Pesti Napló, 1938. március (89. évfolyam, 48–72. szám)

1938-03-01 / 48. szám

2 Kedd PESTI NAPLÓ Í938 március I Egy német páncélautó átrobogott a francia határon A kocsit elkobozták, vezetődét letartóztatták Párizs, február 28. A Paris Midi jelentése szerint szombaton reg­f re! 6 órúkor Waldissenál 20 kilométerre Thionvil­etől egy Németországból jövő páncélos golyószúró gépkocsi nagy gyorsasággal átrobogott a francia natúron. A páncélos gépkocsi még több kilométert haladt francia terii'eten, majd megállt. A hely­színre érkezett határőrség megállapította, hogy a legkorszerűbb páncélos golyószóró gépkocsi került át a határon, amelyet egy fiatal német katona ve­zetett. A katonát azonnal kihallgatták, aki kije­lentette, hogy az éjszaka többszáz kilométert tett meg a kocsival, mielőtt átlépte volna a francia határt és a francia-német határt nem a rendes for galmi úton lépte át. A hadsereg illetékes szervei a gépkocsit egyelőre elkobozták és a katonát le­tartóztatták. Mindeddig nem tudják, milyen okok késztették a fiatal német katonát arra, hogy. fegy­verekkel és csomagokkal francia területre lépjen. Hlínkas „A tótok sohasem lesznek csehszlovákok!" A tót néppárt a Tótföld teljes aulonőmláfát kövefeli Prága, február 28. Hlinlca András, a tót néppárt vezére vasár­nap partja rózsahegyi gyűlésén beszédet mondott. A prágai kormányba való belépésével kapcsolat­ban kijelentette, hogy ilyen kormányban sohasem hajlandó résztvenni. A tótok sohasem lesznek »csehszlovákok« — mondotta. — Mi ezeréves, ön­álió nép vagyunk. Azokkal, akik nem ismerik el népünket, azzal az igazságügyi miniszterrel, aki minket megsért, nem ülünk egy padba. A mi­niszterelnök meghívott engem, — folytatta Hlinka hogy tárgyal jak vele. Beszéltem vele é3 az az érzésem hogy nem ura a helyzetnek, önkormány­zatot akarunk, parlamentet és a pittsburgi szer­ződés törvényes megerősítését kívánjuk. A tótok urak akarnak lenni Tótországban és uraknak is kell itt lenniök. Tótország a tótoké. A nép többet jelent, mint a kormány. A nép sohasem fog Moszkvával és a bolsevizmussal tartani. A tótok ahhoz kötik majd sorsukat, akik elismerik jogai­kat és önkormányzatukat. Ezután Siclor képviselő élesen bírálta a prága —moszkvai kapcsolatot. Megállapította, hogy a I olsevisták már elkezdték első támadásukat a köz­társaság elten. A bolsevisták az állam és a. nép el­lenségei- Szükséges, hogy végre is leszámoljunk velük. Lehetetlenség — mondotta végül — belépni a prágai kormányba, anélkül, hogy eláruljuk az önkormányzatot. A gyűlés határozatban mondotta ki, hogy az önkormányzatért tovább folytatják a harcot. Sigray támadása a felforgatók ellen Gyöngyösön Ki a jobboldali, ki a baloldali? — Ausztria függetlensége, a német expanzió és Magyarország szerepe a Duna-medencében ^/iSaját tudósítónktól.) A kereszténypárt vasár- jj. *ifkp gyűlést tartott Gyöngyösön. A gyűlésen részt­vett és beszédet mondott gróf Sigray Antal, a legitimisták vezére is. Sigray bevezetőben utalt arra a nagy bizony­talanságra és zűrzavarra, amely szerte a világon uralkodik, majd megemlítve azt is, hogy újabban összehasonlítják a mai korszakot az 1918-as kor­szakkal, a ma gyakran muttkozó mozgolódást az 1918-as mozgalmakkal, szembefordult ezzel az összehasonlítással. 1918-ban az országot teljesen ki­merítette a háború, most túl vagyunk a gazdasági mélyponton s egyesek saját céljaik érdekében sze­retnék felforgató tanok hirdetésével megbolygatni az ország nyugalmát és azt az egységet, amelyre ma inkább szükség van, mint bármikor volt. Aknamunka folyik, amely az ország leghazafia­sabb rétegeit meg akarja támadni és fertőzni az : zal az elgondolással, hogy na eltérnénk a régi ezeréves alkotmány által mutatott úttól és dikta­tórikus államformát fogadnánk el, az ország né­pén gyorsabban és hathatósabban segítenénk. Aknamunka ez és tévtan. —• Megnyugvással vesszük tudomásul, — mon­dotta Sigray — hogy a kormány