Pesti Napló, 1937. szeptember (88. évfolyam, 198–222. szám)

1937-09-01 / 198. szám

6 Szerda PESTI NAPLÓ 1937 szeptember 1­­" vics miniszterelnöknél és Krofta külügyminisz­ternél. A megbeszélésen résztvett Antonescu kül­ügyminiszter is­ parafálják.­­A légi egyezményt rövidesen Francia vélemény a magyar­ kisantant viszony meg­ja­vu­lásáról s a magyar újrafegyverkezésről Párizs, augusztus 31. 'e Temps külpolitikai cikkét a kisantant kínajai értekezletének ezenteti. A cikk természe­tesen még az értekezletről kiadott hivatalos köz­lemény megérkezése előtt íródott. A lap reméli, hogy a kisantant a változott körülmények között is fenn fogja tartani közös külpolitikáját. Egyben jelentőséget tulajdonít a lap a magyar­ kisantant viszony meg­javulásának is. Bizonyos nemzetközi körökben meglehetősen elterjedt az a nézet, hogy az események árja máris túlhaladta a kisantant létjogosultságát és ennek az alakulatnak szükségképpen meg kell gyengülnie vagy legalább is mélyreható­­ átala­kuláson kell átmennie. Ez tévedés. De kétségtelen, hogy az európai rendben beállott változások bi­zonyos mértékig módosították a három állam kül­politikájának közös jellegét. A kisantant politikája igyekszik minden esz­közzel előmozdítani az Ausztriával és Magyaror­szággal fennálló gazdasági kapcsolatok kifejlesz­tését, hogy ilyen módon szilárd alap jöjjön létre valamennyi dunai állam tevékeny együttműkö­dése számára. Ebből a szempontból a kisantant és Magyarország kapcsolatainak megjavulása új és nem lekicsinylendő tényező és valószínű, hogy a kisantant hajlandó lesz elvben hozzájárulni a magyar újrafegyverkezéshez, ha ezt a kérdést szabályszerű tárgyalás során vitatják meg és ha a kisantant kellő biztonsági garanciákat kap. Bárdossy bukaresti magyar követ tárgyalásai Sinajában Sinaja, augusztus 31. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter ma délelőtt háromnegyed tizen­egy órakor Sinajában fogadta K Bárdossy László bukaresti magyar követet és húsz percig tartó megbeszélést folytatott vele. Utána a magyar követ Krofta cseh külügy­miniszternél jelent meg, akivel szintén húsz percig tanácskozott. Németország megnégyszerezte, a szovjet megtízszerezte hadi kiadásait Megkezdte budapesti tanácskozását a fegyverkezési versenyről a nemzetközi egyetemi federáció kongresszusa (Saját tudósítónktól.) A nemzetközi egyetemi népszövetségi federáció budapesti kongresszusa, amelyre húsz állam több mint száz képviselője jött Magyarországra, a parlament delegációs ter­mében kedden tíz órakor megnyílt. A kormányt a kongresszuson Lázár Andor igazságügy minisz­ter képviselte. A tanácskozás tárgysorozatának legfontosabb pontja a világszerte folyó fegyver­kezési verseny problémája, amely nemcsak a gaz­dasági haladást, hanem a szellemi fejlődést is akadályozza. A népszövetségi paktum alapján álló föderáció elítél minden háborút és így a fegy­verkezést is. A keddi gyűlésen Plat, a Népszövet­ség inform­ációs osztályának kiküldöttje a nemze­tek együttműködéséről beszélt, Papp Géza, a genfi nemzetközi munkaügyi hivatal tagja a genfi szervezet üdvözletét tolmácsolta, majd Váry Fe­renc professzor a Külügyi Társaság nevében kö­szöntötte a kongresszust. Gáli Endre felszólalása után Medel osztrák delegátus szólalt fel. A ven­dégek tiszteletére a parlament terraszán bor­kóstoló volt, majd a béke szimbólumaként száz fehér galambot bocsátottak fel. A kongresszus délután fél 4 órakor kezdte meg tanácskozásait, az Akadémia üléstermében. Előbb adminisztratív ülést tartottak s öt órakor­­kezdődött az első munkaülés Erling Christiansen elnöklésével. Elsőnek Spühler svájci kiküldött terjesztette elő a föderáció svájci csoportjának jelentését a fegyverkezés jelenlegi helyzetéről. A népszövet­ségi évkönyvből vett adatok szerint 1931—32-ben, amikor a leszerelési konferencia megkezdődött, 6,500.000 ember állott fegyverben, 1935—36. évben pedig 8,200.000 ember. A szárazföldi hadsereg lét­száma körülbelül azonos a világháború