Pesti Napló, 1938. január (89. évfolyam, 1–24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

Szombat PESTI NAPLÓ 1938 január 1 0 GVJJÉV£f n­e­te w­d RADIO Rádióvásárlás — bizalom kérdése le­nn b é­ri Telefón: 136-068 144-354 Megy. k•­ir. és udv. hangszergyár 137 708 VII., RákóCZi Út 60 Az ország legnagyobb és legszebb rádióterme Az összes 193­8. évi típusok kaphatók L­en­gyel R­ádió Bu­dapest, VI., Térés körút 38 Telefón­­ 116—739 Díjtalan bemutatás, kedvező cserék A fenti készü­lékek bármelyikét készséggé! bemu­­tatja lakásán a Erzsébet körút 5.Telefon: 1-416-9­1 RÉSZLET CSERE lés, amit a háború utáni Magyarországra a kisgazdapárt mentett át), ne csak egyszerű numerikus parlamenti többség, hanem nem­zeti konszenszus álljon. Meg kell oldani a pro­blémákat békésen, engedékenységgel, — ami­nek Darányi Kálmán lojális személye aligha fog akadályt támasztani — hogy a nemzet ne csak megkapja, de örülni is tudjon a titkos­nak. Ez nem lehet egyszerű törvényszerkesz­tés, mint akármelyik, hanem az kell, hogy le­gyen, aminek a magyar mindig álmodta: nem­zeti esemény. Maradéknélküli teljes félre- és belemagyarázhatatlan, árnyék-, homály- és kommentárnélküli titkos, amely tökéletesen biztosítja a szavazatok függetlenségét és a választás tisztaságát. Ha így lesz, akkor ez a nemzet büszkén mondhatja, hogy a kor nagy lelki zűrzavarai, tömegpszichológiai bántal­­mai közben is tisztán építi tovább alkotmá­nyát és fejleszti parlamentarizmusát. Hogy a törvény tiszta teljességével elégtételt adjon a szentistváni eszme ezeresztendős népének, a magyar demokráciának és mindenki előtt és mindenki élén annak, aki nálunk az általános választói jogot elsőnek hirdette és akinek ne­vével akarjuk köszönteni az új — legyen szép, legyen boldog! — esztendőt: Kossuth Lajosnak. SPORT II. KORCSOLYA IV., VÁCI UTCA 27—29. — TELEFON­ 189-447.JÁTÉK Darányi miniszterelnök szilveszteri rádióbeszéde A Szent István év jelentősége — Magyarország békés külpolitikája, nemzeti cé­lai és a dunavölgyi helyzet - Belpolitikai cél s belső rend, egyensúly, a hasznos erők együttműködésével — Csak alkotmányos törekvések érvényesülését lehet megengedni — „Kormányom jobb­oldali politikát folytat és sze­mben áll minden szélsőséggel“­­ Választó­jog­i titkosság a jogban, becsületesség az eljárásban, alkotmányos bástya a ne­mzet javára — Nem gazdasági liberalizmus, hanem szük­ségszerű állami beavatkozás — A tőke védelme és kötelességei — Nagy szociális feladatok „A komoly birtokpolitika nem jelent ingyen föld­osztást, a jövedelem helyesebb eloszlása nem jelenthet vagyon- és jövedelemelkobzást" (Saját tudósítónktól.) Darányi Kálmán mi­niszterelnök pénteken délután fél ötkor elmon­dotta nagy érdeklődéssel várt rádióbeszédét: — Magyar Testvéreim! Mielőtt átlépünk az új év küszöbén, szólni akarok a magyar társada­lomhoz, hogy tájékoztassam néhány időszerű po­litikai és gazdasági kérdésről. — Az 1938. esztendő Szent István n éve. Az ő emlékének szenteli a magyar állam és a magyar nemzet. Az ő emlékének szenteli ezt az évet a római katolikus egyház, amelynek kanonizált szentje te a többi krisztusi alapon álló egyház is, amely ugyancsak benne ünnepli azt az apostoli lelkű uralkodót, aki a pogány magyarokat a ke­resztény hitre térítette. — Szent István úgy áll előttünk, mint egy öreg, bölcs, jóságos