Pesti Napló, 1938. február (89. évfolyam, 25–47. szám)

1938-02-01 / 25. szám

Budapest, 1988 89. évfolyam 25. szám Kedd, február 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra .. 4.— pengő Negyedévre. 10.80 pengő Félévre .... 21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon. 16 fillér Vasárnap 32 fillér PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KI AD Ó H IVATAU TIL ker, Rákóczi át 64L Telefon : 1-455-59-tö) 60-ig. 1-464-19-től 17-ig (sorozat) Jegypénztár, hirdetési-, elöfize* tési-, utazási- és könyvosztály» TU, Erzsébet körút 18-20), Szerkesztőség Bécsbea» L Kohlmarkt 7. Közös irányvonal Varsó, január 31. (S. R.) Aránylag ritkán fordul elő, hogy a magyar kormány valamelyik tagja Varsóba utazzék, vagy hogy lengyel államférfi a ma­gyar fővárost keresné fel politikai megbeszé­lések céljából. Egyrészt nincsenek a két or­szág között olyan természetű kérdések, ame­lyek a normális diplomáciai érintkezésen kí­vül felelős politikusok helyváltozását tennék szükségessé, másrészt pedig a Genfben időn­ként összehívott népszövetségi tanácskozások tartama alatt mindig adódik alkalom a ma­gyar és lengyel államférfiaknak egy-egy rövid, meghitt eszmecserére. Most, amikor Lengyel­ország forró s valóban szívből eredő lelkese­déssel várja Horthy Miklós kormányzó láto­gatását, az igazi barátság ez ünnepélyes doku­mentációja mellett tagadhatatlanul súlyt kap az a körülmény, hogy Kánya külügyminiszter is vendége lesz Lengyelországnak, — hiszen ilyen módon alkalma lesz arra, hogy érintke­zést keressen lengyel kollégájával az aktuá­lis kérdések megvitatására. Lengyelországnak is, Magyarországnak is igen sok olyan mondanivalója van, melyek az idők folyamán közvetve kerültek fel­színre. Ügy magyar, mint. lengyel részről tel­jes megelégedéssel szemlélik a két. ország kö­zött — a történelmi hagyományoktól elte­kintve, egyedül a jelenkort véve figyelembe — immár hosszú évtizedek óta fennálló őszinte barátságot. És dicséretére váljék a magyar és a lengyel kormánynak, hogy a po­litikai zűrzavar közepette még szorosabbra tudta fűzni a két nemzetet összetartó testvéri kötelékeket. Igaz, segítségére volt a munkában az a jellegzetes, kölcsönös vonás, melyre mindkét kormány egyformán büszke lehet, s ez: a folytonosság. A magyar külpolitika olyan megingathatatlan alapokon nyugszik, irány­vonala évek óta oly nyílegyenes, hogy nem nehéz jóakaratú partnernek ahhoz alkalmaz­kodnia. A lengyel politika is a folytonosság elvén halad, aminek egyik legjobb bizonyí­téka, hogy a külügyminiszteri széket immár öt esztendeje ugyanaz a fiatal államférfi tölti be, aki valóban ritka tehetséggel meg­áldva vezeti hazájának külpolitikai ügyeit. Természetesen: a folytonosság nem zárja ki az evolúciót s éppen a lengyel külpolitika — már az ország földrajzi fekvésénél fogva, is — bizonyos evolúción ment át az utóbbi időkben. Ez a fejlődési folyamat főleg abban a viszonyban nyilvánul meg, mely Lengyel­országot a Népszövetséghez, Németország­hoz és a Szovjetúnióhoz fűzi. Genf Figyelemreméltó Lengyelország érzel­meinek fejlődése a Népszövetség iránt. A népszövetségi eszmék a kezdetben jó talajra találtak Lengyelországban. S most a lengye­lek megtagadnák ezeket az eszméket? Szó sincs róla. »Meggyőződésünk, hogy a nehézségekből, melyek, a nemzetközi életben felmerülnek, nemzetközi együttműködésben kell keresni a kivezető utat. De ha megfigyeljük a Népszö­vetség égisze alatt közvetve vagy közvetlen kifejtett nemzetközi együttműködést, meg kell állapítanunk, hogy a bonyodalmak száma határozottan megnövekedett e munka rossz , technikai kivitele miatt. Egyes ügyekkel egy­idobén több bizottság is foglalkozik, a bizott­ságok és albizottságok megoszlása végtelen, konferenciák és alkonferenoiák követik egy­mást. Van már hármas, négyes, ötös hatalmi deklarációnk. Ilyen folté tulok mellett termé­szetesen magának az együttműködésnek ártunk.