előtti lét­számmal, a tengeri haderőnél azonban 1,700.000 főnyi emelkedés van. A jelentés ismerteti egyes államok katonai kiadásainak növekedését. Német­országban 1933—34-ben hárommilliárd márkát fordítottak katonai kiadásokra, 1936—37-ben pe­dig több mint 12 milliárd márkát. A jelentés sze­rint a német birodalom egész gazdasági életét a háború hatalmas gépezetére állítja be és ez az erőfeszítés nemcsak a német gazdasági életet, ha­nem az összes európai államok gazdasági életét felforgatja. Anglia újrafegyverkezése — mondja a jelentés — a német és olasz események követ­kezménye. Ez év elején pedig ötéves tervet jelen­tettek be, amely 1500 millió fontot irányoz elő szárazföldi, vízi és légihaderő fokozására. Fran­ciaország szintén követte ezt az irányzatot. Míg új a szerelem Regény írta: Móricz Zsigmond 38 Ott aztán csúcsára ért a kálváriám. Első­sorban szégyeltem magam. Hogy én negyven­ötéves fejjel ilyen ostobaságba kerülhettem bele. Aztán szégyeltem magam, hogyha Ág­nes megkapta a levelemet, mit szól hozzá. Rettenetes. Milyen süldő diák dolog ez ... Egy ilyen raffinált, nagyúri dáma mennyire lenézheti ezt az én szökésemet... És legjob­ban szégyeltem magam Margit előtt, akivel még nem is volt elintézve, micsoda új játékot próbálok ... Hüh, de szégyeltem magam. Leg­jobban mégis azért, hogy amit tettem, részeg fővel tettem. A másfél liter szekszárdi vörös kavargott bennem; a vonat zakatolása új pezsgésbe hozta; olyan voltam, mint egy mus­tos hordó erjedéskor. •Elhallgatott s tűnődve: — Nem veszed észre, hogy úgy kezdek beszélni, mint egy dzsentri eredetű kishiva­talnok, aki eldicsekszik a szerelmi kalandjai­val! Hunyady Sándor rögtön megírhat, sző­röstül-bőröstül, avval az üde nyeregszaggal, ami ebből az egész históriából árad ... Utá­lom magamat s nem értem, nem értem, mi szükség volt rá, hogy így belekavarodjam. Hopp, a vonatban óriási baleset történt. Egy színházi lapot vettem, hogy abban meg­keressem az Ágnes nevét, képét, valamit, ami róla szól. Minden szám Városy Ágnes-lexikon volt... Csak Félegyháza után néztem bele. De akkor aztán Szegedig szédültem attól, amit benne találtam. Volt nekem egy Léda reliefem, magam faragtam kőbe, kísérlet volt, nagyon szeret­tem. Margit is nagyon szerette. Jó kemény kő volt, nem lehetett elgiccselni, jó rusztiku­san jöttek a formák. A premierre elloptam a műteremből ezt a követ és ezt adtam Ág­nesnek. Belevéstem: »Ágnes, szép, jó, gonosz« Péter. A vérem megállott, boros fejem szétcsat­tant, — a szobor fényképe benne van a lap­ban ... De oly ravaszul, hogy vastagon bele­retusálták a betűket, hogy a­ fényképen job­ban lássék s azonfelül a kép alatt ott volt: »Dus Péter, a nagy szobrász ajándéka a nagy művésznőnek, a nagy premierre«. Ilyen árulás!... Elvesztettem az eszmé­letem. Mit csináljak ezzel a döggel. Bitang, al­jas, utolsó színésznő trükkel odaadta a szín­házi lapnak, mint valami közönyös dolgot, a »nagy szobrász« ajándékát, az egész felirat­tal ... Nem tudtam mit csináljak. Most le kellene ugrani a vonatról s visz­szamenni és megpofozni a rimát. Mit mond­jak erre az aljasságra. Holnap reggel a feleségem azt fogja hinni, hogy azért szöktem meg, mert szégyel­tem előtte magam, hogy a lap leleplezte a tit­kot, amit már ő úgyis sejtett. Soha nem tör­tént, hogy én nőnek ajándékot adtam volna, pláne dedikálva, s az a három szó: a szép, jó, gonosz ... mindent elmondott... Szép, jó, rendben van, de mért gonosz? Nem tudom mi lesz, de én többet nem térhetek vissza Pestre... Nincs pofám, hogy ezt a cinikus utolsó szennyet lenyeljem ... Ki vagyok dobva a sarki kutyáknak, ahogy Margit­­ szokta mondani, vagy csak egyszer, mondta, de örökre bennem maradt, hogy én legféltettebb, legtisztességesebb érzéseimet­ kidobom a sarki kutyáknak, a kritikusok-­­nak... Most annak dobtam oda magam. Nem győztem eléggé szégyelni magam, hogy egy ilyen nemtelen, perverz, romlott nő-k­nek a hálójába kerültem. Mintha valaki frakkban elindul szerelmi légyottra s beleszakad a pervázába. Frakk­ban. Kiderült saját magam előtt, hogy igazán baj van: azért van bennem ez a szokatlanul nagy zúgás, felrémülés, irtózat, mert érzem, hogy el vagyok veszve, egy teljesen romlott színésznő hálójába estem s oly ostoba va­gyok, hogy feltételezem, hogy a szereleny benne is olyan naiv átalakulást idézett elő, mint bennem. Én diákfiú lettem, ő bak­fis... Hiszen én ott hagytam abban a szerel­meskedést, Margittal, huszonötéves koromban s ő huszonegy volt, a lírai ábrándnál... Mi­vel húsz éve nem volt hasonló balesetem, nem is tudtam máskép elképzelni a szerelmet, csak ezen a rajongó, kölcsönös ábrándos alapon. Gondoltam, Városy Ágnes meg is volna sértve, ha feltételezném róla, hogy ő oly ta­pasztalatlan és annyira függésbe került... Én tehát őrjöngtem. Szerencse, hogy első-­ osztályú jegyet vettem és senki sem volt az egész félvagonban. Ugrálhattam, tombolhat­tam, lázadozhattam. És írhattam­ levelet, egyiket a másik után. Borzasztókat írtam. Úgy szidtam le, mint egy uccalányt. Széttép­tem , újra írtam, gúnyolódtam vele­, széttépe?­tem; őszintén megmagyaráztam zokogva, mi­csoda rémítő helyzetbe hozott. Minden han­got próbáltam, egy sem tetszett. (Folyttatjuk.). 1937-ben 60 százalékkal nagyobb összeget irányoz­tak elő katonai kiadásokra, mint 1935-ben ehhez hozzájárul még az óriási rendkívüli hite Olaszország az etiópiai hadjárattal nem fejez be katonai előkészületeit. A hadianyag- és fegy­vergyárak heti 60 órás munkaidővel dolgoznak holott a többi iparban 40 órás munkahét van meg­állapítva. A tengeri hadsereg létszámát 60 ezer­ről 100 ezerre emelték. Japán számára Mand­zsúria meghódítása újabb és újabb katonai kiadá­sokat jelent. 1935-ben a japán imperialisztikus politika felemészti a teljes költségvetés felét a­ szárazföldi és tengeri haderő céljaira. Japán fe­­­lelős a washingtoni tengerészeti szerződés meg-, hosszabbítása tárgyában összehívott értekezlet­ kudarcáért is. Szovjetoroszországban óriási me­­­etű és hirtelen újrafegyverkezés folyik. 1931 óta, a katonai kiadások megtízszereződtek. Az Egyes­sült Államok ugyanolyan mértékben fegyverkez­­nek, mint az európai államok és Japán. Timberlake angol egyetemi hallgató a brit birodalom újrafegyverkezéséről terjesztett elő jelentést az angol csoport nevében. Kiemelte, hogy az angol fegyverkezés nem támadó értelmű és teljesen fü­szgetten a politikai alakulástól. Az egész fegyverkezésnek preventív jellege van. Ezután megállapodtak, hogy mivel mindkét­ jelentés igen terjedelmes és áttanulmányozásuk hosszabb időt igényel, e két jelentésre vonatkozó vitát a kongresszus utolsó napjaiban tartják meg. Szerdán délelőtt­r­ 10 órakor kezdődik az ülés ugyancsak az Akadémián. A magyar, a holland és a csehszlovák csoport tesz jelentést az újra­fegyverkezés politikai következményeiről. Este­ órakor díszebéd lesz a Gellért-szállóban és dél­után 3 órakor rendezik meg a vitát a délelőtti jelentésekről. A berlini nuncius egyórás tanácskozása Mackensen külügyi államtitkárral Berlin, augusztus 31. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) (United Press.) Orsenigo nuncius elhalasztottaa szabadságát, mert Mackensen külügyi államtitkár értesítette, hogy ismét tanácskozni szeretne vele. A tanácskozás kedd délben folyt le és mint legutóbbi alkalommal, most is csaknem egy óráig tartott. Bár a utolsó napokban hivatalos jelentések szerint bizonyos enyhülést állapítottak meg az egyház és kormány feszült viszonyában, vezető katolikus körökben ezzel szemben megállapítják, hogy ennek az enyhülésnek semmiféle jelét nem látják. Mindenesetre azt hiszik, hogy a nem­­zeti szocialista párt mindent megtesz annak érdekében, hogy a nürnbergi pártnapon ne hangozzanak el élen támadások az egyházak ellen, úgy látják azonban, hogy­ az egyház és a kormány konfliktusának lényegére vo­­natkozólag semmiféle meglepetés nem várható, ha a hi­­vatalos körök egy idő óta mérsékeltebb hangot is ütöt­tek meg.

Next