Pesti Napló, 1937. szeptember (88. évfolyam, 198–222. szám)

1937-09-01 / 198. szám

Budapest, 1937 88. évfolyam 198. szám Szerda, szeptember 1 ELŐFIZETÉSI ARAKí Egy hóra . . . 4.— pengő Negyedévre . 10.80 pengő Félévre. . . . 21.60 pengő Egyes szám Ara Budapesten, vidéken áa a pályaudvarokon . 16 fillér Ünnepnapokon . 24 fillér Vasárnap 32 fillér FESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIAD Ó HI VATALl VII. ker., Rákóczi út 54, Teleion: 1-455-59-tol SO-lg. 1-464-19-től 17-10 (sorozat) Jegypénztár, hirdetési-, elöfiza* tési-, utazási- és könyvosztályI VII., Erzsébet körút 18-20L Szerkesztőség Béosbeni L, Kohlmarkt 7. Odvason kongó szavak Irta: Friedrich István Ügy elagyabugyálták vasárnap a külön­féle népgyűléseken a szélsőségeket, a külföldi importéi kkekkel^ házaló vigéceket, a nemzeti bolsevistákká átvedlett élharcosokat, a köz­pénzekből alimentált kótyagos konkvisztádo­rokat és a politikai berkek lézengő rittereit, hogy csak úgy zuhogott. Vagy kilencféle ilyen veszélyes áramlattal és mozgalommal számol­tuk le a retorika bajnokai. Hétfő reggelre úgy ki volt seperve innen minden parancsuralmi próbálkozás, hogy csak no. Egyiptomra is valamikor kilenc csapás zúdult. De nálunk a megindult hecceiődések, lázítások és handabandák sohasem válhatná­nak veszélyesekké, sohasem bontakozhatnál nak ki csapásokká, ha konszolidált honunkban a szavakat olyan mértékben tettek is követ­nék, mint amilyen vervvel ezek a szónoklatok elhangzanak. Ä parancsuralmi tendenciák és a nemzeti bolsevizmus kiépített hadállásai és fészkei ellen akkora jerikói trombitákkal vo­nult fel az egységes hazafias front, hogy na­gyon is attól lehet tartani, hogy ezzel azután készen is vannak az ellenmozgalommal. Ha annak idején Jerikóban sikerült, miért ne dűlnének nálunk is össze ettől azok a bástyái. Mindegyik mumust fllráneigálták a pó­diumra és alaposan helybemagyták. Irgalmat­lanul __ kiporolták a bugylgóját. Úgy, ahogy egy-két évvel ezelőtt kiszedfék az úgynevezett karteliták beleit. Akkor az volt a divat. Hoz­zátartozott a hazafias stílushoz, hogy a szónok egyet a kartelhnágnásba, egyet a népnyúzó bankárba és egyet az iparbáróba belerúgjon. Ez vala a sabeszdekü korszak, amikor ezt a kalpagformát nyomták a kipéoézettek és pel­lengérreállítottak fejére. Most a NMK felol­dalas kobakfödő járja. No és mi lett a korszaknak a vége? Semmi a világon. A kartellmágnás titulusokat szer­zett magának. Nem kellett nagyon utánuk sza­ladnia. Házhoz hozták neki. A bankár meg az iparbáró se perdült ki a konszolidáció áldásai­ból, sőt majdnem százszázalékosan belenepe­sedett a honfoglalásba. Lassanként mindenki megfeledkezett a sábeszdekliről és a békés atmoszféra győzedelmeskedett. Űgv, ahogy én akkor olyan gyakran mondtam, nem "eszik meg olyan forrón a levest, amilyennek főzik. Így volt ez anno dazumal a sábeszdekli­levessel és így leszen ez most a félrecsapott kalpagéval is. A szónoklatok elhangzanak, de a kis Napoleonok tovább fogják élni világu­kat és élvezni a láthatatlan patrónusok támo­gató jóindulatát. Mert nemcsak a közös front­juk, a csúcsszervezetük láthatatlan, hanem láthatatlanok pénzforrásaik is, káderjeik, hadtápterületeik és biztatóik is. Kivéve ter­mészetesen azokat az óriási apanázsokat