Pesti Napló, 1937. szeptember (88. évfolyam, 198–222. szám)

1937-09-01 / 198. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1937 szeptember 1 t" Játék az élettel * }• Ás üzletember megismerkedik egy nővel, akinek fran pénze; a nőt el jegyzi; a nő a pénzt befekteti az iiz­1 ette, mely a házasságkötés után úgyis közös lesz; azon­fcan a házasság terve meghiúsul, — a nő visszakéri a pau­set, de nem kapja vissza, mert a vőlegény azt mondja, íiogy a pénz elveszett. Erre a nő megöli magát. Szabály­szerűen felkoncolják és eltemetik. A volt vőlegény azt Imondaa, hogy ő nem érti ezt az egész ügyet: a szerencsét­len nőt valami lelki meghasonlás vihette halálba. Minden jogász e hazában teljesen befejezettnek látja ezt az ügyet. De én nem vagyok jogász. Sőt Arany ffános sem volt jogász, aki azért, mert Bárezy Benő a radváayi sötét erdőben megölte magát, megőrülésre Ktélte a szegény Kund Abigélt, nem is öngyilkosságra •való rábfrás, hanem egyenesen gyilkosság címén. >Lá­nyöm, ez ifjú gyilkosa vagy!« — így szólt a zord ítélet. I A törvény eszméje és az erkölcs eszméje gyakran ínessze jár egymástól. A törvények összessége az er­Ikölcsi világrendnek csak egy kis részecskéjét szabályozza és az erkölcstelen cselekedeteknek esak némelyikét bün­teti. Attól, hogy valakinek a hatóság »erkölcsi bizonyít­ványt« ad, az illető még fertelmesen gonosz ember le­lhet. Az emberi cselekedetek büntetőjogi és erkölcsi szem­pontból való megítélése két különböző dolog. A büntető­jog fejlődésének azonban nem lehet más iránya, mint az, hogy a büntető igazságszolgáltatás minél inkább köze­lítse meg a kétségbevonhatatlan erkölosi normákat. Borzasztóan nehéz megállapítani, hogy mi a bűncse­lekményt Talán el lehetne fogadni azt a tételt, hogy bűncselekmény minden oly jogtalan vngy erkölcsbe üt­köző tett vagy mulasztás, mely másnak kárt vagy szen­vedést okoz... Az ily cselekmények fajai és fokozatai megszámlálhatatlanok, s a megsértett jogrend vagy ei­kölcsi rend tulajdonképpen közérdekűvé, tehát az »ál­lam« által üldözendővé és megtorlandóvá avat minden (bűncselekményt; a »magánvád« intézménye nagy enged­imény a jog és az erkölcs rovására, amit már a régi ró­maiak is észrevettek, mikor az egész népnek megadták & perindítás jogát, ha az illetékesek vádat emelni vo­nakodtak. Nézzük például a »csalás« bűncselekményét. Ev­lezredekig nem tekintették a népek bűncselekménynek Hz olyan csalást, amelyet »közönséges emberi ésszel« észre lehetett venni. Mindenki érezte, hogy csalás tör­tént, de Deák Jovánné föld im et mégsem bírták elítélni, mikor az egész Délvidéket elárasztotta olyan 16-os vá­szonnal, mely csak 12-es volt (azaz ritkább szövésű), — Ealiciánerektől szerezte be az árut, akik akkoriban találták ki, hogy az új vásznat keményítve és kivasalva kell forgalomba hozni. Az áru szép volt, de hitvány, s a bíróság azt mondta, hogy ez nem csalás, mert aki gon­dosan megnézte az árut, megszámlálhatta benne a fona­lakat. Amióta Csemegi Károly a csalás büntetőjogi fogalmába ismertető jegy gyanánt belevitte a »ravasz fondorlatot«, azóta más az igazságszolgáltatás állás­pontja a csalókkal szemben, de a jog és az erkölcs fogalma még ma sem fedi egymást ezen a téren sem. És nem lehet általában a »közönséges emberi észre« bízni a dolgot, mert senki sem tudja megmondani, hogy mi a »közönséges emberi észt« Szerintem ez olyasmi, ami