Pesti Napló, 1936. december (87. évfolyam, 275–298. szám)

1936-12-01 / 275. szám

3 Kedd ségi fővárosban a legmelegebben köszönthetem és a legszívélyesebb üdvözlettel fogadhatom. Közös évszázadok — Főméltóságod hivatalos és ünnepélyes láto­gatásában nem csupán az Ausztria és Magyaror­szág között fennálló baráti kapcsolatok eklatáns megnyilatkozását látom. Ennek a látogatásnak a történelmi szemlélet szempontjából, de érzelmileg is egészen különleges jelentősége van. Egészen kü­lönös örömet kelt valamennyiünkben, hogy ideér­kezésekor köszöntésünk éppen ama magyar ki­rályság­ államfőjének szól, melyet évszázados tör­ténelem, sok közös dicső tett­ öröm és bánat köt össze velünk és amellyel a jelenben és a jövőben a nagy világpolitika terén messzemenően egyirá­nyú érdekek tartanak össze. — örömteljes üdvözlésem szól ezért mindenek­előtt a szellem és a kedély oly gazdag ajándékai­val megáldott lovagias magyar nemzet legfőbb reprezentánsának. Ez a nemzet Ausztria népe ré­széről ősidőktől fogva a barátság és a mely lelki megértés l­egőszintébb érzelmeivel találkozott, nem is beszélve a természetes érdekközösségről, amely Európa szívében a nagy Duna rohsam mellett fekvő két or­szágunk földrajzi helyzetéből adó­dik. Ez a helyzet ősrégi, már a természettől kijelölt szoros kölcsönhatásokat hoz magával gazdasági és köz­művelődési téren. A római Sesfüzők­önyvek igazi jelentősége . Ahogy a történelem folyamán a két orszá­got a sors sok évszázadon át egymáshoz kapcsolta, Ausztriát és Magyarországot a jelenben is baj­társiasan együtt látjuk. Így haladnak vállvetve előre a jövőbe, szívósan kitartva törekvésükben ama közös célok felé, amelyek vezető államférfiaink számára adva vannak. Közös és becsületes küzde­lem ez a békéért, de Európa igazi békéjéért is, amely végeredményben csak igazságos alapokon és úgy biztosítható, ha közös életünket gazdasági és­ szociális tekintetben a természetes életföltétele­ket figyelembe véve alakítjuk ki. — Főméltóságod a benyomásokban szazdag olaszországi napok után érkezett hozzánk. Tudom, hogy egyet gondolunk Főméltósászoddal: ha ebben az órában az őszinte barátság érzésével emléke­zem meg arról az értékes és hatásos együttműkö­désről, amely a mi két országunkat az olasz királysághoz fűzi a római jegyzőkönyvek kizáró­lag békét és felépítést szolgáló munkaközösségé­ben. Kívánom, hogy áldás kísérje három orszá­gunk e becsületes békeművét, amely tetemesen előbbre jutott azzal, hogy Ausztria és a Német Birodalom, a két német állam között helyreállt a természetadta baráti viszony. A régi barátság megerősítése — Mi osztrákok Főméltóságod és fenkölt hit­vese látogatásában a régi barátság ragyogó meg­erősítését látjuk, amely újból jó gyümölcsöket hoz majd és még jobban kimélyíti és még benső­ségesebbé teszi az Ausztria és Magyarország kö­zött szerencsés módon már régóta fennálló szívé­lyes viszonyt és megalapozza két népünk még szo­rosabb lelki kapcsolatának útját, ami javára válik mind a két államnak és áldásos az egész emberi közösségre . Azt kívánom, hogy Főméltóságodnak váro­sunkban oly szívesen látott látogatása újabb kel­lemes benyomásokkal gyarapítsa azt a sok emlé­ket, amely Főméltóságodat már régebbi időktől Ausztriához fűzi és emelem poharamat e főméltó­ságának, a magyar királyság kormányzójának és fennkölt hitvesének egészségére és a velünk szoros barátságban élő nemes magyar nemzet boldogulá­sára és felvirágzására! Éljen! Éljen! Éljen! __ (A háromszoros éljent Miklós elnök magyarul fűzte hozzá beszédéhez.) PESTI NAPLÓ 1936 december 1 ELVESZETT a valuták értékállóságába vetett hit, de megmaradt az ékszerész-mottó igaza. Minden mulandó, arany, ezüst örök Horthy kormányzó nagyjelentőségű válasza Horthy Miklós kormányzó Miklós elnök fel­köszöntőjére a következőképpen válaszolt: — Elnök Úr! — Engedje meg, hogy most kifejezésre jutta­tott szíves üdvözléséért őszinte köszönetet mond­jak. Biztosíthatom, hogy szavai az egész ma­gyar népben élénk visszhangra találnak és a két államunk között szerencsére fennálló jó és benső kapcsolatok újabb megszilárdításának tekintik azokat.