és borravalókat, amelyek a mélyen tisztelt ma­gyar királyi kormány jóvoltából hullanak a tarisznyájukba. Igaz, hogy legnagyobbrészt közvetve. De a sajtópolitika labirintusain ke­resztül azért közvetlenül is jut elég tekinté­lyes mennyiségű prófunt és abrak a saraglyá­jukba. Tudjuk, hogy az a bizonyos juhász is bá­natában nagyot iitött a szamár fejére, pedig nem is ez a szegény hosszúfülű állat volt az oka a bajának. A mi ünnepi szónokaink is olyanok agyvelőt;)rtójához csapják a sujtásos kalpagot az NMK monogramjával, akik bi­zony ha benne is vannak a ramazuriban, még­sem azok a potentátok, akik az áramlatok irányát megváltoztathatnák. Ha le is teszik a lantot és el is ássák a harci buzogányt, leg­Japán teljes erővel megrohanja Sang hájt M Japánok elfoglalták Vuszungot, a véáő kínai csapatokat megsemmisítették — Akadálytalanul szállít Hat partra Japán csapatokat Sang fiái ellen Kolerajárvány a sangfiáfi francia negyedben M milliós Nanking lakosságának több mint a fele elmenekült—Fokozódó izgalom Mmerikában Sanghaj, augusztus 31. (A Pesti Napló tudósítójának kábeljelentése) (United Press.) Az egész keddi napon számos fronton törtek elő re a japánok és ezek a hadmozdulatok kínai katonai körülmények sze­rint az egyes frontokon lévő kínai csapatok ere­jének kikutatására szolgáltak. Ugyanakkor ezek a japán támadások a nagy általános japán támadás előkészületeit is jelentik. Azt hiszik, hogy a japánok az éjszaka folyamán megkísérlik nagyobb csapattestek partraszállítását. A kínai hadvezetőség kedden elismerte, hogy a japánok elfoglalták Vuszungot. Ki­jelentik, hogy a kínaiak Lotien és Kiang­van felé vonulnak vissza, hogy az itt lévő japán csapatokat elvágják a Vuszungban partraszállt japán esapatokk-'l való «összeköttetés­től. LotienuéI egy japán osztag 'reves harc után kénytelen volt meghátrálni a kínaiak előtt. A japánok száz halottat hagytak a csata­téren. Japán részről kijelentik, hogy V u s z u n g elfoglalása nagyon nagy jelentőségű, mert ilyenformán most már sokkal könnyebben szállíthatnak partra újabb erősítő csapatokat. A vuszungi pályaudvar és az erőd elfoglalása eg.v óráig tartó elkeseredett kézitusa után sikerült. A sanghaji francia negyedben kolerajár­vány ütötte fel fejét. A francia terület és a nem­feljebb más veszi fel helyettük a kommenciót és folytatja kisded játékukat. Ameddig iiyen jó gazda, mint amilyen a miniszterelnök úr, hasznosnak, jónak és cél­irányosnak, tehát rentábilis befektetésnek tartja a ramazurisajtó alimentálását, a kalpa­gosok szubvencionálását és az egész láthatat­lan fronttal szemben kormányával mint be­nemavatkozási bizottság á la London fungál, hiába minden retorikai inszurrekció. Amint a kört ezideig még nem sikerült négyszögesíteni, úgy az is nagyon nehéz fel­adat a kormányelnökkel együtt a treuga dei cseresznyetálából falatozni és egyben azok el­len álszent háborút hirdetni, akik vele aieg­nemtá,madási szerződéses viszonyban éldegeí­nek. Éspedig hűségesen élnek, mert ha a kü­lönféle honfoglaló csoportok forgatják is balra, jobbra, előre, hátra a buzogányt, annyi biztos, hogy legénykedéseik közben egyre na gyon vigyáznak. Arra, hogy még véletlenség­ből vagy látszólagosan se érjenek hozzá a kor­mányelnökhöz vagy valamelyik miniszterhez. És