nem is létezik. Vannak igen nagyműveltségű embe­rek, akik üzleti ügyekben, ha csupán két fillérről van is szó, rendkívül könnyen becsaphatók, azaz, az anyagi vonatkozású ügyekben a »közönséges emberi ésszel« ®em rendelkeznek. Ezeket préduál egyszerűen engedjük at a csalóknak 1 Általában azért, mert testileg vagy szellemileg gyenge az egyén, az igazságszolgáltatás ré­széről nem kevesebb, hanem több védelmet igényelhet. A büntetőjognak a minél tisztább erkölcsi felfogás felé kell hajolnia és nem szabad szemet húnynia semmi előtt, ami a jogrendet sérti, .de fejlődésében ennél tovább kell mennie és jogilag is minősítenie kell min­den oly cselekményt, melyből valakinek kára vagy szenvedése származott egy másik ember jogtalan vagy erkölcstelen eljárása következtében. Az amerikai büntetőjog, mint ezt minden jogász tudja, nemcsak a törvényeken épül fel, hanem a bíró­sági gyakorlaton is, melynek ugyanolyan az ereje, mint a törvényé; mert az elméleti törvényt, ha szükséges, úgy magyarázzák, hogy az igazság sérelmet ne szen­vedjen, a »precedensek« azonban az élet valóságos ese­teit tárják elénk 9 ha az eset ugyanolyan, az ítélet is bátran lehet ugyanolyan. Idézem Kaliforniából a » People v. Lewis« esetet. A »people«, a »nép« itt annyit jelent, mint az »állam«, a v. annyi, mint versus. Nem c., azaz contra, mint Euró­pában, hanem csak »versus«, — az állam nem Lewis ellen lép fel, mert ezzel már előre ítéletet is mondana felette, hanem »Lewis irányában« indul a per, — lehet, hogy elítélik, de lehet, hogy fel is mentik. Méltóztatnak érezni a különbséget az európai közvád és az amerikai közvád közöttt Nekem az ilyen finom megkülönbözteté­sek sokat mondanak.... Lewis, aki a kaliforniai esetben szerepel, ostoba tréfából, valami vita közben, rálőtt a sógorára, aki ijedtében »idegsokkot« kapott, levegő Sok gyomorbajos ember Dagy megkönnyebbü­lt ér el, ha félórával étkezés előtt három-négy «vőkanálnyi természetes »Ferenc József« keserű­vizet vesz be. Az orvosok ajánlják. után kapkodott, ordított egyet, azután felkapta az asz­talról a revolvert és agyonlőtte magát. Nincs magyar bíró, aki megállapította volna, hogy Lewis valami bűn­cselekményt követett el, hiszen minden rossz szándék nélkül, tréfából sütötte el a sógora felé, de nem is a sógorára irányított pisztolyt. Az amerikai bíró azonban azt mondta: — Nem kétséges, hogy Lewis okozta a sógora ha­lálát — ez tehát nem öngyilkosság volt, hanem ember­ölés. És nyugodtan el is ítélte Lewist tíz évre. ... Ha valaki eljegyez egy nőt, annak pénzét be« teszi az üzletbe, azután a tervezett házasságtól vissza* lép, de a pénzt nem tudja visszaadni, mert a pén® elveszett s a nő erre öngyilkos lesz, — az eset büntető­jogi megítélése attól függ, hogy hol történt ez az eseti Ha Európában történt, akkor büntetőjogilag nem lehet csinálni semmit. De ha Amerikában történnék ilyen dolog, nyugodtan vállalnám »a nép« jogi képviseletét 6 tudnám úgy vinni az ügyet, hogy a bírói ítélet nem öngyilkosságot, hanem emberölést állapítana meg. Eckhardt nyilatkozott Darányival történt tanácshozásáról „Azok az aggályok, mintha a választójogi probléma kátyúba jutott volna, abszolút tévesek" (Saját tudósítónktól.) Darányi Kálmán minisz­terelnök kedden délelőtt tanácskozott Kánya kül­ügyminiszterrel, fogadta a Nemzetközi Katolikus Frontharcos Szövetség küldöttségét, majd meg­kezdte