végre-valahára egy lépést tett azok ellen, akikről kiderült, hogy éppen nem hazafias elgondolásból folytattak izga­tást, hanem egyéni érdekből hirdették az úgyne­vezett diktatórikus teóriákat, saját céljaik meg­valósítására. Ez csak az első lépés volt. a kor­mánynak tovább kell folytatnia tisztogató mun­káját, meg kell szüntetnie annak a lehetőségét, hogy ide bárki jöjjön és ki tudja, honnan nyert anyagi támo°-atással röoiratokat osztogasson és azt proklamálja, hogy illegális úton átveszi a ha­talmat. Sigrav ezután a jobboldal és baloldal fogal­mának tisztázásával foglalkozott. Rettenetes fo­galmi zavar van ezen a téren. Ma már jobboldali­nak nevezik azokat is. akik azzal az elgondolással, amely néha eoészen közel jut a fehér bolsevizmus­hoz. diktatúrát akarnak csinálni s ezzel szemben baloldali talán az is, aki a magántulajdon elve alapján áll, a törvényeket és az alkotmányt tisz­Fifctal Mór úgy a maga, valamint leánya Páll MiH» lósné sz. Fisch' JalisHa nevében fájdalommal tudatják, hogy a legjobb feleség, a legdrágább anya és nagyanya FISCHL MÓRNÉ szül. Fischer Rúzsa 64 éves korában, házasságának 44-ik évében rövid szenve­dés után itthagyott bennünket. Gyászolják testvérei: Halász Ármin. Fischer ,16» lief, Fischl Vilmosné. Páll MiKlói veje és egyetlen unokája Ottó, továbbá a kiterjedt rokonság. Temetése március 2-án déli 12 órakor a rákoskeresztúri izr. temető halottasházából. teli és fenn akarja tartani. — Mi vagyunk a baloldal? — kérdezte Sigray. — Ezt a baloldaliságot vállalom, sőt ennek érde­kében még azt is eltűröm, hogy egy német újság egy kalap alá vonja a »zsidókat, kommunistákat, papokat és legitimistákat«, csak azért, mert mi nem akarjuk elfogadni azt a fajelméletet és vér­elemzési teóriát, amely erre az országra átkot hozna, amely tudományosan nem áll helyt, ami itt csak meghasonlást és belső harockat okozna, az utódállamokban pedig véreink fokozottabb ül­dözését és elnyomatását jelentené. Hogyha a bal­oldaliság a külső nyomás és beavatkozás elleni kiállást jelenti, ha bármiféle nagyhatalmi nyo­más nehezednék erre az országra és veszélyez­tetné önállóságát, még megmaradt függetlensé­gét, az ilyen értelemben vett baloldaliságot vál­laljuk. Megemlékezett Ausztria bátor és heroikus el­lenállásáról saját függetlensége védelmében. Meg­említette Schuschnigg kancellár beszédét. A gyű­lés közönsége percekig tapsolt és éljenzett. — Korántsem akarom azt mondani, hogy Né­metországnak nincs jogosultsága nemzeti követe­léseinek hangoztatására, — mondotta Sigray. — Mi nem avatkozunk Néinetország belügyeibe, de elvárjuk, hogy Németország se avatkozzék a mi belügyeinkbe. Bízom abban, hogy a hatalmas né­met nép expanziós törekvéseit honorálják és a né­met nép akár Európában, akár Európán kívül meg fogja találni azt a terepet, ahol népfeleslegét elhelyezheti, de ezzel szemben hagyják békében a mi önállóságunkat és függetlenségünket. Utalt az angol és francia parlamentben most lezajlott külpolitikai vitákra, megállapította, hogy a magyar határig terjedő Németországgal a Duna­medence problémáját nem lehetne megnyugtatóan megoldani. A dunavölgyi kérdés megoldásához csak a szentistváni gondolat érvényesítése, a ma­gyar királyság helyreállt volna az egyetlen járható út. Pesszimisztikusan nyilatkozott a választójogi javaslatról. Véleménye szerint 25 évvel ezelőtt, vagy talán a háború után jó lett volna ez a javas­lat, de ma már elkésett Lehet, hogy sötéten látja a helyzetet, lehet, hogy téved. Sigray nagy tetszéssel fogadott beszéde után gróf Széchenyi György szólalt fel, majd Makray Lajos beszélt. A legkisebb munkabér Weekend-fog Kötelezd fizetéses szabadság Az új munkaügyi rendelet szakszerű magyarázata Összeállította <fy>. Kallós György ügyvéd. Ára 1 pengő Kapható Az Est könyvkereskedésében, Erzsébet körűt 18-20, MILLIÓ ÉVES hashajtó különlegesség az IGMANDI KESERŰVÍZ. Reggel iszik fél pohárral, Délben eszik már étvággyal. Este