szent király, amilyennek őt az egyház tanításából ismerjük. De­lm­életét vizs­gáljuk a magyar állam alapítása és a nemzet szempontjából, akkor végig kell mennünk azon az úton is, amit ő mint kemény és acélos férfi járt be. Ez az út pedig sok akadályon vezetett keresztül. Sok nehézséget hárított el és győzött le. Nagy energiával és­­keménységgel vívta meg harcait és messzibe látó szemmel rakta le biro­dalmának és a modern magyar államnak alapjait akkor, amikor a királyi tanács szervezésével a mai alkotmányosság­ csiráját megteremtette, ami­­kor nemcsak a püspökségek, hanem vármegyei rendszerű közigazgatási és katonai szervezetünk alapjait, is megteremtette. — Kitűnő hadvezér, kemény katona. — A belső ellenállásokat, a felforgató törek­véseket ma sokszor kegyetlennek látszó eszkö­zökkel is elfojtotta, mert szemei előtt csak a nem­zet jövője lebegett. Éppen azért, ahol ez nem volt elkerülhető, nem habozott attól sem, hogy fáj­dalmas sebeket ejtsen a nemzet testén, ha ez, volt a gyógyulás előfeltétele. — Szent István nem nyugati birodalmat ala­pított itt s nem a Keletet ágyazta be a Nyugat institúcióiba, hanem egy egészen sa­jt szerű, kü­lönleges magyar birodalmat alapított olyan nem­zeti intézményekkel, amelyekhez hasonlót másutt sehol sem találunk. — Ha nemzetszervezési, kormányzási eredmé­nyeit összegezzük, kétségkívül meg kell állapíta­nunk, hogy a legnagyobb magyar politikai zsenik egyike volt ő. De népének igazi atyja is. Nem csoda, ha a nemzet szorongattatása idején sok­szor csengett fel a vágyakozás: »Hol vagy István király. Téged magyar kíván«. — Ma is élő célkitűzései közül felemlítem honvédelmünk megszervezését és aktív külpoliti­káját. Már akkor belátta, hogy a honvédelemre a nemzetnek minden áldozatot meg kell hozni, ha fenn akar maradni. Barátokat megtartani, új barátokat szerezni — A magyar probléma lényege reánk nézve az, hogy történelmi hivatásunknak megfelelően a Duna-medencében a magyarság faji és nemzeti egyéniségének megóvásával, a keresztény kul­túra és az emberi civilizáció nagy értékeit meg­őrizzük és továbbfejlesszük első királyunk elgon­dolása alapján. Ez tevékeny, aktív külpolitikát kíván. Fennálló baráti viszonyainkat békés cél­jaink érdekében szorgosan ápoljuk. De amellett iparkodjunk továbbfejleszteni kapcsolatainkat más népekkel és nemzetekkel is, hogy minél sike­resebben fordítsuk magunk felé az emberiség fi­gyelmét, mely hazánk sérelmeinek lényegével ma már jórészt tisztában van. A középeurópai kérdés kielégítő megoldása felé az első lépés a teljes egyenjogúság és elsza­kított magyar testvéreink nemzetközi szerződé­sekben biztosított jogainak elismerése, helyeseb­ben ezek gyakorlati érvényesülése. Mi vagyunk a dunai központ. Közép-Európa rendezésénél nél­külünk semmiféle hatalmi csoportosulás nem hoz­hatja, mert az általuk is annyira áhított végső megbékülést. Ez a felismerés lassan tért kezd hódítani oly államokban is, amelyek előle azelőtt teljesen elzárkóztak. M­i külpolitikánk egyik legfontosabb feladata, hogy a külföldi hivatalos köröket békés szándé­kaink őszinteségéről meggyőzze, őket a magyar igazságnak megnyerjük és a középeurópai kérdés rendezése alkalmával a józan észszerűséghez ra­gaszkodó érdekek révén, magunk mellett talál­­assuk. Éppen ezért külpolitikánk természetesen felöleli