« Beck ezredes eme szavai félreérthetetle­nül megmagyarázzák, miért távolodott el Lengyelország pillanatnyilag Genftől. De még ennél is világosabbak a lengyel külügy­miniszter következő kijelentései: »Nem ne­vezhetjük a Népszövetséget világszervezet­nek és a legutóbbi kilépések után már európai szervezetnek sem ... De számolnunk kell vele mint az országok közti békés viszony állandó­sításának egyik fontos tényezőjével... A Népszövetség akkor felel meg leginkább a lengyel politika alapeszméinek, amiKor közös megértéssel igyekszik a nézeteltérések elinté­zésére«. Lengyelország, mint mondottuk, fejlő­dési folyamatában eltávolodott a Népszövet­ségtől és nem egy fontos diplomáciai akciót folytatott le Genf kikerülésével, de nem — Genf ellen. Errevonatkozólag idézzük Beck két erélyes, katonásan egyenes mondatát: »Bár a lengyel ügyek mérlege nem záródott le aktívákkal Genfben, sosem gondoltunk ed­dig arra, hogy visszavonuljunk a tényleges együttműködéstől... Lengyelország kész mindig lojális és alkotó nemzetközi együtt­működésre, de soha nem lesz játékszer mások kezében«. Az imént idézett szavakat a len­gyel külügyminiszter nem egy napon, sem egy évben, hanem ötéves hivatali ténykedé­sének különböző szakaiban mondotta. Folyto­nos, következetes állásfoglalás ez a genfi in­tézménnyel szemben, de egyben Lengyelor­szág függetlenségének hangoztatása is a ku­lisszamögötti zsinórrángatók felé. Berlin Lengyelországnak Genf iránti tartózkodó magatartása rányomja bélyegét az egész len­gyel külpolitikára. Beek ezredes úgy vezeti országának ügyeit, hogy kétoldali szerződések megkötésével egyszerűen — elkerüli Genfet, így rendezte ügyeit Lengyelország német szomszédjával is: harmadik tényező teljes ki­zárásával jöttek létre a megállapodások az utolsó három esztendő alatt. Németországnak szüksége van a lengyel barátságra úgy bel-, mint külpolitikai szem­pontból. Ebből a szükségből indult ki az a kezdeményezés, mely az 1934. évi lengyel német paktumhoz vezetett. Azóta a német kormány továbbra is igen nagy súlyt vet a jóviszony ápolására a lengyel szomszéddal. A legnagyobb veszélyt magában rejtő ütkö­zőpont a két ország közti érintkezésben: a danzigi kérdés volt, most azonban hála a két­oldali megállapodásoknak és ígéreteknek, ez a kérdés is nyugvópontra jutott. A lengyel­német közeledés egyébként legfőképpen gaz­dasági téren mutatkozik: a lengyel agrár­piacnak Anglia mellett legnagyobb külföldi vevője ebben a pillanatban Németország, aki ezzel is dokumentálni akarja politikai köze­ledését Lengyelországhoz. Moszkva Beck ezredes legutóbbi expozéjában úgy nyi­latkozott,hogy a lengyel-orosz viszony az 1932­ben aláírt megnemtámadási szerződés alapján nyugszik, és hogy a két ország között felme­rülő kérdések »tárgyilagos légkörben« kerül­nek elintézésre. Nem vonhatjuk kétségbe a »tárgyilagos légkört«, bár a decemberi len­gyel-orosz határincidensnél orosz részről tel­jesen hiányzott a tárgyilagosság. Ne ragad­junk ki azonban egy esetet, az események láncolatából, ítéletünknél