­­ A külellenség ellen századokon keresztül közös védelemre egyesült két népünk az 1918-ik esztendő katasztrófája nyomán támadt tévelygé­sek és zavarok után újra barátságosan kezet nyújtott egymásnak. Újra egymásra találtak kö­zös és céltudatos munkában, amellyel elő akarják mozdítani a jólétet a Duna-medencében és meg akarják teremteni a tartós békét Közép-Európá­ban, ami egész Európa békéjének lényeges alkotó­része. — Excellenciád külön nyomatékkal emelte ki a barátság őszinte érzését és a mély lelki meg­értést, amelyet Ausztria népe a ma­gyar nemzet iránt régtől fogva tanú­sít. Talán nem kell hangsúlyoznom, hogy a magyar nép ezeket az érzelme­ket a legteljesebb mértékben viszo­nozza. Megelégedéssel állapíthatom meg, hogy országaink baráti kapcsolatai mély gyökeret ver­tek a két nemzet szívében. — Nagy történelmi hagyományaira joggal büszke szép fővárosukba Olaszországból érkez­tünk ide. Az a rendkívül meleg fogadtatás, amely­ben ott részünk volt, tanúbizonysága annak, hogy az általunk követett s az olasz kormány által tá­mogatott politikai irányt az olasz nép is minden­ben helyesli. „Államainktól teljesen távol áll mindennemű ellenséges szándék harmadik országok ellen!" — Elnök úr joggal utalt arra, hogy váll­vetett becsületes küzdelmünk Közép-Európa békéjének megóvására irá­nyul. Államainktól teljesen távol áll mindennemű ellenséges szándék har­madik országok ellen. Mi a megoldást reál­politikai alapon keressük, minden számbajövő állam érdekeinek kölcsönös elismerése mellett. Célkitűzéseink egyáltalában nem összeegyeztethe­tetlenek a más államok iránti barátsággal, amint ez a többi között kitűnik az Ausztria és Német­ország közötti természetadta barátságos viszony helyreállításából is, amiről Excellenciád maga emlékezett meg. Hogy röviden szóljak, a római jegyzőkönyvekből adódó törekvéseink olyan sza­bad és független államok érdekközösségén alapul­nak, amelyek csak egy célt tartanak szem előtt: a Közép-Európa normális viszonyainak helyre­állítására irányuló küzdelemben békés eszközök­kel biztosítani népeiknek helyet a napon. — Poharamat emelem Excellenciád és családja egészségére, országának boldogulására és virágzá­sára és közös békemunkánk sikerére. Az estélyen Horthy kormányzó az osztrák érdemrend nagykeresztjét viselte. Az osztrák érdemrend nagykeresztje a mai Ausztria legna­gyobb kitüntetése. A kitüntetést vasárnap délben Miklas elnök nyújtotta át a magyar államfőnek. A nagy katonai díszszemle A kormányzó második bécsi napjának egész délelőttjét a katonai díszszemle töltötte ki A csapatok felállása a következő volt: A par­lamenttől a városházáig terjedő útszakaszon a második és harmadik gyalogezred állott, a város­háza előtti téren a nehéz tüzérség traktorokkal vontatott hosszúcsövű ápaúni állottak, míg a Schot­tenringen a 4. és 5. gyalogezred sorakozott fel. A Ferenc József-parton a 15. gyalogezred követke­zett, majd a különböző távíróosztagok kerültek sorra. A Stubenringen a könnyű tüzérség 1 és 2. ezrede állott, mellettük, a honvédelmi miniszté­rium épületével szemben, az első dragonyosezred következett, míg a Stadtpa­rk mentén a harckocsi­zászlóalj, majd a Schwarzenberg téren a külön­böző gépesített vadászzászlóaljak, az úgynevezett »gyors hadosztály« osztagai állottak, végül a lég­védelmi csapatok és a repülőosztagok zárták be a kört. Meghatározott távolságban a különböző ka­tonai zenekarok foglaltak helyet. JON fisss tayaoh-petton AMERIKAI NÉGERZENEKAR a Isbsmb. ROYAL SZÁLLODÁBA / Zászlóerdőben Horthy Miklós kormányzó a rossz