külföldi gazdasági kapcsolataink kibőví­tését és kimélyítését is. Tisztában vagyunk azzal, hogy gazdasági felemelkedésünk egyik legfőbb feltétele nemzeti termelésünk számára minél több és biztosabb külföldi fogyasztópiac szerzése. Ebben az irányban a legsúlyosabb időkben is si­­került eredményeket elérnünk. Belső rend és a hasznos erők együtt­m­űködése . A magyar politikusnak egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie a nemzet távolabbi céljait. De fontosak a ma problémái is. Vessünk azokra is egy pillantást. A magyar sors rengeteg keserű gondja közt az önmagára utalt nemzet­nek akkor lesz nyugodt az életfolyama, ha a belső rendet, a belső egyensúlyt a hasznos erők együtt­­működése által biztosítani tudja.­­ Szükség van erős pártra alapított kormány­zásra, de ez önmagában nem elég nemzetünk jö­vőjének biztos és nyugodt kiépítésére. . Mikor a nemzeti közösség nagy kérdéseivel állunk szemben, szükséges, hogy felemelkedjünk pártok feletti szempontokig. Ebből a szemszögből kell vizsgálnia egyes kérdéseket nemcsak a kor­mánynak, hanem maguknak a­­ pártoknak is, mert csak így biztosíthatjuk az időszerű felada­tok megoldása érdekében szükséges összefogást. Ez adja meg közéletünknek morális súlyát is. Éppen így szükség van egységre annak a felismerésében is, hogy ebben az országban csak alkotmányos törekvések érvényesülését lehet megengedni. Ennek biztosítéka a törvényhozás, igazságszolgáltatás és közigazgatás egymástól való függetlensége, az államfői tekintély, a par­­lamentarizmus, másfelől pedig maga a nemzeti öntudat. A diktatúra kérdésében félreérthetetlen nyi­latkozatot telt szolnoki beszédében az ország kor­mányzója. A világnézetek harca Az egész világon avít a világnézetek harca , nagy táborok vonulnak fel egymás ellen. Ismétel­ten kijelentettem, hogy ez a harc nálunk a nem­zeti keresztény világnézet győzelmével eldőlt. El­dőlt, mint 900 esztendővel ezelőtt, mikor egy év­ezredes állami és nemzeti életnek vetette meg alapjait az országépítő szent király. _ Természetes, hogy a keresztény és nemzeti irány lényegét időnként újra és újra meg kell tisztítani a jelszavaktól, a­ konjunktúrától és mindattól, ami politikai értelmű visszaélés az esz­mével s ami a drágakőre­salakként az idők folya­mán rárakódhatok. Meg kell védeni attól is, hogy bemázolják és diszkreditálják, de el kell hárítani az olyan törekvést is, mely ennek az eszmének nevében erőszakot és felforgatást akarna elkö­vetni. Szemben minden szélsőséggel Kormányom jobboldali politikát folytat és szemben áll minden szélsőséggel. Ilyennek tekint minden mozgalmat — jöjjön az bármely irány­ból, — amely a fennálló törvényes állami és tár­sadalmi rend ellen izgat és cselekszik; annak megváltoztatására az alkotmányos út helyett MOST JELENT MEG ! EZ IS INDIA Irta: ifj. Biberauer Richárd. Számos eredeti fénykép­­el. Ára Kötve 5.H­enfe A szerző rendkívül érdekes felderítő útra indul olvasolva a hindu templomot vilá­ga át a zellemimádók rettegő milliói közé. Élményszerűvé tesz: az csipp­ánysá­g-kö­rét. Modern­éldák­at illusztrálja a lélek undorlá­­nát, megvilágltja egy óriási társadalm átalakuló áraita; küzdelmeit,­ndia: nők és áriák , reál a szabadságért An-lia viaskodását a függetlensé­ért küzdő Indiával ... Kapható Az Est könyvkereskedésében, Erzsébet körút 18-20

Next