az a fontos, hogy ne veszítsük el szem elől az »iranyvonalat«. Márpedig épi&ji ez aa irán&Mflttl —-ä le«»­gyei irányvonal — az, amely az 1932-i meg­nemtámadási szerződés aláírásától az 1937-i íatárincidensig határozott eltávolodást mu­:at Moszkvától. Fejtegetéseinkben idáig érve megálla­píthatjuk, hogy sem a Népszövetséggel, sem Németországgal vagy Oroszországgal folyta* tott lengyel politika nem tér el nagy voná­saiban a magyar politikától. Magyarország ugyancsak fenntartással szemléli a genfi eseményeket és a legutóbbi hármas értekez­let után kiadott nyilatkozatban csaknem ugyanazokat a kifogásokat hangoztatja a, Népszövetséggel szemben, mint Lengyelor­szág. A lengyel-német közeledés ugyanolyan megelégedést vált ki a magyar külpolitika vezetőiben, mint. a lengyel-orosz eltávolodás. Mert ebben látják Lengyelország elutasító állásfoglalását a kommunizmussal szemben, bár Lengyelország — Magyarország példá­jára — nem tartja az időt alkalmasnak arra, hogy belépjen az olasz-japán-német komin­ternellenes szövetségbe. Róma Olaszországhoz a legszívélyesebb kapcso­latok fűzik Lengyelországot, aminek nem egy ízben láttuk bizonyítékát. Hiszen Lengyel­ország volt az első, aki a genfi határozatot is néhány nappal megelőzvén, önként eltörölte a szankciókat Olaszország ellen. Beck kül­ügyminiszter pedig Abesszíniára vonatkozó­lag kijelentette, hogy ez a kérdés Lengyel­országra nézve megszűnt abban a pillanat­ban, amikor Abesszínia olasz birtok lett. A lengyel köztársasági elnök megkülönböztetett ünnepélyességgel vette át egy évvel ezelőtt Di Valentino varsói olasz nagykövet meg­bízólevelét a krakkói Vavel-várpalotában, — egyedülálló eset — aki azt az olasz király és császár nevében nyújtotta át a lengyel állam­főnek. És múlt év májusában Ciano olasz külügyminiszter különös nyomatékkal hang­súlyozta a parlamentben tartott beszédében, hogy az olasz kormány nem feledkezik meg Lengyelország érdekeiről egy új locarnoi paktum tervének felvetésénél. Prága, Belgrád, Bukarest Lengyelország éber figyelemmel kísér minden lépést, ami a Duna-medence sorsával van kapcsolatban, de a kezdeményezést el­hárítja magától. »Nem tartozunk azon nem­zetek közé, mint például Anglia vagy Ame­rika, melyek döntő befolyással lehetnek a vi­lág sorsára« — mondotta egy alkalommal igen sok tapintattal é6 szerénységgel Beck külügyminiszter, aki azt szeretné, ha a Duna­medence problémájához előbb a dunai álla­mok és a két közvetlenül érdekelt nagyhata­lom : Olaszország és Németország szólna hozzá. Lengyelország a kisantantot mint egysé­ges államcsoportot sosem ismerte el. Csehszlovákiával már hosszú évek óta igen feszült a helyzet, melyen sem az angol, sem a francia közvetítésnek nem sikerült ja­vítania. A lengyel kormány nem zárkózik el attól, hogy megegyezzék Prágával, ezt azon­ban két feltételhez köti: az egyik, hogy a tár­gyalásokat a két érdekelt fél" között közvet­len, »kibicek« teljes kizárásával folytassák le és a másik feltétel: hogy a csehszlovák kor­mány az utolsó pontig, fenntartás nélkül tel­jesítse a lengyel követeléseket. Jugoszláviával Lengyelország normális jóbarátságban él, napítóval sem lehetne olyan kérdést találni, melv nézeteltérésre vagy méreten túli szerelemre adna okot. Ismeretesek azok a baráti szálak, melyele Lengyelországot Romániához fűzik. Sietünk' hozzátenni, hogy nem a Duna-medencének kérdése közelíti egymáshoz a két országot. Az E& Jsaéüpad szerződés, melyre a

Next

/
Thumbnails
Contents