Pesti Napló, 1936. október (87. évfolyam, 224–250. szám)

Ma: Jogi Napló (Melléklet) Ara <6 §.-«&• Budapest, 1936 87. évfolyam 224. szám Csütörtök, október 1 ® ELŐFIZETÉSI ARAK» Egy hóra 4.- pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 21 60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a Pályaudvarokon 16 fillér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap . . 82 fillér PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL! VII ker„ Rákóczi út 54­Telefon 1-455-59-túl Sü-ig, 1-454-19 töl !7-lo (sorniatV Jegypénztár, hirdetési-, elöflc*. tési-, utazási- és kfinyvositilyi VII., Erzsébet körút 18-20. 6zerkesztösóg Bécsbam L. Kohlmarkt 7. A Népszövetség válsága A Pesti Napló számára irtai LLOYD GEORoE Ha magyarázatot keresünk arra, hogy Japán miért tört be ismét Shanghaiba, akkor a válasz erre az, hogy a Népszövetség tehetet­lensége egyre jobban fokozodik. Ennék főokát a vezetőkben kell keresni. Azt hiszem, min­denki szívéből szólok, ha azt állítom, hogy a Népszövetség mostani közgyűlésének előzetes, kulisszamögötti tárgyalásai egyenesen ten­geribetegséget keltettek az elfogulatlan szem­lélőben. Azok a subaalatti tárgyalások, amelyeket Eden és Blum egymással folytattak, hogy ki­bújjanak vállalt kötelezettségeik alól, egyene­sen rekordot állítanak fel még afc elmúlt évek sötét történelmében is. Ez a két államférfi azt a jogot akarta bitorolni magának, hogy előze­tesen meghatározzák azt a kacskaringós utat, amelyen szerintük a Népszövetségnek járnia kellett volna. A kis nemzetek haragosan utasították vissza ezt a lealázó vezetést és sikerült ke­resztülhúzniok Eden és Bluin számításait, mindazonáltal a genfi békepalotában alapos nagytakarításra lenne szükség. A Mandzsu­küó kérdésében hozott kétszínű határozatok és döntések szemetét még mindig nem takarítot­ták el. A stresai határozatok teteme fölött legyek raja kering és az abesszin-kérdés ma­radványai a palota sarkaiban tovább bomla­nak, hogy megfertőzzék az egész levegőt. Ezt a megszentségtelenített templomot alaposan ki kell füstölni, mielőtt magát csak a legkevesebbre is becsülő nemzet ide vinné az ügyét. A genfi mérgezett légkör belélegzése majdnem megölte Titulescut és Eden boldog­nak mondhatja magát, hogy egyszerű bárány­himlővel szabadult. Igazán nem csodálom, hogy az oszlásnak indult népszövetségi alap­okmány és a számos többi félrerúgott egyez­mény a bomlás bacillusaival fertőzik meg a levegőt. A skandináv nemzetek velükszületett tisztasága nélkül már rég lakhatatlan volna az egész épület. A Népszövetség egyetlen célt fog elérni, de ez a cél azután annál kedvesebb minden diplomata számára. A Népszövetség ismét visszatereli a nemzeteket a háborúelőtti idők titkos diplomáciájához. Nem azért, mintha ez jobb vagy sikeresebb lett volna, mint a há­borúutáni évek nyilt diplomáciája, hanem azért, mert legalább megőrzi a kiilszínt cs nem hoz szégyent a legszélesebb nyilvánosság előtt is Európa vezető, államférfiaira. Azelőtt is ugyanolyan intrikák és cselszövények irányí­tották a nemzetek külpolitikáját, azonban a régivágású diplomaták emberi gyengeségüket és gyávaságukat nem tárták fel oly vissza­taszító módon a legszélesebb nyilvánosság előtt. A genfi diplomácia valóságos televíziós mozi, amely lehetővé teszi mindenki számára, hogy a vastag falak ellenére tisztán lássák, mi játszódik le odabent. Az eredmény általános undor, de helytelen lenne a népszövetségi alapokmányt okolni ezért. Nem a Népszövet­ség idézte fel mindezt, hanem csak a mostani új módszerek tárták fel a való helyzetet a laikusok előtt is. Genfbe indulásuk előtt Eden, Blum és Delbos előre elintézték maguk között a Quai d'Orsay-n, hogy Abesszíniát egyszerűen ki­zárják a Népszövetségből. Az újságok csak annyit tudhattak meg, hogy Anglia konzerva­tív külügyminisztere teljes egyetértésben van Franciaország szocialista miniszterével, aki M francia szenátus 141 szóval 125 eilenéősn megszavazta a trankatáériéketést Lénveges módosításokat tett a szenátus a kormány' javaslaton - M módosításokért Bíum nem vállaíia a felelősséget Németország fenntartja a devizagazdálkodás mostani rendszerét „Semmif le nvorrds nem indíthatta Németországot olyan intézke­désekre, amelyek vészé ly ezt et hetik érdekeit" - Schacftt ismertette a német dltdspontot cz út vakutahel\zettel szemben,amely szerinte még növeli a bizonytalanságot Meg hiúsult a bdzeli kontingens- és klirtn gleépttö vildgértekezlet terve Svájcban lefoglalják a nyersanyagkészleteket Darányi miniszterelnökhelyettes Makón nyilatkozott a valutaleértékelés sülyos