgyalások eredményeit. Blum francia miniszterelnök és Delbos francia külügyminiszter hétfőn Litvinov orosz külügyi népbiztossal megbeszélést folytatott. Hétfőn az a hír terjedt el Genfben, hogy Schuschnigg osztrák kancellár is Genfbe utazik, hogy az osztrák nép­szövetségi delegációt személyesen vezesse, s állí­tólag a Habsburg-restauráció ügyében is tár­gyalni akarnak vele. Megerősíteni látszott ezt a hírt a Az a tény, hogy Ruaux bécsi francia követ hétfőn felkereste Schuschnigg kancellárt és hosszú megbeszélést folytatott vele. Schuschnigg nem utazik Genfbe Ezzel szemben a legutóbbi jelentések szerint jólértesült bécsi körökben úgy tudják, hogy Schuschnigg kancellár a Népszövetség jelenlegi ülésszakára nem utazik Genfbe. Az említett körök hangsúlyozzák, hogy a kancellárhoz tulajdonkép­pen határozott meghívás nem is érkezett, a fran­cia részről kiindult kezdeményezés inkább csak ta­pogatódzás volt abban az irányban, hogy tudna-e Schuschnigg kancellár alkalmat találni arra, hogy a közeli napokban személyesen megjelenjék Genf­ben. A kancellár azonban ezidőszerint oly nagy­mértékben el van foglalva államügyekkel, hogy egyelőre nem hagyhatja el Ausztriát. A kancel­lár úgy döntött, hogy nem veszi át személyesen a genfi küldöttség vezetését. Ez az elhatározás nem jelent visszautasítást, minthogy meghívás nem történt, csupán azt jelenti, hogy a kancellárnak nem volt módjában előre kijelölt programját egyik napról a másikra megváltoztatni; a közeli napok parlamenti munkáját tekintve, a kancellár Bécs­ben maradása szükségesebbnek látszik, mint az, hogy Genfbe utazzék. Mussolini­­ból mérlegeli Olaszország kilépését a Népszövetségből Genf, június 30.­­A Pesti Napló tudósítójának telefon jelentése.) (United Press.) Mint legjobban értesült, de nem hivatalos helyről közlik velünk, az a tény, hogy a négus a Népszövetség közgyűlésén kedden felszólalt, nagy, felháborodást keltett Rómában s Mussolinit arra késztette, hogy komolyan mér­legelje Olaszországnak a Népszövetségből­­ való kilépését. Mussolinit Genfből sürgönyben értesí­tették a négus beszédéről, amelynek különösen az a része háborította fel az olasz kormányfőt, amelyben a négus igazságtalan vádakat hangos- Fürdő­kabátok trikók pizsamák cipők nagy választékban ! n j 'BERINT HelyTTl CORVIN A JÓ MINŐSÉGEK ÁRUHÁZA látott az Abessziniában operáló olasz hadsereg ellen. Schuschnigg osztrák kancellár visszautasította az angol-francia meghívást Bécs, június 30. A külföldi távirati irodák képviselőivel dr. Schuschnigg Genfbe való meghívásának ügyéről a következő hivatalos tájékoztatást közölték: A külföldi sajtó bizonyos értesülései szerint Delbos francia külügyminiszter és Eden angol külügyminiszter azt az óhajt nyilvánították, hogy még a Népszövetség mostani ülésezése folyamán személyesen érintkezésbe léphessenek dr. Schusch­nigg szövetségi kancellárral. Ezt az óhajt ma megfelelő formában valóban kifejezésre juttatták. Bármennyire fenn is áll osztrák részről a fo­gékonyság az ilyen kezdeményezések iránt és bár­mennyire készek is elvben az ilyen természetű érintkezésbelépésre, Schuschnigg szövetségi kan­cellárnak tisztán időbeli okokból sajnálatára még­sem állott módjában, hogy most Bécsből elutaz­zék, részben a mostani genfi ülésezés rövid időtar­tamára, de egyúttal a maga előre kitűzött belföldi munkabeosztására való tekintettel sem. A legköze­lebbi népszövetségi közgyűlés azonban az osztrák kormány elnökének mindenesetre alkalmat fog adni a találkozásra a francia, illetőleg az angol diplomácia fejével, amire természetesen Bécsben is nagy súlyt helyeznek. „A nagyiparosok garázdálkodásáról" beszélt Roosevelt első választási szónoklatában Washington, június 28. Roosevelt elnök Filadelfiában tartott első választási beszédében hevesen ostorozta az ame­rikai iparmágnásokat. — Az iparfejedelmek — mondotta többek kö­zött Roosevelt — hatalmukba hajtották a modern élet egész berendezkedését, a részvénytársaságo­kat, a bankokat és a gépeket és telhetetlen ha­talmi vágyukban még a kormányhatalom felé is kinyújtották kezüket. Valóságos új despotizmust vezettek be, amelyet azonban ügyesen a törvényes­ség leplébe takartak. Az ország végül odajutott, hogy az iparfejedelmek önhatalmúlag szabták meg a munkaidőt és a munkabéreket, sőt a mezőgazda­ság is olyan állapotba jutott, hogy a gazdák sem maguknak arattak. A nagyiparosok garázdálko­dásának az egész polgárság ki volt szolgáltatva és a politikai egyenjogúság is megszűnt. TENGERI LUXUS­ UTAZÁSOK Island—Spitzbergák—Nord­cap július 25—augusztus 15 és augusztus 1—augusztus 25 Fjordok—Balti tenger—Oslo—Stockholm-Leningrad— Moszkva—Helsingfors— Kopenhága július 30—augusztus 20 Hetenkénti expresszjáratok Newyorkba! 83.300 tonna „N0RMANDIE" 4 nap 3 ára a világ leggyorsabb és legnagyobb tengeri kolosz­szusán, minden képzeletet felülmúló luxussal 9wvelod­ie VIII., BAROSS TÉR 3. TELEFON: 37-6-41 (M. N. B. 422/3. sz. eng.)

Next