időjárás ellenére is programszerűen megszemlélte a bécsi helyőrség kivonult csapatait. Bár erősen havazott, a közösség nagy tömegben szegélyezte az utat mindenütt, amerre a kormányzó elvonult és lelke­sen ünnepelte a magyar államfőt. A Hazafiús Arc­vonal minden egyes csoportja zászlós küldöttség­gel képviseltette magát és a K­ing-Strassen 500 méternyi útvonalon ezernyi zászló sorakozott egymás mellé, a zászlóerdő nagyszabású látványt nyújtott. A küldöttségek a legutóbb hivatalosan megváltoztatott állami zászlóval vonultak ki. A zászlórudakat aranyos mankóskeresztek díszítik és a piros-fehér színek mellett a Ju­eimwehr érde­meinek elismeréséül zöld csík díszíti a zászlókat. A havas város képe csak fokozta és érdekessé tette a csapatszemle külső hatását. Féltizenegy óra tájban a havazás fokozódott és erős szél csapkodta a havat. A havas, síkos talaj lehetetlenné tette a csapatok számára a dísz­szemle megtartását. Horthy Miklós kormányzó Miklós elnökkel és a kísérettel a bécsi Burg úgy­nevezett Amalia-szárnyához hajtatott, ahol a kor­mányzót a testőrzászlóalj ünnepélyesen fogadta. Ebben az épületrészben helyezték el a testőrzászló­aljat és a tiszti étkezdében Schuschnigg kancellár megvendégelte az államfőket és az előkelőségeket. Eközben a helyőrség csapatai az el­őre megálla­pított sorrendben zenekarral, de csak rendes lé­pésben elvonultak és visszatértek laktanyájukba. Horthy Miklós kormányzó a testőrzászlóalj tiszti étkezdéjéből kíséretével együtt visszatért az Imperial szállóba, onnan pedig délben f­él kettőkor feleségével és kíséretével el­yü­tt Miklós elnök magánlakására hajtatott, ahol intim családi kör­ben ebédelt. Gyalogséta a bécsi Belvárosban Az ebéd után Horthy Miklósék visszavonultak Imperial-szállóbeli lakásukra, ahol rövid ideig pihentek, majd látogatókat fogadtak; gróf Ap­ponyi Antalt, báró tienner Lipótot, a volt buda­pesti osztrák követet , Districh sorhajókapitányt, aki a tengerészegyesület néhány vezető tagjával, Horthy kormányzó régi bajtársaival jelent meg. A látogatások fél ötig tartottak. Ekkor váratlan és a kormányzó emberi szívélyességét visszatük­röző jelenet következett: Horthy Miklós a kor­mányzóból egyszerű polgáremberré változott, ten­­gernagyi egyenruháját felcserélte sportruhájával, fejére csákó helyett egyszerű sp­ortsarkát húzott és felesége társaságában, kíséret nélkül elment sétálni a Belvárosba. A kormányzó és felesége végigjárták a Kaerntner Strasset és a Grabent, megnézték az üzletek kirakatait, miközben a régi előkelő cégek viszontlátásakor a kormányzó ismé­telten felkiáltott örömében. Díszelőadás az Operaházban A kormányzói pár ezután visszatért az Impe­rial szállóba, ahol díszbe öltöztek, majd átmentek az Operába. Itt fél nyolckor a kormányzói pár és kíséretének tiszteletére nagy díszelőadás volt-Horthy kormányzó teljes díszbe öltözött, felesége szürke selyemrrohában jelent meg s gyönyörű nerz-bundát viselt. Az Opera este fél nyolc órára teljesen megtelt-Bécsben már régen leszoktak a díszelőadásokról és a társadalom elszegényedése bizony megmutat­kozik azokban az egyszerű külsőségekben, ame­lyek között egy díszelőadás le szokott zajlani. Bécsben nem vesznek estélyi ruhát a hölgyek és nem öltöznek ki az urak. Ezúttal azonban kivéte­les volt a helyzet, talán első ízben a háború be­fejezése óta. Az Opera nézőtere díszes képet mu­tatott. A középső páholyban foglalt helyet Horthy Miklós kormányzó a feleségével, Miklós köztár­sasági elnök a feleségével, Kánya Kálmán kül­ügyminiszter és Schmidt Guido külügyi állam­titkár. A baloldali első emeleti első páholyban ült Darányi Kálmán a feleségével és Schusch­nigg kan­cellárral. A jobboldali első páholyban Schmitt Richárd, Bécs város polgármestere foglalt helyet. i 0.10 m/m piros csomagolás 0.15 m/m kék csomagolás VADÁSZTÖLTÉNYGYÁR

Next