kérdéseiről Uj megállapodásokat kell kötnünk, egyes országokkal már megkezdtük a tárgyalásokat (Saját tudósítónktól.) Hjalmar Schachtnajc, a német birodalmi bank elnökének és Németország gazdasági minisztert'.; ek napolt óta várt nyilatko­zata szerdán megtöiielL. A nyilatkozat, amely Né­metország állásfoglalását ismerteti az új valuta­helyzettel szemben, bár hangsúlyozottan kerüli az eseményekkel és a többi orszájj intézkedéseivel szemben való bírálatot, aligha fogja megerősíteni azokat a reményeket, amelyek túlságosan gyors eredményeket, a valutáris világhelyzet gyökeres tisztulását várták a három demokrata nagyhala* lom pénzügyi összefogásától, Schacht sáérint az angol és amerikai at&értéke­lések megzavarták a világgazdaság egyensúlyát, ezen a helyzeten pedig az új események csak ke­veset változtattak. Hiszen az érdekelt kormányok még arról sem intézkedtek, hogy egymásközt szilárd valutaviszonylatot teremtsenek, ezzel pe­dig — Schacht felfogása szerint — méginkább nő­vélték a bizonytalanságot. Nyomatékosan tital viszont Oroszország kommunista külügymi­niszterére támaszkodott (mint utólag kiderült, minden alap nélkül), hogy lejátsszák a szépen kiosztott szerepeket. A Népszövetség tekintélyének süllyedé­sé^ mutatja az is, hogy az érdeklődés meny­nyire csökkent az ülések iránt. Amikor Sir Sámuel Hoare tavaly Genfben hangzatos be­szédét elmondta, az általános izgalmat keltett mindenütt. A beszéd reményteljes üzenet volt mindenki számára, aki attól tartott, hogy a világ új háború felé halad. Sir Samuel Hoare szebb és nemesebb jövőt helyezett kilátásba, amelyben a béke a nemzetközi igazság alapján fog allani és ezt nemzetközi együttműködés biztosítja. Egyetlen beszéd nem keltett oly általános visszhangot, mint a volt angol külügyminisz­ter szavai, azonban sajnos, kiderült, hogy ezek csak üres szavak voltak, amelyek nem jelen­tettek semmit, nem vezettek sehova és leg­feljebb az angol választókat nyerték meg a kormánypárti jelöltek számára. Diplomáciai szempontból Sir Samuel Hoare beszéde rosszul sikerült blöff volt, amellyel ez a diplomata, aki minden élő állam­férfi közül a legjobban ért a blöffölés művé­szetéhez, csak ijesztgetni akart. Azóta letép­ték a bőrt Sir Samuel Hoare csinadrattázó dobjáról és kiderült, milyen üres is az belül. Az első ember, aki kését a Hoare—Laval­egyezménvbe döfte, az az ember volt, aki most a dobverőket a kezében tartja. Ma már azon­ban úgyis hiába vernék ezt a dobot Genfben, mert csak a kishatalmak __ veszik komolyan a dolgot és az ő őszinte bátorságuk mentheti meg egyedül a Népszövetséget. A mostani tapasztalatok arra látszanak mutatni, hogy bátran szembe mernek szállani a francia és arigol államférfiak gyávaságával. 1 Mindenki tudja, hogy a nagyhatalmak milyen nyomást igyekeztek gyakorolni ezekre a kis országokra a titkos kulisszákmögötti tár­gyalások során. Mindazonáltal az első menet­ben a kishatalmak győztek és a mandátum­bizottság nem zárta ki Abessziniát. Ez a dön­tés nagyon kiélezte a helyzetet és mind a nagy-, mind a kishatalmak a Népszövetségről egyformán úgy beszélnek, mintha a végsőket járná. Ennek bizonyítéka az a lázas fegyver­kezés is, amely a világon mindenütt egyfor­mán tapasztalható. Senkisem bízik már többe abban, hogy a Népszövetség biztosíthatná a világ számara a békét. Egyesek számára leg­feljebb a regionális egyezmények látszanak biztosítékul szolgálni. Ezek az egyezmények nem pótolhatják ugyan a fegyverkezést, de egyesek véleménye szerint talán kiegészíthetik azt. Nagy veszélyt jelentenek azonban az ilyen egyezmények, mert ellenséges csoportokra bonthatják a vi­lágot és ezzel háborút idézhetnek fel. Ma az a helyzet, hogy mindenki állig fegyverkezve még tovább igyekszik fegyverkezni. A küszöbön álló új Locarno-konferencia talán annyiban módosíthatná a helyzetet, hogy Franciaország, Belgium, Olaszország és Né­metország legalább egy fronton megegyezésre juthatna. Ez egy időre kétségkívül enyhítene a feszültségen, de a kilátások a jövőre nem túlzottan jokés kevés remény van a javulásra. A spanyol események váratlanul új elkesere­dést szültek a tárgyaló felek között, ami na­gyon bonyolítja a helyzetet» Ha az új locarnói konferencia résztvevői leülnek a tárgyaló­asztalhoz, gyűlölettel, gyanakodva fognak egymásra tekinteni egy olyan dolog miatt, amelynek tulajdonképpen nincsen semmi köze a szőnyegen levő témához. Sajnos, ezek a köl­csönös elfogultságok nagy mértékben akadá­lyozni fogják az őszinte megegyezést. (Copyright by Pesti Napló and Paatheon Press Service.)

Next

/
Thumbnails
Contents