nem tanácsos Inni, Mert éjféltájt felébresztil Van prólja-klsüveo is. ••• iii* m n , m m i * í hi m n *i I Az „Emden"német iskolahajó Raguzában Belgrád, február 28. Az Emden német iskolabajó hétfőn Kaguzába érke­zett. Érkezésekor 21 üdvlövést adott le, amelyet a kikö­tőben horgonyzó Zmaj jugoszláv hadihajó viszonzott. Az Emden zenekara eljátszotta a jugoszláv nemzeti himnuszt, amelyre a jugoszláv hadihajó zenekara a né­met himnusszal és a Horst-Wessol-dallal válaszolt. Ez­után Basics, a raguzai tengerészeti akadémia parancs­noka az Emden fedélzetére ment. A német hajót a ki­k&tőben összegyűlt sokezerfőnyi tömeg viharosan meg­éljenezte. Az Emden az e'ső német iskolahajó, amely jugoszláv Kikötőbe ellátogatott. Az Emden március hetediké'g ma­rad Baguzában, ahonnan Triesztbe folytatja útját. Lelőttek a szószéken egy lengyel plébánost A gyilkos egy Kommunista munkás Varsó, február 28. Vasárnap reggel Poznantól nyolc kilométer­nyire Lubon község templomaban egy Nowak Lő­rinc nevű kommunista munkás, aki a templom szószéke alatt tartózkodott, revolverrel lelőtte « plébánost, amikor a szószékre lépett. A gyilkos* ság után ő maga sietett fel a szószékre és elkiál­totta magát: Éljen a kommunizmus! Az eszméért tettem! A sekrestyést, aki rávetette magá, hogy lefegyverezze. Nosvak húrom revolverlövéssel sá­lyosan megsebesítette. Ezután végre sikerült le­fogni és letartóztatni. A Turáni Társaság állást foglalt azok ellen, akik „a Vörösmarty téren fehér lovat akarnak áldozni" (Saját tudósítónktól.) A Turáni Társaság vezető' sége hétfőn este megbeszélést tartott, amelyen a nyil­vánosság előtt ismertették a társaság célkitűzéseit. József Ferenc főherceg, a Turáni Társaság védnöke előadásában rámutatott arra, hogy a társaság célja az európai és az ázsiai turáni névtársaság eszméjének ápolása. Az európai törzshöz a magyarok, íiunek, észtek, bolgárok és bizonyos mértékben a törökök tartoznak, az ázsiai á'ghoz a japánok, mandzsuk és a Szibériában, valamint a turáni alföldön élő török­tatár népek. A Társaság politikai, vallási és felekezeti különbségre való tekintet nélkül akarja a magyar­ságot, mint a legnyugatibb turáni népet, a keleti kul­túrtörekvések előretolt harcosává tenni. Olyan szere­pet kellene játszanunk, mint Szent István korában, amikor a keletről jövő impulzusokat a magyarság, amely közelebb állt az őshazához, mint bármely európai nép, átformálta úgy, hogy azt a nyugati gan, dolkodásmód is megérthesse es elfogadhassa. — A Turáni Tárcaság — mondotta továbbá — távol áll azoktól a túlzóktól, akik a turáni gondolat jegyében mcst már egyenesen feher lovat szeretnének áldozni. Ezekkél a Turáni Társaság nem azonosítja magát, mert a nagy cél csak az, hogy turáni hagyaték kunk értékeit átmentsük az új. modern Európába. Ezután Cholnoky Jenő tartott előadást arról, hogy a régi Turáni Szövetség túlzói úgy akr.ríáV »turanizáini« Magyarországot, hogy fehér lovat áldozzunk a Vörös­marty téren, vessük el a keresztény vallást és l övessük ismét a rabonbánokat és a sámánokat, sőt mondjunk le az európai ruha viseléséről is és térjünk vissza ősi viseletünkhöz. Ilyen bolondságokat komoly ember nem akarhat elkövetni és a Turáni Társaságnak nincsenek is ilyen célkitűzései. • . A továbbiakban Cholnoky Jenő rámutatott arra, hogy az ősi turáni magyarság milyen kulturált volt már akkor is, amikor letelepedett Magyarországon és felsorolta, hogy mi mindent köszönhet Európa a turáni magyaroknak, akik résztvettek minden nagy nyugati mozgalomban. Magyarország minrlip a humánus emberi gondolat vára volt. amely menedéket nyújtott a nyugati türelmetlenség üldözöttjeinek. * PESTI CHEVRM KMD1SM IZR. SZEATEGVZET március h6 2-án, szerdán d. u. K5 órakor a Rombach uccai zsinagógában Tom-Kippur kotaun istentisztelettel kapcsolatosan alapítási ünnepélyt rendez, melyre tagjait ezúton meghívja a Pesti Chevra Kadisa elöljárósága

Next

/
Thumbnails
Contents