ez természetes is. Mert a honfoglalók általános militarista műveltségük alapján tudják, hogy már Montecuccoli is azt mon­dotta, hogy az ilyen ramazurihoz három do­log kell. A kormány toleranciája, toleranciája és toleranciája. Viszont a hatalom részéről, az alkotmá­nyos és parlamentáris kormányzat részéről is respektálják ezt a megnemtámadási gentle­man agreementeí. És ha a nagyméltóságú miniszterelnök úr reflektál is néha-néha a pa­naszokra, az aggodalmaskodók figyelmeztető szavára, ez mindig olyan csengő-bongó hang­zetközi terület hatóságai már megtették a szüksé­ges intézkedéseket a járvány terjedésének meg­akadályozására. R vuszungi vérfürdő Sangháj, augusztus 31. (A Pesti Napló tudósilójának kábeljelentése.) (United Press) A japán hadvezetőség egy, képviselője nyilatkozatot tett Vuszung elfoglalá­sáról és kijelentette, hogy a város elfogla­lása kedd délelőtt befejeződött. Atá« in adást Vuszung ellen a japán csapatok tüzérsé­gük és légi haderejük támadásával egyidőben kezdték meg. Az ismételt légitámadások után a partraszállított friss csapatok is támadásba men­tek át és súlyos harcok után teljesen meg­semmisítették a kínai csapatokat. Azok a csapatok, amelyek elfoglalták Vuszungot. mingyárt tovább nyomultak a belföld felé. Japán katonai körök kedden ismét hangsú* lyozták, hogy hadihajóik blokádja csak aki« uai hajózás ellen irányul. Mindenesetre több' semleges hajót is megállítottak, de csak azért, hogy megbizonyosodjanak róla, nem semlcgesi hajónak álcázott kínai hadihajókról van-e szó, A japán hatóságok kedden újabb intézkedéseket tettek, hogy a külföldieknek lehetővé tegyék; Hongkeu városnegyed megközelítését a Jangce­pnról. Ezek az intézkedések azonban olyan bo«< szerelésben történik, hogy a kis Napoleonok jót nevetnek a markukba, egymásra hunyorí­tanak és rövid ideig lapulnak. De csak egészen rövid ideig. Azután újból folytatják a honfog­lalást és vígan danolják: Nosza csapj fel ka-* tonának! Természetesen a parancsuralom ka­tonájának. Hogyan gondolják tehát a vasárnapi szó­nok urak, hogy a kormánnyal jó barátságban élve, a kalpagosok frontját fel lehetne gön­gyölíteni? Ez teljesen kilátástalan. Választani.' kell. Vagy a kormánynak felmondani a treuga deit és nekimenni a kótyagosok hadtápterüle­teinek, finanszírozóinak és patron usainak* Vagy a kormánnyal együtt továbbélvezni a. sterilizált politikai élet kényelmét, és ölbetett kézzel, pléharccal meg mosollyal nézni az új honfoglalás kibontakozását. Csak ez a két al­ternatíva van. Harmadik eset nincs! Neris lehet a láthatatlan frontot felgöngyölíteni, ha az egyik szárnyán a hatalom anyagi forrásai, a másikon a barátságosan hunyorító patrónu­sok védik az átkarolás ellen. A sábeszdeklimozgalom azért volt ered­ménytelen, mert a kormányzat a karteliták r kai, bankfejedelmekkel és iparmágnásokkal szemben ragaszkodott a kölcsönös megnemtá­madási állásponthoz. Épígy lesz most a kalpa­gosok elleni mozgalommal is. A kormány nem fogja megtagadni portyázó szabadcsapatait, nem lesz kitagadott, nem lesz hősi halott. Még sebesült se. A szónokok meg beszélhetnek, harsoghatnak és hányhatják a borsót a treuga: dei falaira. Igen, szavak, melyeket nem követnek tet­tek, csafe odvasan kongó szavak!.

Next

/
Thumbnails
Contents