tanácskozását Eckhardt Tiborral, a füg­getlen kisgazdapárt vezérével. Eckhardt 'A12 óra­kor érkezett a miniszterelnökségre, egy órakor távozott onnan. A tanácskozásokról nyilatkozatot adott a Magyarország-nak. — Elsősorban a termésértékesités fontos problémáival foglalkoztunk, azonkívül megbeszél­tük azokat a szempontokat is, amelyek a válasz­tójogi statisztika feldolgozása során merültek fel — mondotta Eckhardt. — Mindezekben a kérdé­sekben a miniszterelnök úrral teljes egyetértésbe jutottunk. Még sok munka lesz ezen a téren. Én nem arra helyezem a súlyt, hogy ryors legyen a munka, hanem arra. hogy jól végezzük el. A miniszterelnök úr által bejelentett terminuson belül elkészül a választús titkosságáról szóló tör­vényjavaslat s benyújtásra kerül a képviselőház­ban. A dolgok jól fejlődnek", a nagyjelentőségű alkotmányjogi reform előkészítése megnyugtató mederben folyik. Azok az aggályok, mintha a vá­lasztójogi probléma kátyúba jutott volna, abszoltU tévesek. Ha így folyik tovább a munka, mindent alaposan megfontolva, az ellenzék bevonásával és olymódon, hogy az ellenzék a kormány intencióit megismerje, bizonyos, hogy olyan lesz a javaslat, amelyben megnyugodhatunk. Ily nagy alkotmány­jogi kérdésekben a pártok közötti megegyezést biztosítani kell. Örvendetes, hogy a miniszterelnök úr erre törekszik. Nem tartanám helyesnek, ha ilyen körülmények között az ellenzék részéről ultimátumszerűén merev kívánsáookat hangoztat­nánk, terminusokat követelnénk. Erre nincs szük­ség, nem is volna célravezető. A miniszterelnök úr­ban kétségtelenül megvan a jószándék a titkos választójog megvalósítására. Eckhardt Tibor távozása után Daránvi Kál­mán miniszterelnök a kormánypárt két alelnökét, aztnyei Mer se Jenőt és Zsindely Ferencet fogadta. Az Esí-IBUSz különvonata OLASZORSZÁGBA 1937 szeptember 18—29 A) utazós: Firenze— Perugia-Assisi—Roma—Veitezia B) utazás: Roma-Napoli—Firenze C) utazás: 10 nap Rómában D) Utazás: Üdülés Abbazlában (Budapesti lakosok igazoló jeggyel is utazhatnak) Részvételi díjak: 129.— pengőtől. Fenti társasutazásainkbal kapcsolatban csak menettérti jegyeket is kibocsálnnk: Budapest—Firenze és vissza 55.— P Budapest—Roma és vissza . 60.— P Budapest—Napoli és vissza. 65.— P Jelentkezési határidős szeptember 9 Az utazás ismertetője augusztus hó 28-tól áll t. olvasóink rendelkezésére. (M. N. B. 809 a. eng tlapjin) Jelentkezés és felvilágosítás: Az Est Utazási és Wenetjegyirodájában és IBUSz, MAV Hiv. tfeneljegyirotíáfcan VI!., Erzsébet körűt 18-20 V., Vigadó tér 2 Lederer Béla, Lederor L Ipót, Kramer Sé­muelné sz. Lederer Valéria és özv. Spitzer Hermanné sz. Lederer Margit úgy a maguk, mint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy forrón szeretett édesanyjuk özD.bedererlgnácné szül. Tüchler Betti 82 éves korában csendesen elhunyt. Drága ha­lottunkat szerdán, szeptember 1-én déli 12 órakor kísérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri izr. temetőben. Gyászolják még: Ignatz Tüchler (Weissen­bach), Marie Schön'eld (Baden\ Louise Lede­rer (Baden) testvérei, Lederer Lipótné sz. Stein Rózsi menye, Kramer Sámuel veje Kramer Tivadar és felesége sz. Schlesinger Erzsébet, Spitzer István és Kató, Lederer György és Ferenc unokái és a kilerjeilt rokonság. Részvétlátogatások mellőzését kérjük mmmmmmmmmmmmmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents