Pesti Napló, 1938. január (89. évfolyam, 1–24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

Szombal PESTI NAPLÓ 1938 január 1 0GVJJÉV£f netewd RADIO Rddióvásárlás — bizalom kérdése le nn bé r i Telefón: 136-068 j44-354 Megy. >• ir. es udv. hangszergyér 137 708 VII., RákÓCZi Út 60 Az ország legnagyobb és legszebb rádióterme Az összes .93 8. évi típusok kaphatók Lengyel Rádlő Bu fapest, VI., Térés körút 38 Telefón i 116—739 Díjtalan bemutatás, kedvezi cserék A fenti készü lékek bármelyikéi készséggé! bemu- talia lukasán a Erzsébet körút 5.Teleién: 1-416-9 < RÉSZLET CSERE lés, amit a háborúutáni Magyarországra a kisgazdapárt mentett át), ne csak egyszerű numerikus parlamenti többség, hanem nem­zeti konszenszus álljon. Meg kell oldani a pro­blémákat békésen, engedékenységgel, — ami­nek Darányi Kálmán lojális személye aligha fog akadályt támasztani — bogy a nemzet ne csak megkapja, de örülni is tudjon a titkos­nak. Ez nem lehet egyszerű törvényszerkesz­tés, mint akármelyik, hanem az kell, hogy le­gyen, aminek a magyar mindig álmodta: nem­zeti esemény. Maradéknélküli teljes félre- és belemagyarázhatatlan, árnyék-, homály- és kommentárnélküli titkos, amely tökéletesen biztosítja a szavazatok függetlenségét és a választás tisztaságát. Ha így lesz, akkor ez a nemzet büszkén mondhatja, hogy a kor nagy lelki zűrzavarai, tömegpszichológiai bántal- mai közben is tisztán építi tovább alkotmá­nyát és fejleszti parlamentarizmusát. Hogy a törvény tiszta teljességével elégtételt adjon a szentistváni eszme ezeresztendős népének, a magyar demokráciának és mindenki előtt és mindenki élén annak, aki nálunk az általános választói jogot elsőnek hirdette és akinek ne­vével akarjuk köszönteni az új — legyen szép, legyen boldog! — esztendőt: Kossuth Lajosnak. Darányi miniszterelnök szilveszteri rádióbeszéde A Szent István év jelentősége — Magyarország békés külpolitikája* nemzeti cé jai és a dunavölgyi helyzet - Belpolitikai cél s belsS rend, egyensúly, a hasznos erSk együttműködésével — Csak alkotmányos törekvések érvényesülését lehet megengedni — „Kormányom jobb­oldali politikát folytat és sze mben áll minden szélsőséggel“ - Választó­jog i titkosság a jogban* becsületesség az eljárásban, alkotmányos bástya a ne nzet javára — Nem gazdasági liberalizmus, hanem szük­ségszerű állami beavatkozás — A töke védelme és kötelességei — Nagy szociális feladatok „A komoly birtokpolitika nem jelent ingyen föld­osztást, a jövedelem helyesebb eloszlása nem jelenthet vagyon- és jóvedelemeikobzást" (Saját tudósítónktól.) Darányi Kálmán mi­niszterelnök pénteken délután félötkor elmon­dotta nagy érdeklődéssel várt rádióbeszédét: — Magyar Testvéreim! Mielőtt átlépünk az új év küszöbén, szólni akarok a magyar társada­lomhoz, hogy tájékoztassam néhány időszerű po­litikai és gazdasági kérdésről. — Az 1938. esztendő Szent István> éve. Az o emlékének szenteli a magyar állam és a magyar nemzet. Az ő emlékének szenteli ezt az évet a római katolikus egyház, amelynek kanonizált szentje te a többi krisztusi alapon álló egyház is, amely ugyancsak benne ünnepli azt az apostoli lelkű uralkodót, aki a pogány magyarokat a ke­resztény hitre térítette. — Szent István úgy áll előttünk, mint egy öreg, bölcs, jóságos szent király, amilyennek ot az egyház tanításából ismerjük. De lm életét vizs­gáljuk a magyar állam alapítása es a nemzet szempontjából, akkor végig kell mennünk azon az úton is, amit ő mint kemény és acélos térti járt be. Ez az út pedig sok akadályon vezetett keresztül. Sok nehézséget hárított el es győzött le. Nagy energiával és .keménységgel vívta meg harcait és messzibe látó szemmel rakta le biro­dalmának és a modern magyar államnak alapjait akkor, amikor a királyi tanács szervezésevei a mai alkotmányosság.csiráját megteremtette. ami: kor nemcsak a püspökségek, hnnem varmegyei rendszerű közigazgatási és katonai szervezetünk alapjait, is megteremtette. — Kitűnő hadvezér, kemény katona. — A belső ellenállásokat, a felforgató törek­véseket ma sokszor kegyetlennek látszó eszkö­zökkel is elfojtotta, mert szemei előtt csak a nem­zet jövője lebegett. Éppen azért, ahol ez nem volt elkerülhető, nem habozott attól sem, hogy fáj­dalmas sebeket ejtsen a nemzet testén, ha ez, volt a gyógyulás előfeltétele. — Szent István nem nyugati birodalmat ala­pított itt s nem a Keletet ágyazta be a Nyugat institúcióiba, hanem egy egészen sa At szerű, kü­lönleges magyar birodalmat alapított olyan nem­zeti intézményekkel, amelyekhez hasonlót másutt sehol sem találunk. — Ha nemzetszervozési, kormányzási eredmé­nyeit összegezzük, kétségkívül meg kell állapíta­nunk, hogy a legnagyobb magyar politikai zsenik egyike volt ő. Do népének igazi atyja is. Nem csoda, ha a nemzet szorongattatása idején sok­szor csengett fel a vágyakozás: »Hol vagy István király. Téged magyar kíván«. — Ma is élő célkitűzései közül felemlítem honvédelmünk megszervezését és aktív külpoliti­káját. Már akkor belátta, hogy a honvédelemre a nemzetnek minden áldozatot meg kell hozni, ha fenn akar maradni. Barátokat megtartani, új barátokat szerezni — A magyar probléma lényege reánk nézve az, hogy történelmi hivatásunknak megfelelően a Duna-medcncébcn a magyarság faji és nemzeti egyéniségének megóvásával, a keresztény kul­túra és az emberi civilizáció nagy értékeit meg­őrizzük és továbbfejlesszük első királyunk elgon­dolása alapján. Ez tevékeny, aktív külpolitikát kíván. Fennálló baráti viszonyainkét békés cél­jaink érdekében szorgosan ápoljuk. De amellett iparkodjunk továbbfejleszteni kapcsolatainkat más népekkel és nemzetekkel is, hogy minél sike­resebben fordítsuk magunk felé az emberiség fi­gyelmét, mely hazánk sérelmeinek lényegével ma már jórészt tisztában van. A középeurópai Kérdés kielégítő megoldása felé az első lépés a teljes egyenjogúság és elsza­kított magyar testvéreink nemzetközi szerződé­sekben biztosított jogainak elismerése, helyeseb­ben ezek gyakorlati érvényesülése. Mi vagyunk a dunai központ. Közép-Európa rendezésénél nél­külünk semmiféle hatalmi csoportosulás nem hoz­hatja, me|? az általuk is annyira áhított végső megbékülést. Ez a felismerés lassan tért kezd hódítani oly államokban is, amelyek előle azelőtt teljesen elzárkóztak. y-r Külpolitikánk egyik legfontosabb feladata, SPORT SI, KORCSOLYA IV., VÁCI UCCA 27—29. — TELEFÓN- 189-447. JÁTÉK hogy a külföldi hivatalos köröket békés szándé­kaink őszinteségéről meggyőzze, őket a magyar igazságnak megnyerjük és a középeurópai kérdés rendezése alkalmával a józan észszerűséghez ra­g aszkodó érdekek révén, magunk mellett talál- assuk. Éppen ezért külpolitikánk természetesen felöleli külföldi gazdasági kapcsolataink kibőví­tését és kimélyítesét is. Tisztában vagyunk azzal, hogy gazdasági felemelkedésünk egyik legfőbb teltétele nemzeti termelésünk számára minél több és biztosabb külföldi fogyasztópiac szerzése. Ebben az irányban a legsúlyosabb időkben is sí* került eredményeket elérnünk. Belső rend és a hasznos erők együtt m űködése — A magyar politikusnak egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie a nemzet távolabbi céljait. De fontosak a ma problémái is. Vessünk azokra is egy pillantást, A magyar sors rengeteg keserű gondja közt az önmagára utalt nemzet­nek akkor lesz nyugodt az életfolyama, ha a belső rendet, a belső egyensúlyt a hasznos erők együtt- működése által biztosítani tudja. — Szükség van erős pártra alapított kormány­zásra, de ez önmagában nem elég nemzetünk jö­vőjének biztos és nyugodt kiépítésére. . Mikor a nemzeti közösség nagy kérdéseivel állunk szemben, szükséges, hogy felemelkedjünk pártokfeletti szempontokig. Ebnői a szemszögből kell vizsgálnia egyes kérdéseket nemcsak a kor­mánynak, hanem maguknak a _ pártoknak is, mert csak így biztosíthatjuk az időszerű felada­tok megoldása érdekében szükséges összefogást. Ez adja meg közéletünknek morális súlyát is. Éppen így szükség van egységre annak a felismerésében is, hogy ebben az országban csak alkotmányos törekvések érvényesülését lehet megengedni. Ennek biztosítéka a törvényhozás, igazságszolgáltatás és közigazgatás egymástól való függetlensége, az államfői tekintély, a par; lamentárizmus, másfelől pedig maga a nemzeti öntudat. A diktatúra kérdésében félreérthetetlen nyi­latkozatot lelt szolnoki beszédében az ország kor­mányzója. A világnézetek harca Az egész világon dríl a világnézetek harca e nagy táborok vonulnak fel egymás ellen. Ismétel­ten kijelentettem, hogy ez a harc nálunk a nem­zeti keresztény világnézet győzelmével eldőlt. El­dőlt, mint 900 esztendővel ezelőtt, mikor egy év­ezredes állami és nemzeti életnek vetette meg alapjait az országépítő szent király. _ Természetes, hogy a keresztény és nemzeti irány lényegét időnként újra és újra meg kell tisztítani a jelszavaktól, a. konjunktúrától és mindattól, ami politikai értelmű visszaélés az esz­mével s ami a drágakőre salakként az idők folya­mán rárakódhatok. Meg kell védeni attól is, hogy bemázolják és diszkreditálják; de el kell hárítani az olyan törekvést is, mely ennek az eszmének nevében erőszakot és felforgatást akarna elkö­vetni. Szemben minden széfsőséggel Kormányom jobboldali politikát folytat és szemben áll minden szélsőséggel. Ilyennek tekint minden mozgalmat — jöjjön az bármely irány­ból, — amely a fennálló törvényes állami és tár­sadalmi rend ellen izgat és cselekszik; annak megváltoztatására az alkotmányos út helyett MOST JECENT MEG t EZ IS INDIA Irta: ifj. Biberauer Richárd. Számos eredeti lénykép- el. Ára Kötve 5.— enfö A szerző rendkívül érdekes felderítő útra indul o,vas6iva a hindu temolomo: vilá án ái a zellemimádók rettegő nilliói közé. Élményszerűvé .esz: az ősipo-ánysá é-kő rét. Modern éldák al illusztrálja a lélek ándorlá anát, megvilá-ltja egy óriási társadalm átalakuló áratia; küzdelmeit, ndia: nők és áriák . reál a ’zatadságért An-lia viaskodását a fü-getlensé ért küzdő Indiával ... Kapható Az Est könyvkereskedésében, Erzsébet körút 18-20

Next

/
Thumbnails
Contents